Alhasi fájdalmak kezelése akupunktúrával és neurálterápiával

A nőknél jelentkező alhasi fájdalmak kialakulásában jelentős szerepet játszik a „feszültség – fájdalomfélelem” ördögi köre: a feszültség és a stressz következtében fellépő fájdalom félelmet gerjeszt, ami tovább fokozza a feszültséget, ami ismét fájdalomba torkollik… Az érintett nőket azonban nem szabad egyszerűen hisztérikusnak tekinteni. A panaszok mögött gyakran igen bonyolult funkcionális zavarok állnak, amelyek nem magyarázhatók pusztán pszichés okokkal. Ide kell sorolnunk a vér és nyirokfolyadék medencei pangását, valamint az ágyéki és keresztcsonti csigolyák blokkját. Nem ritkák a hormonális zavarok sem, mint pl. sárgatesthormon (progeszteron) szintjének csökkenése. Általában a fiatal nők érintettek, akik még nem szültek, valamint a menopauza után lévő hölgyek. A fellépő panaszok hátterében legtöbbször a kismedencei vérkeringés zavarai állnak.

A panaszok nem tévesztendők össze a bél- és hólyagpanaszokkal

Alhasi bántalmakat sokféle betegség okozhat, mint pl. az irritábilis bélszindróma (IBS), a krónikus, kiújuló hólyaghurut vagy a medencei izmok fájdalma. A nőgyógyászati eredetű alhasi fájdalmak hátterében a műtétek után kialakuló összenövéseket, a premenstruális szindrómát (PMS) vagy a fájdalmas menzeszt (dysmenorrhoe) kell megemlítenünk. Csak ha ezeket és más szóba jöhető okokat kizártunk, beszélhetünk pelvipátiáról – azaz szervi eltérés nélküli alhasi fájdalmakról. A terapeuták, orvosok körében e jelenséget illetően nagy a tanácstalanság.

Sok esetben az ilyen fájdalmakat a nőgyógyász tévesen adnexitisként (petefészek-gyulladás) diagnosztizálja, majd eredménytelenül kezeli antibiotikumokkal. Általában a vakbél féregnyúlványának eltávolítása sem jár jobb eredménnyel…

Az orvosi vizsgálatok és a képalkotó eljárások, a mikrobiológiai és kémiai laborvizsgálatok általában teljesen normális, tehát negatív leleteket eredményeznek. A tapintásos vizsgálat azonban többnyire fájdalmas.

A kiegészítő gyógymódok diagnosztikai megközelítése a tisztán anatómiai megközelítést (minden a helyén van?) meghaladja, és funkcionális szempontból közelíti meg a problémát (minden úgy működik, ahogyan kell?). Ennek megállapítását szolgálják az alábbi vizsgáló módszerek:

– regulációs termográfia Rost szerint (a testhőmérséklet-szabályozó képességének vizsgálata),

– zavaró mezők, gócok felkutatása (pl. sebhelyek, kiölt idegű fogak),

– kineziológiai tesztek,

– Adler-Langer-féle nyomáspontok vizsgálata a nyaki gerincen),

az anamnézisből nyert adatok és szakorvosi vizsgálatok eredményei.

A fentiek alapján is érthető, hogy az olyan bonyolult és sokféle hátterű betegség esetében, mint a pelvipátia, nem alkalmazhatók standard, sematikus terápiás módszerek.

Sok nőnél a pelvipátia kísérő jelensége a menstruációs zavar valamely formája (túl gyenge, rendszertelen vérzés, pecsételő, szivárgó vérzések). Ilyen esetekben krónikus menstruációs zavarról beszélünk, ami a komplementer gyógyászat szempontjából kismedencei vérpangásnak tekinthető. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a menstruáció normalizálása a terápia fontos céljává lép elő.

Gyakran megfigyelhető a pácienseknél a magas hematokritérték (a vér „sűrűségét” jelző érték). Ilyen esetekben a terápia kezdetén hetente kis mennyiségű (10-30 ml) vér lebocsátással kezdjük a terápiát. Azonban a legcélszerűbb, egyben legegyszerűbb kivezetés pelvipátia esetén a napi rendszerességgel végzett testedzés. A melegítéses módszerek (iszappakolás, emelkedő lábfürdők hetente kétszer) elősegíthetik a menstruációt. A véres vagy vértelen köpöly, hetente egyszer, a keresztcsonti tájékon szintén tehermentesíti a kismedencét. Ez utóbbi eljárás szintén alkalmas a nyirokpangás következtében fellépő gelózisok (kötőszövetes duzzanatok) feloldására. A vérlebocsátás belsőleg alkalmazott gyógyszerei között első helyen áll az aloe vera és a szennalevél (ezek erős hashajtók), esetleg homeopátiás gyógyszerek.

Akupunktúrával feloldhatók a blokádok. Évszázadokkal ezelőtt már a hagyományos kínai orvoslás rendszere is intenzíven foglalkozott a kismedencei panaszokkal, és számos akupunktúrás pont kombinációt dolgoztak ki ennek gyógyítására. A pont kombinációkat minden esetben a páciensre és panaszaira szabva, egyénileg kell kialakítani. Jellemző és nagyon gyakori az alábbi pont kombináció:

– Kormányzó 20 (Baihui),

– Befogadó 3 (Zhongji),

– Vastagbél 4 (Hegu),

– Lép 6 (Sanyinjiao),

– Gyomor 36 (Zusanli).

Fontos figyelni a megfelelő táplálkozásra, amely főként vegetáriánus étrendből álljon (húst legfeljebb hetente egyszer szabad enni). Mivel a forgalomban lévő húsok nem kismértékben hormonkezelt állatokból származnak, a hormonális rendszerrel összefüggő betegségekben, mint amilyen a pelvipátia is, alapvetően célszerű minimálisra csökkenteni a húsfogyasztást.

A kismedencei fájdalmak kezelésében nagyon beváltak az egyszer telítetlen zsírsavak (az ecosanoidok/prosztaglandinok) előanyagai, amelyek nagyobb mennyiségben fordulnak elő repceolajban, valamint a többszörösen telítetlen zsírsavak lenmagolaj, halolaj formájában. Teljes mértékben tartózkodni kell a gyorséttermek, gyorsbüfék által kínált ételektől.

A terápia első vagy második fázisában (azonban lehetőleg nem mindjárt annak kezdetén), célszerű a böjtkúra is. Ambuláns betegeknél könnyebben kivitelezhető a savókúra: 3 héten keresztül naponta 1 liter tejsavó apránként történő elfogyasztása ajánlott. Ezt sok zöldséggel és gyümölccsel kell kiegészíteni.

Ha a kúrát sikerül környezetváltozással összekötni, ajánlható a Buchinger-féle gyógyböjt. A kúra áthangoló jellegű, amely egyúttal a dohányzásról való leszokásban is nagy segítséget nyújthat. Gyakran megfigyelhető, hogy a dohányzás felhagyása önmagában képes megszüntetni a fájdalmakat (a vérkeringés javulása által).

A hasi vérkeringési zavarok gyakran együtt járnak az ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok hiányával. Ezért a magnézium-, kálium- és jódhiányt szükség esetén megfelelő termékek adagolásával érdemes kiegyenlíteni. Sokat segíthet a B6-vitamin, szelén, E-vitamin és C-vitamin.

A homeopátiás kezelés homlokterében a precíz anamnézisfelvétel és a repertorizáció (az alkati szer megtalálása) áll. Eredménytelenség esetén fontos tisztázni néhány, a kezelést hátráltató tényezőt: kávéfogyasztás vagy illóolajak használata fájdalomcsillapítás céljából, ezek ugyanis hátráltathatják a homeopátiás kezelés hatékonyságát.

A szóba jöhető gyógyszerek a következők:

– Merc. Bijodatus D6, 2×1 tabletta, ha a panaszokat idült mandulagyulladás vagy alhasi nyirokcsomó-gyulladás előzte meg.

– Petefészek-gyulladás következményeként kialakuló panaszok kezelésére: Sepia D6, 2×1 tabl. Szervsüllyedés vagy rossz szagú folyás, ill. pecsételő vérzés vagy megfelelő konstitúció (reggeli fáradtság, izzadásra való hajlam, pigmentált bőrtípus, ingadozó hangulat) esetén Sepia D12 1×5 csepp vagy D30 hetente 1 tabletta.

– Thuja D6, 2×1 tabl., ha az illető hajlamos a gyakran kiújuló légúti fertőzésekre és hólyaghurutokra, valamint a sűrű, nyálkás folyásra. Megfelelő konstitúció (mirigyduzzanatok, éjjeli köhögés, cisztákra való hajlam, hidegre, nedvességre romló panaszok) esetén a Thuja D12, 1×5 csepp/nap, vagy D30 hetente 1 tabletta dózisban is adagolható.

Bevált módszer: neurálterápiás injekciók

A szegmensterápia („kis neurálterápia”) a szervezet öngyógyító képességeit aktiválja, valamint fájdalomcsillapító hatású. A kúra során több alkalommal helyi érzéstelenítőt (procaint vagy lidocaint) fecskendeznek a bőr alá, ott helyileg apró hólyagocskákat előidézve: főként a legfájdalmasabb pontokban (ezek tapintással állapíthatók meg) a köldök alatti területen vagy a Michaelis-féle négyszögben (látható, rombusz alakú képződmény a keresztcsont felett). Emellett ajánlatos az ún. trigger pontokba is injekciókat adni. Ezt kiegészítheti a készítmény intravénás adagolása is, általános áthangolás céljából, egy-két héten át.

A nőgyógyászati területre beadott injekciók pelvipátia kezelésében nagyon kedvező hatásúak. A pajzsmirigybe, valamint a garatmandulák mellé adott injekciók szintén fontos szerepet játszanak az alhasi fájdalmak kezelésében. Természetesen ezeket a technikákat csak a megfelelő szakképesítést kapott orvos végezheti.

A zavaró mezők keresése és kikapcsolása („nagy neurálterápia”) sokszor kulcsfontosságú, és csak ennek elvégzését követően sikerül valódi áttörést elérni a kezelésben. A neurálterápia sikerei azzal magyarázhatók, hogy sok betegséget távoli testrészeken elhelyezkedő hegek, zavarok váltják ki és tartják fenn. A terápia célja e zavaró mezők energetikai „kiiktatása”.

A zavaró mezők felkutatása emberről emberre változik, nagy tapasztalatot, rutint igényel.

Fontos gyógynövények: kutyabengekéreg, szenna, tarackbúza

A fájdalmas menstruáció kezelésében bevált teakeverék az alhasi fájdalmakban szenvedőknek is adható: 25-25 g kutyabengekéreg (frangulae cortex) és cickafarkfű (herba millefolii), szennalevél (folium sennae), tarackbúzagyökér (rhizoma gramminis) és kamilla (flor. chamomillae). Az alkotóelemeket keverjük össze, egy kancsóba tegyünk két evőkanálnyit, forrázzuk le, 5 percig hagyjuk állni. A tea hashajtó hatású is.

A kimutatott hormonhiány ellen (sárgatesthormon hiánya) jó hatásúak a barátcserje készítményei (vitex agnus castus), noha a fájdalomra közvetlenül nem hatnak. Depresszió esetén orbáncfűtea vagy kapszula formájában adható, ha a szorongás és félelem dominál, kava-kava készítményt javasolhatunk.

További terápiákat mérlegelhetjük bizonytalan alhasi panaszok esetén:

– Kiroterápia: a speciális képzettségű terapeuta a gerincoszlop blokádjait oldja, amelyek gyakoriak pelvipátiában.

– Ózon-oxigén terápia: a helyi és általános vérkeringés javítása érdekében a betegtől levett, oxigénnel és ózonnal dúsított vért visszainfundálják a betegnek.

– A pszichoterápia segíthet az elfojtott konfliktusok feloldásában, amelyek gyakran társulnak a pelvipátiához.

Előfordul, hogy a szimptómák átmeneti javulása után kb. fél évvel kiújulnak a panaszok. Ilyenkor fontos, hogy a páciens ismét felkeresse az orvost, állapotának ellenőrzése érdekében. Ilyenkor fontosak lehetnek az „emlékeztető” neurálterápiás kezelések.