Ízületeink „kórelnöke”: A térd

Az ízü­le­tet há­rom csont: a comb­csont, a síp­csont és a térd­ka­lács, va­la­mint szá­mos kö­tő­szö­ve­ti elem al­kot­ja. Ez utób­bi­ak kö­zé tar­toz­nak az ízü­le­tet kí­vül­ről kör­be­ve­vőés rög­zí­tő tok­sza­la­gok, töm­lők, a tér­dízü­le­tet moz­ga­tó iz­mok, be­lül pe­dig az ízü­le­ti hár­tya – a syno­via –, az ál­ta­la ki­vá­lasz­tott ízü­le­ti fo­lya­dék, va­gyis az ízü­let gépo­la­ja, a bel­sőés kül­ső puf­fer­porc – a me­nisz­kusz –, va­la­mint a ke­reszt­sza­la­gok. Min­de­zek a gör­gős ízü­le­ti fel­szí­ne­ken nor­má­lis kö­rül­mé­nyek kö­zött tel­jes haj­lí­tást és 180 fo­kos nyúj­tást tesz­nek le­he­tő­vé. Az al­só vég­tag tel­jes ki­nyúj­tá­sa­kor az ízü­let mint­egy 5 fok­kal ké­pes ki­fe­lé for­dí­ta­ni a láb­szá­rat, 90 fo­kra be­haj­lí­tott hely­zet­ben pe­dig be­fe­léés ki­fe­lé is 20-30 fo­kos for­ga­tás le­het­sé­ges. Az ízü­le­tet kö­rül­ve­vő iz­mok és sza­la­gok nor­mál kö­rül­mé­nyek kö­zött meg­fe­le­lő sta­bi­li­tást biz­to­sí­ta­nak, a bel­ső fe­lé­pí­tés­sel azon­ban úgy tű­nik, a ter­mé­szet­fe­le­lős az em­be­ri faj gyar­ló­sá­gát óhaj­tot­ta be­mu­tat­ni.

A „fá­ról tör­té­nő el­ha­mar­ko­dott két lábra eresz­ke­dés” kö­vet­kez­té­ben ugya­nis egész test­sú­lyun­kat az ízü­le­ti por­cok kény­te­le­nek vi­sel­ni né­hány cm2-nyi fe­lü­le­ten. Rá­adá­sul a por­cok csak dif­fú­zió­val táp­lál­koz­nak, ér­há­ló­za­tuk nincs, ezért könnyen es­nek anyag­cse­re-ká­ro­so­dá­sok ál­do­za­tá­vá, nem is be­szél­ve a spor­to­lás­kor oly gya­kran elő­for­du­ló sé­rü­lé­se­kről. Ma­gá­nak az ízü­let­nek a vé­nás elve­ze­tő rend­sze­re is igen sé­rü­lé­keny.

A bel­ső ol­da­lon el­he­lyez­ke­dő, a bő­nyét át­fú­ró, ún. Dodd-vé­nács­kák ütő­dés­kor, rán­du­lás­kor könnyen el­sza­kad­nak, ami ezt az ízü­le­tet a le­gin­kább ki fog­ja ten­ni a pan­gás­nak, majd az ez­zel já­ró sej­té­let­ta­ni ren­del­le­nes­sé­gek­nek.

A ho­lisz­ti­kus szem­lé­le­tű gyó­gyí­tó­nak a tér­d­ízü­le­tet is csak az egész szer­ve­zet­tel egy­ség­ben sza­bad szem­lél­nie, s en­nek okán, az ősi kí­nai or­vo­si lo­gi­kát kö­vet­ve há­rom alap­ve­tő meg­be­te­ge­dé­si cso­por­tot kü­lö­nít­he­tünk el. Ezek az akut gyul­la­dá­sok – a jang tí­pu­sú meg­be­te­ge­dé­sek –, az ar­tró­zi­sok, a de­ge­ner­atív jel­le­gű, kró­ni­kus elvál­to­zá­sok, va­gyis a jin tí­pu­sú tü­net­ké­pek és a sé­rü­lé­sek, ame­lye­ket a tá­vol-ke­le­ti or­vos­lás fé­lig jin, fé­lig jang tí­pu­sú­nak ti­tu­lál.

A leggya­krab­ban elő­for­du­ló gyul­la­dá­sos meg­be­te­ge­dés a reu­más láz (arthri­tis acu­ta rheu­ma­ti­ca), amely leg­több­ször – ép­pen az oki ke­ze­lés hí­ján – kró­ni­kus so­k­ízü­le­ti gyul­la­dás­ba megy át. Emel­lett rend­kí­vül sok­faj­ta „pa­rar­eu­me­ti­kus” be­teg­ség okoz­hat ízü­le­ti gyul­la­dást, így a kö­tő­szö­ve­ti el­faju­lás­sal já­róún. kol­lag­én be­teg­sé­gek, a leg­kü­lön­bö­zőbb bőr­be­teg­sé­gek (pszo­riá­zis, erythe­ma nod­osum, pur­pu­ra, erythe­ma exu­da­ti­vum stb.), a bel­ső elvá­lasz­tá­sú mi­ri­gyek, a tü­dő, az ide­gek elvál­to­zá­sai, da­ga­na­tok, sőt pszi­chés meg­be­te­ge­dé­sek is.

Az egye­te­mi or­vos­lás meg­kü­lön­böz­tet pri­mer kró­ni­kus poly­arthri­tist (PCP), amely az ízü­le­tek „is­me­ret­len ere­de­tű”, ál­ta­lá­ban szim­met­ri­ku­san je­lent­ke­ző, kró­ni­kus le­fo­lyá­sú gyul­la­dá­sa. Ez a kór­kép az ízü­le­tek alko­tó­ré­sze­i­nek fo­lya­ma­tos rom­bo­lá­sá­val, nagy fáj­da­lom­mal jár, és fo­ko­za­tos moz­gás­kor­lá­to­zott­sá­got, mun­ka­kép­te­len­sé­get ered­mé­nyez. Az idül­ten gyul­ladt ízü­le­tek nor­má­lis kö­rül­mé­nyek kö­zött vé­kony bel­hár­tyá­ja ilyen­kor meg­vas­ta­go­dik, s ezek kó­ros fo­lya­dék­ter­me­lé­se az ízü­le­tet fe­szes­sé, fáj­dal­mas­sá, mű­kö­dé­sé­ben aka­dá­lyo­zot­tá te­szi. A PCP a tel­jes né­pes­ség kb. egy szá­za­lé­ká­ban ala­kul ki – nők­nél 2-3-szor gya­krab­ban, mint fér­fi­ak­ban – ál­ta­lá­ban 25-30 éves kor kö­rül, de a gyer­mek­ko­ri el­túl­zott – fő­leg an­ti­bio­ti­kus – ke­ze­lé­sek és a kör­nye­zet­szennye­zés el­ké­pesz­tő mér­té­kű nö­ve­ke­dé­se kö­vet­kez­té­ben egy­re fia­ta­labb kor­ra te­vő­dik át a meg­je­le­né­se.

Az ízületet három csont – a combcsont, a sípcsont és a térdkalács, valamint számos kötőszöveti elem alkotja

A kis­ded- és gyer­mek­kor egyéb­ként sok­szor meg­ha­tá­roz­hat­ja a tér­dízü­let sor­sát, nem csak a fö­lös­le­ges an­ti­bio­ti­kus és sztero­i­dos ke­ze­lé­sek kö­vet­kez­té­ben. Elég gya­ko­ri ren­del­le­nes­ség ugya­nis a ka­ri­ka­láb (ge­nu va­rus) és az X-láb (ge­nu val­gus). A ka­ri­ka­láb 16 hó­na­pos kor kö­rül, az X-láb pe­dig 9 éves kor kö­rül szo­kott spon­tán ren­de­ződ­ni. Amennyi­ben azon­ban ez nem tör­té­nik meg, ál­ta­lá­ban hosszú gip­szes, úgy­ne­ve­zett dán­sí­nes éj­sza­kai rög­zí­tés vagy se­bé­szi kor­rek­ció szük­sé­ges, mi­vel az ízü­le­ti por­cok ren­del­le­nes bi­os­ta­ti­kus ter­he­lé­se kö­vet­kez­té­ben tör­vény­sze­rű­en ki­ala­kul a por­cok és a síp­csont fe­jé­nek el­ha­lá­sa (Blo­unt-be­teg­ség). Ezt azu­tán csak ko­moly csont­kor­rek­ci­ós mű­té­tek­kel le­het úgy-ahogy ja­ví­ta­ni.

A lé­nyeg azon­ban az, hogy a va­ló­di ki­vál­tó ok a leg­több­ször nem is­mert az egye­te­mes or­vos­lás számá­ra, bár a hi­deg­ha­tás, a fer­tő­zé­sek, a gó­cok, a tra­u­mák sze­re­pe sok­szor meg­ha­tá­ro­zó­nak lát­szik. Az iga­zi pro­blé­ma azon­ban a szer­ve­zet re­ak­ció­kész­sé­gé­vel, mi úgy mon­da­nánk: ener­gia­ál­la­po­tá­val van, s ez ha­tá­roz­za meg a be­teg­ség ala­ku­lá­sát, a szer­ve­zet ál­ta­lá­nos re­ak­cióit. A reu­más ízü­le­ti gyul­la­dás­sal ugya­n­is fá­radt­sá­gér­zés, le­vert­ség, tel­je­sít­mény­csök­ke­nés, ét­vágy­ta­lan­ság, izom­sor­va­dás, ve­ge­ta­tív ideg­rend­sze­ri za­va­rok, ke­rin­gé­si labi­li­tás, fo­ko­zott iz­za­dás és ter­mé­sze­te­sen labo­ra­tó­riu­mi, va­la­mint rönt­ge­nel­té­ré­sek jár­hat­nak együtt.

A szin­te­ti­kus gyógy­sze­res ke­ze­lé­sek­kel ép­pen az a fő pro­blé­ma, hogy hosszan tar­tó, sok­szor élet­hosszig­la­ni ke­ze­lést tesz­nek szük­sé­ges­sé en­nek sok­fé­le mel­lék­ha­tá­sai­val, és gya­kor­la­ti­lag min­dig csak tü­ne­ti ke­ze­lést je­len­te­nek. Így van ez még az an­ti­bio­ti­ku­mok ese­té­ben is. Ezek­nek a túl­zott hasz­ná­la­ta már sok­szor gyer­mek­kor­ban tön­kre­te­szi a bél­fló­rát, és ezál­tal nö­ve­li a be­teg­ség­haj­la­mot. A tér­dízü­le­ti gyul­la­dá­sok­nál csak va­ló­ban sú­lyos gennye­dé­sek, le­rom­lott be­te­gek vagy ma már olyan rit­ka ese­tek­ben ér­de­mes al­kal­maz­ni őket, mint a go­norr­he­ás, szi­fi­li­szes vagy tbc-s térd. Kü­lö­nö­sen sok mel­lék­ha­tást pro­du­kál­nak az im­mun­szu­presszív sze­rek, kor­ti­zon­szár­ma­zé­kok, egyéb, úgy­ne­ve­zett nem-sztero­id gyul­la­dás­gát­lók. Kü­lön is ér­de­mes meg­em­lí­te­nünk az elő­sze­re­tet­tel al­kal­ma­zott arany­ké­szít­mé­nye­ket, ame­lyek mér­ge­ző mel­lék­ha­tá­sai ki­rí­vó­ak és tar­tó­sak (sú­lyos vér­sze­gény­ség, throm­­bo­cyta-el­ha­lás, fe­hér­je­vi­ze­lés, szá­jü­re­gi és bőr­gyul­la­dá­sok, ideg­bán­tal­mak, sőt he­pa­ti­tis is!).

A funk­ció­har­mo­ni­zá­ló (”ter­mé­sze­tes”) gyógy­mó­dok a porc- és csont­pusz­tu­lás alap­jait, a kó­ros in­for­má­ci­ók kö­vet­kez­té­ben ki­ala­kult kó­ros sejt­te­vé­keny­sé­get te­re­lik jóút­ra, s így aka­dá­lyoz­zák meg az egy­re fia­ta­labb kor­ban fel­lé­pő de­ge­ner­atív elvál­to­zást, az ar­tró­zist. Ez utób­bi fő­leg a ter­he­lés­nek ki­tett he­lye­ken, ma már több­nyi­re 20–30 éves kor kö­rül kez­dő­dik, és idő­sebb kor­ban, el­ső­sor­ban nők­nél a me­no­pau­za ide­jén „tel­je­se­dik ki”, 70 éves kor­ra már szin­te min­den­kin ki­mu­tat­ha­tó. A térd­ben lé­vő hya­lin­porc ér-, ideg- és nyi­ro­kér­men­tes szö­vet, s mint ilyen na­gyon „sér­tő­dé­keny”. A porc ép­sé­gét és mű­kö­dé­sét a ter­he­lés kö­vet­kez­té­ben be­ál­lóössze­nyo­mó­dás és fe­len­ge­dés biz­to­sít­ja. A 95% vi­zet tar­tal­ma­zó anyag­ból a víz és az anyag­cse­re­ter­mé­kek össze­nyo­más­kor az ízü­le­ti rés­be ürül­nek, ahon­nan a ka­pil­lá­ri­sok­ba és a nyi­ro­ku­tak­ba jut­va tisz­tul­nak meg. Te­her­men­te­sí­tett ál­la­pot­ban a porc ki­ter­jed, s a víz­zel együtt tá­pa­nya­go­kat szív ma­gá­ba. A por­cel­faju­lás az ízü­let kö­ze­pé­ről ha­lad a szé­lek fe­lé, a porc­fel­szín egye­net­len lesz, ki­szá­rad, ezért moz­ga­tás­kor ro­po­gás ész­lel­he­tő. A fo­lya­mat elő­re­ha­la­dá­sa las­sú, elő­ször in­kább pi­he­nés utá­ni be­in­du­lás­kor, ké­sőbb hosszabb já­rás­kor, majd nyu­ga­lom­ban is je­lent­ke­zik a fáj­da­lom. Vég­ső so­ron – ami­kor a fáj­dal­mak már elvi­sel­he­tet­len­né vál­nak, vagy a moz­gás­kor­lá­to­zott­ság ezt szük­sé­ges­sé te­szi – a tér­d­ízü­let el­me­re­ví­té­se vagy a most már or­to­pé­diai ru­tin­mű­tét­nek szá­mí­tó mes­ter­sé­ges tér­dízü­let beül­te­té­se jön szó­ba. A ti­tá­nöt­vö­zet­ből ké­szü­lő mű­térd 13-15 évig na­gyon jó funk­ci­ót biz­to­sít, azu­tán cse­rél­he­tő, ha szük­sé­ges.

Az ar­tró­zis a leggya­ko­ribb ízü­le­ti be­teg­ség, ezért ki­emel­ten fon­tos a meg­elő­zé­se, s ezt a ho­lisz­ti­kus szem­lé­le­tű or­vos­lás bio­e­ner­ge­ti­kai szem­lé­le­te se­gí­ti le­gin­kább, jól­le­het a ge­ne­ti­ka és a mo­dern tech­ni­ka is tett ez irány­ba lé­pé­se­ket. A ge­ne­ti­kai hát­tér sö­tét­sé­gé­re jel­lem­ző, hogy a ré­gé­szek már az ős­ál­la­tok­nál, gya­kor­la­ti­lag min­den ge­rin­ces faj­tá­nál, még a ha­lak­nál, ké­tél­tű­ek­nél és hül­lők­nél is fel­fe­dez­tek ar­tró­zi­sos elvál­to­zá­so­kat. A je­len kor ví­zi em­lő­se­i­nél, a bál­nák­nál, del­fi­nek­nél, va­la­mint a tek­nő­sök­nél is elő­for­dul, csak a fej­jel le­fe­lé ló­gó de­ne­vé­rek­nél és laj­há­rok­nál nem!

Meg­elő­zés és gyó­gyí­tás a ha­gyo­má­nyos kí­nai or­vo­si szem­lé­let­tel

A tá­vol-ke­le­ti or­vos­lás­ban a cson­tok és ízü­le­tek olyan be­teg­sé­gei, ame­lye­ket a csi és a vér áram­lá­sá­nak aka­dá­lyo­zott­sá­ga okoz, Bi tü­net­ké­pek né­ven sze­re­pel­nek. Ál­ta­lá­ban min­den, ha­son­ló ok­ból ke­let­ke­ző fáj­dal­mas kór­kép­nek Bi a ne­ve, így van a bőr­nek, a tü­dő­nek, iz­mok­nak, sőt a szív­nek is Bi tü­net­ké­pe. A mo­dern kí­nai nyelv­ben a reu­ma meg­je­lö­lé­sé­re a feng-shi szol­gál, je­löl­ve az ízü­le­ti gyul­la­dá­sok két leg­főbb kül­ső ki­vál­tó okát, a sze­let és a ned­ves­sé­get, a nyir­kos­sá­got.

Az ízü­le­ti Bi tü­net­ké­pek­nek – ame­lye­ket az egy­sze­rű­ség ked­vé­ért fog­junk fel „tá­vol-ke­le­ti reu­más meg­be­te­ge­dé­sek”-nek – há­rom fő tí­pu­sát szok­ták meg­kü­lön­böz­tet­ni:

Az el­ső a ve­le­szü­le­tett gyen­ge­ség, il­let­ve haj­lam ki­vál­tot­ta ízü­le­ti kór­kép, va­gyis ahogy ők mond­ják, ilyen­kor bi­zo­nyos szer­vek, funk­ció­kö­rök esszen­ciá­ja, jing­je elég­te­len.

A má­so­dik a szer­zett Bi, va­gyis a csi mennyi­sé­gi, elo­szlá­si és áram­lá­si za­va­rai miatt ki­ala­ku­ló tü­net­ké­pek: táp­lál­ko­zá­si, me­te­o­ro­ló­giai, pszi­chés pro­blé­mák stb. Ilye­nek le­het­nek az ál­ta­lá­nos ener­gia­hi­ány és ke­rin­gé­si za­var, az em­ber va­la­mely mű­kö­dé­si egy­sé­gé­nek (ele­mé­nek) a za­va­ra és a vé­de­ke­ző (Wei) ener­gia elég­te­len­sé­gé­ből ere­dő meg­be­te­ge­dés, más szó­val a csök­kent el­le­nál­ló ké­pes­ség.

A har­ma­dik be­teg­ség­cso­por­tot azok a kül­ső té­nye­zők vált­ják ki, ame­lyek nem a ter­mé­szet ál­tal ne­kik sza­bott idő­ben vagy túl nagy in­ten­zi­tás­sal tá­mad­ják meg a szer­ve­ze­tet. A Nei Ching, a mint­egy 2500 éves or­vo­si tan­könyv e go­nosz ener­gi­ák ál­tal oko­zott ba­jo­kat Feng han shi zheng­nek, va­gyis a szél, a ned­ves­ség és a hi­deg ál­tal ki­vál­tott kó­rok­nak ne­ve­zi. Fé­lig-med­dig eb­be a cso­port­ba so­rol­ják a tes­ti ki­me­rü­lés, a ki­pi­he­nés hi­á­nya miatt ki­ala­ku­ló tü­net­ké­pe­ket is.

Asze­rint, hogy mi­lyen jel­le­gű kó­ros ener­gia tá­mad­ja meg a szer­ve­ze­tet, meg­kü­lön­böz­tet­nek sze­les, más né­ven ván­dor Bi-t (Feng Bi, Xing Bi), ned­ves vagy ra­ga­dós Bi-t (Zhuo Bi), hi­deg vagy fáj­da­lom Bi-t (Tong Bi) és szél-ned­ves­ség-hő­ség ki­vál­tot­ta for­ró­ság Bi-t (Re Bi). Ide­tar­toz­nak az akut gyul­la­dá­sok, kösz­vé­nyes ro­ha­mok.

A szél jel­lem­ző­je a moz­gé­kony­ság, így a reu­más fáj­dal­mak is vá­rat­la­nul, hol egyik, hol má­sik ízü­let­ben lép­het­nek fel. A kó­ros sze­let azu­tán a me­ri­di­á­nok szél­hez ren­delt pont­ja­in és a kü­lön­le­ges „szél­pon­to­kon” le­het „szét­szór­ni”.

A hi­deg túl­súly­ba ke­rü­lé­se ese­tén – ami gya­kor­la­ti­lag vé­rel­lá­tá­si za­vart je­lent az ízü­le­tet alko­tó szö­ve­tek­ben – éles, nyi­lal­ló, dif­fúz fáj­dal­mak fog­nak fel­lép­ni, ame­lyek mé­lyen, szin­te a csont­ban is érez­he­tő­ek. Ezt a tü­net­ké­pet leg­job­ban a meg­fe­le­lő pon­tok lágy­lé­ze­res vagy mo­xás ke­ze­lé­sé­vel gyó­gyít­hat­juk meg.

A kó­ros ned­ves­ség be­ha­to­lá­sa „fog­ság­ba ej­ti a test­fo­lya­dé­ko­kat”. En­nek ál­ta­lá­nos el­ne­he­zült­ség, hosszú időn ke­resz­tül egy hely­ben ra­ga­dó, az iz­mok­ban, a ge­rinc­ben és az al­só vég­tag ízü­le­te­i­ben je­lent­ke­ző fáj­dal­mak, vi­ze­nyők, ne­he­zí­tett moz­gás a jel­lem­zői. A kó­ros ned­ves­sé­get a spe­ciá­lis pon­to­kon tű­vel oszlat­hat­juk szét vagy mo­xa­ke­ze­lés­sel pá­ro­log­tat­hat­juk el.

Amennyi­ben a „há­rom go­nosz”, va­gyis a szél, a ned­ves­ség és a hő­ség össze­fog, s egy­szer­re nyo­mul va­la­mely ízü­let­be kó­ros mennyi­ség­ben, ak­kor jö­het lét­re az ún hő­ség Bi. En­nek leg­szem­be­tű­nőbb je­le a duz­za­nat és vö­rös­ség, s a va­ló­ban „tü­zes”, égő fáj­da­lom. Ezek az akut reu­más láz­nak meg­fe­le­lő tü­ne­tek hi­deg bo­ro­ga­tás­ra ja­vul­nak, moz­gás­ra, me­leg idő­ben, sőt masszí­ro­zás­ra is erős­böd­nek. A tűz ol­tá­sá­ra spe­ciá­lis pon­tok és tű­szú­rá­si tech­ni­kák, a pon­tok vé­rez­te­té­se, kö­pö­lyö­zé­se ja­va­solt.

Ter­mé­sze­te­sen min­den ízü­le­ti pro­blé­má­hoz kap­cso­ló­dó­an van a kí­nai or­vos­lás­nak he­lyi és ál­ta­lá­no­san ha­tó gyógy­nö­vény­ke­ve­ré­ke, for­rá­za­ta, te­ája is.

A tra­di­cio­ná­lis tá­vol-ke­le­ti gyó­gyí­tó fi­lo­zó­fia azon­ban min­de­ne­ke­lőtt a meg­elő­zés­re van ki­he­gyez­ve. Az ízü­le­tek – de le­gin­kább a tér­dízü­let, ahol a ha­gyo­mány sze­rint az ener­gi­apá­lyák a mély­be buk­nak – az élet­ta­ni ener­gia­áram­lás leg­főbb aka­dá­lyai. Épp ezért „a moz­gé­kony­ság az élet, a le­me­re­ve­dés a ha­lál” alap­elv­nek meg­fe­le­lő­en már évez­re­dek­kel eze­lőtt ki­fej­lesz­tet­tek olyan gya­kor­la­to­kat, ame­lyek a csi sza­bad áram­lá­sát, az izom­zat ará­nyos fej­lő­dé­sét és az ízü­le­tek vér­rel és ener­giá­val tör­té­nő op­ti­má­lis el­lá­tá­sát tet­ték le­he­tő­vé. Ilye­nek pél­dá­ul a hí­res ál­la­tu­tán­zó gya­kor­la­tok, de egy sor egyéb csi-kung vagy taj-csi gya­kor­lat is, amely­nek min­den­na­pos al­kal­ma­zá­sá­val 90-100 éves kor­ban is haj­lé­ko­nyak és pa­nasz­men­te­sek ma­rad­hat­nak a tér­dízü­le­tek.

A térd ho­lisz­ti­kus kap­cso­la­tai

Tud­nunk kell, hogy a szer­ve­zet­ben be­kö­vet­ke­ző bár­mi­lyen fer­tő­zés a vér- és a nyi­ro­ku­tak se­gít­sé­gé­vel okoz­hat tér­dízü­le­ti gyul­la­dást. Az ízü­le­tet érin­tő, így az ot­ta­ni ener­gia- és vé­rá­ram­lást sza­bá­lyo­zó me­ri­di­á­nok azon­ban spe­ciá­li­san szo­ros kap­cso­lat­ban van­nak kü­lön­bö­ző test­ré­sze­ink­kel. Ezen szer­vek, ana­tó­miai ké­ple­tek gyul­la­dá­sa – vagy csak ener­ge­ti­kai góc­ként va­ló je­len­lé­te – olyan térd­pro­blé­mák­hoz ve­zet­het, ame­lye­ket az egye­te­mi or­vos­lás mód­sze­re­i­vel nem tud­nak fel­de­rí­te­ni, s így a meg­ol­dás is el­ma­rad. Eze­ket az össze­füg­gé­se­ket a ho­lisz­ti­kus szem­lé­le­tű em­ber­nek fel­tét­le­nül is­mer­nie kell, kü­lön­ben a hosszan tar­tó he­lyi vagy ál­ta­lá­nos ke­ze­lé­sek si­ker­te­len­ség­re van­nak ítél­ve.

A térd elül­sőés bel­ső ol­da­la le­gin­kább a gyo­mor és a lép funk­ció­kör­ével van kap­cso­lat­ban. Így a gyo­mor, a lép, a has­nyál­mi­rigy be­teg­sé­gei, a há­ti 11., 12. és az 1. ágyé­ki csi­go­lyák ren­del­le­nes­sé­gei, blokk­jai, fi­ca­mai, tör­ései, a szá­jü­reg, az áll­ka­pocs­ízü­let, az ar­cü­reg, a fel­ső na­győr­lők és az al­só ki­sőr­lők pro­blé­mái mind meg­je­len­het­nek tér­dízü­le­ti gon­dok for­má­já­ban.

A máj-epe­hó­lyag funk­ció­kört a térd kül­sőés/vagy bel­ső ol­da­lán egy­aránt meg­za­var­hat­ják a fen­ti szer­vek­ben, a csí­pő­ben, a szem­ben, az egyik ar­cü­reg­ben (a si­nus sphe­no­i­da­lis­ban), a 8–9–10. há­ti csi­go­lyá­ban vagy a szem­fo­gak­ban zaj­ló kó­ros ese­mé­nyek.

A térd hát­sóés bel­ső ol­da­lá­nak za­va­ra össze­füg­gés­ben le­het a hom­lok­üre­gek­kel, a sze­mek­kel, a met­sző­fo­gak­kal, a fül ké­ple­te­i­vel, a 2. és 3. ágyé­ki, va­la­mint a 4. és 5. ke­reszt­cson­ti ge­rinc­szel­vény, a ne­mi szer­vek s a bo­kák kó­ros elvál­to­zá­sai­val, gyul­la­dá­sa­i­val.

Min­de­ze­ket az össze­füg­gé­se­ket hi­he­tet­le­nül fon­tos tud­nunk, mert kü­lön­ben a tér­dízü­le­ti pro­blé­má­kra gar­ma­dá­val szed­het­jük a gyógy­sze­re­ket, vagy hó­na­po­kig-éve­kig jár­ha­tunk fi­zio­ter­ápi­ás ke­ze­lé­sek­re, és gyá­szo­san el­ma­rad a várt ered­mény. E gó­cok ugya­nis – sok­szor a leg­mo­der­nebb ké­palko­tó vagy labo­ra­tó­riu­mi el­já­rá­sok­kal sem ki­mu­tat­ha­tó­an – fenn­ma­rad­nak, mint­egy za­va­ró­ál­lo­más­ként fojt­ják le a tér­dízü­le­tet alko­tó sejt­cso­por­tok funk­cióit. Amennyi­ben a meg­fe­le­lő ener­ge­ti­kai di­ag­nó­zis után a fo­gá­sza­ti, lé­ze­res, bio­re­zo­nan­ci­ás, neu­rál­te­rá­pi­ás, ki­ro­prak­ti­kai vagy egyéb mó­don a góc­ta­la­ní­tást elvé­gez­zük, a tér­dízü­let is öröm­mel fog­ja tel­je­sí­te­ni a ne­ki szánt fe­la­da­to­kat.

Térd és a ho­me­o­pá­tia

A ho­me­o­pá­tia egy­aránt fon­tos a meg­elő­zés­ben és a rö­vid, il­let­ve hosszú tá­vú ke­ze­lés­ben is.

Van­nak mé­lyen, az il­le­tő szer­ve­zet­nek hosszú tá­von ja­va­sol­ha­tóún. al­ka­ti sze­rek, és van­nak a mo­da­li­tá­sok­nak meg­fe­le­lő, fel­szí­ne­seb­ben, rö­vi­debb ide­ig ha­tó sze­rek, ame­lye­ket az ízü­let­nek a kül­ső kö­rül­mé­nyek­re, a moz­gás­ra tör­té­nő re­ak­ciói alap­ján vá­lasz­tunk ki.

A leg­fon­to­sabb al­ka­ti sze­rek, ame­lyek a tér­d­ízü­let­nél szó­ba jön­nek: a Cal­ci­um car­bo­ni­cum,
a Caus­ti­cum, a Ka­li­um car­bo­ni­cum, a Lyco­pod­i­um, a Nat­ri­um sul­fu­ri­cum, a Sul­fur, a Sul­fur io­da­tum és a Thu­ja.

A Cal­ci­um car­bo­ni­cum a tel­tebb, pik­ni­kus, ún. car­bo­ni­kus em­be­rek sze­re, akik haj­la­mo­sak a cson­trit­ku­lás­ra, a cu­kor­be­teg­ség­re, ál­ta­lá­ban a me­sze­se­dés­re (ér, ízü­let), kösz­vény­re, epe- és ve­se­kö­ves­ség­re, nyu­god­tak, van ben­nük vi­ta­li­tás, mun­ka­bí­ró­ak, de haj­la­mo­sak a le­vert­ség­re.

Ke­vés­séér­zé­ke­nyek a hő­mér­sék­let-vál­to­zá­so­kra. Az ízü­let fáj­dal­mai csök­ken­nek, ha az érin­tett ol­da­lon fek­szik, szá­raz idő­ben, rosz­sz­ab­bod­nak a men­ses előtt, hi­deg, ned­ves idő­ben, fi­zi­kai meg­ter­he­lés­re.

A Caus­ti­cum szi­kár, inas, fá­zós és me­rev tí­pus, ál­ta­lá­ban szó­ra­ko­zott, ide­ges, könnyen be­fo­lyá­sol­ha­tó, fe­le­dé­keny, min­dent több­ször le­el­le­nő­riz. Hi­deg, szá­raz vagy nyir­kos­ra for­du­ló idő­ben is fo­ko­zód­hat­nak az ízü­le­ti pa­na­szok, ágy­me­leg­re, ned­ves me­leg bo­ro­ga­tás­ra ja­vul­hat­nak. A be­teg­nek az az ér­zé­se, hogy tar­kó­ja és há­ta túl me­rev. A tér­dízü­let­ben a Caus­ti­cum­nál gya­kran van ro­po­gás- és ro­gya­do­zás­ér­zés.

A Ka­li­um car­bo­ni­cum le­gin­kább fá­radt, bél­reny­he­ség­ben, tü­dő­tá­gu­lás­ban szen­ve­dő be­te­gek­nek aján­lott, de na­gyon ha­tá­sos a me­no­pau­za ide­jén ki­ala­ku­ló ar­tró­zis ese­tén is. A Ka­li­um car­bo­ni­cum ál­ta­lá­ban sá­padt, fel­ső szem­hé­jai duz­zad­tak, vagy a fel­ső szem­héj bel­ső sar­ká­ban van vi­ze­nyő. Tú­lér­zé­ke­nyek, ha­mar csüg­ged­nek, szo­ron­ga­nak. A tér­dízü­let a gyul­la­dá­sok kö­vet­kez­té­ben gyor­san el­de­for­má­lód­hat. Jel­lem­ző az ízü­let gyen­ge­sé­ge, a ro­gya­do­zás­ér­zés. Az ízü­le­ti fáj­da­lom eny­hül, ha a be­teg ke­mény szék­re, hok­ed­li­re ül, de jót tesz ne­ki a me­leg és a moz­gás is. A pa­na­szok fo­ko­zód­hat­nak éj­sza­ka 2 és 4 kö­zött, hi­deg le­ve­gő­re, hu­zat­ra és az érin­tett ol­da­lon tör­té­nő fe­kvés­re.

A Lyco­pod­ium be­teg édes­sé­get ked­ve­lő, na­gyon moz­gé­kony, a fe­la­da­tok­tól elő­re fé­lő, de azo­kat az­tán lel­ki­is­me­re­te­sen vég­re­haj­tó, ál­ta­lá­ban szo­ron­gó, ön­bi­za­lom­hi­ány­ban szen­ve­dő tí­pus, aki ne­mi­gen tű­ri az el­lent­mon­dást, bi­zal­mat­lan, és stressz ha­tá­sá­ra könnyen át­me­het de­presszi­ós ál­la­pot­ba. Haj­la­mos a gyo­mor és fő­leg a nyom­bél fe­ké­lyé­re, az epe- és ve­se­kö­ves­ség­re, a térd vi­szony­la­tá­ban pe­dig a kösz­vény­re. A fáj­dal­mai du. 4 és 8 óra kö­zött, éb­re­dés­kor, il­let­ve me­leg­re rossz­ab­bod­hat­nak. Rend­sze­res sze­dé­se – eset­leg más ho­me­o­pá­ti­ás sze­rek­kel kom­bi­nál­va – sok­szor nor­má­lis ér­ték­re ál­lít­ja vissza a kösz­vé­nyes be­teg húgy­sav­szint­jét.

A Nat­ri­um sul­fu­ri­cum be­teg ál­ta­lá­ban tes­tes, las­sú, ko­moly, vissza­fo­gott, fe­le­lős­ség­tel­jes, de ér­zé­keny, könnyen tör ki sí­rás­ban. Haj­la­mos az epe­pro­blé­má­kra, min­den olyan lég­ző­szer­vi és ízü­le­ti be­teg­ség­re, amely ned­ves idő­ben rossz­ab­bo­dik, va­la­mint a hám­ló bőr­be­teg­sé­gek­re. Az ízü­le­ti fáj­dal­mak me­leg­re, szá­raz idő­ben, hely­zet­vál­toz­ta­tás­ra, moz­gás­ra ja­vul­nak, ned­ves­ség­re, bal ol­da­lon fe­kvés­re, va­la­mint idő­já­rás-vál­to­zás­ra – amit bé­ka mód­já­ra meg­érez­nek – rom­la­nak.

A Sul­fur le­het kö­vér vagy so­vány, de ál­ta­lá­ban élet­vi­dám, nem fá­zé­kony, de sze­re­ti a me­le­get, jó kép­ze­lő­erő­vel, fel­ta­lá­ló­kész­ség­gel ren­del­ke­zik, de a gya­kor­la­ti ki­vi­te­le­zés a gyen­gé­je. Ér­zé­keny az elis­me­rés hi­á­nyá­ra, vagy ha a dol­gai nem elég gyor­san ol­dód­nak meg. Nagy­lel­kű, jó hu­mo­rú, de naiv. A Sul­fur rend­kí­vül sok be­teg­ség­tí­pus­ra haj­la­mos, így az alak­ta­ni-jel­lem­zés­be­li leí­rá­sok is sok­szor bi­zony­ta­la­nok. Ami az ízü­le­ti gyul­la­dást il­le­ti, min­den sa­vós hár­tya, kö­tő­szö­vet he­veny gyul­la­dá­sa ese­tén al­kal­maz­ha­tó, de nagy hí­gí­tás­ban. A Sul­fur azon­ban elő­se­gí­ti va­la­mennyi szer ha­tá­sát a szu­ba­kut és idült ízü­le­ti gyul­la­dá­sok­ban, és kü­lö­nö­sen nagy af­fi­ni­tá­sa van a porc­ká­ro­so­dá­sok re­ge­ner­álá­sá­ra. A tér­dízü­let­nek van le­gin­kább haj­la­ma ar­ra, hogy a de­ge­ner­atív jel­le­gű ar­tró­zis fel-fel­lob­ba­nó gyul­la­dá­sok­ba men­jen át, és er­re a Sul­fur, va­la­mint a Sul­fur io­da­tum na­gyon jó­té­kony ha­tá­sú. A Sul­fur fáj­dal­mak té­pő, hú­zó jel­le­gű­ek, pi­he­nés­re, fel­fe­lé ha­la­dás­ra és ágy­me­leg­re rossz­ab­bod­nak.

A Sul­fur io­da­tum el­ső­sor­ban nyú­lánk, so­vány serdü­lők sze­re, de min­den­ki­nek le­het al­ka­ti sze­re, aki­nél is­mé­telt fer­tő­zé­sek lép­nek fel, nyi­rok­cso­mó-duz­za­na­to­kra, fo­gyás­ra van haj­la­ma. A Sul­fur io­da­tum ag­gó­dó, ké­tel­ke­dő, ne­he­zen tud­ja össze­hoz­ni az egyes té­nye­ket, je­len­sé­ge­ket. Mun­ká­já­ban nyu­godt, meg­bíz­ha­tóés oda­fi­gye­lő. Könnyen in­ge­rült­té vá­lik, el­fá­rad, vál­to­zó han­gu­la­tú. Nem fá­zós, de ko­mo­lyabb hi­deg­re könnyen fül-orr-gége vagy mell­ka­si hu­ru­to­kat szed össze. A tü­ne­tek ja­vul­hat­nak té­len, hi­deg le­ve­gő­re, ál­lás­ra, rossz­ab­bod­nak me­leg­re, pi­he­nés­re, reg­gel éb­re­dés­kor, vi­har előtt vagy eről­te­tés­re.

A Thu­ja em­ber ál­ta­lá­ban haj­la­mos a kró­ni­kus meg­be­te­ge­dé­sek­re, a víz­vissza­tar­tás­ra, a sze­mölcs- és po­lip­kép­ző­dés­re, a de­presszió­ra, a hi­po­chond­riá­ra – fő­leg ami a rosszin­du­la­tú da­ga­na­to­kat il­le­ti. Ko­moly, tú­lér­zé­keny tí­pus, aki­nek könnyen fel­bo­rul a lel­ki egyen­sú­lya, ha úgy ér­zi, nem sze­re­tik elég­gé. So­kol­da­lú­an hat a nyi­rok- és im­mun­rend­szer­re, ezért a gyul­la­dá­sok meg­elő­zé­sé­ben és ke­ze­lé­sé­ben igen sok­szor al­kal­maz­zák. Az ízü­le­ti pa­na­szok­ra az jel­lem­ző, hogy hi­deg­re és ned­ves­ség­re erős­böd­nek, a be­teg­nek olyan ér­zé­se le­het, hogy vég­tag­jai köny­nyen el­tör­het­nek.

Fon­to­sabb tü­ne­ti sze­rek

A tér­dízü­le­ti reu­más-kösz­vé­nyes-ar­tró­zi­sos tü­net­ké­pek sze­re­it az úgy­ne­ve­zett mo­da­li­tá­sok alap­ján kell össze­ál­lí­ta­nunk, ame­lyek meg­mond­ják ne­künk, mi­ként re­agál a fáj­da­lom, a gyul­la­dás hi­deg­re-me­leg­re, moz­gás­ra-pi­he­nés­re. Ezek­nek a kri­té­riu­mok­nak a fi­gye­lem­be­vé­te­lé­vel na­gyon ha­té­ko­nyan vá­laszt­hat­juk ki az il­le­tő be­teg­re vo­nat­ko­zó szert.

Ha a pa­na­szok pi­he­nés­re és me­leg­re ja­vul­nak

A Bryon­ia el­ső­sor­ban az ízü­le­ti sa­vós hár­tyá­k­ra hat. Az ízü­let vö­rös, me­leg, tap­in­tás­ra, moz­gás­ra na­gyon ér­zé­keny, a térd­haj­lat­ban erő­sen iz­zad. A nagy fe­lü­le­ten va­ló eny­he nyo­más­ra, he­lyi me­leg­re a saj­gó, nyi­lal­ló, szú­ró fáj­dal­mak ja­vul­nak. A térd itt is ro­gya­doz­hat, mint a Ka­li­um car­bo­ni­cum­nál, vagy – fő­leg fel­fe­lé lép­cső­zés­kor – a Caus­ti­cum­nál. Mi­vel a Bryon­ia-ízü­let a leg­ki­sebb moz­gás­ra is in­ten­zív fáj­da­lom­mal re­agál, szük­sé­ges le­het az ízü­let rög­zí­té­se.

A Cho­locynthis fő­leg a ro­ha­mok­ban je­lent­ke­ző fáj­dal­ma­kra hat, ame­lyek szag­ga­tó­ak, vil­lám­sze­rű­ek, erős nyo­más­ra, a térd fel­hú­zá­sá­ra, „hét­rét gör­nye­dés­re”, he­lyi me­leg ha­tá­sá­ra ja­vul­nak, moz­gás­ra pe­dig rossz­ab­bod­nak.

A Rhus to­xi­co­dend­ron az ízü­le­tet kö­rül­ve­vő szö­ve­tek­re hat el­ső­sor­ban. Jel­lem­ző rá a moz­gás­kész­te­tés, mi­vel a moz­ga­tás­ra és me­leg­re az ízü­le­ti pa­na­szok ja­vul­nak.
A moz­gás­sor ele­jén és túl­zott ki­fá­ra­dás­kor azon­ban a pa­na­szok erős­böd­het­nek, ugya­núgy, mint hi­deg, ned­ves­ség ha­tá­sá­ra, al­vás­kor, té­len, vagy ha az ízü­let­hez ned­ves ru­ha ér.

Ha a pa­na­szok hi­deg­re rom­la­nak

Az Au­rum met­al­li­cum tér­de hi­deg­re, éj­sza­ka, té­len rom­lik. Az ízü­le­tet min­dig gyen­gé­nek ér­zi, s olyan ér­zé­se van, mint­ha be­kö­töt­ték vol­na.

Az Elaps hi­deg­re, ned­ves­ség­re, hu­zat­ra, vi­har előtt rossz­ab­bo­dik, nyu­ga­lom­ba he­lye­zés­re ja­vul.

Hi­deg­re és pi­he­nés­re ja­vul

A Le­dum pa­lust­re ízü­le­ti gyul­la­dá­sai sok­szor a lába­kon kez­dőd­nek és on­nan hú­zód­nak fel a tér­dre. Az ízü­le­tek duz­zad­tak, a be­teg for­ró­nak ér­zi, de tap­in­tás­kor még­is hű­vös le­het a bőr. Az ízü­let fáj­dal­mas, me­rev, s a fáj­da­lom éj­sza­ka, ágy­me­leg­re rossz­ab­bo­dik, pi­he­nés­re, hi­deg bo­ro­ga­tás­ra a fáj­da­lom eny­hül. Ez a kép fő­leg az al­ko­holt és a bő­sé­ges ét­ke­zé­se­ket ked­ve­lő em­be­rek kösz­vé­nyes kór­ké­pe­i­re jel­lem­ző.

A hi­deg­re ja­vu­ló reu­más gyul­la­dás

Az Apis mel­li­fi­ca el­ső­sor­ban az ízü­let sa­vós hár­tyái­ra fej­ti ki gyul­la­dás­gát­ló ha­tá­sát. A gyor­san ki­ala­ku­ló, ró­zsa­szín-pi­ros vi­ze­nyő­vel já­róízü­le­ti gyul­la­dás sze­re, ami­kor szú­ró, égő, saj­gó fáj­da­lom lép fel, amely érin­tés­re, nyo­más­ra rossz­ab­bo­dik, hi­deg bo­ro­ga­tás­ra ja­vul. Me­leg ha­tá­sá­ra a tü­ne­tek sú­lyos­bod­nak (ugya­n­úgy, mint pl. a Col­chi­cum­nál, a Ka­li­um sul­fu­ri­cum­nál vagy a Rho­do­dend­ron­nál).

Ér­de­mes még szól­nunk a kösz­vény­ről, amely ugyan sok­szor a kéz vagy a láb ki­s­ízü­le­te­i­ben je­lent­ke­ző anyag­cse­re­za­var okoz­ta he­ves, ro­ham­sze­rű fáj­da­lom és gyul­la­dás, de a tér­dízü­le­tet is gya­kran meg­lá­to­gat­ja. Ezek a be­te­gek ve­se­be­teg­sé­gek­re, kö­ve­se­dés­re is min­dig haj­la­mo­sak. A kösz­vény leg­fon­to­sabb al­ka­ti sze­rei a Cal­ci­um car­bo­ni­cum, a le­dum, a Lyco­pod­ium és a Sul­fur, ame­lyek­ről már szól­tunk. Ezek mel­lett az An­ti­mo­ni­um cru­dum, az Aci­dum ben­zo­i­cum és a Ber­be­ris hasz­nál­ha­tó a leg­ke­cseg­te­tőbb ered­ménnyel. Akut ro­ha­mok­ban jól jö­het az Ar­ni­ca, az Apis, a Bryon­ia, a La­che­sis vagy a Rhus to­xi­co­dend­ron.

A ho­me­o­pá­tiá­val kap­cso­la­to­san még fel­tét­le­nül meg kell em­lí­te­nünk a nó­zó­dá­kat, ame­lyek kü­lön­bö­ző kó­ro­ko­zó bak­té­riu­mok­ból ké­szí­tett ho­me­o­pá­ti­ás ké­szít­mé­nyek. Ezek al­kal­ma­zá­sá­val – fő­leg ha azo­kat meg­fe­le­lő aku­punk­tú­rás pon­tok­ba ad­juk – meg­döb­ben­tő gyor­sa­ság­gal olt­ha­tók ki a szer­ve­zet már em­lí­tett za­var­me­zői és ja­vul­hat­nak a be­teg pa­na­szai.

A mo­dern or­vos­tu­do­mány és a térd

A tér­dízü­le­ti pro­blé­mák meg­ol­dá­sá­ban a nyu­ga­ti tí­pu­sú or­vos­lás és a mo­dern tech­ni­ka is ha­té­ko­nyabb, „gyen­gé­debb”, em­ber­bará­tibb mód­sze­rek fe­lé ve­szi az irányt.

Min­de­ne­ke­lőtt ter­mé­sze­te­sen azok­nak a sé­rü­lé­sek­nek a meg­ol­dá­sá­ról kell szól­nunk, ame­lyek a ké­sőb­bi­ek­ben az ízü­let el­faju­lá­sá­hoz, a de­ge­ner­atív tü­ne­tek ki­ala­ku­lá­sá­hoz, mun­ka­kép­te­len­ség­hez ve­zet­nek. Az egy­re gya­ko­ribb kül­ső-bel­ső térd­sza­lag, az ízü­le­tet sta­bi­li­zá­ló ke­reszt­sza­la­gok, a sé­rült ízü­le­ti por­cok mű­té­ti tech­ni­ká­ja rend­kí­vül ki­fi­no­mo­dott. Nagy elő­relé­pést je­len­tett a szá­lop­ti­kás – artrosz­kó­pos – vizs­gá­la­tok be­ve­ze­té­se, hi­szen nem kell az ízü­le­tet nagy met­szés­sel fel­tár­ni, ha­nem egy vé­kony lyu­kon be­ha­tol­va pon­tos di­ag­nó­zis ál­lít­ha­tó fel és sok­faj­ta re­kon­struk­ci­ós mű­tét vé­gez­he­tő el. Ilyen­kor ter­mé­sze­te­sen lény­ege­sen csök­ken a fer­tő­zés koc­ká­za­ta, a sé­rült porc­részt el le­het tá­vo­lí­ta­ni, az egye­net­len­sé­ge­ket el­si­mí­ta­ni, az ízü­le­tet gyul­la­dás­gát­lók­kal vagy egyéb sze­rek­kel átö­blí­te­ni. Ezek kö­zül ér­de­mes meg­em­lí­te­nünk a hya­lu­ron­sa­vat, amely je­len­tő­sen gá­tol­ja a porc el­faju­lá­sát és csök­ken­ti a fáj­dal­ma­kat. Ezt a kö­ze­pes fo­kú porc­ká­ro­so­dá­sok­nál hasz­nál­ják, mi­vel a sú­lyo­sabb ar­tró­zi­sok­ban nem vár­ha­tó ered­mény, va­gy­is a porc­szö­vet fe­lé­pü­lé­se. Ezt ese­ten­ként a biog­lu­kó­za­min­tól vagy a zöld­kagy­ló­ké­szít­mé­nyek­től vár­hat­juk, ame­lyek szá­jon át szed­ve, hosszabb táv­ra is jó ered­ménnyel ke­cseg­tet­nek.

Je­len­tős elő­relé­pést je­len­tet­tek a por­cá­tül­te­tés­sel fog­lal­ko­zó kí­sér­le­tek. A sé­rült me­nisz­kusz­ból ilyen el­já­rás so­rán porc­szö­ve­tet vesz­nek ki és a sejt­je­it spe­ciá­lis kö­rül­mé­nyek kö­zött labo­ra­tó­ri­um­ban – ún. bior­eak­tor­ban – te­nyész­tik. Ezu­tán az ízü­let­be a sé­rült ré­szek­re fel­szí­vó­dó mű­anyag há­lót he­lyez­nek, eb­be te­szik a te­nyész­tett por­cot, amely ki­töl­ti a sé­rült me­nisz­kusz­ré­sze­ket. Ezt a mű­tét­tí­pust is re­la­tí­ve fia­tal pá­cien­sek­nek ajánl­ják, s még csak né­hány száz ilyen be­avat­ko­zást vé­gez­tek vi­lág­szer­te. A mű­té­tek ered­mé­nyes­sé­ge 70 és 90% kö­zött van, de áruk igen bor­sos, 15–30 000 eu­ró!

A ge­ne­ti­kai és bio­ké­miai ku­ta­tá­sok is új­faj­ta mo­le­ku­lák fel­fe­de­zé­sé­hez ve­zet­tek, ame­lyek a porc­le­épü­lés és a gyul­la­dás­kel­tés me­cha­niz­mu­sá­ban vesz­nek részt. Eze­kről a fel­fe­de­zé­se­kről már el­mond­ha­tó, hogy az ízü­le­ti gyul­la­dá­sok és le­épü­lé­sek okait pró­bál­ják meg­ol­da­ni, nem csak sok mel­lék­ha­tás­sal já­ró tü­ne­ti ke­ze­lés­re al­kal­ma­sak.

A térd leg­na­gyobb jó­te­vő­je: a meg­fe­le­lő élet­mód

A tér­dízü­let jin jel­le­ge miatt rend­kí­vül haj­la­mos a pan­gás­ra és az eb­ből ere­dő gyul­la­dás­ra, szö­vet­ká­ro­so­dás­ra, kü­lö­nö­sen az em­be­ri­ség jin-kép­vi­se­lő­i­nél, a höl­gyek­nél. Így az ízü­let leg­na­gyobb el­len­sé­ge a lus­ta­ság, a mi­nő­sé­gi­leg és mennyi­sé­gi­leg hely­te­len táp­lál­ko­zás, leg­fő­kép­pen az el­hí­zás. A lon­do­ni St. Tho­mas kór­ház­ban 1420 pá­cien­sen vég­zett rész­le­tes, hosszú tá­vú vizs­gá­lat azt de­rí­tet­te ki, hogy min­den fö­lös­le­ges test­súly­ki­ló 9-13 szá­za­lék­kal eme­li az ar­tró­zi­sos el­faju­lás koc­ká­za­tát. 5-10 ki­ló súly­csök­ke­nés pe­dig – az egyéb jó­té­kony ha­tá­sok mel­lett – már lény­ege­sen csök­ken­ti a tér­dízü­le­ti ren­del­le­nes­sé­gek va­ló­szí­nű­sé­gét!

Rend­kí­vül fon­tos a bá­zi­kus, va­gyis a nö­vé­nyi ét­rend biz­to­sí­tá­sa, hi­szen a gyul­la­dá­sos kór­ké­pek­ben sok­szor 2-3 he­ti hús­men­tes dié­ta ön­ma­gá­ban meg­szün­tet­he­ti a gyul­la­dást és a ve­le já­ró fáj­dal­ma­kat. Az ízü­let ké­sőb­bi sor­sá­ra is nagy ha­tás­sal lesz, ha a hús­fé­lék kö­zül a sok te­lí­tet­len zsír­sa­vat tar­tal­ma­zó hal­faj­tá­kat ré­sze­sít­jük előny­ben (ma­kré­la, he­ring, an­gol­na, pisz­tráng, ponty, fo­gas, har­csa). Fon­tos még csök­ken­te­nünk a te­hén­tej, a bú­za­liszt­ből ké­szült ke­nyér, a pék­sü­te­mény, a ká­vé (az egyik leg­na­gyobb csont­kal­ci­um­rab­ló), a fi­no­mí­tott cu­kor fo­gyasz­tá­sát is. Túl­súly vagy anyag­cse­re-be­teg­sé­gek ese­tén fel­tét­le­nül vé­gez­zünk sza­kem­ber ál­tal ja­va­solt és fe­lü­gyelt lé­böjt­kú­rát, mé­reg­te­le­ní­tő kú­rát a sav-bá­zis egyen­súly hely­re­ál­lí­tá­sá­ra, s ál­ta­lá­ban sejt­je­ink meg­fia­ta­lí­tása cél­já­ból.

Rend­kí­vül so­kat ár­tunk ízü­le­te­ink­nek a do­hány­zás­sal is, mi­vel a be­szí­vott ci­ga­ret­ta­füst­ben lé­vő szén-­mo­no­xid 300-szor (!) job­ban kö­tő­dik a vér­fes­ték­hez, mint az oxi­gén, így min­den sej­tünk­től, de el­ső­sor­ban a gyen­ge vagy sem­mi­lyen vé­rel­lá­tá­sú kö­tő­szö­ve­tek­től és ízü­le­ti por­cok­tól vonja el az oxigént.

A tér­dízü­let egész­sé­gé­nek a fenn­tar­tá­sá­ban ta­lán a leg­na­gyobb je­len­tő­sé­gű a rend­sze­res, nem tú­le­ről­te­tett spor­to­lás. A hang­súly a rend­sze­ren és a tú­le­ről­te­tés el­ke­rü­lé­sén van. A ver­seny­sport ugya­nis olyan kö­ve­tel­mé­nye­ket tá­maszt a sza­la­gok­kal és az ízü­le­ti por­cok­kal szem­ben, ame­lyet a leg­több em­ber nem ké­pes elvi­sel­ni. A leggya­ko­ribb sza­lag­sé­rü­lé­sek a fut­ball­ban és a sí­elés­ben for­dul­nak elő – a pro­fik­nál is, az ama­tő­rök­nél per­sze sok­kal gya­krab­ban –, de a ké­zi- és ko­sár­lab­dá­sok nagy ré­sze is tér­de­rő­sí­tő­vel, te­lein­jek­ció­zott vagy mű­tött térd­del ját­szik, amed­dig bír. Az ízü­let sta­bi­li­tá­sát a meg­fe­le­lő erős­sé­gű com­bi­zom­zat, fő­leg a térd­ka­lá­csot is tar­tó négy­fe­jű com­bi­zom biz­to­sít­ja, így a spor­tak­ti­vi­tás meg­ter­ve­zé­se­kor er­re kell kon­cen­trál­nunk. A leg­meg­fe­le­lőbb a ke­rék­pá­ro­zás, de a hegy­má­szás, az úszás, a rend­sze­res na­pi sé­ta is ki­vá­ló. A lus­ta­ság le­győ­zé­sé­re és a com­b­i­zom­zat meg­dol­goz­ta­tá­sá­ra azt az egy­sze­rű trük­köt is szok­ták ja­va­sol­ni, hogy a te­le­fo­nunk ne az író­asz­ta­lon le­gyen, ha­nem tá­vo­labb, hogy az ülő mun­kát vég­ző em­ber­nek fel kell­jen kel­nie, ha táv­be­szél­ni akar. Az op­ti­má­lis ener­gia­ke­rin­gést és izo­m­ál­la­po­tot per­sze a tá­vol-ke­le­ti moz­gás­kul­tú­rák­tól vár­hat­juk, ame­lyek ott­hon is év­ti­ze­dek­kel meg­hosszab­bít­hat­ják a térd sza­va­tos­sá­gát. Tud­nunk kell azt is, hogy a térd­nek a fel­fe­lé me­net tesz in­kább jót, míg a le­fe­lé jö­vet – lép­csőn vagy he­gyol­da­lon – na­gyon meg­ter­he­li a térd­porc cse­kély fe­lü­le­tét. Ezért szok­tam ja­va­sol­ni – sok­szor nagy si­ker­rel –, hogy a tér­dízü­le­tes be­teg ket­te­sé­vel-hár­ma­sá­val men­jen fel akár a 10. eme­let­re, ahon­nan lift­tel jöj­jön le, vagy a hegy­re föl­fe­lé gya­lo­gol­jon és a tér­det te­her­men­te­sí­tő tu­ris­ta­bot­tal vagy jár­mű­vel jöj­jön le­fe­lé on­nan.

Na­gyon fon­tos a meg­fe­le­lő ci­pő az ut­cán vagy fu­tás, spor­to­lás köz­ben is, mi­vel a tér­dízü­let ter­he­lé­sét ez alap­ve­tő­en be­fo­lyá­sol­hat­ja.

Vé­ge­ze­tül né­hány nö­vé­nyi szer­rel szer­zett ta­pasz­ta­la­to­mat osz­ta­nám meg az ol­va­só­val. A reu­más gyul­la­dá­sok­nál hasz­nos a ta­va­szi kan­ka­li­no­laj­jal tör­té­nő be­dör­zsö­lés, va­la­mint a nyers kel­ká­posz­ta­le­vél­lel tör­té­nő pa­ko­lá­sok ké­szí­té­se, akár na­pon­ta több­ször is. Az ar­tró­zi­sos fáj­dal­mak­nál sok­szor je­lent nagy se­gít­sé­get a főtt krum­pli­val vagy a ku­ko­ri­ca­ba­jusz for­rá­za­tá­val ké­szí­tett pa­ko­lás.