Alexander-módszer – Segít megtalálni külső és belső egyensúlyunkat

Az élet mindenkin hátrahagy nyomokat. Ezek leginkább a testünkön láthatók, bár hosszú évekig rejtve maradhatnak. Nyak- és hátfájás, porckorongsérv vagy tenziós fejfájás lehet mindennek az eredménye. Az Alexander-technika hozzásegít ahhoz, hogy külső és belső egyensúlyunkat egyaránt megtaláljuk.

A módszer kidolgozójáról, az Ausztráliában született, de később az Egyesült Államokban élő színészről, Frederick Matthias Alexanderről (1869–1955) kapta a nevét. Ma már olyan hívei vannak, mint Paul Newman, Sting és Paul McCartney. Amikor a fiatal Alexander azt tapasztalta, hogy szereplés közben egyre gyakrabban cserbenhagyja a hangja, az orvosok nem tudtak segíteni rajta. A fiatalember ekkor elhatározta, hogy maga deríti fel a baj okát. Hónapokon keresztül figyelte magát beszéd közben a tükörben. Végül rájött, hogy ilyenkor egy bizonyos szögben megdönti a fejét, és ezzel nyomja a gégefőt. Korábban észre sem vette, hogy beszéd közben ilyesmit csinál. Ami viszont még rosszabb volt: nehezére esett megszabadulni ettől az egészségkárosító szokásától. Végül kifejlesztett egy egyszerű mozgássort, amely felállásból, leülésből, fekvésből stb. állt, és amely hozzásegítette az egészséges testtartás helyreállításához – ezzel pedig megszületett az Alexander-technika.

A fiatalember ezzel nemcsak önmagát kezelte, hanem más színészkollégáit is, akik ugyancsak légzési és hangképzési problémáktól szenvedtek. A „lélegző ember”, ahogyan hamarosan nevezni kezdték, 1924-ben megalapította londoni magániskoláját, ahol a normális tanmenet mellett a diákok az Alexander-módszert is tanulták. Ma világszerte kereken 3000 oktató tanítja ezt az eljárást.

Miért több a kevesebb?

Az Alexander-oktatók segítségével mindannyian megtapasztalhatjuk, milyen is a helyes testtartás. A módszer a testi és lelki szintet egyaránt fontosnak tartja. Ebből nemcsak a táncművészek és a színészek profitálhatnak, hanem azok a teljesen hétköznapi emberek is, akiknek olyan panaszaik vannak, mint például a porckorongsérv vagy légzésproblémák, akik dadognak vagy tikjük van. De segítenek a gyakorlatok a stressz okozta panaszok, valamint artritisz és Parkinson-kór esetén egyaránt. Támogatásával legyőzhető a lámpaláz, és lazaság érhető el. A módszer lényege nem az, hogy az illető valamit jobban csináljon, sokkal inkább az, hogy kevesebbet tegyen, vagy egyáltalán ne csináljon valamit.

Csecsemő- és kisgyerekkorunkban még harmonikus a mozgásunk, hároméves korunktól kezdve azonban helytelen mozgásokat és testtartást veszünk fel

Frederick Alexander elmélete azon a feltételezésen alapul, hogy az ember élete harmadik évétől helytelen testtartást és szokásokat vesz fel, amelyek azután élete során káros hatást gyakorolnak testi és lelki egészségére. Ez ellen fejlesztette ki módszerét, amely segít megszabadulni ezektől a helytelen mintáktól, méghozzá anélkül, hogy más szokás csapdájába esnénk helyette. A trükk ugyanis az, hogy az ember gyakran nem is tudja, mi hat rá károsan. Testünk hosszú évek megszokottsága után ugyanis éppen az ellenkezőjét sugallja. Aki tudatosan egyenes háttal ül az íróasztalánál, mert el akarja kerülni a számítógép előtt való görnyedést, annak a háta más pontokon fájdul meg. A probléma: a megszokás felülírja az agyat.

Testünk számos dologról nem is vesz tudomást, például hogy nagy forgalomban az autónk volánjánál ülve összeszorítjuk a fogunkat, vagy behúzzuk a nyakunkat, ha kínos helyzetbe kerülünk. Pedig ha ilyenkor túlzottan behúzzuk az állunkat, a gerincünk megrövidül, és a mellkasunk összepréselődik.

Az Alexander-technika nagy előnye, hogy semmiféle fáradsággal nem jár. Az óra után még csak át sem kell öltözni. Fiatal és öreg egyaránt megtanulhatja. Alexander mindig hangsúlyozta, hogy egy tanár segítségével néhány hónap alatt annyi haladást érhetünk el, amennyit egyedül csak évek alatt. A tanár ugyanis vezeti a tanítványát, megmutatja neki, hogyan optimalizálhatja a magatartását.

Gyakorlatok otthonra

1. Feküdjünk a földre, fejünk alá tegyünk egy könyvet. Hajlítsuk be a térdünket úgy, hogy a térdünk a talajon feküdjön. Ügyeljünk rá, hogy a csípőízület laza legyen. Tipp: engedjük a térdünket nyugodtan befelé esni, akkor a medencénk lazább lesz. A két kezünk legyen keresztben a hasunkon. Figyeljünk rá, hogy a két lapockánk a talajt érintse. Fontos, hogy érezzük a talajjal a kontaktust. Szánjunk időt a gyakorlatra, és élesítsük ki érzékeinket. Próbáljuk meg valamennyi izmunkat lazán tartani. A talajkontaktus biztonságot sugároz, és segíti a gyakorlat elvégzését.

Az Alexander-technika jóvoltából újra megtanulhatjuk a helyes testtartást

2. A második gyakorlat hasonló, csak ülve végezzük. Üljünk le egy egyenes hátú székre. Ügyeljünk rá, hogy a combunk és a lábszárunk derékszöget zárjon be. Talpunk érintse a talajt. A tenyerünket fektessük a combunkra. Hátunkat támassza meg a szék háttámlája. Próbáljunk meg ebben a pozícióban is ellazulva maradni. Lélegezzünk nyugodtan, engedjük átáramlani a levegőt a testünkön: kezdjük a lábunknál, majd haladjunk vele felfelé a fejünkbe, végül vissza a lábunkba.