Ezerarcú masszázs

Ájurvédikus masszázs

Az abhjanga (szanszkrit: „becéző kezek”) az évezredes ájurvédikus orvoslás része, amely a három doshán (vata, pitta és kapha) alapszik. A helytelen táplálkozás vagy a stressz hatására ezek egyensúlya felborul, ettől elakad az életenergia áramlása a testben. Az abhjanga masszázs a légzéstechnikák, a meditáció és a méregtelenítő kúrák mellett az egyik lehetőség a doshák harmonizálására. Az olajos masszázs eltávolítja a mérgező anyagokat a szervezetből. Általában ájurvédikus kúrák keretében szokták alkalmazni, de különállóan, kényeztető wellnessmasszázsként is igénybe vehető.

A kezelés elején a masszőr az arcra helyezi a kezét, a szem csukva marad. Meleg, illatos olaj (általában napraforgó- vagy szezámolaj) csurog a mezítelen testre, csak a szeméremtájékot fedi kendő. A masszőr az olajat lágy, simító mozdulatokkal osztja szét a testfelületen a homloktól a lábfejig. Mély belégzés és a légzésre figyelés erősíti a kezelés jótékony hatását. Az abhjanga összekapcsolható a shirodara módszerrel. Utóbbinál kb. két liter olajat csurgatnak vékony sugárban a páciens homlokára. Ez nagyon megnyugtató, de utána a hajat többször meg kell mosni, hogy az olajat eltávolítsuk belőle.

Lávaköves masszázs

A módszer, amely során a testet forró és hideg kövekkel masszírozzák, Amerikából származik. Tíz évvel ezelőtt Mary Nelson sajátította el indián gyógyítóktól. Több tucat ovális alakú, simára csiszolt bazaltkövet vízfürdőben kb. 64 °C-ra melegítenek, illetve hűvös márványköveket egy jéggel mínusz 12 °C-ra hűtenek le. A terapeuta először megvizsgálja a hátunkat, majd tizenkét forró követ úgy helyez el a kezelőágyon, hogy azok testünk fontos energiaközpontjait (csakráit) nyomják, amikor rájuk fekszünk. A masszőr olajos kövekkel simítja végig testünket tetőtől talpig. A mozdulatok leginkább a hagyományos masszírozáshoz hasonlítanak, azonban a melegítésnek köszönhetően intenzívebb hatásúak. A forró kövektől bőrünk felforrósodik, a hő mélyen behatol a szövetekbe és kellemesen ellazít. A masszőr ekkor a jéghideg köveket helyezi fel – ez pedig tüzes hatást gyakorol keringésünkre.

A módszer hívei szerint a lávaköves masszázs tízszer hatásosabb, mint a hagyományos kézi masszírozás, mivel itt a dörzsölés mellett a hőhatás is szerepet kap. Orvosilag egyelőre nem ismerték el, hivatalosan pusztán wellnessmódszernek minősül.

Hagyományos thai masszázs

Nuad, ez a módszer neve thai nyelven. Eredetileg Indiából származik, és a szerzeteseknek szánták, akik a meditáció alatt elgémberedtek. Ez a világ egyik legősibb, ugyanakkor legkeményebb masszázsfajtája, és semmi köze nincs a szexhez. Thaiföldön elismert gyógymód, Európában – tévesen – lazító masszázsként ismerik.

A páciens kényelmesen, felöltözve fekszik egy talajra helyezett matracon. Nem alkalmaznak olajat. Üdvözlésképp a masszőrnő összetett kézzel, kedvesen mosolyogva meghajol előttünk, de ezzel vége is a finomkodásnak. A törékeny hölgy ezután lábbal erőteljesen végiggyúrja testünket. Kézzel paskol, hüvelykujjával, tenyérpárnájával, könyökével és lábaival erőteljes nyomást gyakorol a test különböző pontjaira, olykor teljes testsúlyát bevetve. Húzással nyújtja a végtagokat – néha a fájdalom határáig. A nyomást mindig célzottan, meghatározott energiapontokra gyakorolják és 5 másodpercig tartják fenn, ez feloldja az energiablokádokat. Ez lényegében az akupresszúra thai változata, és igen hatásos fejfájás, izomgörcsök, merev izmok ellen, de a hátfájdalmak csillapításában is. A hagyományos thai masszázs nem való az érzékeny embereknek, továbbá nem szabad alkalmazni terhesség idején, csontritkulásban és ízületi betegségben szenvedőknél.

Siacu

Tokujiro Namikoshi 1925-ben alapította siacuintézetét Hokkaido városában. A siacu (shiatsu) japánul ujjal nyomást jelent. Ez a módszer a hagyományos kínai akupresszúrát a modern masszírozási technikákkal (pl. nyújtások és ízületek rotációja) ötvözi. Ez az iskola – a többi hagyományos távol-keleti gyógyító iskolákhoz hasonlóan – abból indul ki, hogy az emberi testet energiapályák hálózzák be, amelyekben a csi áramlik. Az áramlásban beállt blokádokat pontokra gyakorolt nyomással oldják fel.

Kényelmesen, felöltözve, egy földre terített matracon kell feküdni felváltva hason, oldalt vagy hanyatt. A masszőr a páciens mellett térdel, és kezét a hasfalra helyezi, hogy megérezze a test közepének életerejét. Innen végigtapintja a testet a karok felé, az óra járásával megegyező irányban. Közben ujjal, a tenyérpárnájával, részben könyökével és térdével érzékeny pontokat nyom meg, amelyek közül néhány kifejezetten fájdalmas lehet.

A módszert stressz enyhítésére, fáradtság ellen és a feszes izomzat oldására használják. Tanulmányok igazolják pozitív hatását az izom- és csontrendszeri betegségekben, főképp a hát fájdalmas állapotaiban. Gyulladások, nyílt sebek, csonttörés, akut betegségek és veszélyeztetett terhesség esetén nem szabad alkalmazni.

Talpreflexzóna-masszázs

William Fitzgerald amerikai gyógyító úgy vélte, hogy a talpak több száz idegpálya révén összeköttetésben állnak testünk minden részével, szervével. Ebből kiindulva 1913-ban kidolgozta a test térképét. Ha például a középső lábujj egy bizonyos pontjára gyakorolt nyomás fájdalmas, akkor tarkótáji kötöttségre következtethetünk, amit e pont módszeres masszírozásával kezelhetünk. Hasonló módon kezelhető sok egyéb betegség, például az asztma, a melléküreg-gyulladások, a hátfájdalmak, illetve az alvászavarok.

A mezítelen lábfejet masszírozzák, miközben a páciens ül vagy fekszik. A talpat a hüvelykujjal masszírozzák, nyomkodják, a lábfej felső részét (rüszt) a mutató- és a középső ujjal. A procedúra kissé fájdalmas, mert a fájdalom diagnosztikus értékű útmutató. Sok orvos elismeri a talpkezelés hasznos voltát. Feltételezhetően fejfájások és a menstruációs fájdalmak kezelésében is hasznos. Sok páciens fáradtnak érzi magát kezelés után, lábaik bizseregnek, egyesek erősen verejtékeznek. Általánosan érvényes, hogy a lábfej gyulladásai esetén fennáll a trombózis veszélye, ezért ilyenkor nem szabad alkalmazni. (Erről a témáról bővebben lásd a következő cikket a 70-72. oldalon)

Nyirokmasszázs

A nyirokfolyadék anyagcserénk végtermékeit – főképp fehérjéket – szállítja a vérbe. Innen a májhoz és a veséhez jutnak el, amely kiválasztja és kiüríti azokat a szervezetből. Ha a nyirokáramlás zavart szenved, a folyadék pangani kezd. A nyomás folyadékgyülemhez (ödéma) vezet a szövetekben, a bőr megduzzad. A nyirokmasszázs módszerét 1932-ben Emil Vodder dán fizikoterapeuta fejlesztette ki a klasszikus masszázsból.

A páciens fehérneműre vetkőzve fekszik a kezelőágyon, a masszőr lágy, körkörös és húzó, toló mozdulatokkal a szív irányában masszíroz, hogy ezzel elvezesse a pangó nyirokfolyadékot. A hatás igen látványos, a legtöbb páciens a kezelés után azonnal a mellékhelyiség irányába távozik.

A nyirokmasszázs mindenféle eredetű pangás kezelésére alkalmas. A várandós anyák ödémás végtagjain ugyanúgy képes könnyíteni, mint a mellműtéten átesett hölgyeken, akiknek eltávolították a hónalji nyirokmirigyeit. Sportsérülések (bokaficam, keresztszalag-szakadás, bokaízület sérülése) kezelésében is hasznos lehet, amennyiben csökkenti a duzzanatot. A nyomás és húzás nem ajánlott rákműtét után, daganatos betegeknél, akut gyulladásokban, trombózisban, a véralvadás zavarait okozó betegségekben és a szívbetegség okozta lábödémáknál. Ajánlatos az óvatosság idült gyulladások és asztma esetén is.

Klasszikus svéd masszázs

Ezt a masszázst a tizenkilencedik században Per Hendrik Ling svéd gyógytornász fejlesztette ki, hogy a testet megszabadítsa az izomkeményedésektől és a fájdalmaktól. Fekve történik, meztelenül, csak egy kendő vagy lepedő szolgál takaróként. A kemény izmok megtalálása érdekében a masszőr kezével néhányszor végigsimít a háton és a vállon, majd erős kézzel gyúrja és dagasztja az izmokat, a szív felé haladva. Sokan olajat használnak. Alapvetően négy technikát alkalmaznak: a simítást, a gyúrást, a dörzsölést és a dögönyözést. Az ezek közötti arány, valamint a nyomás ereje a panaszoktól függ. Mindössze néhány perc után érezni lehet, hogy az izmok ellazulnak.

A kezelés hatásossága tudományosan igazolt izomfeszesség, reumatikus eredetű és hátfájdalmak esetében. Ezen túlmenően nagyon hatásos lehet emésztési zavarokban, depresszió és fóbiák, szorongások enyhítésére. Tilos alkalmazni trombózis, bőrfertőzések, a vénák gyulladása, csontritkulás és csonttörés esetén. A rákos betegek és a közelmúltban szívinfarktuson átesett betegek is tartózkodjanak ettől a kezeléstől.

Kötőszöveti masszázs

Kötőszövet nem csak a combunkon van (narancsbőr!), ez a szövet tart össze bennünket. Belső szerveinket kötőszövetek tartják a helyükön, és a kötőszövetek megtalálhatók a teljes bőrfelület alatt is. A bőr alatti kötőszövetek ezen idegpályák révén összeköttetésben állnak belső szerveinkkel is. Henry Head brit neurológus volt az első, aki ezeket a kapcsolatokat felismerte, Elisabeth Dicke német gyógytornásznő és Hede Teirich-Leube német orvosnő közösen dolgozta ki e felfedezésen alapuló terápiáját 1938-ban.

A páciens mezítelen felsőtesttel egy masszírozószékben ül. A masszőr a gerincoszlop két oldalán erőteljes mozdulatokkal húzza és gyúrja, görgeti. Ezáltal a kötőszövet vér- és oxigénellátása javul. A nyomás jól érezhető, de nem fájdalmas, a nyomában keletkező pirosság is hamar eltűnik. Szükség esetén más testrészeket is bevonhatnak a masszírozásba.

A kötőszöveti masszázst orvosok ritkán rendelik betegeiknek – noha terápiás hatásosságuk hivatalosan elismert. Főképp vérkeringési zavarokban, menstruációs és klimaxos panaszokban, a légutak betegségeiben, gyomor-bél rendszeri betegségekben, kozmetikai problémák esetén (narancsbőr) szokták alkalmazni. Kezelés előtt a bőrt nem szabad melegíteni, mert akkor elveszíti feszességét, rugalmasságát.

Rolfing

A módszert a hatvanas években Ida Rolf amerikai biokémikusnő fejlesztette ki, hogy javítsa a testtartást. A holisztikus kezelés hónapokig eltarthat, de tartósan korrigálja az ízületeket, izmokat.

A masszőr először alaposan szemügyre veszi az alsónadrágra vetkőzött páciens testtartását, mielőtt az hanyatt feküdne a kezelőágyon. Célzott mozdulatokkal dolgozik a testen, a lábaktól kezdve felfelé haladva. Az érintések olykor alig érezhetők, máskor fájdalmasak, ha erősebben odanyúl, hogy a megkeményedett szöveteket széthúzza. A kezelés főképp az izmokat körülvevő kötőszöveteket célozza meg.

A rolfing kiváló mindazoknak, akiknek az izmai krónikusan kemények, egyoldalúan terhelik a törzsüket vagy javítani szeretnének mozgékonyságukon. A csontritkulás, a gyulladásos reuma, a degeneratív izombetegségek, az akut sérülések, a rosszindulatú daganatok és a közelmúltban lezajlott sérülések a kezelés ellenjavallatai. A kúra általában 10 kezelésből áll.