Így befolyásolja a média a táplálkozási szokásainkat

Gyerekként tanuljuk meg a táplálkozásunk alapvető jellemzőit. Kisgyerekként utánozzuk a szüleinket, tinédzserként a barátainkat. Életünk folyamán mindig új ízeket ismerünk meg, szokásokat sajátítunk el. Mai, modern életstílusunkat azonban erősen befolyásolja a média is: reggelente az okostelefonnal kelünk, bekapcsoljuk a rádiót, a tévét vagy kinyitjuk az újságot. Rengeteg különböző információforráshoz férhetünk hozzá.

Ami a táplálkozást illeti, itt is erősen befolyásol minket a virtuális világ. Az étkezés olyan téma, amelyet minden lehetséges csatornán tárgyalunk. A közösségi oldalak, mint a Facebook (kb. 1,5 milliárd felhasználóval) vagy az Instagram modern területei a véleménycserének, többek között recepteket, diétás tanácsokat is szerzünk innen. Sokan ezeket a csatornákat használják arra is, hogy kifejezzék az énképüket, életstílusukat, táplálkozásukat megmutassák másoknak. Az élelmiszeripar arra használja ezeket a csatornákat, hogy a megfelelő célközönség körében ismertté tegye a termékeit. A kritikus szervezetek, mint pl. a Foodwatch is az internetet használják arra, hogy nyilvánosan felszólaljanak a gyártók ellen, nyomást kifejtve ezzel.

Hogy hogyan vélekedünk a táplálkozásról, az szoros összefüggésben áll a kultúrával és a történelemmel. Környezetünk erős hatással van a szokásainkra. Az evés mindig is élvezetet jelentett – ma pedig egyre inkább virtuálisan éljük meg ezeket az élményeket. A virtuális konnotációk megváltoztatják a táplálékbevitel folyamatát, interaktív, szociális eseménnyé emelik azt. Ez a változás csökkenti a közösen, otthon eltöltött étkezések számát. Míg régebben közösen fogyasztottuk el a főétkezéseket, ma az étkezések ideje el van osztva az egész napon belül. Ráadásul egyre gyakrabban egyedül eszünk.

Koreában például új trend alakult ki, a mukbang. A mukbang lényege, hogy fiatal koreaiak a kamera előtt esznek gyakran megdöbbentő mennyiségű ételt, miközben a „közösség” nézi őket. Ehhez képest szinte ódivatúnak tűnik a szintén elterjedt szokás, hogy a televízió előtt együnk. Figyeljünk azonban oda, hiszen bizonyított, hogy ez a szokás hosszú távon ahhoz vezet, hogy összességében többet eszünk. A tévé ugyanis eltereli a figyelmünket, ami ahhoz vezet, hogy nem vesszük észre, ha jóllaktunk.

A közös étkezések szociális események

Manapság egyre kevésbé vesszük figyelembe, hogy az evésnek szociális funkciói is vannak. A közös étkezés segít kielégíteni az alapvető vágyunkat arra, hogy közösségben legyünk, emberi kapcsolatokat ápoljunk, beszélgessünk.

A berlini Humboldt Egyetem munkatársai megvizsgálták, hogyan reagálunk érzelmileg a közösen, illetve a magányosan elköltött étkezésekre. Arra jutottak, hogy a közös evés ugyan nem javított a résztvevők kedvén, ám ellazította őket. Érdekes módon a közös étkezések során a résztvevők hajlamosabbak voltak azt is észrevenni, ha az asztaltársaik rosszkedvűek voltak. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy a közös étkezések jó alapot adnak a szociális kapcsolatteremtés minden formájának.

A táplálkozási szokásainkat – és ezzel együtt az egészségünket – tehát szociális elemek is befolyásolják. Ha változtatni akarunk a táplálkozásunkon, egy „egészségesen” étkező példakép a környezetünkből segítheti a folyamatot. A szociális normák ebben az esetben a kiegyensúlyozottabb, egészségesebb táplálkozási szokások kulcsát jelenthetik.

Mindannyian szívesen osztunk meg recepteket, képeket az elfogyasztott fogásokról, ezzel virtuálisan meghívva másokat, hogy részt vegyenek az étkezéseinkben. Akkor is „szociális evőként” viselkedünk tehát, ha valójában egyedül fogyasztottuk el az étkezést, egy nagyobb közösség részének érezzük magunkat. Véleményvezérekké (influencerekké) válunk, ha egy terméket az interneten ajánlunk, bemutatunk másoknak. Az ebben rejlő lehetőségeket a nagy márkák is felismerték, és ismert blogokat, weboldalakat használnak saját termékeik terjesztésére. Ezzel az a céljuk, hogy elérjenek egy viszonylag nagy, érdeklődő csoportot, akik hajlamosak az általuk kedvelt véleményvezér tanácsait követni. De nem csak a főzés, evés és élvezet helyeződött át az internetre. Egyre többen vásárolnak élelmiszereket is a neten.

Gyakran nehéz eldönteni, mi az, amit valóban szívesen fogyasztunk, és mi az, amit csak azért választunk, mert annyiszor reklámozták nekünk.

Az elfogyasztott ételek az életstílusunk kifejezésévé válnak

Az evés az interneten a saját életfilozófiánk kifejezésévé vált. Receptek és tippek mellett gyakran megtudunk valamit a poszt írójának életéről is. Az életstílus, a táplálkozás és a megszállottság közötti határok elmosódnak.

Nagy hangsúlyt fektetünk a saját, illetve a „helyes” táplálkozásra, ez pedig negatív hatással is járhat. Egy aktuális kutatás a Pittsburgh Egyetemről azt mutatta, hogy a több mint 1700 résztvevő közül főleg a fiatalok érintettek, akik intenzíven használják a közösségi oldalakat. Azt már régóta tudjuk, hogy a klasszikus média (újságok, televízió) nagy hatással vannak a fiatalok önképére. Ennek, illetve a közösségi oldalakon sokszorosan megosztott üzeneteknek és fotóknak a kombinációja azonban még tovább növeli az evészavarok kialakulásának veszélyét.

Egyelőre azonban hiányoznak az egyértelmű bizonyítékok, amelyek megmutatnák az összefüggést az okok és a hatások között. Kérdéses például, hogy a közösségi oldalak valóban hozzájárulnak-e az anorexia kialakulásához, vagy az egyébként is veszélyeztetett csoportba tartozók csak többet és intenzívebben használják-e ezeket a platformokat. Az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket azonban csak hosszú távú kutatások segítségével lehet tisztázni.

Az evészavarok a karcsúság kultúrájának mellékhatásai

Az evészavarok veszélyes hozományai a diétakultúrának. A társadalom, a média általánosságban, és ezzel együtt a közösségi oldalak is kölcsönösen erősítik egymás hatását. A társadalom online fejezi ki a szükségleteit, a közösség visszajelzései felerősítik a hatást. A klasszikus médiában gyakran vitatott, természetellenes szépségideál a szociális oldalakon is felbukkan. Elsősorban a saját identitásukat kereső tinik, fiatal felnőttek konfrontálódnak intenzíven a különböző képekkel, videókkal, véleményekkel.

A virtuális világban is kialakulnak csoportrituálék, melyek segítenek megerősíteni minket a saját identitásunkban. A közösségi oldalakon a képek veszik át a fizikai közelség helyét, és a közös célok határolják el a csoportokat a külvilágtól. A megfelelést, befogadást, példaképeket és elfoglaltságokat egyre inkább a virtuális térben keressük. Ennek a folyamatnak a hatásairól egyelőre nem tudunk eleget. Vannak oldalak, melyek már bevezették, hogy figyelmeztető üzeneteket küldenek, ha a felhasználó bizonyos témákra, szavakra keres rá. Azokat a tartalmakat, melyek veszélybe sodorhatják, provokálhatják a felhasználókat, cenzúrázzák.

A „clean eating” fogalmával összefüggésben például egyre nagyobb ismertséget nyer az ortorexia. Az ebben a betegségben érintettek saját maguk által definiált táplálkozási szabályokat követnek kényszeres módon. Ám a fogalom egyelőre nem került be a hivatalosan elfogadott, ismert evészavarok közé.

Nem csak negatív fejlemények: a foodsharing az új trend

A média, és főleg az internet, azonban pozitív változásoknak is teret ad. Erre példa többek között a foodsharing: az érdeklődők a közösségi oldalakon csoportokba szerveződnek, és elérik, hogy még fogyasztható élelmiszerek ne a szemétben landoljanak. Egyre több étterem és élelmiszerbolt is követi ezt a trendet, és lehetővé teszi, hogy a megmaradt felesleget elhozzák, felhasználják, ezzel megelőzve a pocséklást.

Befolyásol minket tehát a média, vagy egyszerűen kifejezést ad a modern életstílusnak? Reálisan nézve a legvalószínűbb, hogy ez a folyamat kétirányú. A média egyfelől a mi, már meglévő szükségleteinket vetíti ki, másrészt azonban fel is erősíti a vágyainkat.

Táplálkozási szokásainkat az érzelmek szabályozzák, ezt felismerte és használja a közösségi marketing is. Ha megnézzük a környező országokat, láthatjuk, hogy teljesen különböző szerepet játszanak az étkezések a társadalom életében – a franciák például ragaszkodnak a közös étkezésekhez. Ez segíthet megelőzni a kényszeres evést és a falási rohamokat is, ezzel csökkentve az elhízást.

Fotó: Adobe Stock