Veszélyek a konyhában

Műanyagok

A mai háztartás tele van műanyagból készült eszközökkel, edényekkel. Ilyenek az ivópalackok, kulacsok, uzsonnás és ételtároló dobozok, tálak, mikrohullámú sütőben használható műanyag tányérok, konzervdobozok belső borítása, italcsomagolások, élelmiszerek csomagolóanyagai és a frissen tartó fóliák.

Sok (talán mindegyik) műanyagban biszfenolok (BPA, BPS, BPF) és ftalátok vannak, amelyekkel a műanyagokat lágyítják, és amelyek az emberi szervezetbe jutva nem elhanyagolható hormonális hatásokat váltanak ki. A következmény meddőség, terméketlenség, fokozott hajlam a 2-es típusú cukorbetegségre, krónikus bélbetegségekre, ételintoleranciára, rákos betegségekre. Biszfenol (BPA) található minden, műanyagba csomagolt élelmiszerben, az autóban hagyott vizes palackok tartalmában, és a legtöbb konzervben, hiszen a fémdobozok belsejét is műanyaggal burkolják. 58 bevizsgált konzervből 51-ben kimutatták a BPA-t. Sok gyártó BPA-mentesként hirdeti termékeit, de ez csak azt jelenti, hogy nincs benne biszfenol-A. Ettől még vígan tartalmazhat biszfenol-S-t vagy biszfenol-F-et, ami lényegében ugyanaz.

Ftalátok

Ezek a vegyületek főként a PVC-ben találhatók és az anyag rugalmasságát biztosítják. A biszfenolokhoz hasonló hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Gyanítják, hogy hatásukra a gyermekeknél korai pubertás indul meg, de kapcsolatba hozható a hiperaktivitással (ADHD), a felnőtteknél a meddőséggel és a cukorbetegséggel is. A ftalátok zsírban oldódnak, ezért főképp a zsiradékot, olajat stb. tartalmazó élelmiszerekkel érintkezve oldódhatnak az ételbe.

Melaminból készült főzőedények

A melamin bizonyos ragasztóanyagok és műanyagok alapanyaga. Amikor műanyag gyártásához használják, mérgező formaldehidet kevernek hozzá. Ebből az anyagból készülnek a szemléltető célt szolgáló anatómiai preparátumok is. Melamintartalmú műanyagból főképp kempingezéshez szánt törésmentes edényeket, illetve kisgyermekeknek szánt tányérokat, bögréket stb. gyártanak.

Semmiképp nem ajánlott ilyen anyagból készült edényben ételt, italt melegíteni, vagy meleg ételt, italt tálalni bennük, mert a melamin vesekárosító és gyaníthatóan rákkeltő hatású. A formaldehid szintén rákkeltő hatású.

Veszélyes bambuszedények

A kemping- és gyermekedények mellett a melaningyantával gyakran találkozhatunk a természetesnek és biónak tekintett bambuszedényekben is. A bambuszt azért kezelik ezzel a műgyantával, hogy vízhatlanná és tartósabbá tegyék. A gyanta egyben tartja a bambuszrostokat. A többször használatos, természetes rostokból készült poharakban szintén melanin van. A melanin főképp akkor válik veszélyessé, ha ilyen poharakba, bögrékbe forró italt töltenek.

Kínában óriási melaninbotrányra került sor 2007–2008-ban, amikor több ezer csecsemő került komoly vesekárosodással kórházba, miután melaminnal szennyezett tápszert kaptak. A gyártó azért kevert melamint a tápszerhez, hogy úgy nézzen ki, mintha a tápszernek magasabb lenne a fehérjetartalma.

Teflonedények

A teflon francia márkanév, valójában a politetra-fluoretilén (PTFE) nevű műanyagról van szó, amit minden háziasszony jól ismer. Szinte minden konyhában van legalább egy teflonbevonatú serpenyő. A teflon nagyon hőálló, és rendkívüli kopásállóság jellemzi, ugyanakkor az étel sokkal kevésbé tapad meg rajta, mint a fémfelületeken.

Szintén nem ajánlott bennük diót, mogyorót, magokat stb. pörkölni. A teflonból felszabaduló gázok influenzaszerű tüneteket okozhatnak, és különösen veszélyesek a madarakra.

Poliamid edények

A poliamidok kompakt vagy rostos formában készülnek. Tipikus példája a nejlon és a perlon. A konyhában főként lapátok, spatulák, merőkanalak, habverők készülnek belőlük. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a poliamidok egyes összetevői már 70 °C-on kioldódnak, és az ételbe kerülhetnek. Azt ajánlják, hogy ilyen eszközöket lehetőleg egyáltalán ne használjunk a konyhában. A Német Élelmiszer-biztonsági és Egészségvédelmi Intézet szerint a poliamidok gyártása során két, különösen problémás anyagot használnak: a PA 6 (kalrprolaktámból készül) és a PA 6,6 (adipinsavból és hexametilén-diaminból készül) nevű anyagokat. Ezek igazoltan májkárosító és pajzsmirigyet károsító hatású vegyületek.

Szilikon

A szilikon szilíciumból, oxigénből és szénhidrogénekből készül, és szintén a műanyagok közé sorolható. Nagyon kedvelt anyag, mert rendkívül rugalmas, ugyanakkor taszítja a vizet. A konyhában tömítések, spatulák, keverőlapátok, sütőformák alakjában találkozhatunk vele. A háziasszonyok nagyon kedvelik, mert nem ragad bele a tészta, könnyen kivehető a formából minden sütemény, és a szilikonból készült puha keverőlapátok és spatulák nem karcolják össze a serpenyőket sem. Emellett szilikont tesznek a sütőpapírba is.

Praktikus, kedvező fizikai tulajdonságai ellenére a szilikon sem veszélytelen anyag. Főképp magas hőmérsékleten, illetve hosszan tartó hevítés hatására, magas zsiradéktartalmú élelmiszerek esetében (pl. bizonyos sütemények) illékony szerves anyagok juthatnak belőle az ételbe. Egyelőre nem tisztázott, hogy ezek milyen veszélyt rejtenek, de a fentiek során láthattuk, hogy a műanyagok általában kockázatos anyagok, tehát nem jó, ha bármi kioldódik belőlük, és azt megesszük.

PFA

A PFA a polifluor-alkilok rövidítése. Víztaszító tulajdonságai miatt számos edény felületét vonják be vele, de megtalálható a sütőpapírokban is. Zsírok és emulgátorok hatására kioldódhatnak és az ételbe juthatnak. A PFA kiemelten rákkeltő hatású, főként prosztatarákot, veserákot, hererákot és emlőrákot okozhat. Emellett gyengíti az immunrendszer működését is, továbbá növeli a koleszterinszintet és meddőséget okozhat. A PFA másik nagy problémája, hogy szinte örökéletű, nem bomlik le, és felhalmozódik a környezetben.

Nehézfémek

Nemcsak a műanyagok, hanem bizonyos fémek is gondot okozhatnak. Első helyen a nehézfémeket kell megemlíteni. Ezek megtalálhatók az agyagban, a kaolinban, a földpátokban, a kvarcban, amelyeket bizonyos kerámiák és zománcok előállításához használnak. Bizonyos színes zománc bevonatokból ólom, kadmium és kobalt oldódhat ki, amelyek mindegyike veszélyes méreg. Különösen problémás, ha kerámia edényeket a mikrohullámú sütőben melegítünk, ekkor főként ólom oldódhat ki.

Nem ajánlottak a másodkézből, egzotikus országokból származó, színes zománccal, festékkel díszített kerámiaedények, mert ezek minőségét lehetetlen ellenőrizni. Ha jó minőséget szeretnénk, vásároljunk komoly márkájú, modern és a bevizsgálás tényét igazoló gyártók termékeiből.

Alumínium

Ma is ott lapul szinte minden konyhafiókban egy-egy guriga alufólia, de még lehet kapni alumíniumból készült kávéfőzőt is, bár ezek általában eloxált felületűek. Az alumíniumedényeket már kivonták a forgalomból, amióta kiderült, hogy az ételbe jutó alumínium valószínűleg agykárosító hatású, és kapcsolatba hozható az Alzheimer kór kialakulásával is. Az eloxált alumíniumfelületek kevésbé veszélyesek, de semmiképp nem szabad őket megkarcolni, és be kell tartani a gyártó előírását, hogy az eloxált réteg ne károsodjon. Az alufólia azonban színtiszta alumíniumból készült, ezért ez lehetőleg semmiképp se érintkezzen élelmiszerrel. Alumínium szennyezett lehet az instant tea, a nyers saláták, a kakaó, a csokoládé és a lúgosnak nevezett péksütemények is (lúgos zsemle stb.).

Fotó: Adobe Stock