Ha hul­lik a haj…

A haj­hul­lás egyik oka le­het ne­héz­fém­mér­ge­zés. Ilyen ve­szé­lyes ne­héz­fém pél­dá­ul az arany fog­mű­vek­ben ta­lál­ha­tó pal­lá­di­um, amely sú­lyos hor­mon­za­va­ro­kat, ízü­le­ti pro­blé­má­kat okoz­hat, ront­ja az im­mun­rend­szer mű­kö­dé­sét, és – mint lát­tuk – haj­hul­lás­hoz ve­zet­het. Elő­ször kör ala­kú ko­pasz fol­tok ke­let­kez­nek, ezt ne­ve­zik alo­pe­cia are­a­tá­nak. Utá­na egész össze­füg­gő ko­pasz te­rü­le­tek ala­kul­nak ki, és né­ha a test­szőr­zet is tel­je­sen ki­hul­lik. Ilyen­kor el kell tá­vo­lí­ta­ni a kár­té­kony ha­tá­sú fog­mű­ve­ket, mé­reg­te­le­ní­te­ni a szer­ve­ze­tet és erő­sí­te­ni kell a máj mé­reg­te­le­ní­tő funk­ció­ját, és ha min­den jól megy, hó­na­pok múl­tán a haj el­kezd vissza­nő­ni.

Alap­ve­tő za­var a szer­ve­zet­ben

Ez a pél­da is mu­tat­ja, mi­lyen kom­plex pro­blé­ma hú­zód­hat meg a haj­hul­lás mö­gött. Mi­nél sú­lyo­sabb a haj­hul­lás, an­nál na­gyobb az esé­lye an­nak, hogy va­la­mi­lyen szer­vi elvál­to­zás áll a baj hát­te­ré­ben. A ko­moly haj­hul­lást te­hát nem sza­bad fél­váll­ról ven­ni. Haj­hul­lás­ról mint be­teg­ség­ről ak­kor be­szé­lünk, ha a na­pi elve­szí­tett haj­szá­lak mennyi­sé­ge meg­ha­lad­ja a szá­zat, és ha szem­mel lát­ha­tó­lag több haj­szál hul­lik ki, mint amennyi nő. Ilyen­kor a szer­ve­zet ál­la­po­ta már több­nyi­re riasz­tó.

A haj­vo­lu­men, be­le­-ért­ve a haj­szál át­mé­rő­jét is, alap­ve­tő­en a tí­pus­tól függ. A sző­kék­nek van a leg­több ha­juk, akár 140 ezer szál is, míg a vö­rö­sek­nek ál­ta­lá­ban 90 ezer, a sö­tét ha­jú­ak­nak pe­dig 60 ezer szál. A ter­mé­szet azon­ban gon­dos­ko­dik az egyen­súly­ról, mert a len­sző­ke haj­szál át­mé­rő­je leg­föl­jebb 0,05 mm, míg a sö­tét akár 0,2 mm vas­tag is le­het.

A nők alap­ve­tő­en a dif­fúz haj­hul­lás­ra haj­la­mo­sak, azaz a ha­juk las­san, fo­ko­za­to­san rit­kul, míg a fér­fiak­nál fő­ként a hom­lok két ol­da­lán, il­let­ve a fej te­te­jén ala­kul­nak ki ko­pasz fol­tok. A már em­lí­tett fol­tos haj­hul­lás (alo­pé­cia) mind­két nem­nél fel­lép­het.

Az okok nyo­má­ban

Szakem­berek sze­rint a haj­hul­lás nem ön­ma­gá­ban je­le­nik meg, ha­nem kró­ni­kus­sá vált ba­jok egyik fel­tű­nő tü­ne­te. A haj te­hát az alap egész­sé­gi ál­la­po­tot tü­krö­zi vissza.

A holisztikus szakem­ber két-há­rom órán át vizs­gál­ja a pá­ciens ha­ját, eb­ben el­ső­sor­ban a Voll-fé­le elek­tro­a­ku­punk­tú­ra van se­gít­sé­gé­re. Fel­mé­ri a be­teg ener­ge­ti­kai ál­la­po­tát, és a kró­ni­kus elvál­to­zá­sok okai után nyo­moz. Tapasztalatok szerint a haj­hul­lás több­nyi­re a kö­vet­ke­ző be­teg­sé­gek kí­sé­rő tü­ne­te­ként je­lent­ke­zik:

• anyag­cse­re­za­va­rok,
• pajzs­mi­rigy-mű­kö­dé­si za­va­rok,
• gom­ba-, bak­té­ri­um- vagy pa­ra­zi­ta­fer­tő­zé­sek,
• bel­ső szer­vi meg­be­te­ge­dé­sek, pél­dá­ul bél- vagy ve­se­elég­te­len­ség.

A haj­hul­lást ki­vál­tó to­váb­bi fak­to­rok le­het­nek:

• szer­ve­zet túl­sa­va­so­dá­sa hely­te­len táp­lál­ko­zás miatt,
• hi­á­nyál­la­po­tok,
• ne­héz­fém­ter­he­lés, pél­dá­ul amal­gám vagy kad­mi­um miatt.

Haj­hul­lást okoz­hat­nak kü­lön­fé­le ha­gyo­má­nyos or­vos­lá­si be­avat­ko­zá­sok is, pél­dá­ul:

• ke­mo­ter­ápia vagy su­gár­ke­ze­lés,
• nar­kó­zis,
• gyógy­szer­mel­lék­ha­tá­sok.

Meg­ter­hel­he­tik a szer­ve­ze­tet

• kör­nye­ze­ti mér­gek,
• hor­mo­ná­lis vál­to­zá­sok, pél­dá­ul szü­lés után vagy a me­no­pau­za ide­jén,
• a fér­fi­hor­mo­nok is fe­le­lő­sek a haj rit­ku­lá­sá­ért.

A ho­lisz­ti­kus or­vos­lás számá­ra nem fon­tos kér­dés az, va­jon a haj­hul­lás­ért fe­le­lős fak­tor örök­lött-e vagy sem. A ter­mé­szet­gyó­gyá­szat mód­sze­re­i­vel a baj az ese­tek 70 szá­za­lé­ká­ban hat hó­nap-há­rom év alatt gyó­gyít­ha­tó, ami jó ered­mény a ha­gyo­má­nyos or­vos­lás ada­tai­hoz ké­pest. A ma­ra­dék 30 szá­za­lék ese­té­ben felté­telezhető, hogy erős lel­ki ha­tás is meg­hú­zó­dik a hát­tér­ben, amely­nek az érin­tett nem szen­tel ele­gen­dő fi­gyel­met.

A stressz sze­re­pe nem be­csül­he­tő le

A gyó­gyu­lás tu­da­tos fo­lya­mat a be­teg ré­szé­ről, amely ma­gá­ban fog­lal­ja az új, egész­sé­ges élet­for­ma el­fo­ga­dá­sát is. Ma­ga a pá­ciens ve­he­ti ugya­nis ke­zé­be a dol­gok irá­nyí­tá­sát, ha olyan té­nye­zők­ről van szó, mint a stressz, a mun­ka­he­lyi pisz­ká­ló­dás, a ter­he­lő élet­hely­ze­tek, a lel­ki tra­u­mák. A tar­tós stressz hi­á­nyál­la­po­to­kat idéz elő a szer­ve­zet­ben, hi­szen ilyen­kor a szo­kott­nál több vi­ta­min­ra és ás­vá­nyi anyag­ra van szük­sé­günk, több­re, mint amennyit a táp­lá­lék­kal el tu­dunk fo­gyasz­ta­ni. A stressz kö­vet­kez­mé­nye­ként elő­ál­ló haj­hul­lás pe­dig ar­ra fi­gyel­mez­tet, hogy ilyen ter­he­lés­nek töb­bé nem sza­bad ki­ten­nünk a szer­ve­ze­tün­ket, ak­kor sem, ha a haj­hul­lás­ból ki­gyó­gyu­lunk. Az em­be­ri test ugya­nis na­gyon ér­zé­ke­nyen ké­pes re­agál­ni, a ki­csi ideg­pá­lyák pe­dig el­fut­nak egé­szen a fej­bő­rig. Aho­gyan bol­dog nap­ja­ink­ban meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a fri­zu­ránk is job­ban áll, úgy a gyász vagy a stressz ide­jén gya­kran fi­gyel­he­tünk meg ked­ve­zőt­len vál­to­zá­so­kat. A je­len­ség az ál­lat­vi­lág­ban sem is­me­ret­len, ha az ál­la­to­kat stressz­nek tes­szük ki, pél­dá­ul ál­la­tor­vos­hoz vissz­ük, lát­hat­juk, hogy utá­na sok­kal sű­rűbb sző­rük nő.

Mi­ért érin­tett olyan sok gye­rek?

A ko­pasz­ság ma­nap­ság sok gye­re­ket is feny­e­get. Ilyen­kor elő­for­dul­hat, hogy kü­lön­fé­le bél­fló­ra­za­va­rok áll­nak a hát­tér­ben. Ám a gye­rek gya­kran még túl ki­csi ah­hoz, hogy a bajt ma­ga szed­je össze, több­nyi­re az a hely­zet, hogy a szer­ve­ze­te már a ter­hes­ség alatt ká­ro­so­dott.

A to­xi­kus ter­he­lé­sek ugya­nis az anya szer­ve­ze­té­ből a méh­le­pé­nyen ke­resz­tül át­jut­nak a mag­zat­ba. Ha a gye­rek szer­ve­ze­tét mé­reg­te­le­ní­tik, ak­kor új­ra egész­sé­ges lesz, és ez­zel a haj­hul­lás is meg­szű­nik.

Hogy szebb le­gyen a ha­junk!

A ter­mé­szet­gyó­gyá­szat szám­ta­lan le­he­tő­sé­get kí­nál az egész­sé­gi ál­la­pot és ez­zel együtt a haj­nö­ve­ke­dés ja­ví­tá­sá­ra. Ilyen öt­le­tek a kö­vet­ke­zők:

1. Gon­dos­kod­junk a fej­bőr jó vé­rel­lá­tá­sá­ról! A haj­szá­lak olyan „alap­ta­laj­ban” nö­vek­sze­nek, amely köz­vet­le­nül a fej­bőr alatt ta­lál­ha­tó. Aki­nek ez­zel a ta­laj­jal nin­csen ba­ja, an­nak a ha­ja nem okoz gon­dot. Ha azon­ban in­nen hi­ány­za­nak az alap­ve­tő ele­mek, fel­lép­nek a haj­pro­blé­mák. A ko­pasz­ság dr. Paul C. Bragg ame­ri­kai or­vos sze­rint a vér hi­á­nyál­la­po­tai­ra, il­let­ve a haj ta­la­já­nak rossz vé­rel­lá­tá­sá­ra ve­zet­he­tő visz­sza. Ez utób­bit úgy kü­szö­böl­het­jük ki, hogy na­pon­ta két­szer vég­re­hajt­juk a ré­gi, jól be­vált gya­kor­la­tot, a fe­je­nál­lást. Könnyebb, ha a fal mel­lett csi­nál­juk, lábun­kat a fal­nak tá­maszt­va. Eb­ben a test­hely­zet­ben tölt­sünk el nyu­god­tan la­zít­va egy-két per­cet.

2. A haj­nak is szük­sé­ge van vi­ta­mi­no­kra! A vér tá­pa­nyag­hi­á­nya a test ál­ta­lá­nos ter­he­lé­se miatt na­gyon ki­fe­je­zett le­het. A tá­pa­nya­gok­nak ugya­nis a vér út­ján kel­le­ne el­jut­ni­uk a haj­gyö­ke­rek­hez is. On­nan szív­ja fel a haj a va­sat, a cin­ket, a sze­lént, a vi­ta­mi­no­kat, a mag­né­ziu­mot, a kal­ciu­mot és min­dent, ami­re egész­sé­gé­hez szük­sé­ge van. Az A-vi­ta­min hi­á­nya pél­dá­ul ki­szá­rít­ja és el­du­gít­ja a fag­gyú­mi­ri­gye­ket, ame­lyek zsi­ra­dék­kal lát­ják el a haj­szá­la­kat és a fej­bőrt. En­nek ered­mé­nye­ként a haj szá­raz, kor­pás lesz, a fej­bőr ki­szá­rad, a haj hul­la­ni kezd. A haj nö­ve­ke­dé­se és szí­ne a B-vi­ta­mi­nok­kal is össze­függ. Kü­lö­nö­sen fon­tos sze­rep jut a haj egész­sé­gé­nek meg­őr­zé­sé­ben a B6-vi­ta­min­nak (pi­ri­do­xin). Ez az anyag aka­dá­lyoz­za meg a túl nagy mennyi­sé­gű zsír ter­me­lő­dé­sét, míg a B-vi­ta­mi­nok csa­lád­já­nak más tag­jai a haj­hul­lás el­len hat­nak. A C-vi­ta­min a kol­lag­én kép­ző­dé­sé­hez nél­kü­löz­he­tet­len. Ez az anyag tart­ja össze a sej­te­ket min­den szö­vet­ben, így a haj­ban is. Az E-vi­ta­min a fej­bőr fag­gyú­ter­me­lé­sét sza­bá­lyoz­za, és se­gí­ti a tes­tet a te­lí­tet­len zsír­sa­vak fel­dol­go­zá­sá­ban.

3. Az ás­vá­nyi anya­gok és a haj. Egész­sé­ges haj­szá­lak nem lé­tez­nek ás­vá­nyi anya­gok és nyo­me­le­mek nél­kül sem. A mag­né­zi­um­hi­ány pél­dá­ul be­fo­lyá­sol­ja a vé­re­rek mű­kö­dé­sét, és ez el­ső­ként a fej­bő­rön mu­tat­ko­zik meg, mert ilyen­kor kü­lö­nö­sen ne­héz fenn­tar­ta­ni a test egyen­le­tes vé­rel­lá­tá­sát. A szi­lí­ci­um az A-vi­ta­min­nal együtt a haj egész­sé­gé­nek meg­tar­tá­sá­ban ját­szik sze­re­pet, a jód­hi­ány haj­hul­lás­hoz, idő előt­ti őszü­lés­hez ve­zet, és fény­te­len­né, tö­re­de­zet­té te­szi a haj­szá­la­kat. Még fon­to­sabb a nyo­me­le­mek kö­zé tar­to­zó cink, amely a bőr, a haj és a kö­röm egyik fő alko­tó­ele­mé­nek, a ke­ra­tin­nak a kép­ző­dé­sé­hez nél­kü­löz­he­tet­len. Ezen­kí­vül a kol­lag­én ter­me­lő­dé­sé­hez is szük­ség van rá – ez utób­bi az a kö­tő­szö­vet, amely a ha­jat ben­ne tart­ja a fej­bőr­ben. A cink­hi­ány te­hát szin­tén haj­hul­lást okoz­hat.

4. Ózon­sam­pon­nal a pa­ra­zi­ták és a gom­bák el­len. A fej­bőr és a haj pro­blé­mái­ért kü­lön­fé­le gom­bák vagy pa­ra­zi­ták is fe­le­lő­sek le­het­nek. El­le­nük ózon­nal dú­sí­tott sam­pon ajánlható. Az ózon át­vi­szi az oxi­gént, és olyan erő­sen meg­vál­toz­tat­ja a fej­bőr mi­liő­jét, hogy a kel­le­met­len csí­rák nem ké­pe­sek töb­bé sza­po­rod­ni. Ezen­kí­vül azt is ta­ná­csol­ja, hogy a ha­jun­kat csak he­ten­te egy­szer-két­szer mos­suk, így meg­ma­rad a fej­bőr ter­mé­sze­tes vé­dő­ré­te­ge. A fej­bőr egész­sé­gét sze­líd fej­masszáz­zsal is erő­sít­het­jük.

5. Hor­mon­ha­tás ese­tén gyógy­nö­vény! A po­los­ka­fű (Ci­mi­ci­fu­ga ra­ce­mo­sa) öszt­ro­gén­hez ha­son­ló ha­tó­a­nya­ga gya­kran ké­pe­s meg­ál­lí­ta­ni a hor­mo­nok miat­ti haj­hul­lást fér­fi­ak és nők ese­té­ben egy­aránt. A bo­chu­mi egye­tem sza­kem­ber­ei­nek vizs­gá­la­tai sze­rint a gyógy­nö­vény ki­vo­na­ta ser­ken­ti a haj­nö­ve­ke­dést, és erő­seb­bé te­szi a haj­szá­la­kat.