Életünk és a mobiltelefon-adók

Vannak olyan országok, ahol az emberek a maguk kezébe vették a kezdeményezést, és önmaguk, illetve a következő nemzedékek egészségének érdekében igyekeznek fellépni a mobiltelefon-adók rohamos terjedése ellen.

Mennyi elektroszmogot visel el az ember?

Gombamód nőnek ki a földből a mobiltelefon-adók, csak Németországban már ötvenezer működik, és az elkövetkezendő tíz év során számuk várhatóan százezerre nő. A mobiltelefon-adók elektromágneses tűz alá helyezik az embereket, olyan hatással vannak, amelyet egyesek teljesen ártalmatlannak tartanak, mások viszont annál veszélyesebbnek. Dr. Lebrecht von Klitzing orvos-fizikus szerint hatása alól egyikünk sem vonhatja ki magát, mindannyian nagyméretű kísérlet alanyai vagyunk. A szakember botrányosnak tartja, hogy a mobiltelefonok ilyen általános bevezetését semmiféle átfogó vizsgálat nem előzte meg, amely a jelenség egészségre gyakorolt hatásait vette volna szemügyre. Miközben a gyógyszeriparban minden egyes új készítménynek számos vizsgálati fázison kell átmennie piacra kerülés előtt, a mobiltelefonok esetében erről szó sem volt, a fogyasztókat, mondhatni, bedobták a mély vízbe.

Az orvos-fizikus úgy véli, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy „a tudomány jelenlegi állása szerint” a mobiloknak és adóiknak nincsenek egészségkárosító hatásaik. Az Európai Unión belül is elhallgatták annak a svéd vizsgálatnak az adatait, amely szerint már rövid ideig tartó mobilhasználat is megnöveli a véragygát átjárhatóságát, azaz problematikus.

Elektromágneses mezők

Az ártalmatlanságról szóló tanulmányokat a szakember szerint a mobilcégek szponzorálják, ráadásul a vizsgálat tárgyát nem komplex szervezetek, hanem csak sejtek vagy sejttenyészetek képezik. Az ember azonban nem sejtek egyszerű halmaza, hanem nagyon bonyolult bioszisztéma. A testünkön belüli kommunikáció nemcsak kémiai, hanem elektromágneses hullámok szintjén is megvalósul. Ezen a területen alakulnak ki a különféle zavaró mezők.

Mivel a mágneses 50 hertzes mezők már az 1 mikroteslára is érzékenyek, például a képernyő ugrálni kezd, az irodai berendezéseknél ezt a határértéket szabták meg, az emberi szervezetet azonban hivatalosan ennél százszorta nagyobb terhelés elviselésére tartják alkalmasnak. A repülőgépeken, az intenzív osztályokon ki kell kapcsolni a mobilokat, nehogy megzavarják a készülékeket, és ezen senki nem csodálkozik. Milyen hatás érheti akkor a szervezetünket, amelynek biológiai információs rendszere ezeknél a készülékeknél sokkal érzékenyebb?

A baktériumokkal vagy vírusokkal végzett ilyen jellegű kísérletek nem visznek közelebb a célhoz.

Adótornyok árnyékában

A német szakember szerint ugyan nincs közvetlen összefüggés a rák kialakulása és az elektroszmog között, ám a mobiladók körzetéből egyre több rákos esetet jelentenek. Emellett a mobiltelefon-adók árnyékában élők között nő azok száma is, akik álmatlanságra, fejfájásra, fülzúgásra, koncentrációs zavarokra és agresszióra panaszkodnak, mindenekelőtt gyerekek. Gyakran figyelhető meg eltérés a vérképben. Csökken a vörösvértestek száma, emiatt romlik a szervezet oxigénellátása, és ez még csak a jéghegy csúcsa. A hosszú távú hatások ugyanis csak évek során észlelhetők. Ráadásul sokan nem is gondolnak rá, hogy panaszaikért a mobiljelek lehetnek a felelősek. Holott – mint a német szakemberek vizsgálatai is bizonyítják – a szervezet mérhető folyamatai, például az EEG, az EKG, valamint a perifériás vérkeringés jól látható módosulásokat mutat már messze a határérték alatti elektromágneses hullámok esetén is.

Tisztázni kell egészségre gyakorolt hatásait

Az emberek ugyan eltérően reagálnak ezekre a hatásokra, ahogyan más környezeti terhelésekre is, de az érintett területeken élők egészségi vizsgálatainál fel lehetne használni a nyert adatokat. Manapság senki nem lehet a mobilkommunikáció ellensége, de ahhoz, hogy nyugodtan élhessünk vele, megnyugtatóan tisztázni kell egészségre gyakorolt hatásait. A megelőzés itt is olcsóbb volna, mint a már fellépő károsodások kezelése. A technika fejlődése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kockázatokat csökkentsék. Ahogyan megtörtént ez a zsinór nélküli telefonoknál, amelyeknek új, nem analóg, úgynevezett DECT változatai nem sugároznak éjjel-nappal, azaz csökkentik az elektroszmogot. Erről azonban kevés fogyasztó kap felvilágosítást.

Dr. von Klitzing azt tanácsolja mindenkinek, hogy a következő szempontokat tartsa szem előtt: csökkenteni, minimalizálni mindenhol, ahol csak lehet! Ezt a modern lehetőséget csak akkor használják, ha valóban nincs más lehetőség a kommunikációra.

Ha nem akarunk éppen feltétlenül elérhetők lenni, kapcsoljuk ki a mobilt, ha pedig be van kapcsolva, ne hordjuk a testünkön. Ha csak lehet, kérjük a hívót, hívjon inkább a vezetékes készüléken. Különösen fontos, hogy a gyerekeinket óvjuk a mobil káros hatásaitól. Hiszen ők még érési folyamaton mennek keresztül, és az immunrendszerük még nem olyan fejlett, mint egy felnőtté.

Csökkenthetjük az elektromágneses hullámok mennyiségét

A lakásban is vannak ma már olyan berendezések, amelyekkel csökkenthetjük az elektromágneses hullámok mennyiségét. Ha új házat építünk, érdemes ezeknek a beépítésére is gondolni, a költségeket nem növelik meg jelentős módon. Ugyancsak van lehetőség a ház tetején vagy valahol a közelben álló mobiladó sugárzása elleni védekezésre is, például a sugárzást elnyelő réteget tehetünk a falra. A lehetőségekről szakemberek nyújtanak felvilágosítást. A mobiltelefon-adók lakóterületekhez túlságosan közeli telepítését leginkább a helybeliek tiltakozása tudja megakadályozni, a cégek ugyanis csakis a költségek csökkentése céljából igyekeznek épp a kiszemelt helyre felállítani az adótornyokat. Ha erre sikerül rámutatni, a helyi kezdeményezés sikerrel zárulhat.

Fejlődési rendellenességek a mobiltelefon-adók miatt?

A legújabb technikai vívmány káros hatásainak nemcsak az emberek, hanem az állatok is ki vannak téve. A Starnbergi-tónál (Bajorország) fekvő Bernriedben például az idén év elején súlyos fejlődési rendellenességgel jött a világra egy borjú: a szíve a testén kívül feküdt. Az elváltozást a helyi állatorvos, dr. Werner Kahn annak tulajdonítja, hogy a környéken nem kevesebb mint hat mobiltelefon-adótorony működik. Ugyanabban a parasztgazdaságban, ahol ez a borjú született, időközben két további állat pusztult el. Az állatorvosnak az a véleménye, hogy a tetejükön mobilantennát viselő istállókban gyakrabban lépnek fel megbetegedések. Ez a megfigyelés összecseng annak a jelentésnek az eredményeivel, amelyet a bajor környezetvédelmi minisztérium megbízásából készítettek. A jelentés szerint a német tartomány szarvasmarha-állományában az utóbbi időben megszaporodtak a fejlődési rendellenességek, a vetélések és az örökítő anyag változásai – jelenti a Süddeutsche Zeitung.

Mi is az az elektroszmog?

A földnek megvan a maga elektromágneses mezeje, amelyhez testünk az elmúlt sok százezer év folyamán hozzáhangolódott. A mobiltelefon-adók és tévéadók, az átjátszóállomások, a telefonok, a számítógépek és a különféle elektromos gépek azonban mindenfajta mesterséges frekvenciát keltenek, amelyek a nap huszonnégy óráján át szennyezik a levegőt, olyan plusz sugárkezelésben részesítve bennünket, amelytől már sehol nem lehetünk biztonságban. Ezt a jelenséget hívjuk elektroszmognak.

Az elektromos mező akkor keletkezik, ha két pólus között változó feszültség áll fenn. Mivel ez a feszültség az elektromos vezetékekben folyton fennáll, nem számít, ha kikapcsoljuk a kávéfőzőt, mert a vezetékekben továbbra is ott marad a feszültség.

Mágneses mező ezzel szemben csak akkor épül fel, ha az áram is folyik, és ha a készülék is be van kapcsolva. Minél több áramra van szükség, annál szélesebb lesz a mágneses mező, és annál erősebben sugároz. A két mező általában együtt lép fel, ezért elektromágneses mezőkről beszélünk.

Az elektromágneses sugárzás két különböző csoportba osztható:

1. Magas frekvenciájú elektroszmog: a mező magas rezgésű (legalább 100 000-szer rezeg egy másodperc alatt). Okozói a mobiltelefonok, a mobilantennák, a tévé- és rádióadók, a számítógépek és monitorjaik, illetve a mikrohullámok.

2. Alacsony frekvenciájú elektroszmog: ez a mező alacsony rezgésű (másodpercenként 1-10 000 rezgés). Okozói az elektromos gépek, a tévék, a le nem árnyékolt áramkábelek (a falban is), a magas feszültségű vezetékek, a számítógépek és monitorjaik.

Így védekezzünk az elektroszmog ellen

A mikrohullámú sütők különösen erős hullámkibocsátók. Ez a tulajdonság a természetükben rejlik, miután ezen alapul a hatásuk: az étel vízmolekuláit rövid idő alatt olyan erős rezgésbe hozzák, hogy felmelegítik az ételt.

A szigetelés ellenére emiatt magas a maradéksugárzás szintje.

Megoldás: ne használjuk a sütőt, vagy amíg jár, tartsunk legalább többméternyi távolságot.

A tévék széles frekvenciatartományú sugarakkal bombáznak minket, amelyeknek hatótávolsága a képernyő nagyságával párhuzamosan nő.

Megoldás: üljünk minél távolabb a képernyőtől (legalább két-három méterre), és a készüléket használat után kapcsoljuk ki, ne hagyjuk készenléti állapotban.

Mobiltelefonok

A mobiltelefonok alacsony frekvenciatartományban működnek, ám a sugárzásátvitel pulzáló és nem állandó, így testünknek folyton változó rezgésmezőhöz kell alkalmazkodnia. Ezenkívül két wattnál nagyon magas az adási teljesítmény.

Megoldás: részesítsük előnyben az alacsony sugárzású készülékeket. Óvakodjunk az autóban való telefonálástól, a fémkaszniban ugyanis gyengébb a vétel, ezért a készülék teljes erővel sugároz. A legjobb megoldás a külső antenna. Hasonlóan veszélyes a mobiltelefon használata az épületekben és a mélygarázsokban. Mivel a készülék készenléti állapotban is sugároz, soha ne hordjuk közel a testünkhöz.

A legjobb, ha csak olyankor kapcsoljuk be, amikor tényleg szükségünk van rá, és minél rövidebb ideig telefonálunk vele.

A vezeték nélküli telefonok alig veszélytelenebbek a mobiloknál. Esetükben nemcsak maga a telefon bocsát ki pulzáló jeleket, hanem az alapállomás is, a nap 24 óráján át, függetlenül attól, használjuk-e a telefont vagy sem.

Megoldás: vagy áttérünk a vezetékes telefonra, vagy olyan újabb típusú, analóg készüléket veszünk, amely nem bocsát ki pulzáló jeleket. Ha a készülék az alapállomáson van, akkor nem sugárzik.

Monitorok

Az úgynevezett alacsony sugárzású számítógépes képernyők csak akkor jelentenek védelmet, ha a használó közvetlenül előtte ül. Az elektroszmog azonban megtalálja a maga kivezető útját a készülék házán és hátulján keresztül. Ezért sok irodában ügyelnek rá, hogy senki ne üljön a monitor mellett.

Megoldás: állítsunk a készülék mellé nagyméretű szobanövényeket, például jukkát. Ezek a természetes térméregtelenítők felfogják az elektromágneses sugárzást. De létezik már olyan, a drágakő-terápia alapján, zsákocskába rejtett, őrölt fluoridokból készült semlegesítő is, amely az ingzsebbe rejtve szűri ki a káros sugárzást.

A hálószobában az elektroszmog egyik legfontosabb keltői a rádiós ébresztőórák. Esetükben egyszerű a megoldás, hiszen csak ki kell cserélnünk őket sima, elemmel működő vekkerre.

Mivel az ágy az esetek kilencven százalékában a fal mellett áll, ahol közel van az éjjeli lámpa konnektora, azzal kell számolnunk, hogy éppen a fejünknél áram alatt lévő kábel fut, amely éjszakánként alacsony frekvenciájú rezgésekkel bombázza az agyunkat.

Megoldás: az a hálózatba beiktatott kapcsoló, amely érzékeli, ha a hálószobában kialszik a villany, és ilyenkor abban a helyiségben az áram áramlását a még elviselhető ötvoltnyi egyenfeszültségre csökkenti. Ugyanilyen egyszerű, szenzoros érzékeléssel kapcsolja vissza a teljes teljesítményt, ha bekapcsolnak egy készüléket.

A hatás azonban csak akkor optimális, ha a fejünk mögötti részen a kábelek a falban nem a szomszéd lakásban futnak.

Fotó: Adobe Stock