Hogyan használjunk kevesebb műanyagot?
A műanyagok diadalmenete a huszadik század közepe táján kezdődött. Előnyös tulajdonságaik miatt – könnyű formálhatóság, összetételtől függően keménység vagy rugalmasság, törésállóság, hőállóság, tartósság – csakhamar az élet minden terén elterjedtek, és nélkülözhetetlenné váltak. A műanyagok alapanyaga a kőolaj, amelyből desztilláció révén gázt, benzint, petróleumot (= kerozin) és gázolajat állítanak elő. A műanyaggyártás szempontjából legfontosabb frakció a nyersbenzin (nafta), amelyet többek között etilénné, propilénné és butilénné bontanak tovább. Különböző technikai lépések során kis molekulákból (monomerekből) eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkező, nagyobb molekulákat (polimereket) állítanak elő. Léteznek hőre lágyuló, ún. termoplasztikus műanyagok (pl. tejfölös pohár), egyszeri felmelegítés után formatartó duroplasztok (pl. az elektromos fali csatlakozók műanyag részei) és rugalmas műanyagok, úgynevezett elasztomerek (pl. a (mű)gumiszalagok).
Az új műanyagok általában olcsóbbak az újrahasznosítottnál?
A műanyagok esetében a gyártás és a belőlük keletkezett hulladék, illetve azok kezelése jelenti a fő problémát. A nyersanyagként szolgáló kőolaj nem regenerálódó, nem újratermelődő anyag, tehát nem áll korlátlanul rendelkezésünkre. A gyártási technológia során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik. Ugyanez történik a műanyag elégetésekor is, ugyanis a műanyaghulladékok kétharmadát elégetik, ami jelentős CO2-kibocsátással jár. Egy tonna műanyag gyártása során kb. két tonna szén-dioxid termelődik, ehhez további 2,7 tonna jön a hulladékká vált egytonnányi anyag elégetése során. Fontos tehát egyfelől a kevesebb emisszióval járó gyártási technológiák kidolgozása és alkalmazása, valamint a műanyagok újrahasznosítása. Ezzel kapcsolatban a fő problémát az jelenti, hogy a műanyaghulladék általában többféle műanyagfajta keverékéből áll, amelyeket típusonként szét kell válogatni.
Az újrahasznosítást egyébként a műanyagokban alkalmazott sokféle adalékanyag jelenléte is akadályozza, egyúttal pedig rontja az újrahasznosított anyag minőségét.
Ráadásul az új műanyagok általában olcsóbbak az újrahasznosítottnál. Viszonylag jól újrahasznosítható a polietilén (PE) és a polietilén-tereftalát (PET). Ezeket előaprítják, megolvasztják, ezután könnyen újraformálhatók.
Változtatni kell szokásainkon!
A környezet érdekében érdemes a műanyagokhoz, illetve azok használatához való viszonyunkat kritikus szemmel megvizsgálni. A legtöbb műanyag csomagolás egyszer használatos, ezért azonnal hulladék lesz belőlük. Hogyan hasznosíthatjuk a műanyagokat hosszabb ideig, illetve, hogyan használhatunk kevesebb műanyagot? Vásárláskor tudatosan figyelnünk kell, milyen termékeket vásárolunk, és hogyan használjuk, hasznosítjuk azokat, és azt is meg kell fontolnunk, tudunk-e változtatni fogyasztási szokásainkon. Ebben az alábbi ötletek, illetve ösztönzések segítségünkre lehetnek.
Az egyszer használatos műanyag zacskók talán a legelterjedtebb, legáltalánosabban használt eldobható termékek. Az EU több országában 2022 januárja óta már tilos 0,05 mm-nél vékonyabb anyagból készült műanyag szatyrokat és zacskókat adni az áruházakban és az élelmiszer-kereskedelemben. Ezekben az országokban higiénés okokból csak könnyű műanyag zacskókat szabad a vásárlók rendelkezésére bocsátani, pl. darabonként vásárolható gyümölcshöz és zöldséghez. Ezek valóban előnyösebbek, mint a műanyag dobozokban forgalmazott zöldség-gyümölcsfélék. Ennél is jobbak a többször használatos, hálós szerkezetű vagy pamutból készült zacskók, szatyrok. Egyes boltokban és szupermarketekben már lehet ilyeneket kapni.
Műanyag sok tisztítószerben is van, mert a vegyszerekhez adott folyékony műanyagok a felületeket fényessé teszik
Az átcsomagolás kikerülhető, ha előre gyártott élelmiszerek vásárlása helyett mi magunk készítjük el ételeinket nyers alapanyagokból. Lehetőség szerint papírba vagy kartonba csomagolt termékeket válasszunk, ha a csomagolás mindenképp elkerülhetetlen! Egyes, mélyhűtött termékeket előállító gyártók már áttértek a környezetkímélő, oldhatatlan rétegektől mentes papír csomagolóanyagokra, így ez a papír újrahasznosítható. A tisztítószerek és mosószerek közül szintén vannak már olyan termékek, amelyek révén csökkenthetjük a műanyag hulladékok termelődését. Ilyen pl. a szilárd halmazállapotú samponok, zuhanyozószappanok, vagy tabletta, illetve por alakú tisztítószerek, amelyeket otthon használat előtt megfelelő edénybe átöntve vízben kell feloldani. Egyébként műanyag sok tisztítószerben is van, mert a vegyszerekhez adott folyékony műanyagok a felületeket fényessé teszik, és sokáig gátolják a szennyeződések lerakódását. Ezek környezetbarát alternatíváját jelenti az ecet és a citromsav.
A műanyag palackokban kínált italok helyett célszerű inkább a visszaváltható üvegekben forgalmazott termékeket előnyben részesíteni. Ma már sok kávézóban a „Coffee to go” italokat a vásárló által magával hozott poharakba is hajlandók kiszolgálni. Ez a megoldás egyúttal olcsóbb is, hiszen ilyenkor a vásárlónak nem számítják fel az eldobható pohár árát. Az egyszer használatos műanyag termékeket, pl. műanyag szívószálakat, evőeszközöket (amelyeket 2021. július 3-ától betiltottak az EU-ban) és ételszállító dobozokat papírból vagy bambuszból készült alternatívákkal lehet kiváltani.
A legújabb hullámot a csomagolás nélküli boltok jelentik
Ide a vásárló magával hozza a többször használatos csomagolóanyagot, pl. saját doboz, üveg vagy zacskó formájában, de a boltok általában kínálnak többször használatos, visszaváltható csomagolóanyagokat is.
A háztartásban alkalmazott tárolóedényeink műanyagok helyett inkább üvegből vagy nemesacélból, esetleg kerámiából legyenek, ezek kiválóan alkalmasak élelmiszer-tárolásra, élettartamuk hosszú, könnyű őket tisztítani, akár mosogatógépben is. A műanyagból készült frissen tartó fóliák helyett pedig lehet méhviasszal impregnált kendőt alkalmazni.
Főzőedényeink és konyhai eszközeink szintén tartós anyagból, pl. acélból vagy fából, bambuszból legyenek, mert ezek környezetbarát anyagok, és kifejezetten hosszú élettartamúak. Emellett ezekből főzés közben nem oldódnak ki veszélyes anyagok sem, ami nem utolsó szempont.
A műanyaghulladékok mennyiségének csökkentésével jelentősen mérsékelhetjük ökológiai lábnyomunkat, környezetünk szennyezését. Emellett a tudatosabb fogyasztói viselkedés lehetőséget kínál arra, hogy jobban megbecsüljük azokat a termékeket, amelyek kímélik környezetünket és hosszabb élettartamúak.
Fotó: Adobe Stock
