Az amalgám károsítja a magzatot
Az élő szervezet folytonos kölcsönhatásban, anyag- és energiaforgalomban áll környezetével. Nem élhet elszigetelten környezetétől, de annak szennyeződéseitől sem. Ahogyan nő a környezeti szennyeződés, úgy egyre nagyobb az ember gyártotta mérgekből eredő hatás. A nehézfémek részei környezetünknek. Földünk legveszélyesebb nehézfémje a higany. Nap mint nap találkozunk vele. Belélegezzük a levegőből, megisszuk az ivóvízzel, megesszük ételeinkkel és nem utolsósorban hordozzuk a szánkban amalgámtörésként.
A higany szájhőmérsékleten higanygőz formájában folyamatosan kioldódik az amalgámtömésből, és a szervezet azt belélegzi.
Vimy és Lorscheider Calgary Egyetemen végzett kísérletei (1985) megállapították, hogy az amalgámhordozók szájüregének légterében a higanygőz mennyisége többszöröse az amalgámmentes szájakénak. Az átlagszájüregen belüli higanykoncentráció 4,91 mikrog/m3.
Ennek ismeretében a WHO arra a következtetésre jutott (1991), hogy az átlaglakosság legnagyobb higanyforrása a fogászati amalgámból származik. Azt is megállapította, hogy „no safe level of mercury” (nincs toleranciahatár), ami azt jelenti, hogy az amalgámtömésből származó higanygőz bejut a szervezetbe és ott potenciális veszélyt jelent egészségünkre.
Az említett Vimy és Lorscheider professzorok végeztek először juhokon, majd majmokon kísérleteket. Radioaktívan jelzett higannyal készítettek amalgámtöméseket az állatoknak. Egy speciális kamerával (gamma-kamera) figyelték a higany úját a szervezetben. Négy héttel később nagy mennyiségű higanyt találtak a tüdőben, a bélben, az állkapocsban, a vesében, a májban, az agyban, az agyalapi mirigyben, a pajzsmirigyben, a mellékvesékben, a hasnyálmirigyben és a petefészkekben. Ugyanekkor a vér és a vizelet normálértékeket mutatott. Ez arra utalt, hogy a vér- és vizeletvizsgálat nem igazolja a higanyterheltséget, mivel a higany lerakódik a szövetekben – „eltűnik”.
A kísérleteket terhes juhokon is elvégezték. Az eredmény még megdöbbentőbb volt. A higany 48 órán belül nemcsak átjutott a méhlepényen, de megjelent a magzat különböző szerveinek szöveteiben is: a vesékben, a májban, az agyban. (táblázat) A magzat vérében 6-30-szor nagyobb higanymennyiséget mértek, mint az anya vérében.
| szerv | amalgám: 0-2 | amalgám: >10 | |
| máj | magzat | 12,68 | 25,85 |
| máj | csecsemő | 19,2 | 34,4 |
| máj | mama | 18,7 | 67,2 |
| vese | magzat | 5,95 | 10,3 |
| vese | csecsemő | 20,75 | 115,6 |
| vese | mama | 47,5 | 409,25 |
| agy | csecsemő | 2,05 | 3,95 |
| agy | mama | 14,7 | 25,7 |
1. táblázat (magzat/csecsemő 11-50 hét, mama 16-45 év, ngHg/g)
A kísérlet tehát egyértelműen igazolta, hogy a higany átjut a méhlepényen. Higanyt találtak az anyatejben is, ami a higany mennyiségének növekedését eredményezte az újszülöttekben. Az anyatej higanytartalma 4-8-szor magasabb, mint a véré.
Hasonló eredményekre jutott 1994-ben dr. Drasch müncheni patológus és orvos szakértő is, aki elhalt embriók, csecsemők és kisgyermekek szöveteiben vizsgálta a higanymennyiséget. A higany koncentrációja a májban és a vesében egyenes arányosságot mutatott az anya amalgámtöméseinek számával. (táblázat) A magzatelhalálozás és magzatkárosodás aránya is hasonló eredményt mutatott.
Egyes hirtelen elhalt csecsemők agyában és májában nagyobb volt a higanykoncentráció, mint a felnőttekében (2000 mikrog/kg).
Ez a vizsgálat az előző állatkísérleteket igazolta. A német kormány betegségmegelőző intézkedése 1995-ben megtiltotta régi amalgámtömések eltávolítását és új amalgámtömések szájba helyezését terhesség alatt. Ugyanebben az évben olvasható volt a világszerte népszerű Quintessence International fogászti magazinban: „Amalgámot soha többé nemszabad használni a gyermekfogászatban. Miért? Egyszerűen azért, mert létezik jobb anyag.”
Nem véletlen az a tábla sem, melyet 1993 óta minden kaliforniai rendelőben kötelező kitenni: „Figyelem! Ez a rendelő higanytartalmú tömőanyagot használ. Az abból felszabaduló higany a kaliforniai államtudomása szerint szaporodási zavarokat és születési rendellenességeket okoz.”
Dr. Klinghard szerint az anya a várandóság és a szoptatás ideje alatt higanytartalékának mintegy 60%-át adja át elsőszülött gyermekének. Az elsőszülöttek nagyobb veszélynek vannak kitéve, de hasonló veszély fenyegeti a másodszülötteket is, ha a szülések között az anya új amalgámtöméseket kap.
A szervetlen higany az amalgámtömésből 12-szer gyorsabban jut át a placentán,mint az ételekből származó szerves higanyvegyületek. Ez azt jelenti, hogy a fejlődőmagzat több higanyt vesz fel az anya amalgámtöméseiből, mint bárhonnan máshonnan.
Alkoholfogyasztás a terhesség folyamán növeli a higanygőz felvételét az anya pajzsmirigyébe, és lerakódik a magzat pajzsmirigyében és májában is (Kayat). Igazolódott, hogy az alkoholfogyasztás a terhesség alatt növeli a higanyfelvételt a magzatban is.
| szerv | juh | majom |
| vér | 9,0 | 5,5 |
| vizelet | 4,7 | 17,7 |
| állcsontok | 318,2 | 7756,1 |
| fogíny | 323,7 | 4190,4 |
| gyomor | 929,0 | 18,4 |
| bél | 43,1 | 482,7 |
| széklet | 4489,3 | 3490,2 |
| vese | 7438,0 | 3053,5 |
| agyalapi mirigy | 44,4 | 83,6 |
| pajzsmirigy | 44,2 | 4,1 |
2. táblázat : higanykoncentráció mikrogr/kg kölünböző szervekben 29 nap után, hogy szakszerűen elkészítették az amalgámtöméseket a juhoknak és a majmoknak
A higanygőzből származó higany zsírban jól oldódik.
A higany roncsolja az agy-vér gátat (Gersner), bejut az agyba és infiltrálódik az agysejtekben (Steinwall). A nehézfémek közül egyedül a higanynak és cinnek van meg az a tulajdonsága, hogy behatolva az autonóm idegszálba, maga mögött tönkreteszi a közlekedőcsatornát. Így csökken az agy fejlődéséhez szükséges tápanyagokkal való ellátás. A higany csökkenti a gyermek intelligenciáját, a tanulási kapacitását és növeli a hiperaktív magatartás kialakulásának veszélyét. Ehhez nagyon minimális higany is elegendő. Ezt a helyzetet csak rontja, ha higany és ólom egyszerre kerül a szervezetbe, ugyanis ezek erősítik egymás toxikus hatását. A statisztika szerint ez a károsodás csak a gyermekek 2-3%-ánál mutatkozik az első évben, 16%-ánál később észlehető, mint fizikai és mentális defektus.
Az újszülöttek százszor érzékenyebbek a méreganyagokra, mint a felnőttek. A higanymennyiség tekintetében nincs „nem mérgező” dózis.
Az anya amalgámjától sérült gyermekeknek nagyobb a fogszuvasodásra való hajlamuk. Olaj a tűzre, ha korai gyermekkorban tejfogaikba amalgámtömést vagy higanytartalmú oltást kapnak. A már eleve sérült gyermek agya sokkal erősebben reagál az újabb higanybevitelre. Legtöbbször allergiás reakciókkal.
Amalgámhordozó „leendő szülőknek” érdemes tisztában lenniük az amalgámban levő higany gén- és magzatkárosító hatásával. Ajánlott időben, jóval a terhesség előtt, az amalgámtöméseket szakszerűen eltávolíttatni és egy célzott méregtelenítő kúrán részt venni.