Dr. Csiszár Róbert – A biológiai fogorvoslás hazai úttörője

Dr. Csiszár Róbert sza­kvizs­gát a fog- és száj­be­teg­sé­gek­ből tett, majd aku­punk­tú­rá­ból is vizs­gá­zott 1988-ban. A bio­ló­giai fo­gá­szat, orá­la­ku­punk­tú­ra és neu­rál­te­rá­pia mel­lett – 1988 ó­ta – ha­gyo­má­nyos kí­nai or­vos­lás­sal, tíz éve pe­dig ho­me­o­pá­tiá­val is fog­lal­ko­zik. Dr. Csiszár Róbert a Ma­gyar Ora­la­ku­punk­tú­ra Or­vo­sok és Bio­ló­giai Fo­gor­vo­sok Tár­sa­sá­gá­nak el­nö­ke 1990 óta. Csiszár Róbert tan­köny­ve, il­let­ve lai­ku­sok­nak szó­ló mun­ká­ja is meg­je­lent az idők so­rán. Csiszár Róbert je­len­leg a Med-System fo­gor­vo­si ren­de­lőés ok­ta­tá­si köz­pont igaz­ga­tó­ja. A Ter­mé­szet­gyó­gyá­sz Ma­ga­zin­ban 1993 óta je­len­nek meg írá­sai, a lap tu­do­má­nyos szak­ta­ná­csa­dó­ja.

– Bio­ló­giai vagy kom­ple­men­ter fo­gor­vos­nak tart­ja ma­gát?

– Szá­mos or­szág­ban, ahol a ha­gyo­má­nyos or­vos­lás még nem int­egrá­ló­dott a nem­ze­ti egész­ség­ügyi rend­szer­be, gya­kran „kom­ple­men­ter”, „al­ter­na­tív” vagy „nem-kon­ven­cio­ná­lis” gyó­gyí­tás­nak ne­ve­zik. Pél­dá­ul az Eu­ró­pai Unió­ban a „nem-kon­ven­cio­ná­lis”, az USA-ban a CAT „kom­ple­men­ter & al­ter­na­tív ter­ápia”. Kí­ná­ban a „tra­di­cio­ná­lis”, Ma­gyar­or­szá­gon a „bio­ló­giai/ko­m­ple­men­ter” el­ne­ve­zés ho­no­so­dott meg, de hall­hat­juk a ho­lisz­ti­kus, a glo­bá­lis, az int­egra­tív jel­ző­ket is. Min­de­ne­set­re a „bio” elő­tag min­dig va­la­mi ke­vés­bé ár­tal­ma­sat ta­kar, az egész vi­lá­gon. Te­hát a szak­mai meg­ha­tá­ro­zás a kom­ple­men­ter, a min­den­na­pok­ban pe­dig egyér­tel­műbb a bio­ló­giai ki­fe­je­zés.

Útkeresés

– Ho­gyan le­het jel­le­mez­ni a kom­ple­men­ter or­vo­si mód­sze­rek hely­ze­tét és meg­íté­lé­sét?

– Mi­ként min­den mód­szer, mely a ha­gyo­má­nyos, aka­dé­mi­kus vagy or­to­dox gyó­gyí­tás el­len, mel­lett vagy azt ki­egé­szít­ve lét­re­jött az el­múlt év­ti­ze­dek­ben, szak­te­rü­let­ként a bio­ló­giai fo­gor­vos­lás is meg­je­lent a ha­gyo­má­nyos fo­gá­szat mel­lett. Ha­son­ló út­ke­re­sé­si, be­il­lesz­ke­dé­si pro­blé­mák­kal néz szem­be az egész vi­lá­gon és Ma­gyar­or­szá­gon is. Ezek jel­le­gük­ből adó­dó­an ké­ti­rá­nyú­ak. Vagy tel­jes nyílt­ság­gal fel­tár­va az adott szak­te­rü­let el­lent­mon­dá­sait, kor­lá­tait, ká­ros ke­ze­lé­si ha­tá­sait vál­lal­ja a kon­fron­tá­ci­ót a hi­va­ta­los szer­vek­kel, az egye­te­mi kép­zé­si rend­szer­rel, „il­le­ga­li­tás­ba” kény­sze­rí­ti ma­gát, vagy meg­fe­le­lő kap­cso­ló­dá­si pon­to­kat ke­res­ve a hi­va­ta­los ok­ta­tá­si rend­szer­hez a ki­egé­szítő gyógy­mó­dok egyes ele­me­it meg­pró­bál­ja be­épí­te­ni. Pe­ri­fé­ri­kus ré­szegy­sé­ge­ket – ab­ban a re­mény­ben, hogy „be­lül­ről” könnyebb az or­vo­si szem­lé­let­vál­to­zást elér­ni. Ez utób­bit azon az áron, hogy a kez­de­ti am­bí­ci­ók idő­vel meg­fa­kul­hat­nak. Ter­mé­sze­te­sen ha­zánk­ban is mind­két út­vo­nal­nak meg­van­nak a re­pre­zen­tán­sai.

En­nek okai a le­zaj­lott tár­sa­dal­mi fo­lya­ma­tok­ban is ke­re­sen­dők. A 80-as évek vé­gén ta­pasz­tal­ha­tó föl­dren­gés­sze­rű vál­to­zá­sok az egész­ség­ügy­ben is érez­tet­ték ha­tá­su­kat. Min­den­ki előtt nyil­ván­va­ló lett, hogy a ha­gyo­má­nyos gyó­gyá­sza­ti ér­ték­rend és mód­szer ela­vult, alap­jai­ban me­gú­jí­tan­dó. Az or­to­dox gyó­gyá­szat leg­hi­va­tot­tabb kép­vi­se­lői is el­bi­zony­ta­la­nod­tak ál­lás­pont­juk he­lyes­sé­gét il­le­tő­en. A 90-es évek kö­ze­pé­re a kez­de­ti len­dü­let alább­ha­gyott, 1999-re pe­dig az „át nem lép­he­tő” ha­tár­vo­na­lak be­me­re­ved­tek. Ezek­ben a fo­lya­ma­tok­ban so­kat szá­mí­tott az egész­ség­ügyi kor­mány­za­tok hul­lám­zó tel­je­sít­mé­nyei, a min­den­ko­ri kor­má­nyok az egész­ség­ügyi pro­blé­má­kat hu­sza­dran­gú po­li­ti­kai kér­dés­ként ke­ze­lő ma­ga­tar­tá­sa.

Kül­föl­dről is meg­nyil­vá­nult ér­dek­lő­dés

– Mi­lyen a bio­ló­giai/kom­ple­men­ter fo­gor­vos­lás ma­gyar­or­szá­gi hely­ze­te?

– Ta­lán fel­so­ro­lássze­rű­en. 1990: Pi­lisszent­ke­reszt, az el­ső bio­ló­giai fo­gor­vo­si tan­fo­lyam, még ugya­neb­ben az év­ben meg­ala­kul a bio­ló­giai fo­g­or­vo­sok tár­sa­sá­ga, MO­BOT né­ven. 2003-ig 11 alap­tan­fo­lyam, 221 vég­zett bio­ló­giai fo­gor­vos, 652 to­vább­kép­zé­se­ken részt vett or­vos a to­váb­bi sta­tisz­ti­ka. 96-ban meg­je­le­nik a bio­ló­giai fo­gá­szat tan­köny­ve. 97-ben a nép­jó­lé­ti mi­nisz­ter elis­me­ri a bio­ló­giai fo­gá­sza­tot ön­ál­ló ter­mé­szet­gyó­gyá­sza­ti tu­do­má­nyág­ként, ki­ne­ve­zi hi­va­ta­los ho­no­ris cau­sa vizs­gáz­ta­tó­ját. Egy év­vel ké­sőbb lét­re­jön a Ma­gyar Ho­me­o­pa­ta Or­vo­si Egye­sü­let fo­gor­vo­si szek­ció­ja.

Így a MO­BOT már nem­zet­kö­zi tár­sa­ság hor­vát, ro­mán, szlo­vák, hol­land ta­gok­kal. Leg­töb­ben Své­dor­szág­ból vé­gez­ték el az alap­tan­fo­lya­mot. 1999-től min­den év­ben át­adás­ra ke­rül a „Bio­ló­giai Fo­gor­vos­lás­ért” díj, a té­má­ban ki­emel­ke­dő tel­je­sít­ményt nyúj­tot­tak elis­me­ré­se­ként (2001-ben a Ter­mé­szet­gyó­gyá­sz Ma­ga­zin szer­kesz­tő­sé­ge volt a dí­ja­zott).

Az Ora­la­ku­punk­tu­ra – Bio­ló­giai fo­gá­szat tan­köny­vem – a sta­tisz­ti­kák sze­rint – min­den ne­gye­dik, ötö­dik ma­gyar fo­gor­vos köny­ves­pol­cán meg­ta­lál­ha­tó. 2001-ben út­já­ra in­dult a www.bio­dent.hu, a ma­gyar­or­szá­gi bio­ló­giai/kom­ple­men­ter fo­gor­vos­lás hi­va­ta­los hon­lap­ja. En­nek on­li­ne Ta­ná­csa­dás anya­gá­ból ké­szül a ma­ga­zin „Szék mel­lett” cí­mű ro­va­ta.

A szem­lé­let­vál­tás csí­rái már meg­te­le­ped­tek

2002-től a Fo­gor­vo­si Ka­ma­ra lap­ja, a Ma­gyar Fo­gor­vos adott le­he­tő­sé­get egy át­fo­gó cikk­sor­o­zat­ra, Kom­ple­men­ter or­vos­lás/fo­gor­vos­lás cím­mel, mely­nek cél­ja a szak­mai to­vább­kép­zés, a fo­gal­mak, de­fi­ní­ci­ók tisz­tá­zá­sa és a kap­cso­ló­dá­si pon­tok le­he­tő­sé­gé­nek be­mu­ta­tá­sa volt.

2003-ban ké­szült el a SEC Kft. fej­lesz­té­sé­ben az el­ső kom­ple­men­ter fo­gor­vo­si szoft­ver, „Bio­Den­tal” né­ven. 2003-ban az ÁNTSZ kód­szám­mal is­mer­te el a „bio­ló­giai fo­gor­vo­si ke­ze­lést”. 1993 óta a Ter­mé­szet­gyó­gyász Ma­ga­zin­ban fo­lya­ma­to­san je­len­nek meg írá­sok a bio­ló­giai fo­gá­szat té­ma­kö­ré­ből.

Úgy gon­do­lom, hogy a szem­lé­let­vál­tás csí­rái már meg­te­le­ped­tek, a bio­ló­giai fo­gor­vos­lás sajtó­ja ré­vén pe­dig a pá­cien­sek ke­vés­bé tü­rel­me­sek és sok­kal fel­vi­lá­go­sul­tab­bak let­tek.

Mi fog­ja meg­ha­tá­roz­ni a jö­vő or­vos­lá­sát?

– Jö­vő­kép?

– Be­szél­jünk in­kább 2004-ről, hi­szen az EU-csat­la­ko­zás min­den­kit érint. Az Eu­ró­pai Unió egész­ség­ügyi ren­del­ke­zé­sei Ma­gyar­or­szág­ra is nor­mák­ká vál­nak. Ilyen ren­del­ke­zés pél­dá­ul a ho­me­o­pá­tia te­rü­le­tén ho­zott ha­tá­ro­zat a ho­me­o­pá­ti­ás ter­ápi­ás for­mák fej­lesz­té­se és el­ter­jesz­té­se ér­de­ké­ben. Ez a ren­del­ke­zés cé­lul tűz­te ki a ho­me­o­pá­tia elis­mer­te­té­sét az Eu­ró­pai Kö­zös­ség va­la­mennyi or­szá­gá­ban, és szük­sé­ges­nek a ho­me­o­­p­á­ti­ás kép­zés ál­ta­lá­nos meg­te­rem­té­sét, va­la­mint azt, hogy a ho­me­o­pá­tia költ­sé­ge­it – a tér­sé­gen be­lül – a tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tók fe­dez­zék. Vagy pél­dá­ul a gyógy­nö­vény­ala­pú ké­szít­mé­nyek en­ge­délye­zé­sé­re és nyil­ván­tar­tá­sá­ra a „ha­gyo­má­nyos” gyógy­sze­re­ké­nél egy­sze­rűbb el­já­rást ja­va­sol a bi­zott­ság. A par­la­ment kez­de­mé­nye­zé­sé­re ez az egy­sze­rű­sí­tett el­já­rás a gyógy­nö­vé­nye­ken kí­vül más alap­anya­go­kat, pél­dá­ul vi­ta­mi­no­kat vagy ás­vá­nyi anya­go­kat tar­tal­ma­zó sze­rek­re is ér­vé­nyes lesz. Az amal­gám mint tö­mő­a­nyag hasz­ná­la­tá­ról és kor­lá­to­zá­sá­ról pe­dig ép­pen nap­ja­ink­ban szü­le­tik az el­ső köz­pon­ti ren­del­ke­zés.

Ami Ma­gyar­or­szá­got, mint már EU-tag­ál­la­mot il­le­ti, a III. ma­gyar­or­szá­gi, de el­ső eu­ró­pai uni­ós Bio­ló­giai-Kom­ple­men­ter Fo­gá­sza­ti Kon­gresszus Bu­da­pes­ten lesz 2004 őszén. Té­má­ja „A bio­ló­giai-kom­ple­men­ter fo­gá­szat tu­do-­má­nyá­gai, al­kal­ma­zá­sok a na­pi pra­xis­ban” lesz.

– Mit tar­to­gat a tá­vo­lab­bi jö­vő?

– Az or­vos­lás fo­lya­ma­to­san vál­to­zik, fej­lő­dik, gaz­da­go­dik. A so­ká­ig til­tott ter­ápi­ák, pél­dá­ul a ho­me­o­pá­tia, az aku­punk­tú­ra rend­sze­re, fo­ko­za­to­san be­épül­nek az or­vos­lás kel­lék­tá­rá­ba.

A bio­fi­zi­kai és a bio­ké­miai alap­ku­ta­tá­sok az ener­ge­ti­ka irá­nyá­ba mu­tat­nak. A szer­ve­zet­ben áram­ló kü­lön­bö­ző ere­de­tű ener­gia- és hul­lám­faj­ták fel­tá­rá­sa, leí­rá­sa – el­ső­sor­ban a ki­ber­ne­ti­ka ug­rássze­rű fej­lő­dé­se miatt – kéz­zel­fog­ha­tó kö­zel­ség­be ke­rült­ek.

Sze­mé­lyes meg­győ­ződé­sem, hogy az anyag hul­lám­ter­mé­sze­te, az ener­gia ter­je­dé­sé­nek még fel­tár­at­lan as­pek­tu­sai és a kül­ső-bel­ső kör­nye­zet­szennye­zés kér­dé­sei fog­ják meg­ha­tá­roz­ni a jö­vő or­vos­lá­sát. A fo­gor­vos­lás­ban pe­dig dr. Rein­hold Voll ki­je­len­té­se: „a fo­gá­szat a me­di­ci­na köz­pon­ti ré­sze”, sem csu­pán a fo­gor­vo­sok hiú­sá­gát le­gyez­ge­tő mon­dat, ha­nem na­pi pra­xis­sá vál­hat, hogy az ál­ta­lá­nos or­vo­si vizs­gá­la­tok kö­te­le­zőés be­ve­ze­tő ré­sze a fo­gá­sza­ti szű­rés lesz.

A XXI. szá­zad az int­egra­tív or­vos­lás év­szá­za­da lesz

Ed­dig is tud­tuk, hogy a szá­jü­reg­ben lé­vő elvál­to­zá­sok tá­vo­lab­bi szer­ve­ket is meg­be­te­gít­het­nek, de az ener­ge­ti­kai csa­tor­nák egy újabb as­pek­tust je­len­te­nek; az arc­ko­po­nya te­rü­le­tén ezek 90%-a kép­vi­sel­te­ti ma­gát.

A WHO – az Egész­ség­ügyi Vi­lág­szer­ve­zet – 1996. évi ál­lás­fog­la­lá­sá­ból idéz­nék: „a XXI. szá­zad az int­egra­tív (ha­gyo­má­nyos és kom­ple­men­ter gyógy­mó­dok együt­tes al­kal­ma­zá­sa) or­vos­lás év­szá­za­da lesz, mert az or­vos­lás egy­sé­ges egé­szet ké­pez, akár kon­ven­cio­ná­lis, akár nem kon­ven­cio­ná­lis szem­pont­ból se­gí­ti a be­teg gyó­gyu­lá­sát.”

Fotó: Adobe Stock