Mi tesz jót a csontoknak és az ízületeknek?

Hát

A ge­rinc ere­de­ti­leg zse­niá­lis ta­lál­mány

A sza­kem­be­rek sze­rint a hát­fá­jás­ból ere­dő táp­pén­zes na­pok ró­ják a leg­na­gyobb ter­het a fej­lett or­szá­gok tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tá­si rend­sze­re­i­re. Az már nem a ter­ve­ző hi­bá­ja, hogy az ere­de­ti­leg zse­niá­lis ta­lál­mány, a ge­rinc ma­nap­ság gya­kran idő előtt fel­mond­ja a szol­gá­la­tot. En­nek alap­ve­tő­en az az oka, hogy a ci­vi­li­zált élet­mód miatt nem meg­fe­le­lő­en hasz­nál­juk a szer­ve­ze­tün­ket. Reg­gel az ágy­ból ki­kel­ve a reg­ge­li­ző­asz­tal mel­lé ülünk, utá­na au­tó­val vagy más jár­mű­vel me­gyünk dol­goz­ni, ahol több­nyi­re egész nap az író­asz­tal vagy a szá­mí­tó­gép előtt ülünk. A na­pot vé­gül a té­vé előtt ül­dö­gél­ve fe­jez­zük be. Pe­dig sem a ge­rin­cün­ket, sem az ízü­le­te­in­ket nem ülés­re ter­vez­ték. Nem cso­da, hogy a porc­ko­rong­pro­blé­mák előbb-utóbb majd min­den­kit uto­lér­nek. Az egyet­len mód­szer a meg­elő­zés­re: ma­rad­junk ak­tí­vak!

Az uszo­da vagy a fit­nesz­te­rem rend­sze­res fel­ke­re­sé­se sok­kal kel­le­me­sebb fog­lal­ko­zás, mint kór­ház­ban fe­küd­ni, mű­tő­asz­tal­ra ke­rül­ni. A leg­jobb spor­tá­gak a ki­tar­tást igény­lő­ek, a sé­ta, a ko­co­gás, az úszás, a bi­ci­kli­zés, a tor­na vagy min­de­zek ke­ve­ré­ke. El­kez­de­ni so­ha nem ké­ső: a le­gú­jabb vizs­gá­la­tok sze­rint még olyan idő­sen, mint 86 és 96 éves kor kö­zött is cél­zott edzés­sel a comb iz­mai rend­kí­vü­li mó­don fej­leszt­he­tők. A já­rás gyor­sa­sá­ga akár öt­ven szá­za­lék­kal is nő­het.

Te­he­tet­len or­vo­sok

Hát­pa­na­sza­ink el­len mi ma­gunk te­het­jük a leg­töb­bet, a ha­gyo­má­nyos mód­sze­rek több­nyi­re nem na­gyon se­gí­te­nek. A leg­több be­teg­nél a pa­na­szok az akut fá­zis után ma­guk­tól el­tűn­nek, akik­nél pe­dig nem, ott ter­ápia­re­zisz­ten­ci­á­ról be­szél­nek, és sza­kor­vos­tól sza­kor­vo­sig kül­döz­ge­tik a pá­cienst. A ha­gyo­má­nyos ter­ápia ál­ta­lá­ban nyu­gal­mat és fe­kvést ír elő a hát­pa­na­szok­ra, ho­lott ilyen­kor a mo­bil és ak­tív élet­mód len­ne a se­gít­ség.

A ko­moly hát­pa­na­szok­ra al­ter­na­tív mód­sze­rek so­ka­sá­ga áll ren­del­ke­zés­re, ame­lyek­hez a be­teg le­gin­kább csak hosszas za­rán­do­kút vé­gén jut hoz­zá. El­ső he­lyen áll az osz­te­o­pá­tia és a ki­ro­prak­ti­ka (és az ezek­ből ki­fej­lő­dött mód­sze­rek, mint pél­dá­ul a ki­ne­zio­ló­gia és a kra­nio­sza­krá­lis mun­ka). Mind­ket­tőn­ek több mint szá­zé­ves, né­pi ha­gyo­má­nyok­ra vissza­ve­zet­he­tő múlt­ja van. Itt nem lo­ká­li­san ke­ze­lik a pro­blé­mát, ha­nem a blok­kolt ener­gia­áram­lást ál­lít­ják hely­re, és a sza­bad im­pul­zus­cse­rét te­szik le­he­tő­vé. Az ilyen ma­nuá­lis me­di­ci­na (ame­lyet ma­nap­ság már sok or­vos is gya­ko­rol) moz­gó­sít­ja a szer­ve­zet ön­gyó­gyí­tó ere­jét, és gya­k­ran lö­kést ad ah­hoz, hogy igye­kez­zünk ön­ma­gun­kon se­gí­te­ni.

Jó ha­tá­sú a Dorn-ter­ápia is, pél­dá­ul ak­kor, ha a cél az el­moz­dult ízü­le­tek és csi­go­lyák hely­re­té­te­le. Újab­ban nagy re­mé­nye­ket fűz­nek a trig­ger-osz­te­o­prak­ti­ká­hoz, amely­nek so­rán a trig­ge­re­ket, azaz a fáj­dal­mas, meg­rö­vi­dült, meg­ke­mé­nye­dett izom­ro­sto­kat ke­ze­lik bi­zo­nyos fo­gá­sok­kal és lö­kés­hul­lá­mok­kal.

Cson­tok

Mi­ért rit­kul­nak a csont­ja­ink?

A cson­trit­ku­lás nem vé­let­le­nül sze­re­pel a WHO „10 leggya­ko­ribb be­teg­ség” lis­tá­ján: vi­lág­szer­te nép­be­teg­ség, amely fő­ként az idős nő­ket érin­ti. A pro­blé­mát fo­koz­za, hogy a pá­cien­sek több­sé­ge nincs is tisz­tá­ban ál­la­po­tá­val.

Ve­ge­tá­riá­nus ala­pú, pél­dá­ul ke­le­ti vagy Kré­ta-dié­ta se­gít­sé­gé­vel meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű nö­vé­nyi ere­de­tű kal­ci­um jut a szer­ve­zet­be. Ez­zel és sok moz­gás­sal a vál­to­zás ko­ra után is meg­tart­ha­tó a csont­mennyi­ség. A le­g­ú­jabb vizs­gá­la­ti ered­mé­nyek sze­rint a hosszan tar­tó hor­mon­ke­ze­lés­sel csak cse­kély mér­ték­ben fé­kez­he­tő le a cson­trit­ku­lás, az ér­te fi­ze­tett ár pe­dig na­gyon nagy. Arány­ta­la­nul meg­nő ugya­nis a mell­rák-, szél­ütés-, szí­vin­fark­tus- és tü­dő­em­bó­lia-ve­szély. Ma­nap­ság egy­re in­kább az az ál­lás­pont, hogy a hor­mon­ke­ze­lés ön­ma­gá­ban nem zá­lo­ga a cson­trit­ku­lás meg­elő­zé­sé­nek.

Ha­son­ló­kép­pen vál­to­zott a fel­fo­gás a tej­ter­mék­fo­gyasz­tás­ról, ame­lyet ko­ráb­ban na­gyon aján­lot­tak a meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű kal­ci­um be­vi­te­le cél­já­ból. Úgy tű­nik, az em­ber­nek nincs szük­sé­ge te­hén­tej­re kal­ci­um­for­rás­ként. A Tá­vol-Ke­le­ten egy­ál­ta­lán nem is­me­rik az olyan tej­ter­mé­ke­ket, mint a tú­ró vagy a jog­hurt, a nők csont­jai még­is egész­sé­ge­sek ma­rad­nak idősko­ruk­ban is. Ter­mé­sze­te­sen a kal­ci­um fon­tos, hi­szen alap­ve­tő­en eb­ből épül­nek fel a cson­tok, de ez nö­vé­nyi kal­ci­um le­gyen, és ne ta­blet­ták­ból szár­maz­zon. A cson­trit­ku­lás­ra is az vo­nat­ko­zik, hogy a sport és a tu­da­tos táp­lál­ko­zás a leg­jobb meg­elő­zés. Kü­lö­nö­sen aján­la­tos a sé­ta.

Ízü­le­tek

A ván­dor­ló fáj­da­lom

Bár új­ra és új­ra be­je­len­tik olyan ter­mé­kek fel­fe­de­zé­sét, ame­lyek for­ra­dal­ma­sít­ják a reu­ma­ke­ze­lést, min­dez a pá­cien­se­ken nem na­gyon se­gít. Túl sok jó­ra nem szá­mít­hat­nak, ha a ha­gyo­má­nyos reu­ma­to­ló­giai ke­ze­lést kap­ják meg, amely a fel­mé­ré­sek sze­rint drá­ga, ha­tás­ta­lan, és meg­ter­he­li a be­teg szer­ve­ze­tét.

Ha va­ló­ban épen akar­juk meg­őriz­ni az ízü­le­te­in­ket, egyet te­he­tünk: meg­vizs­gál­juk az élet­mó­dun­kat. Ma már tud­juk, hogy a reu­ma nem de­rült ég­ből vil­lám­csa­pás­ként ér­ke­zik, ha­nem szó sze­rint meg­es­szük. Eb­ben köz­pon­ti sze­re­pet ját­szik a hús­fo­gyasz­tás, a kö­zép-euró­pai ve­gyes koszt va­ló­sá­gos mé­reg az ízü­le­tek és a szö­ve­tek számá­ra. Jó ha­tá­sú vi­szont a reu­ma­dié­ta, amely­nek kul­csa a ká­ros zsí­rok mel­lő­zé­se és a jó­té­kony ha­tá­sú­ak fo­gyasz­tá­sa.

Lé­te­zik reu­ma­dié­ta!

Az or­vo­sok több­nyi­re azt ál­lít­ják, nincs olyan dié­ta, amely eny­hí­te­né a reu­más be­te­gek fáj­dal­mait. Ez azon­ban nem igaz. A fáj­da­lo­mért és a moz­gás­kor­lá­to­zott­sá­gért bi­zo­nyos élel­mi­sze­rek, el­ső­sor­ban ál­la­ti ere­de­tű­ek a fe­le­lő­sek, min­de­ne­ke­lőtt az ara­chi­don­sav, egy­faj­ta zsi­ra­dék. Ezek fo­gyasz­tá­sa után az anyag­cse­re so­rán erő­sen gyul­la­dás­kel­tő ha­tá­sú anya­gok ke­let­kez­nek, az úgy­ne­ve­zett ei­ko­sza­no­i­dok. Ez a fo­lya­mat köz­vet­le­nül ízü­le­ti gyul­la­dás­hoz ve­zet, ame­lyet fáj­da­lom, duz­za­nat és ízü­le­ti me­rev­ség kí­sér. A reu­más be­te­gek el­len­sé­gei a kö­vet­ke­zők: tej­szí­nes tor­ták, cso­ko­lá­dé, zsí­ros sajt vagy tú­ró, zsí­ros kol­bász, sza­lon­na, min­den­fé­le hú­sá­ru, jég­krém, zsí­ros szó­szok.

A be­teg vég­ze­tét a rej­tett zsí­rok je­len­tik, ame­lyek ott búj­nak meg szá­mos élel­mi­szer­ben. Ilyen­kor a fo­gyasz­tó nem is tud­ja, hogy zsírt eszik. A reu­ma­dié­ta azon­ban nem a til­tott dol­gok hosszú lis­tá­ját je­len­ti. Lé­te­zik ugya­nis ha­tó­a­nya­gok egész so­ra, ame­lyek meg­fé­ke­zik a fent em­lí­tett fo­lya­ma­tot. Ide­tar­to­zik a sav­sze­gény, lú­gos kém­ha­tá­sú koszt, a sok an­tio­xi­dáns, min­de­ne­ke­lőtt az E- és C-vi­ta­min, a glu­tat­hion és az ome­ga-3 zsír­sa­vak. A fő­sze­rep az E-vi­ta­min­nak jut, amely a leg­ha­tá­so­sabb el­len­sze­re az ízü­le­te­ket rom­bo­ló sza­bad gyö­kök­nek. Se­gí­tő­tár­sai az asz­kor­bin­sav kö­tés­ben más en­zi­mek­kel. Fon­tos mé­reg­te­le­ní­tő en­zim ha­tó­a­nya­ga a glu­tat­hion is.

A reu­más be­teg ét­lap­ján te­hát a kö­vet­ke­zők sze­re­pel­je­nek: ki­vi (meg­le­pő­en sok C- és E-vi­ta­mint tar­tal­maz), pa­pa­ja (ez az eg­zo­ti­kus gyü­mölcs fél ki­ló­ban a hi­va­ta­los C-vi­ta­min-aján­lás nyolcszo­ro­sát tar­tal­maz­za, és min­d­össze 65 ka­ló­ria), bú­za­csí­ra vagy bú­za­csí­ra­olaj (ter­mé­sze­tes E-vi­ta­min-for­rás), len­mag és len­ma­golaj (55 szá­za­lé­ka ome­ga-3 zsír­sa­vak­ból áll), vagy szin­tén ilyen zsír­sa­vak­ban gaz­dag dió-, rep­ce-, bú­za­csí­ra- vagy szó­ja­olaj. A táp­lá­lék­ki­ke­gé­szítő­ként al­kal­ma­zott gam­ma-li­no­lén­sav gyul­la­dás­csök­ken­tő ha­tá­sú. Ter­mé­sze­tes for­rá­sai a ri­biz­li, a li­get­szé­pe és a ken­der­mag.

Vi­ta­min- és ás­vá­nyi­a­nyag-kú­ra: hogy moz­gé­ko­nyak le­gyünk

Egyér­tel­mű bi­zo­nyí­té­kok van­nak ar­ra néz­ve, hogy reu­ma ese­tén a nagy dó­zis­ban sze­dett E-vi­ta­min fel­tar­tóz­tat­ja az ízü­let to­váb­bi ká­ro­so­dá­sát, fő­ként ko­rai fá­zis­ban. De elő­nyé­re vá­lik ez a kú­ra a kró­ni­kus gyul­la­dá­sos reu­má­ban (po­liar­tri­tisz) szen­ve­dő be­teg­nek is. Az olyan sza­kem­be­rek, mint Jo­hann D. Rin­ge pro­fesszor fo­lya­ma­to­san és tar­tó­san 600–1000 nem­zet­kö­zi egy­ség be­sze­dé­sét ja­va­sol­ják na­pon­ta. A vé­dő- és a ter­apeuti­kus ha­tás el­ső­sor­ban a vi­ta­min an­tio­xi­dáns tu­laj­don­sá­gán nyug­szik, azaz hogy ké­pes sem­le­ge­sí­te­ni azo­kat a rom­bo­ló ha­tá­sú sza­bad gyö­kö­ket, ame­lyek egyéb­ként meg­tá­mad­ják az ízü­le­te­ket.

A cson­tok­nak ás­vá­nyi anya­go­kra van szük­sé­gük, fő­ként há­rom­ra: kal­ci­um­ra, mag­né­zi­um­ra és cin­kre. An­tio­xi­dáns tu­laj­don­sá­gai miatt fon­tos a sze­lén és a réz. Ter­mé­sze­tes for­rá­saik a dió­fé­lék és a ma­gok, pél­dá­ul a sze­zám­mag vagy a mák. Csont­ja­ink számá­ra fon­tos vé­dő­a­nya­go­kat ta­lá­lunk te­hát a müz­li­fé­lék­ben és a diák­cse­me­gé­ben.

Ar­tró­zis: ha nem megy min­den si­mán

Ön­gyó­gyí­tó ké­pes­sé­günk egyik tit­ka az anyag­cse­re ser­ken­té­se. En­nek a re­ge­ner­áci­ós fo­lya­mat­nak a nagy el­len­sé­gei a moz­gássze­gény élet­mód, a hely­te­len táp­lál­ko­zás és a ká­ros szen­ve­délyek (do­hány­zás, élve­ze­ti sze­rek). Az ízü­let azért kezd kop­ni, mert „ke­né­sé­ről” alap­ve­tő­en a moz­gás gon­dos­kod­na. Bár a kór va­ló­ban gya­krab­ban for­dul elő időskor­ban, az ízü­let nem me­cha­ni­kus mó­don „hasz­ná­ló­dik el”, ha­nem a je­len­ség sok­kal in­kább a fo­lya­ma­tos el­sa­la­ko­so­dás­sal és az ízü­let meg­rom­lott cse­re- és im­mun­fo­lya­mat­ai­val van össze­füg­gés­ben. Sze­ren­csé­re a me­gúju­lást a sa­ját ke­zünk­be ve­het­jük. A meg­ol­dást nem annyi­ra a kü­lön­fé­le reu­ma­bal­zsa­mok je­len­tik, sok­kal in­kább az otro­mo­le­ku­lá­ris or­vos­lás vagy a mág­ne­ses- me­ző-ter­ápia.

Min­den az ízü­le­tek kö­rül fo­rog. Az ar­tró­zis so­rán a porc nyers­sé vá­lik, szá­la­san kop­ni kezd, és fo­lya­ma­tos in­gert je­lent a bel­ső szö­ve­tek számá­ra. A kö­vet­kez­mény: erős fáj­da­lom, amely szin­te elvi­sel­he­tet­len­né fo­ko­zó­dik, ha a csont a pusz­ta cson­ton fo­rog. Az ar­tró­zis azon­ban elő­re­ha­la­dott ál­la­pot­ban is gyó­gyít­ha­tó, nem utol­só­sor­ban a táp­lál­ko­zás meg­re­for­má­lá­sá­val. De so­kat se­gít a reu­más be­te­gek­nek a rend­sze­res, meg­fe­le­lő moz­gás is: szá­raz­föl­di vagy ví­zi gim­nasz­ti­ka, tánc,
ki­rán­du­lás, eutó­nia, rit­mi­kus moz­gás­ter­á­pia, aqu­a­jog­ging, ví­zi shiat­su, sé­ta stb.

Nagy csont- és ízü­le­tá­bé­cé

Aku­punk­tú­ra, aku­presszú­ra, shiat­su

A ha­gyo­má­nyos or­vos­tu­do­mány­nak az a ki­fo­gá­sa ezek az egyéb­ként va­ló­ban fáj­da­lom­csil­la­pí­tó ha­tá­sú mód­sze­rek el­len, hogy nem tud­ja meg­ma­gya­ráz­ni ha­tás­me­cha­niz­mu­su­kat.

Bech­te­rew-kór

A gyul­la­dá­sos be­teg­ség a ge­rinc fo­ko­zó­dó meg­me­re­ve­dé­sé­vel jár. A kór már a hú­szas évek­ben elő­for­dul­hat, és né­ha na­gyon gyors, né­ha las­sabb le­fo­lyá­sú. Ez függ az egyé­ni im­mun­rend­szer­től, de a táp­lál­ko­zás­tól is. Sza­kér­tők sze­rint a be­teg­sé­get E-vi­ta­min nagy dó­zi­sú ada­go­lá­sa ja­vít­hat­ja.

Bo­ró­ka­bo­gyó-kú­ra

Ré­gó­ta be­vált szer­nek szá­mít ar­tri­tisz és egyéb fáj­dal­mas moz­gásszer­vi meg­be­te­ge­dé­sek ese­tén. A leg­jobb, ha éven­te két­szer vé­gez­zük a kú­rát, pél­dá­ul té­len és nyár ele­jén. A kú­rát na­pi egy bo­gyó­val kezdjük, a dó­zist min­dennap egy-egy bo­gyó­val emel­jük, amíg elér­jük a tí­zet, utá­na fo­ko­za­to­san na­pi egy bo­gyó­val csök­kent­jük a mennyi­sé­get, amíg el nem ju­tunk a ki­in­du­ló dó­zis­hoz. A kú­ra nem ve­szé­lyes (még ha so­ká­ig so­kan nem is ja­va­sol­ták elvég­zé­sét), en­nek el­le­né­re aki­nek ve­se­pro­blé­mái van­nak, an­nak a biz­ton­ság ked­vé­ért ér­de­mes ter­mé­szet­gyó­gyá­szat­ban já­ra­tos or­vos ta­ná­csát kér­nie.

Csa­lán

Ősi gyógy­szer reu­ma el­len a csa­lán­kú­ra. Va­la­mi­kor a friss nö­vénnyel csap­kod­ták a fáj­dal­mas te­rü­le­tet, mert a ben­ne lé­vő ha­tó­a­nya­gok csil­la­pí­tot­ták a fáj­dal­mat, ser­ken­tet­ték a vé­rel­lá­tást és ösz­tö­nöz­ték a sa­lak­anya­gok ki­ürü­lé­sét. Ma­nap­ság már lé­tez­nek ke­vés­bé dur­va csa­lán­kú­rák, pél­dá­ul kap­szu­la for­má­já­ban, de a nö­vény fris­sen ki­pré­selt le­vét is ihat­juk.

Fáj­da­lom­csil­la­pí­tás

A szin­te­ti­kus ha­tó­a­nya­gok­nak ak­kor is le­het­nek mel­lék­ha­tá­saik, ha ed­dig még nem de­rült rá­juk fény. Ta­ná­csos te­hát he­lyet­tük olyan ré­gi, jól be­vált há­zi­sze­re­ket hasz­nál­ni reu­ma és egyéb moz­gásszer­vi fáj­dal­mak el­len, ame­lye­ket egy­re in­kább fel­fe­dez a gyógy­sze­ri­par is. Ez vo­nat­ko­zik pél­dá­ul a fűz­fa­ké­reg­re, a kő­ris­re vagy a rez­gő­nyár­fá­ra, ame­lyek­nek sza­li­ci­lát­tar­tal­ma tea vagy más ké­szít­mény for­má­já­ban gyul­la­dás­csök­ken­tő és fáj­da­lom­csil­la­pí­tó ha­tá­sú. Ezek­nél a ter­mé­sze­tes ké­szít­mé­nyek­nél min­ded­dig nem fi­gyel­tek meg olyan mel­lék­ha­tá­so­kat – pél­dá­ul mi­kro­vér­zé­se­ket a gyo­mor­ban és a be­lek­ben –, ame­lyek a szin­te­ti­kus sza­li­cil­ké­szít­mé­nyek­re, így az ASS-re vagy az asz­pi­rin­re jel­lem­ző­ek.

Ugyan­csak ré­gó­ta is­mer­tek a mus­tá­r­o­laj­ból, va­la­mint a cay­en­ne-i bors­ból ké­szült sze­rek (kap­sza­i­no­i­dok), bo­ro­ga­tá­sok, ta­pa­szok vagy ke­nő­csök for­má­já­ban. Az ár­ni­ka­tink­tú­ra be­dör­zsö­lő- és bo­ro­ga­tó­szer­ként szin­tén ré­gó­ta be­vált gyógy­sze­re a né­pi gyó­gyá­szat­nak. A fű­sze­rek kö­zül a kur­ku­ma és a gyöm­bér ren­del­ke­zik gyul­la­dás­csök­ken­tő ha­tás­sal, kö­szön­he­tő­en kur­ku­min ne­vű ha­tó-
­a­nya­guk­nak.

A blo­ká­dok fe­lol­dá­sá­ban, a mé­lyen fek­vő gyul­la­dá­sok el­mu­lasz­tá­sá­ban, a fáj­da­lom meg­fé­ke­zé­sé­ben na­gyon hasz­no­sak le­het­nek az aro­ma­ter­ápia sze­rei. Az il­ló­o­la­ja­kat te­het­jük aro­ma­mé­cses­be, de ad­hat­juk a für­dő­víz­hez is, pél­dá­ul né­hány csepp le­ven­du­la­o­la­jat. Masszázs­hoz a leg­jobb a man­du­la­olaj mint alap, eh­hez ke­ver­jünk öt csepp ge­rá­ni­um-, gyöm­bér-, bo­ró­ka- vagy roz­ma­rin­gesszen­ci­át. Fáj­da­lom­csil­la­pí­tó ha­tá­sú még az eu­ka­lip­tusz, a fe­nyő­tű, a fe­nyő­­haj­tás és a bors­men­ta ola­ja is.

Hi­deg vagy me­leg?

A reu­ma gyó­gyí­tá­sá­ban a hi­deg és a me­leg in­gert egy­aránt hasz­nál­ják: a me­leg bo­ro­ga­tás­ra je­ge­szacs­kó ke­rül, sok kli­ni­kán a hi­degle­ve­gő-ter­ápi­át (–20/30 fok) és a tel­jes test hi­deg­kam­rát (–60/110 fok) is al­kal­maz­zák. A töb­bek kö­zött a Kne­ipp-kú­rá­ból is­me­rős hi­deg le­ön­tés gyor­san eny­hí­ti a fáj­dal­mat.

Ke­le­ti mód­sze­rek: jó­ga, taj-csi, csi-kung

A fen­ti mód­sze­rek ízü­let­gim­nasz­ti­ká­nak is ne­vez­he­tők, egy­aránt ja­vít­ják a reu­más be­te­gek és a hát­fá­jó­sok ál­la­po­tát.

Mág­ne­sesme­ző-ter­ápia

A mód­szer kí­vül­ről gya­ko­rol ha­tást az ízü­le­tek anyag­cse­ré­jé­re. Se­gít­sé­gé­vel még az elő­re­ha­la­dott stá­di­um­ban lé­vő ar­tró­zis is ja­vít­ha­tó, az ízü­let moz­gé­kony­sá­ga meg­tart­ha­tó. A mág­ne­sesme­ző-ter­ápia be­vá­lik sok ge­rinc­ká­ro­so­dás­nál, térd- és csí­pő­ízü­le­ti pro­blé­má­nál, va­la­mint sport­sé­rü­lé­sek re­ha­bi­li­tá­ció­já­nál. A mág­nes­re­zo­nan­cia-ter­ápia és a pul­zá­ló szig­nál ter­ápia ja­vít­ja az ízü­let oxi­gén­fel­vé­te­lét, vé­rel­lá­tá­sát, ön­gyó­gyí­tó ere­jét.

Mes­ter­sé­ges ízü­let

A mes­ter­sé­ges ízü­let be­épí­té­se má­ra ru­ti­nel­já­rás­sá vált, egy óra alatt le­bo­nyo­lít­ha­tó, né­hol ro­bo­ti­rá­nyí­tás­sal. A csí­pő­ízü­let-ope­rá­ción át­eső be­te­gek át­lag­élet­ko­ra 67 év kö­rül jár, de har­min­c-
é­ve­sek is ke­rül­nek a mű­tő­asz­tal­ra. A bio­ak­tív hi­d­ro­xi­la­pa­tit ke­rá­mia pro­té­zi­sek, il­let­ve az egész­sé­ges ízü­le­ti rész meg­tar­tá­sát le­he­tő­vé te­vő pro­té­zi­sek jó­vol­tá­ból a be­te­gek élet­mi­nő­sé­ge ja­vul.

Ör­dög­ka­rom

A nö­vény jó öt­ven év­vel eze­lőtt ke­rült Dél-Afri­ká­ból Eu­ró­pá­ba, és gyö­ke­ré­nek ki­vo­na­ta gyor­san az ízü­le­ti meg­be­te­ge­dé­sek el­le­ni tit­kos fegy­ver­ré vált. Má­ra be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy a nö­vény va­ló­ban sok reu­ma­ti­kus be­teg­ség ese­tén se­gít­sé­get je­lent. Fel­lép a gyul­la­dá­sos és fáj­dal­mas fo­lya­ma­tok, az ízü­le­tek reg­ge­li me­rev­sé­ge el­len, és ugya­no­lyan ha­té­ko­nyan aka­dá­lyoz­za meg a de­ge­ner­a­tív elvál­to­zá­sok elő­re­ha­la­dá­sát, mint a drá­ga szin­te­ti­kus reu­ma­gyógy­sze­rek, csak azok mel­lék­ha­tá­sai nél­kül.

Szko­lió­zis

En­nél a ge­rinc­meg­be­te­ge­dés­nél a ge­rinc ol­dal­ra gör­bül el, és a há­tat töb­bé nem le­het ki­egye­ne­sí­te­ni. En­nek ered­mé­nye­ként idő­vel to­váb­bi moz­gás­kor­lá­to­zott­ság lép fel, mel­let­te pe­dig szív- és ke­rin­gé­si za­va­rok, lég­zé­si ne­héz­sé­gek, fáj­dal­mak.

Töm­jén

Az in­diai or­vos­lás­ban a töm­jén­ből ké­szült sze­re­ket a kró­ni­kus po­liar­tri­tisz el­len­sze­re­ként al­kal­maz­zák. Ta­nul­má­nyok azt bi­zo­nyít­ják, hogy a töm­jén sze­dé­se a duz­za­na­tok csök­ke­né­sé­hez, a fáj­da­lom eny­hü­lé­sé­hez, va­la­mint az ízü­le­ti me­rev­ség ol­dó­dá­sá­hoz ve­zet.

Zse­la­tin

A ben­ne lé­vő kol­lag­én­ro­stok ugya­na­zok, ame­lyek az ízü­le­tek sta­bi­li­tá­sá­ért fe­le­lő­sek. A D-vi­ta­min­nal, kal­ci­um­mal és szi­lí­ci­um­mal kom­bi­nált zse­la­tin fő­ként az ar­tró­zi­sos be­te­gek­nek se­gít­het, mert  a zse­la­tin fo­gyasz­tá­sa ja­vít­hat­ja a porc anyag­cse­ré­jét. A tar­tó­san sze­dett ké­szít­mé­nyek fő­ként a be­teg­ség kez­de­ti sza­ka­szá­ban se­gít­het­nek. Más sza­kér­tők azon­ban két­ked­ve fo­gad­ják az el­já­rást. A por­cok kol­lag­én­struk­túrá­ját a leg­job­ban a C-vi­ta­min ja­vít­hat­ja. Na­pi adag: egy-két gramm.

Gya­kran ál­munk­ban is hi­bá­zunk

Sok csont- és ízü­le­ti pro­blé­ma for­rá­sa a hely­te­len test­hely­zet al­vás köz­ben (pél­dá­ul a ha­son al­vás). Se­gít­het a meg­elő­zés­ben a meg­fe­le­lő mat­rac (nem túl pu­ha, de nem is túl ke­mény), va­la­mint a fel­ke­lés mód­ja: ne ki­u­gor­junk az ágy­ból, ha­nem fe­küd­jünk az ol­da­lun­kra, és a ke­zün­kre tá­masz­kod­va ül­jünk fel.

Az „egér­kéz”

Moz­gásszerv­rend­sze­rünk tag­jai­nak új és új fe­la­da­tok­kal kell szem­be­sül­nie, és en­nek meg­fe­le­lő­en új és új kó­rok fej­lőd­nek ki. Ilyen pél­dá­ul a né­hány éve fel­buk­kant „egér­kéz”, a szá­mí­tó­gép ege­ré­nek vagy a ga­me­boy­nak a hasz­ná­la­ta ugya­nis meg­be­te­gí­ti az ízü­le­te­ket. Az érin­tett azt ta­pasz­tal­ja, hogy az ege­ret hasz­ná­ló ke­zé­ben nincs erő, mint­ha meg­bé­nult vol­na, és nem ké­pes töb­bé moz­gat­ni az ege­ret.

Ar­tri­tisz – egy ti­tok­za­tos be­teg­ség?

A reu­ma gyul­la­dá­sos for­má­já­ért nagy va­ló­szí­nű­ség­gel az im­mun­rend­szer té­ves pro­gra­mo­zá­sa a fe­le­lős, amely sa­ját szö­ve­tek, pél­dá­ul az ízü­le­tek el­len irá­nyul. De más okok is ki­vált­hat­ják a be­teg­sé­get: pél­dá­ul a kul­lancs ki­vál­tot­ta bor­re­lió­zis fer­tő­zés ké­sői szö­vőd­mé­nye szin­tén le­het ar­tri­tisz. A be­teg­ség bár­kit sújt­hat, gye­re­ke­ket, fel­nőt­te­ket és per­sze idő­se­ket. A ha­tá­sos ter­ápia al­fá­ja és óme­gá­ja a ko­rai fe­lis­me­rés, de hogy a le­gú­jabb, drá­ga gyógy­sze­rek va­ló­ban se­gí­te­nek-e, ab­ban nem min­den­ki biz­tos. Ha­tá­sos le­het vi­szont a meg­fe­le­lő táp­lál­ko­zás és az ak­tív re­ha­bi­li­tá­ció.

Alap­gya­kor­lat hát­fá­jás el­len

Kép­zel­jük el pél­dá­ul sé­ta köz­ben, hogy a fe­jünk olyan könnyű, mint egy lég­gömb, fel­fe­lé húz min­ket. Köz­ben mé­lyen és nyu­god­tan lé­le­gez­zünk be: ez már ön­ma­gá­ban oda ve­zet, hogy ön­tu­dat­la­nul is ki­húz­zuk ma­gun­kat, és ez­zel te­her­men­te­sít­jük a csi­go­lyá­kat.