Digitális identitás- Úton a teljes ellenőrzés felé

A közigazgatás azonosításunkra személyes adatainkat – nevünket, lakcímünket, születési adatainkat – használja fel. Ezek tökéletesen elegendők mindenki azonosítására, tehát arra, hogy az embereket ne tévesszék össze egymással. A „közigazgatás” azonban ennél jóval több mindent tud rólunk. A rendőrség pl. tudja, hogy van­-e priuszunk, a bank tisztában van hitelképességünkkel, a betegbiztosító pedig rálát kórtörténetünkre stb., teljes ellenőrzés alatt vagyunk.

Amióta az internet behálózta az egész bolygót, online tevékenységünket is figyelemmel kísérik. Milyen weboldalakon jártunk, milyen keresőszavakat használunk, miket „lájkolunk”, milyen webshopban mit vásároltunk, milyen hirdetéseket nézünk meg stb. Ki a megfigyelő? A Facebook, a Google, illetve az általuk működtetett mesterséges intelligencia. Ha mindezeket – az egyelőre szétszórt – „identitásokat” összegyűjtjük és egységbe rendezzük, az semmiképp sem valódi énünk, igazi „identitásunk”, de sok olyan adat, amelyek révén befolyásolni lehet minket. Az egymással összekapcsolt számítógépes rendszerek, hálózatok, adatbankok és hihetetlen memóriakapacitások lehetővé teszik, hogy minden egyes emberről adatokat gyűjtsenek, raktározzanak és teljes ellenőrzés alá vonjanak.

Első felvonás: a világjárvány

E rémlátomásszerű forgatókönyv első fejezete a jelenlegi világjárvány. A járvány szétterjedése cezúra, amely megakasztotta az egész bolygó működését. A pánikba esett emberek szinte mindent megengednek a hatalomnak, mert abban reménykednek, hogy az megmenti őket.

Az olyan hatalmasok, mint Bill Gates, Klaus Schwab, Elon Musk, Jeff Bezos, Marc Zuckerberg, vagy Soros György „A nagy újraindítás” (Great Reset) nevű terv frontembereiként a nyilvánosság elé léptek. A George Orwell 1984 c. regényében leírt világ lassan a valóságban is kezd körvonalazódni. A nemzetek felett átnyúló konszernek, a valódi oligarchák a háttérben azon szervezkednek, hogy létrehozzák a központosított módon irányított médiavilágot, amelyet természetesen csak az „összeesküvés­elméletek hívei” kérdőjeleznek meg. Valójában öles léptekkel haladunk a világkormány, a „Global Governance” megvalósítása felé, melyben a cél a totális ellenőrzés és korlátozás.

Public Private Partnership

A „Nagy újraindítás” egyik feltétele az óriás konszernek és az állami közigazgatás egyesítése. Ezt egyes nyelvekben „korporatizmusnak” nevezik, angol neve pedig Public Private Partnership (ppp vagy p3). E folyamat hatására a cégek, hatóságok és minisztériumok egyre inkább összemosódnak, egyre kevésbé lehet őket egymástól különválasztani.

Erre jó példa az a törvény, amelynek értelmében bizonyos országokban a Facebook és a Google cenzúrázzák a tartalmakat, ami azt jelenti, hogy magánkézben lévő konszernek állami feladatokat kezdenek ellátni, és beépülnek az „igazságminisztériumba”.  A másik jó példa a légitársaságok esete. Mivel a járvány hatására az idegenforgalom szinte teljesen megszűnt, a légiközlekedési iparág is a puszta létét fenyegető veszteségeket könyvelt el.

Egy szabad világban a légitársaságok összefognának egymással és a velük kapcsolatban álló iparágakkal, és egyesült erővel tiltakoznának a létüket fenyegető politika ellen. Ehelyett a társaságok együttműködnek az állammal, amely cserébe pénzzel támogatja őket a teljes csőd elkerülése érdekében. A légiközlekedési iparág a kényszerítő intézkedések és a teljes ellenőrzés megvalósításának csak egyik eleme. A ppp gondoskodik róla, hogy a kormányok tisztára mossák magukat, hiszen nem kell megsérteniük az állampolgár testi épségének oltalmát biztosító alkotmányt.

Ezt átveszik helyettük a légitársaságok és a repülőtereket üzemeltető cégek. Érvényes oltás hiányában senki nem vehet repülőjegyet – hamarosan ezt fogják bevezetni. Abból indulhatunk ki, hogy ez a közvetett oltáskényszer az élet egyéb területein is elterjed majd: se mozijegyet, se színházjegyet, se vonatjegyet stb. nem vásárolhatunk a jövőben oltás hiányában. A távolabbi cél pedig a polgár minden cselekedetének, helyváltoztatásának (5G!) és kereskedelmi, pénzügyi tranzakcióinak nyomon követése, azaz a totális ellenőrzés.

IATA-igazolvány

A digitális identitást, illetve az elektronikus oltási igazolványt érintő tervek világszerte gombamód szaporodnak. Itt van pl. az IATA Travel Pass, egy digitális platform légi utasoknak. Az IATA (International Air Transport Association) a légitársaságok nemzetközi szervezete. A tervezett utazási igazolványról (Travel Pass) a következőket olvashatjuk az IATA honlapján: „Arról tájékoztatja az utasokat, milyen tesztek, oltások és egyéb intézkedések szükségesek egy meghatározott úti cél eléréséhez, valamint arról, hogy hol végeztethetnek teszteket, és hogyan kommunikálhatják biztonságosan teszteredményeiket és oltásaikat.

Ezek a lépések lehetővé teszik a kormányoknak, hogy ismét megnyissák határaikat.” (www.iata.org/ en/programs/passenger/travel­pass) A szervezet deklarált célja a kormányokkal való, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés, a határokon átívelő utazások normalizálása érdekében. A valódi, mögöttes cél azonban az általános oltási kötelezettség bevezetése. „Legfőbb célunk, hogy ismét biztonságossá tegyük az utazást. Az utazás előtti szisztematikus teszteléssel helyettesíthetjük a karanténintézkedéseket. Végül mindez oltási programba megy át.” A moduláris felépítésű, magáncég által kiadott IATA Utazási Igazolvány végül kiterjeszthető majd szállodákra, klubokra, vendéglátóhelyekre, kulturális és sporteseményekre stb.

LISSI- Kezdeményezés az önmagunk által meghatározott identitás érdekében

A LISSI a német Szövetségi Gazdasági Minisztérium által támogatott kutatási projekt, amelynek címe: „Let’s initiate self souvereign identity” (azaz: Kezdeményezés az önmagunk által meghatározott identitás érdekében). A LISSI digitális identitást hozna létre, amelyben személyes adataink, pl. nevünk, születési helyünk és dátumunk, állampolgárságunk, iskolai bizonyítványaink stb. ún. block chainbázisú kódolással lennének eltárolva. Ezeket az adatokat később biometrikus és egészségügyi adatokkal is ki lehetne egészíteni. A projekt weboldala (http://lissi.id) szerint „Új megoldásokat kínálunk a személyi identitás meghatározásban.” Valamivel lejjebb: „A felhasználóknak lehetővé tesszük, hogy saját maguk döntsenek a személyazonosságukat érintő információk és adatok felett, és maguk határozhassák meg, kivel, mikor, mely információkat akarják megosztani.

A Lissi Wallet (elektronikus irattárca) leegyszerűsíti az igazolások, bizonylatok, kontaktok és egyéb személyes adatok kezelését. Ezeket a felhasználó saját készülékén tárolja, és bármikor szabadon eldöntheti, hogy mikor enged bepillantást azokba harmadik félnek. Ez a legkülönfélébb felhasználási területeken nagyon hasznos funkció lehet, és a személyazonosítás új korszakát hozza el.” A digitális identitás esetében mindig az alábbi, hármas tagolású struktúráról van szó: A személyazonossági igazolvány tulajdonosa angolul holder. Ő raktározza, kezeli és ellenőrzi saját személyazonosságát igazoló adatait egy a készülékére telepített applikáción (Lissi Wallet) keresztül.

Az adatok a legkülönfélébbek lehetnek, pl. egy iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány vagy egy klubtagsági igazolvány. Ezeket egy minősített harmadik személy, a kiállító (angolul issuer) – pl. hatóság, intézmény, vállalkozás stb. – digitálisan igazolja. A hivatalosan igazolványok kiállítóinak saját nyilvános kulcsuk (kódjuk) van, amellyel hozzáférnek a hálózathoz, és az általuk hitelesített igazolványokat saját, csak általuk hozzáférhető kódjuk segítségével aláírják, igazolják.

Ez azt jelenti, hogy a kiállított igazolványok hitelességéről harmadik fél is hitelt érdemlően meggyőződhet. A személyazonosságot érintő igazolások, igazolványok kiadása úgynevezett blockchain­technológián alapuló kódolással történik. A személyazonosságot igazoló szereplő a harmadik elem a fent említett hármas tagozódásban: ő a verifier. Ezek általában jogi személyek, akik a tulajdonostól (holder) információt kérnek, amelyek segítségével ellenőrzik annak személyazonosságát.

Verifier lehet pl. egy vámtiszt, aki a beutazótól (holder) oltási igazolást kér (amelyet egy hitelesített oltóhely állított ki, mint issuer). Ezzel a sémával teljesen banális tranzakciók, pl. parkolójegyek váltása is lehetségesek. Tehát nem kizárólag oltási igazolásokról van szó. Mivel a digitális identitás dinamikus adatgyűjtés formájában egyre átfogóbb információkat tartalmaz az egyénről, valóságos „Akasha­krónikává” bővül, és végül az adott személy teljes életébe enged betekintést – szó szerint a bölcsőtől (születési anyakönyvi kivonat) a koporsóig (halotti bizonyítvány).

Teljes ellenőrzés elérése- CommonPass

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum = WEF) – az óriáskonszernek lobbiszervezete – saját identitásprojektet dolgozott ki CommonPass néven (http://commonpass. org). „Közölje jelenlegi egészségi állapotát, hogy ismét biztonságban utazhasson és élhessen” – olvashatjuk honlapjukon. Biztonságos, a személyi adatok önrendelkezésen alapuló kommunikációt ígérnek, és főként a koronavírustesztre és ­oltásra vonatkozó egészségügyi adatokat kérnek tőlünk.

Az általuk képviselt „Common Trust Framework”, a Nemzetközi Covid­-bizalmi Keret hatóságokat, tesztlaborokat, egészségügyi intézményeket, légitársaságokat és utazókat egyesítene, és „a pandémiával és a tudománnyal párhuzamosan, folyamatosan egyre tovább fejlődne”. A „Known Traveller Digital Identity” nevű kezdeményezés mögött szintén a Világgazdasági Fórum áll.

Ez a kezdeményezés „lehetővé teszi, hogy magánszemélyek saját adataik és profiljaik felett rendelkezzenek, és személyi adataikról digitális igazolásokat tárolhassanak, és maguk dönthessenek róla, mikor melyik adatot kivel osztják meg”. Az egyént arra akarják rábírni, hogy szorgalmasan gyűjtse magáról az adatokat, majd ossza meg azokat: „Minél több igazolást gyűjt egy utazó, annál jobban biztosítható a partnerkonzorciumok, a kormányok és egyéb résztvevők részéről a gondtalan, fennakadásmentes utazás.” Állandóan visszatérő elem, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalát valamivel jutalmazzák. Valószínűleg egyszerűen arról van szó, hogy az egyént adatai nyilvánosságra hozatalára akarják rábírni. Ez a csábítás azonban idővel várhatóan kényszerré alakul át, hiszen cél a totális ellenőrzés, így minél „fukarabbul” bánik valaki személyi adataival, annál több akadállyal és vegzálással kell majd szembesülnie.

ID2020

A digitális identitások anyja az ID2020 (Identity2020 Systems Inc.). A közhasznúnak nevezett társaságot 2017­ben New Yorkban alapították, amelynek célja a digitális személyazonosság hozzáférhetőségének megvalósítása. Az alapítók között ott találjuk a Microsoftot, a GAVI nevű oltóanyagokat gyártó cégcsoportot, valamint a Rockefeller Alapítványt. Utóbbi már 2010­ben kidolgozott egy „Lock Step” fantázianévre hallgató pandémia­forgatókönyvet (eredetileg egy influenzavírusra adaptálva), amely leányregénynek tűnik a jelenlegi koronavírus­világjárványhoz képest. (https://norberthaering. de/wp­ontent/uploads/2020/05/Scenarios­for­the­Future­ofTechnology­and­International­evelopment.pdf).

Az ID2020 azt ígéri, hogy az embereket világszerte „teljes jogképességgel” ruházza fel. Mindig ugyanazzal a sémával találkozunk. Egy vészhelyzetet arra használnak fel vagy azért hoznak létre, hogy megoldást ajánljanak, amely trójai falóként a globalizáció céljait szolgálja, lebontja a nemzetállami szuverenitást, és átadja azt a nemezetek feletti szervezetek kezébe.

Ha az ID2020 szellemében megy minden tovább, mindenkinek kül­ és belföldön egyaránt digitális formában kell igazolnia magát, pl. biometrikus adatok, az írisz, ujjlenyomat vagy arc alapján. A légitársaságok e téren is úttörőnek bizonyultak. A Star Alliance nevű, légitársaságokat tömörítő, a világ legnagyobb légiforgalmi szakmai szervezete (egyébként a nemzetközi szövetségek létrehozása is a globalizáció tipikus jelensége) e téren már nagyon előrehaladott stádiumban van. A Lufthansa honlapján ezt olvashatjuk: „A Star Alliance által bevezetett biometrikus arcfelismerés lehetővé teszi, hogy Ön gyorsan és szinte teljesen érintkezésmentesen átmehessen a biztonsági vizsgálat és a beszállás folyamatán. Ehhez a jövőben egyetlen pillantást kell csak egy kamerába vetnie, és nem lesz szüksége sem beszállójegyre, sem okostelefonra. Miles & More ügyfélként a Lufthansa vagy a SWISS járatain ezt a lehetőséget 2020 novemberétől a frankfurti és müncheni repülőtereken már igénybe veheti.”

A dolognak csak egy bökkenője van. Az utas arcát előzetesen természetesen digitalizált formában rögzíteni és tárolni kell egy adattárban, és ettől kezdve azt gond nélkül bármely egyéb szervezet is megkaparinthatja. Arról egyelőre semmit sem lehet tudni, hogy van­e lehetőség a Star Alliance rendszerében rögzített arcképek törlésére. Mellesleg, ez a szoftver Kínában már használatban van, és az embereket még nagyméretű napszemüvegben és maszkban is képes felismerni – méghozzá a járásukról.

Igen, Kína az emberek ellenőrzésében már jóval előrébb van, mint gondolnánk. Minden kollektivista modell kibernetikai eszköztárának fontos része az emberek feletti totális ellenőrzés megteremtése. A dán Ida Auken (Radikális Baloldal), aki részt vett a Világgazdasági Fórum Ifjúsági Vezetői Programjában (Young Leader Program) így ír honlapján az általa elképzelt jövőről, 2030­ról:

„Tudom, hogy minden, amit teszek, gondolok és álmodom, valahol rögzítik. Remélem, hogy mindezt senki nem fogja ellenem fordítani.”  Vajon mi ez, naivitás, vagy cinizmus? Az a rendszer, amely még gondolatainkat és álmainkat is ellenőrzés alá vonja, csak rémálom lehet. Ilyen szörnyen torz utópiát semmilyen globális probléma nem igazolhat – legyen szó beképzelt, mesterségesen létrehozott vagy valódi fenyegetésről!

Foto: Shutterstock