Nyaki fájdalmak
Amióta sok ember életének nagy részét ülve tölti, egyre nagyobb azoknak a száma, akik a nyaki gerinc fájdalmakkal járó merevségében szenvednek. A mozgásszegény életmód tovább rontja a helyzetet. Egyfelől elgyengülnek a nyaki gerincet támasztó izmok, ugyanakkor más tarkótáji izmok megmerevednek, ami túlterheléshez vezet.
A nyaki gerincet alkotó csigolyákban véredények, idegkötegek, izmok és szalagok futnak szorosan egymás mellett, viszonylag kis helyen. Olykor elegendő valamelyik nyakcsigolya egészen kismértékű elcsúszása valamely irányba, hogy irritációt váltson ki. A nyakcsigolyák rendkívül mozgékonyak is, ami szintén fogékonnyá teszi azokat a rándulásokra, blokádokra és sérülésekre.
A nyakigerinc-szindróma (cervikális szindrómának is nevezik) gyűjtőnév, igen sokféle probléma, például a porckorongok kopása, a csigolyák közötti kis ízületek blokádja, porckorongsérv, reumás jellegű és egyéb gyulladásos folyamat, veleszületett rendellenesség, baleset, pszichés ok és ritkán daganat is kiválthatja. A cervikális szindrómára jellemző panaszok és tünetek az enyhe húzódás érzetétől a súlyos, mozgást korlátozó, a testtartást torzító tüneteken keresztül az alig csillapítható fájdalmakig terjedhetnek. A kényszertartás általában súlyosbítja a fájdalmas izommerevséget, amitől kialakul az ördögi kör. A legsúlyosabb esetekben a páciens alig képes megmozdítani a fejét, amely enyhén oldalra dől.
Ha a fájdalmak a karokba is kisugároznak, a szakemberek váll-kar szindrómáról vagy alsó cervikális szindrómáról beszélnek. A nyakból kiinduló, a vállakba és a karokba kisugárzó fájdalmak a IV–VII. kilépő nyaki idegeknél fellépő „gyöki irritációra” vezethetők vissza. Ideggyöknek nevezik azt a területet, amelynél egy idegpálya oldalt kilép a gerincvelőből. A gyöki irritációt okozhatja például egy porckorong sérve vagy bármely egyéb szűkület az ideggyök területén.
Hirtelen, szokatlan mozdulatokra blokkolódhatnak a nyaki csigolyák
A fájdalmak kisugározhatnak a fej hátsó részébe, a tarkóba (cerviko-cefalikus szindróma), fejfájást vagy akár migrénrohamot kiváltva. Néhány páciens szédülésre, a garatban idegentest-érzésre (gombóc a torokban), nyelési, hallás- és látászavarokra panaszkodik. Az esetek felében a nyaki gerinc felső csigolyáinak blokádja áll a panaszok hátterében. Ilyen blokádok többnyire szokatlan mozdulatokra alakulnak ki, főképp, ha az izmok hidegek, például hólapátoláskor vagy egy súlyos táska, doboz behelyezésekor az autó csomagtartójába. Ha a csigolyák közötti kis ízületek ízületi tokja, szalagjai lazák, szegmensinstabilitásról beszélünk. Ilyen esetben már a legenyhébb hétköznapi tevékenység (pl. egy könyv levétele a polcról) is súlyos panaszokkal járó blokádot idézhet elő.
A panaszok hátterében gyakran a nyaki csigolyák közötti porckorongokkal kapcsolatos probléma áll.
Porckorongsérv esetén a porckorong belsejét alkotó kocsonyás anyag kitüremkedik a korong peremén és nyomja a közelében futó idegeket és véredényeket. Ez bizsergéssel, zsibbadással és gyakran erős fájdalommal jár, súlyos esetben érzéketlenné válhat a kar vagy a kéz egy része is.
Ostorcsapás sérülés
Külön számon tartott eset az ún. ostorcsapás sérülés, amely a nyaki gerinc sérülése, és jellemzően autóban ülőknél lép fel, ráfutásos ütközéskor. A test ütközéskor először előrelendül, ami a nyaki gerincre erős nyújtó hatást gyakorol. Ekkor a felsőtestet a biztonsági öv hirtelen lefékezi, amitől a fej hirtelen hátralendül. E mozgások hatására sérülhetnek, akár el is szakadhatnak a fejet és a gerincet tartó szalagok, izmok, porckorongok, véredények, súlyos esetben a gerincvelő is sérülhet. A következmény igen fájdalmas nyaki és vállövi izommerevség, a természetes mozgások korlátozottsága, de felléphet szédülés, fülzúgás, a karokba, a tarkóba kisugárzó fájdalom is. Legrosszabb esetben az I. nyakcsigolya és a koponyalap találkozási pontja instabillá válik, ami általában idült panaszokkal jár.
Korábban a páciensek az ostorcsapás sérülések után nyakmerevítő gallért kaptak. Ma már tudjuk, hogy a nyak kényszerpihentetésének hatására a gyógyulási folyamat lelassul. Sokkal eredményesebb a terápia, ha a balesetet követő második vagy harmadik napon megkezdik a gyógytornát. A manuális terápiák, például kiropraktika, atlaszterápia, oszteopátia is beváltak. A gyógyulást jelentősen befolyásolja a páciens pszichés állapota. Az álmatlanság, a belső nyugtalanság, az ingerlékenység és a félelem hatására a panaszok idültté válhatnak. Ezekben az esetekben a pszichoterápia speciális fajtája, az ún. traumaterápia segíthet.
A képalkotó eljárások gyakran nem ábrázolják a kiváltó okot
A nyakról készített röntgenfelvételekkel felfedezhetők a kopások, illetve a ritka csonttumorok, a rákbetegség esetleges áttétei is. A porckorongok elváltozásai, esetleges sérve, megbízhatóan csak CT-vel vagy mágneses rezonanciás felvételekkel (MRI) ábrázolható, ám a képalkotó eljárások alkalmazását nem szabad túlzásba vinni. A leggyakrabban talált, porckorongokat és csigolyákat érintő kopásos jelenségeket ugyanis többnyire túlértékelik. Egyfelől ilyen jellegű elváltozásokat rendszeresen találunk idős emberekben, akiknek semmilyen panaszuk nincs. Másfelől az erős fájdalmakra panaszkodó páciensek röntgen-, CT- és MRI-felvételein semmilyen elváltozás nem látható. Az, hogy a képalkotó eljárásokkal talált elváltozások állnak-e az akut problémák hátterében, csak a tapasztalt orvos által végzett alapos fizikális vizsgálat állapíthatja meg.
A melegítés enyhíti a fájdalmakat
Számos esetben a panaszok maguktól, spontán megszűnnek, bár ez a kiváltó októl függően olykor hosszabb időt vehet igénybe (pl. ostorcsapás sérülés után három-hat hónapot). Fontos, hogy a nyakat ne kíméljük, inkább normális mértékben mozgassuk. A fájdalmak csillapítására a hivatalos orvoslás is gyakran alkalmaz természetes módszereket, például a melegítés valamilyen formáját (meleg levegő, iszappakolás). Otthoni használatban kiváló szolgálatot tesz a forró, cseresznyemaggal töltött zsák, a meleg vizes palack.
A nyakmerevítő gallér tehermentesíti a nyakat, de néhány napnál tovább nem szabad viselni, mert gyengíti az izmokat, és esetleg idültté teheti a panaszokat. Néhány napig, amíg az akut szakasz tart, szükség lehet fájdalomcsillapító gyógyszerekre, esetleg meghatározott hatóanyagú izomlazító gyógyszerekre is. Az erős fájdalmaktól szenvedő páciensek hajlamosak a depresszióra, ezért jól reagálnak a depresszió elleni kezelésekre, különösen a pszichoterápiára.
Az érintett csigolyák műtéti úton történő egymáshoz rögzítése csak akkor jöhet szóba, ha a súlyos porckorongsérv tartós idegkárosodás veszélyével fenyeget. A műtéti hegek egyébként szintén veszélyesek lehetnek, mert a sérvhez hasonlóan nyomhatják az idegeket és véredényeket, ezért sok operált beteg állapota lényegében a műtétet követően sem javul lényegesen. Az akut fájdalmak elmúltával meg lehet kezdeni a lazító, nyújtó hatású gyógytornát, esetleg kötőszöveti masszázst.
Az izomlazításnak sok módja van
Akupunktúrával általában jó eredményeket lehet elérni, számos hatékony pont található az epehólyag-, húgyhólyag-, vékonybél-, vastagbél- és hármas melegítő, valamint a kormányzó csatornán, illetve a fülkagylóban.
A talp reflexzónáin keresztül és neurálterápiával is hatékonyan enyhíthetők az ostorcsapás baleset tünetei.
Az izommerevség általános relaxációs gyakorlatokkal, például a Jacobson-féle progresszív izomlazítással (autogén tréning), légzésterápiával, illetve sokféle fizikoterápiás módszerrel (fürdő, elektromos kezelések, ultrahang, TENS, lézer vagy polarizált fény) kezelhető.
Külső kezelésként ajánlható a fájdalmas területek bedörzsölése illóolajokkal. A fájdalmas „gelózisok” esetén, amelyek körülírt, tapintható keményebb zónák a bőrben, a kötőszövetben vagy az izomban, jó hatásúak a kivezető eljárások. Idesorolható az ókor óta ismert köpölyözés, illetve a fülgyertyázás, amely az egész fej-nyak régiót képes tehermentesíteni. A sajátvér-terápia is segít a szervezet öngyógyító mechanizmusainak aktiválásában.
Homeopátia – tünetek szerint
A szóba jöhető homeopátiás készítmények a következők:
• Cimicifuga D6: Különösen nőknél, akik a változás korába léptek, gyengeség, depresszió, ha a fájdalom a tarkótól a fej hátsó oldalába sugárzik. A panaszok nedves, hideg időben, illetve pszichés ingerlékenységre romlanak.
• Dichapetalum D6: Ha a fő fájdalom a VII. nyaki csigolya tövisnyúlványánál jelentkezik, merev nyak, fájdalom a lapockák között, és ha a páciens fűtött szobában is fázik, a nyugalom és a friss levegő enyhíti a panaszokat.
• Lachnanthes tinctoria D6: Ha a fájdalom az egész fejre kiterjed és az orrhoz sugárzik.
• Menyanthes D3: Ha olyan érzés támad, mintha súly lenne a koponyán, és mintha a páciens feje szét akarna repedni, rosszabbodás lépcsőn járásra.
• Az ún. ferde nyak esetén a kísérő tünetek alapján választható Arnica, Bryonia, Belladonna, Dulcamara vagy Rhus toxicodendron.
Az ortomolekuláris medicina fegyvertárából az E- és a B1-vitamin alacsony dózisban ajánlható, max. 400 mg E-vitamin és 10 mg B1-vitamin/nap, gyakran fájdalomcsillapító hatású.
Manuális terápiával optimalizálható a nyaki gerinc működése
Mára elfogadottá vált a manuális terápia (kiroterápia) is. Ennek keretében pontosan meghatározott műfogásokat alkalmaznak az ízületeknél, a végtagokon és a gerincoszlopon is. A nyaki gerincen finom, rövid mozdulatokat (manipulációkat) alkalmaznak a csigolyák merevségének feloldására. Ez igen kényes feladat, ezért csak jól képzett szakember végezheti ezt a kezelési módot.
A manuális terápiák csoportjába tartoznak bizonyos, gyógytornászok által alkalmazott mobilizálási technikák is, amelyek célja az izmok, inak és szalagok működésének optimalizálása, valamint az oszteopátia is.