Télikertek – a zöld szalon
Fénnyel és buján zöldellő növényekkel telt menedék, harmonikus összeköttetés a ház és a külvilág között, a természet élménye saját négy falunk között – mindezt egyszerre nyújtják a télikertek. Akinek olyan szerencséje van, hogy a lakásához ilyen kis zöld oázis tartozik, annak soha többé nem kell feltennie a kérdést, odabent vagy odakint üljön-e le. A hatalmas üvegablakok mögött egész évben a széltől és az időjárás viszontagságaitól védetten élvezhetjük a természet csodáit. Nem kell félnünk sem a téli depressziótól, sem az áprilisi időjárás szeszélyeitől.
A télikertek divatja a gyarmatosítás időszakában kezdődött, amikor egyre nagyobb számban jutottak el Európába a trópusi növények és gyümölcsök. Hogy az érzékeny növények a mi éghajlatunkon is át tudjanak telelni, valamikor a XVI. században épült fel az első üvegház. Ez az építmény főként üvegből és fából készült, és kályhákkal fűtötték. További lépést jelentett a XVII-XVIII. században az úgynevezett narancsházak (orangerie) kialakítása, amelyek főként az uralkodói udvarokban örvendtek nagy népszerűségnek. Ekkor kezdődött a „zöld szalonok” virágkora, helyet adva egyszerre a társasági életnek és az egzotikus növényeknek.
A télikert nem más, mint egy zöld oázis, ahol az ember energiával töltődik.
Ezt a szárnyalást a XIX. század közepén a télikert-építészet teljes hanyatlása követte. Az egzotikus gyümölcsök termesztése iránti érdeklődés megszűnt, hiszen a nagyipari módszerekkel termelő kertészetek olcsó gyümölccsel látták el a városokat, a fűtőanyagárak növekedése pedig amúgy is megdrágította volna az üvegházak fenntartását és üzemeltetését. Csak a hetvenes évek energiaválságának idején nőtt meg újra a télikertek jelentősége, amikor az esztétikai szempontok mellett az energiatakarékosság is előtérbe lépett. A télikert ugyanis lehetőséget ad a passzív napenergia felhasználására és ezzel a környezet védelmére. Ezzel kezdetét vette a téli kertek új virágkora.
A választás nehézsége
A télikert kialakítására manapság alapvetően kétféle lehetőség adódik. Az egyik a pavilonstílusban fogant, klasszikus üvegház, amely önálló épületként csatlakozik magához a házhoz, és a főépülettel egy keskeny folyosó köti össze. Ezt a megoldást szükség esetén külön is lehet fűteni, és ezzel akkor is kellemes zöld környezetet biztosít, ha odakint röpködnek a mínuszok. Manapság nagyon népszerűek azok az ilyen stílusú, önálló télikertek, amelyekben egy kis úszómedence is helyet kap.
Az esetek 90 százalékában azonban a télikert magának a lakásnak a közvetlen része. Ez lehet üveggel beépített terasz vagy az egyik lakószoba kibővítése, esetleg a tetőrész része. Az a fő, hogy egy eltolható üvegajtó segítségével mindig megoldható legyen a két helyiség egybenyitása vagy elválasztása.
Ezek a beépített télikertek három kategóriába sorolhatók, attól függően, a tulajdonos milyen növényeket szeret.
A mi éghajlatunkon a legideálisabb a mediterrán télikert, ahol a növények 5-10 fokos hőmérsékleten növekednek a legjobban, ezért telente sincsen szükség pluszfűtésre. A növények leginkább dézsákban sorakozhatnak, vízi kultúrára ilyen hőmérsékleten nincs lehetőség. Itt a hazai cserjék, fák (például a szobahárs), valamint az agavé, a díszliliom és az aloé érzi igazán jól magát.
Szubtropikus télikert esetén télen némi fűtés szükséges. A levegő hőmérséklete 11-17 fokos, energiatakarékossági okokból éjszakára lejjebb vehető, majd nappal újra magasabb lehet. A növények jellemzően megérzik az évszakok váltakozását, így télen elveszítik a leveleiket, majd ha újra kimelegszik, megint kizöldellnek. Ideális növények: jázmin, bougenvillea, guava, mandarinfa.
A trópusi télikerteket többnyire lakószobaként is használják, ezért a hőmérsékletét egész évben 18-25 fokon kell tartani.
Az itt élő növényeknek általában legalább 18 fokos földhőmérsékletre van szükségük (kiválóan alkalmas ez hidrokultúrára), a levegő relatív nedvességtartalmának legalább 60 százalékosnak kell lennie, és jól tűrik a közvetlen napsugárzást. Ideális növények: hibiszkusz, eukaliptusz, orchideafélék.
A télikert elvben minden évszakban az ember igényeit szolgálja elsősorban. Legyen szó bár lakószobáról, étkezőről, zeneszobáról vagy irodáról, a zöld növényekkel teli helyiség a család minden tagja számára ideális feltételeket biztosít a kikapcsolódáshoz. A csillagos estéket ugyanúgy élvezhetik itt, mint a hóesést.
Minden a tervezéstől függ
A tökéletes télikert megtervezése nagy szakértelmet követel, és azt, hogy kialakítását a megrendelő személyes igényeihez igazítsák. A tervezés során a következő szempontokat kell figyelembe venni:
Már a tervezés előtt utánajárni az építkezést szabályozó jogszabályoknak.
Utána meghatározni a helyét. A legjobb a déli-nyugati tájolás, hogy minél több fény és meleg áramoljon be. Ne feledjük azonban, hogy főként nyáron a túl nagy meleg zavaró lehet, ezért gondoskodni kell megfelelő szellőzésről és árnyékolásról. Az északi oldalra kerülő télikert főként az energiatakarékosságban segíthet, illetve olyan tevékenységeknek – például festésnek – adhat helyet, amelyhez nem direkt napfényre van szükség.
A konstrukciónak harmonikusan kell illeszkednie a ház alakjához. Olyan szempontokat is figyelembe kell venni, hogy a túl ferde tető túlmelegedéshez vezethet, az egyenes üvegfal pedig sötétséget okoz. A megoldás mindig egyéni.
A padlóra olyan anyag kerüljön, amely nehéz és jól tárolja a hőt: csempe, kerámia, beton, agyag, tört kő.
A váz anyaga lehet acél (törékenyebb szerkezeteknél), alumínium (a legjobb, de legdrágább megoldás), műanyag (olcsó, de instabil) vagy fa. Az alumínium bármilyen színre festhető, könnyű karbantartani és alacsony a kezelési költsége.
Az üvegezés manapság jellemzően hőálló üvegtáblákkal történik.
Már a tervezés időszakában döntsük el, hogyan szeretnénk berendezni a télikertünket, hová kerülnek az egyes bútorok, a növények. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása az egyéni igényektől és elképzelésektől függ.
Kellemes lakóklíma
A télikert klímájának fő feladata, hogy ott az emberek kellemesen érezzék magukat, a növények pedig zavartalanul terjeszkedjenek. Ebben különbözik a ház összes többi helyiségétől. Amilyen kellemes a napsugárzás télen, olyan kellemetlenné válhat nyáron, amikor az üvegházhatás következményeként a hőmérséklet akár a 60 fokot is elérheti. Ennek ellensúlyozására különféle árnyékoló rendszerek szolgálnak. A legtermészetesebb a fásítás, mert a fák lombja nyáron megszűri a fényt, télen viszont átengedi a napsugarakat. Ha ez nem elegendő, a legkülönfélébb rolók és napfénytetők közül választhatunk.
Fotó: Adobe Stock
