Válaszol a humanisztikus asztrológus – Kapcsolati egyensúly

Ked­ves Pé­ter!

25 éves va­gyok. Két éve va­gyunk együtt a pá­rom­mal (ő Ik­rek szü­lött), és úgy ér­zem, va­la­hogy meg­re­kedt a kap­cso­la­tunk. Min­ket­ten még a szü­leink­nél la­kunk. Én sze­ret­nék csa­lá­dot, gye­re­ket, de ami­kor szó­ba ho­zom az össze­köl­tö­zést, ő so­rol­ni kez­di en­nek ak­dá­lyait, és időt kér. Az ér­vei hé­tről hét­re, hó­na­pról hó­na­pra vál­toz­nak, ezért at­tól fé­lek, csu­pán ürü­gyek. De a leg­job­ban az za­var, hogy az elő­ző ba­rát­nő­jé­vel nem sza­kí­tot­ta meg a kap­cso­la­tot. Ál­lí­tá­sa sze­rint ugyan csak jó ba­rá­tok ma­rad­tak, ez azon­ban azt je­len­ti, na­pon­ta le­ga­lább két­szer be­szél­nek te­le­fo­non. Ha ilyen­kor je­len va­gyok, tel­je­sen fö­lös­le­ges­nek ér­zem ma­gam.

Nem tu­dom, van-e jö­vő­je en­nek a kap­cso­lat­nak, és ez­zel az em­ber­rel kell-e le­él­nem az éle­tem? Eről­tes­sem-e az együt­t-é­lést vagy ke­res­sek va­la­ki mást? A ho­rosz­kóp­ja­ink össze­ha­son­lí­tá­sá­ból nyil­ván meg­mond­ha­tó, mi­lye­nek az esé­lye­ink. Se­gít­sé­ge­det kö­szön­ve üd­vö­zöl:

L. Ka­ta (Bak Nap, Kos Ascen­dens, Bi­ka Hold)

Az el­ső ta­ná­csom: ne eről­tess sem­mit.

A má­so­dik is az.

A ben­ned meg­nyil­vá­nu­ló há­rom asz­tro­ló­giai énál­la­pot, a Kos, a Bi­ka és a Bak egy­va­la­mi­ben kö­zös: hi­he­tet­len erő­vel ké­pes akar­ni.

És a há­rom jegy ere­je ben­ned összeadó­dik és meg­sok­szo­ro­zó­dik.

Sze­rin­tem te ma­gad sem tu­dod, hogy mi­lyen el­sö­prő ha­tást gya­ko­rolsz a kör­nye­ze­ted­re. Hogy mi­lyen el­ké­pesz­tő nyo­mó­erőt vagy ké­pes ki­fej­te­ni.

A new­to­ni tör­vé­nyek a lé­lek­re is ér­vé­nye­sek. Amek­ko­ra nyo­mást al­kal­ma­zol egy má­sik em­be­ren, ő ugya­nak­ko­ra erő­vel áll el­len ne­ked. Kü­lö­nö­sen, ha az a má­sik Ik­rek szü­lött, va­gyis le­ve­gő lé­nyegű. Va­ló­já­ban el­len se áll. In­kább ki­tér. És ez igen-igen bosszan­tó, nem ta­lál­ni ugya­nis raj­ta fo­gást se­hol.

Úgy tű­nik, ép­pen az köt össze ben­ne­te­ket – pa­ra­dox mó­don –, ami elvá­laszt.

Az ő le­ve­gős könnyed­sé­gé­nek szük­sé­ge van a te kon­krét, föl­dies ener­giái­dra, mint ne­he­zék­re. Enél­kül el­sod­ród­na, mint egy el­sza­ba­dult lég­gömb. A te gya­kor­la­ti­as, sű­rű éned­nek pe­dig szük­sé­ge van az ő könnyed la­za­sá­gá­ra, mint fel­haj­tó erő­re. Enél­kül az élet dol­gai olyan sú­lyos ko­lonc­ként ne­he­zed­né­nek rád, hogy moz­dul­ni alig tud­nál. In­nen ez a se ve­le, se nél­kü­le ál­la­pot.

Egyensúly megtalálása a kapcsolatban

El­le­ni­rány­ba mo­zog­tok, és köz­ben szo­ro­san tart­já­tok egy­mást. Mint­ha mér­leg­hin­tán ül­né­tek: ah­hoz, hogy az egyik föl­fe­le men­jen, a má­sik­nak le­fe­lé kell mo­zog­nia.

Az egyensúly megtalálása nehéz, de nem le­he­tet­len. Ha tu­da­tá­ban vagy­tok en­nek a lel­ki di­na­mi­ká­nak, ha tud­tok be­szél­ni ró­la, könnyebb. Ha lát­já­tok, hogy az el­len­moz­gás tör­vény­sze­rű, ak­kor nem a má­si­kat vá­dol­já­tok, hogy aka­dá­lyoz ben­ne­te­ket.

Né­hány gon­do­lat a „za­va­ró har­ma­di­król”.

Az Ik­rek le­ve­gős, más szó­val kap­cso­la­ti jegy. Épí­ti, gyűj­ti az is­me­ret­sé­ge­ket, a ba­rát­sá­go­kat. Ezek él­te­tik, ezek­ből töl­te­ke­zik. Ha meg kell sza­kí­ta­nia egyet, olyan, mint­ha egy vég­tag­já­tól fosz­ta­nák meg.

Az Ik­rek lel­ké­ben azon­ban min­den aj­tó nyit­va áll, min­den­ki min­den­hova át­sé­tál­hat, és át is sé­tál. Ez az ese­té­ben nem hűt­len­sé­get je­lent, ha­nem kap­cso­la­ti le­zá­rat­lan­sá­got.

Sze­rin­tem er­ről is ér­de­mes be­szél­ni. Ezál­tal lesz min­den ne­héz­ség oka tu­da­to­sít­ha­tó és ke­zel­he­tő.

És ér­de­mes köny­vek, tré­nin­gek, sza­kem­be­rek után ér­dek­lőd­ni.

A jö­vő pe­dig egyes-egye­dül raj­ta­tok mú­lik. Azon, ké­pe­sek lesz­tek-e a kap­cso­lat ki­hí­vá­sait a sa­ját ja­va­to­kra for­dí­ta­ni, a má­sik­ban nem el­len­fe­let látni. A lét az egyensúly megtalálásában rejlik.

Kí­vá­nom, si­ke­rül­jön nek­tek.

Fotó: Adobe Stock