Megelőzhető az időskori elbutulás?

A demencia az egyik leggyakoribb időskori kórkép. Neve a latin dementia szóból ered, aminek szó szerinti jelentése „szellem nélküli”. Általában a hatvanötödik életévtől kezdve az érintettek agyműködése lassan, fokozatosan hanyatlik: gondolkodásukban, beszédükben, tájékozódásukban, memóriájukban, viselkedésükben, egész személyiségükben zavar támad. Mivel a változások a különböző szellemi területek mindegyikén eltérő mértékűek, az orvos szindrómáról, azaz tünetegyüttesről beszél. A demencia gyűjtőfogalom, különböző, a szellemi képességeket érintő kórképek összefoglaló neve.

Leggyakoribb (az esetek 60%-a) formája az Alzheimer-kór. Az első prominens alzheimeres beteg Rita Hayworth (1918‒1990) hollywoodi színésznő volt. Látványos testi és szellemi leépülését eleinte szélsőséges alkohol- és gyógyszerfüggőségével magyarázták. A másik világhírű Alzheimer-kóros beteg Ronald Reagan (1911‒2004) amerikai elnök volt. A kórképet a német neuropatológusról, Alois Alzheimerről (1864‒1915) nevezték el, aki elsőként írta le a betegséget.

Az Alzheimer-kór egyforma arányban támad meg férfiakat és nőket, de mivel a nők átlagosan hat évvel hosszabban élnek, az alzheimeres betegek közel 70%-a nő. Emellett létezik még az ún. érrendszeri eredetű, azaz vaszkuláris demencia, a Lewytest demencia (az idegsejtekben megjelenő fehérjezárványok okozzák), és az ún. frontotemporális (az agy homlok- és halántéklebenyében lévő idegsejtek pusztulásával járó) leépülés, ami sokféle okra vezethető vissza. Az Alzheimer-kór gyakran érrendszeri eredetű demenciával kombináltan jelentkezik.

Az említetteknél ritkább kórkép a Parkinson-kór okozta demencia, illetve a különféle gyógyszerek és anyagcserezavarok, valamint agyi traumák, alkoholfüggőség, depresszió, pajzsmirigybetegség és vitaminhiány okozta demenciák, amelyeket összefoglaló néven másodlagos vagy szekunder demenciának nevezünk. Ezek közös vonása, hogy a szellemi leépülés valamilyen más betegség vagy sérülés szövődményeként alakul ki.

Sokarcú kórkép

A demencia mindig az agysejtek pusztulásával jár, aminek következtében az agy tömege kb. 20%-kal csökken, zsugorodik. Az évtizedek óta tartó intenzív kutatások ellenére egyelőre nem ismerjük a betegséget okozó kórfolyamat mechanizmusait. Az egyik hipotézis szerint romlik az agysejtek anyagcseréje, aminek hatására az érintett sejtek egyszerűen „kikapcsolnak”. Az inaktív sejtek számának növekedése funkciózavarhoz vezet. Az egyes demenciafajták fő tünete és a betegség lezajlásának üteme egyénenként széles határok között változik. Feltételezhetően ezek a különbségek a betegség által érintett agykérgi területekkel magyarázhatók, amelyekben az észlelhető zavar keletkezik.

Ez azonban egyelőre nem több puszta spekulációnál. Az utóbbi tizenöt év 400, a demencia elleni gyógyszerekkel kapcsolatos kutatás eredményének összesítése lesújtó. A vizsgált hatóanyagok sorra hatástalannak bizonyulnak, ezért az olvasó joggal kérdezheti, vajon hogyan engedélyezhették az egészségügyi hatóságok e gyógyszerek forgalmazását.

Az agy erősítése homeopátiával és gyógynövényekkel

A hivatalos orvoslás látványos csődje láttán jogos az alternatív módszerek alkalmazása. A homeopátiában főként a Helleborus niger nevű szer elterjedt a demencia kezelésében. Ezt a szert Adolf Voegeli (1898‒1993) svájci homeopata az ötvenes években a gondolkodás és az érzékszervek élesítésében találta igen hatásosnak. Főként vizsgára készülőknek javasolta LM6-os hígításban. Az időskori demencia, valamint izomgyengeség és bénulásos tünetek kezdeti szakaszában is hatékony. Világszerte az egyik legfontosabb szerként tartják számon akut és krónikus agyi és egyéb idegrendszeri betegségek kezelésében, de a leírások szerint pszichés betegségek esetén is hasznos.

Egyesek alkoholizmus és szélütés kiegészítő kezelésére is javasolják. Mivel a demencia lassan, alattomosan kialakuló betegség, a homeopátiás szert nagy hígításban, ún. LM potenciában kell alkalmazni. A kezelést LM6 hígítással kezdjük (10 ml), esténként 5 csepp dózisban, majd fokozatosan egyenként (LM7, LM8) emeljük a hígítási fokozatokat, mindig akkor, amikor az előző üveg tartalma elfogy. Ha a páciens állapota javul, ritkíthatjuk az adagolást, tehát nem naponta, hanem két-három naponta adunk 5 cseppet az éppen aktuális hígításból. Fontos a hozzátartozók segítsége, mivel a demens beteg aligha képes objektíven meg- ítélni saját állapotát. A homeopátia mellett a rügyterápia (gemmoterápia) is hatásos lehet.

E szerek közül az olívafa (Olea europea) kivonata segíthet. Ez a készítmény nem csak a zsíranyagcserére van jótékony hatással, de az érrendszeri eredetű demencia romlásának feltartóztatásában is segíthet. Évtizedek óta bevált „öregedéslassító” orvosságként tartják számon, mivel enyhén aktiváló, roboráló hatású. Adagolása: naponta 2×2 ml vagy 2×20-50 csepp, lehetőleg étkezés előtt 15-20 perccel. Aki a cseppentős üveget nem szereti, annak ajánljuk a spray formában alkalmazható készítményeket, amelyekből naponta háromszor egy-egy puffot kell a nyelv alá permetezni (szintén 20 perccel étkezés előtt). Már az aztékok is gyógynövényként ismerték a fügekaktuszt (Opuntia ficus-indica), amelyet a spanyol hódítók honosítottak meg Európában. Dél-Amerika népi gyógyászatában a fügekaktusz termésével cukorbetegséget, a gyomor-bél traktus betegségeit, valamint mindenfajta gyulladást kezeltek.

A fügekaktusz gazdag betalainokban és bétacianinokban, amelyek sejtjeink membránjait hatékonyan védelmezik a szabad gyökök károsító hatásától. Emellett megtalálható benne az összes fontos aminosav és GABA (gamma-amino-vajsav), szerin és glutamin. Ezek hozzájárulnak az idegsejtek regenerálódásához. A mediterrán országokban fügekaktuszt a piacokon lehet vásárolni, de újabban a szupermarketek kínálatában is megtalálható. Óvatosan kell vele bánni, mert héja tele van parányi tüskékkel, amelyek könnyen az ember ujjába fúródnak és csúnya fertőzést okozhatnak. Hámozásukhoz kesztyű ajánlott!

A fügekaktusz biominőségű leve bioboltokban kapható. Gyógyító hatása főként idősebb korban, fizikai és szellemi hanyatlás esetén hasznosul. Ajánlható influenza, más betegségek és műtétek utáni lábadozás idején. Valószínű, hogy a fügekaktusz levének rendszeres, egész életünkben történő fogyasztásával jelentősen csökkenthető az időskori demencia kockázata, hiszen megvan benne az összes fontos ható- és tápanyag, amelyekre idegsejtjeinknek szüksége van. Ajánlott adagja naponta 3×20-30 ml. Sejtjeinket védhetjük enzimkészítményekkel is. Az enzimek biokatalizátorok, amelyek életfontosságú biokémiai folyamatokban vesznek részt. Néhány kutató szerint a demencia létrejöttében a szervezetünkben zajló gyulladásos folyamatok játszanak fontos szerepet.

Ez arra enged következtetni, hogy a kezdődő vagy enyhe mértékű demenciát az agyban és az idegpályákban vagy azok közelében zajló gyulladás megfékezésével le lehet állítani, illetve meg lehet előzni. Ez történhet gyulladásgátló enzimek segítségével, amelyeket az orrunkba fújt aeroszol formájában alkalmazhatunk. Természetesen nagyon fontos a természetes, egészséges étrend, amely sok diófélét és zöldséget tartalmaz. A növényekben található másodlagos hatóanyagok többsége sejtvédő hatású, amelyek hatékony védelmet nyújtanak idegsejtjeinknek.

Fontosak az ómega-3 zsírsavakban gazdag halak, továbbá a halolajat vagy algaolajat tartalmazó kapszulák. Az alfa-liponsav az egyik legjobb ismert természetes hatóanyag, amely idegsejtjeinket és idegrostjainkat képes megvédeni a károsodástól. Nem csak a vörös húsban, májban és vesében található, de jelen van a spenótban, a brokkoliban és a paradicsomban is.

Demencia megállapítása tesztkérdésekkel

Ha valaki reggelente a kulcsait keresi, már demenciában szenved, vagy egyszerűen csak szétszórt, szórakozott? Az orvosi praxisban két tesztet alkalmaznak, amelyek segítségével az orvos tisztázni tudja, páciense demenciában szenved-e, vagy sem. Az egyik az ún. DemTect (Demenciadetekciós Teszt), a másik neve MMST (Mini-Mentális-Státusz Teszt). A DemTectet 2000-ben vezette be Pasquale Calabrese és munkatársai. Öt tesztből áll, amelyek más-más módon vizsgálják az emlékezőtehetség tanulási képességét. A pácienst megkérik, hogy 10 fogalmat memorizáljon, majd számolási feladatot kap, ami után minél több dolgot fel kell sorolnia, amit szupermarketben vásárolni lehet.

Eközben az orvos megfigyeli a páciens beszédét, pl. hogy milyen gondosan formálja meg a beszédhangokat. Ezután egy számsort kell fordítva felmondania, és végül az első tesztfeladatban felsorolt 10 fogalmat kell felidéznie emlékezetből. A teszt maximális pontszáma 18. 8-nál alacsonyabb pontszámnál demencia gyanúja áll fenn. 40 évesnél fiatalabb páciensek vizsgálatára ez a teszt nem alkalmas. Folstein és kollégái 1975-ben fejlesztették ki az MMST-tesztet a kognitív deficitek korai felismerésére.

Az orvos beszélgetés során térképezi fel, hogy páciense időben és térben megfelelően tájékozódik-e, ugyanakkor megfigyeli memóriáját és figyelmét, beszédét és szövegértését. Emellett a páciensnek írni, olvasni, rajzolni és számolni is kell. A tesztek időtartama kereken 10 perc. Minden helyes válasz egy pontot ér, a maximális pontszám 30 pont. A 30 pont teljesen egészséges, a 0 pedig súlyos mértékben károsodott kognitív funkciót jelez. Mindkét tesztet szokás egymással kombinálni.