Gyógynövényismeret a kos jegyében

Szimbolika, mítoszok és asztrológia – ezeket gyakran nézik le mint ezoterikus ostobaságokat, valójában viszont értékes bölcsességeket adnak nekünk. Például vizsgálatok igazolták, hogy a szimbólumok megfigyelése és a mitikus történetekkel való szembesülés hozzájárulhat a stressz és a szorongás csökkenéséhez, illetve az önbizalom és az önmagunkba vetett hit erősödéséhez. Ily módon fokozódik a kreativitásunk, az érzelmi intelligenciánk és ezzel a személyiségfejlődésünk. Neurobiológiai szempontból a jelképekkel végzett munka során a limbikus rendszer a domináns, az az agyterület, amely az érzelmek és az emlékek feldolgozásáért felelős.

Jó példa erre a zenével való találkozás. A zene megérinthet és érzelmileg megmozgathat minket, akkor is, ha a dal szövegét nem értjük, vagy nem tudatosítjuk. A limbikus rendszer azonnal reagál. Így például az aromák vagy az illatok, ha bizonyos emlékekkel állnak összeköttetésben, javíthatják a hangulatunkat vagy csökkenthetik a stresszt. Az eredeti érzelmi benyomások, képek és vágyak világában a bölcsesség a mitológiában gyökerezik.

Az asztrológiai év a tűz erejével kezdődik

Jung az állatöv jegyeiben archetipikus jelképeket látott, amelyek az emberi pszichében gyökereznek, és amelyeket az eltérő kultúrák hasonló módon interpretálnak. Most márciusban beléptünk az új asztrológiai évbe, mivel azzal, hogy a nap belépett a Kos jegyébe, megkezdődött a tavasz. A Kosban Jung a hős archetípusát látta, aki újabb és újabb kihívásokat keres, és van elég bátorsága a céljait követni. Éppen ezért a Kos a tűz erejének és energiájának jelképe, azé a tűzé, amely arra késztet és arra tesz képessé minket, hogy újat alkossunk.

A görög mitológiában a Kos jegyét a Kriosz nevű hőssel hozzák kapcsolatba. Ő Uránosz isten és Gaia istennő fia volt, és megpróbálta megdönteni az uralmukat. Az ő véréből keletkezett a föld és az ég. Krioszt később újra életre keltették a fiai, a küklopszok, és hatalmas harcossá tették. A múzsák védelmezőjeként tisztelték őt. Hogy bizonyítsa a hősiességét és a bátorságát, Kriosz egy kost küldött Théba királyának, és versenyre hívta ki őt. A kos aranyszárnyakból szőtt koszorút és aranyláncot hordott a nyakában, ezeket maga Kriosz kovácsolta. A thébai király elfogadta a kihívást, és a fiát, Kriszipposzt herceget küldte ki, hogy semmisítse meg a kost. Az állat azonban legyőzte és megölte a herceget.

A kosról szóló mitológiai történet a Kos jegyre jellemző szenvedélyt és az energiát fejezi ki. Pszichoanalitikai szemszögből azt mondhatjuk, a Kos a férfiprincípiumok integrációja. Azt fejezi ki, hogy határoljuk el magunkat a szülők és a társadalom befolyásától, ahogyan Kriosz is tette, amikor fellázadt az apja ellen. De arról is szó van itt, hogy összhangba hozzuk az olyan férfiprincípiumokat, mint az aktivitás, a kezdeményezés és a célok megvalósításának képessége az olyan női princípiumokkal, mint az empátia, az intuíció és a kooperáció. A túláradó tavaszi ébredést egészséges keretek között kell tartani.

Analógiaelv és szignatúratan

A tavasz különösen alkalmas időszak arra, hogy nyitottan viszonyuljunk a természethez és a gyógynövényekhez, és hasznunkra fordítsuk a bölcsességüket és az erejüket. A gyógynövényekről szóló tanításnak évszázadok óta része az az elképzelés, hogy a növények hozzárendelhetők bizonyos bolygókhoz és elemekhez, és hogy ezek a hozzárendelések utalnak a hatásukra. Ez az elképzelés az analógiaelven nyugszik, azon a gondolaton, hogy a világban hasonlóságok és kapcsolatok állnak fenn különféle dolgok és jelenségek között.

Így például érvelhetünk úgy, hogy a Marshoz hozzárendelt gyógynövény tonizáló hatásának köszönhetően erősítheti és harmonizálhatja egy ember energiáját és aktivitását. A tanult apátnő, Hildegard von Bingen (1098–1179) és a svájci orvos, Paracelsus (1493–1541), mindketten a természetgyógyászat történetének kiemelkedő egyéniségei, egyetértettek az analógiaelv és a szignatúratan gyakorlati alkalmazásában.

A tavasz gyógynövényei: zsázsa, podagrafű, medvehagyma

Jó példa erre a zsázsa. Ez a Mars bolygóhoz (a Kos uralkodójához) van hozzárendelve. A zsázsa fájdalomcsillapító és élénkítő gyógynövény, amelyet a vesefunkció támogatására is javasolnak.

Szintén a tavasz hírnöke a podagrafű, ez az évelő növény, amely ugyancsak a márciushoz és a Marshoz rendelhető hozzá. Nedves és árnyékos helyeken nő, Európában és Észak-Amerikában. A hagyományos orvoslásban évszázadok óta alkalmazzák sikeresen köszvényes panaszokra, de bőrtünetekre és a légzés támogatására is. A konyhában ideális, ha a fiatal, még fényes és sárgászöld leveleit használjuk fel, az idősebb levelek csak főzve fogyaszthatók. Alig téptük le, a podagrafű újra kihajt, így egész évben frissen szedhető. Valódi harcos, és kimeríthetetlennek tűnik.

Különösen kedvelt tavaszi növény a medvehagyma. Nagy mennyiségben tartalmaz allicint, amely csökkenti a vérnyomást, erősíti az immunrendszert és segít a testnek legyőzni a fertőzéses megbetegedéseket. Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású. Egyes tanulmányok szerint csökkentheti bizonyos rákfajták, például a bélrák kialakulásának kockázatát.

Friss tavaszi gyógyfüveket kiválóan élvezhetünk medvehagyma-podagrafű-zsázsa pesto formájában. Ehhez a háromféle növény egy-egy csokorját/maroknyi mennyiségét keverjük össze egy gerezd fokhagymával, egy csésze fenyőmaggal, egy csésze darabolt mandulával, egy csésze olívaolajjal, sóval és borssal ízlés szerint. A növényeket alaposan mossuk meg, a szárukat távolítsuk el, tegyük őket a fokhagymával és a fenyőmaggal egy mixerbe. Az egészet aprítsuk finom pesto állagúvá, tetszés szerint olívaolajat adva hozzá. Utána jöhet a mandulaforgács, jól keverjük el, és sózzuk, borsozzuk. Töltsük kicsi üvegekbe, és amit nem eszünk meg rögtön, azt fagyasszuk le, hogy mindig kéznél legyen, ha egy-egy adaggal fel akarjuk idézni a tavasz hangulatát. Hiszen Hildegard von Bingen szerint „a lélek öröme az, ha a test hatékony”.

Fotó: Adobe Stock