Mit tud az asztrológia, és mit nem?
Az emberek már évezredekkel ezelőtt felfigyeltek rá, hogy a Hold időnként eltűnik, majd újra növekedni kezd, és ez a folyamat rendszeresen ismétlődik. Rájöttek, hogy e változások mögött valamilyen törvényszerűség rejlik. Azt is észlelték, hogy a holdfázisok összefüggésben állnak az időjárás változásaival, a női havi ciklussal, az emberi hangulat ingadozásaival vagy természeti katasztrófákkal. Amikor az égboltot vizsgálva felfedezték a csillagképeket, a bolygók pályáját, csakhamar rájöttek, hogy az égitestek mozgásának megvan a megfelelője a hétköznapi életben is. E törvényszerűségek számukra hallatlanul nagy dolognak számítottak. A törvények és ritmusok irányítóját istennek, az égitestek mozgását pedig isten keze írásának nevezték. Mindebből pedig az idő múltán minden kultúrkörben kifejlődött az asztrológia tudománya.
Az asztrológia szubjektív tudomány?
Az Európában ismert, „nyugati” asztrológia a Közel-Keleten, az ókori Egyiptomban és a sumérok birodalmában alakult ki. Azóta a modern tudomány is sok olyan ismeretet halmozott fel, amely szerint egyes égitestek valóban befolyásolják a földi történéseket.
A tanulót talán megzavarja, hogy milyen sokféle iskola és milyen sokféle interpretáció létezik. Ez azonban ne tévesszen meg senkit! Mindenkinek meg kell találnia azt a rendszert, amelyben a legjobban eligazodik. Ez azt jelenti, hogy az asztrológia erősen szubjektív tudomány – ezzel együtt mégis objektív. Minden módszer, minden iskola ugyanazon elven alapszik: nincsen hibás, helyes, csak egyéni szempontból könnyebben alkalmazható irányzat.
Mindebből persze az is következik, hogy nincsenek tisztán „rossz” születési horoszkópok, ugyanúgy, ahogyan nincs „rossz” idő sem. Minden esetben a szubjektív értékelésen múlik, hogy a 33 fokos kánikulát, a vihart, a többnapos esőt vagy a havazást rosszként éljük meg, vagy kreatívan tudunk bánni a körülményekkel.
Ugyanígy kell látnunk az asztrológiai konstellációkat is. Ezek objektíven létező dolgok, és bizonyos tendenciákat, energetikai folyamatokat jeleznek. Az, hogy ezt ki hogyan értékeli, és hogyan tud bánni vele, már egyéni dolog. Minden horoszkópban, minden konstellációban tanulási feladatokat, lehetőségeket, potenciálokat kell látnunk. Sokan azt állítják, hogy a Mars–Plútó konstellációja destruktív, borzalmas dolog. Ha azonban ezt a bolygóegyüttállást helyesen tudjuk értelmezni, megértjük, hogy az érintettek helyesen teszik, ha erős egójukat arra fordítják, hogy megváltoztatják a külső körülményeket. Az ilyen ember jó szolgálatokat tehet az egész társadalomnak. Az asztrológus feladata, hogy felhívja kliensei figyelmét a személyiségében rejlő potenciálokra és azok kreatív hasznosítási lehetőségeire.
Fontos kérdés a különböző feszültségeket jelző együttállások, pl. a kvadrátok és szembenállások, valamint a harmonikus konstellációk, a trigonok vagy szextilek közötti különbség. A feszültséget jelző konstellációk azt jelzik, hogy az érintettnek tanulnia, tapasztalnia kell. A harmonikus aspektusok az élet és a sors ajándékai, olyan dolgok, amelyek természetesnek, normálisnak tűnnek.
Horoszkópban a jövő?
Minden horoszkópban vannak kihívást és harmóniát jelző konstellációk.
Egy pusztán harmonikus horoszkóp ugyanis egy életre szóló unalmat jelentene, egy olyan életet, amelyben nincsenek vágyak, célok, kihívások. A pusztán diszharmonikus horoszkóp esetén pedig aligha lehetnénk hosszú életűek e földön, hiszen ki tudna boldogulni támogatás, tehetség és fegyelmezettség nélkül.
Ha egy asztrológus valakinek azt mondja, hogy ezt és ezt kell tennie, vagy a születési adatok alapján valamilyen horrorisztikus jóslattal áll elő, a kliens jobban teszi, ha azonnal feláll és távozik, ez ugyanis értelmetlen hókuszpókusz, szélhámosság. Sokszor találkozhatunk olyan interpretációval is, amelynek lényege, hogy az asztrológus eltanácsolja kliensét partnerével folytatott kapcsolatától. Ez is helytelen, ugyanis senki nem véletlenül szeret bele abba a személybe, akit választ.
Az egyes kapcsolatokban nagyon sokat tanulunk önmagunkról, ezért ösztönösen olyan partnert választunk, aki személyiségünk fejlődése szempontjából az adott pillanatban a legmegfelelőbbnek tűnik.
Párterapeuta vagy asztrológus?
Ahogyan nincs rossz születési horoszkóp, nincs tisztán rossz partnerkapcsolati horoszkóp sem. A jó asztrológus képes a horoszkóp alapján felmutatni a partnerek közös tanulási feladatait.
A személyes partnerkapcsolati problémákat soha nem a csillagok okozzák, hanem az emberek, pontosabban mi magunk. A naiv „csillaghívő” könnyen a csillagokra fogja problémáit, ahelyett, hogy felelősségteljesen tanulna hibáiból, és a kapcsolat megjavítására törekedne.
Milyen hát a jó asztrológus? A fennálló konstellációk szimbólumtartalmát elmagyarázva igyekszik a kliensben felébreszteni ösztönös tudását.
A gondok megoldásához azzal járul hozzá, hogy felmutatja annak lehetőségeit, miként lehet a domináns erőket a legoptimálisabban felhasználni. Természetesen a kliensnek kell eldöntenie, hogy mely tanácsot fogadja meg.
A partnerkapcsolatunkról szóló, vagy a munkákkal kapcsolatos horoszkóp alapján könnyebben megismerjük önmagunkat, könnyebben tanulunk. Azonban senki sem tud saját maga elől elmenekülni úgy, hogy a segítséget nyújtó tükröt elkerüli, lenézi, kicseréli vagy összetöri. Az asztrológia valódi segítséget jelent saját tükörképünk észlelésében, megértésében.
Sokakat érdekel, hogy a horoszkóp alapján valóban jellemezhető-e valaki, és megjósolható-e a jövője. Az asztrológus látja kliense lehetőségeit, tehetségeit, hajlamait, de azt semmiképpen sem, hogy mindeme adományokkal mit kezd majd a jövőben az illető. A horoszkópból nem állapítható meg, hogy az illető nő vagy férfi, valamint az sem, hogy az illető beteg, egészséges, vagy elégedett-e a sorsával.
Az asztrológus mindössze azt látja, hogy az illető életében mikor jönnek napsütéses, viharos, ködös napok. Az viszont már a kliens dolga, hogy miként értelmezi ezeket az „időjárási viszonyokat”, és mit kezd életével e napokban.
Természetesen az is látható a horoszkópban, ha valaki életében újra és újra ugyanazon problémák merülnek fel. A konstellációk jellegéből kideríthető, hogy milyen erők hatnak az illető életére, és ezek milyen probléma formájában jelentkezhetnek.
Függőség kialakulásának okai
Sokan szinte rabjává válnak az asztrológiának, és várnak a legmegfelelőbb időpontra, hogy házasságot vagy szerződést kössenek, állást változtassanak vagy autót vegyenek. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az asztrológia pusztán segítség, eszköz, mint egy hőmérő vagy egy óra.
A mindent biztosítani akarás alapja – legyen az asztrológia vagy bármi más – minden esetben az élettől való félelem. Félünk a veszteségektől, a sérülésektől, a kudarcoktól.
Sokan elfelejtik, hogy az életben csak az történhet meg velünk, amire már érettek vagyunk, és ami valamilyen – általunk nem mindig észlelhető – okból jó nekünk. Még a legjobb asztrológiai „biztosítás” sem óvhat meg senkit egy balesettől, ha más módon nem lehetséges az illető élete folyásának megváltoztatása.
A fej állandóan kérdéseket tesz fel, de a valódi válaszokat a hasnak kell megadnia. Mindegy, hogy mennyire ésszerűnek tűnik valami, ha a hasunk nemet mond, akkor a racionálisnak látszó út nem megfelelő számunkra. Időközben a kutatások kiderítették, hogy a hasüregben több idegsejt található, mint a koponyánkban.
Az öncélú álmodozásnak nem sok értelme van. Azok az álmodozók cselekszenek helyesen, akik életükben meg is valósítják az álmaikat. Ehhez szükséges ismerni önmagunkat, azt, hogy valójában mit akarunk, valójában mire van szükségünk, és mire vagyunk képesek.
Persze azzal is tisztában kell lennünk, hogy mit nem akarunk, és mire nincs szükségünk, mire nem vagyunk képesek. Ebben segíthet az asztrológia. Senki se higgye, hogy mindeme kérdésekre azonnal tudjuk a választ.
Sokan nem tudnak nemet mondani, lemondani bizonyos dolgokról, mert félnek, hogy lemaradnak valamiről, félnek, hogy sérelem éri őket. Az élet mértéktelen habzsolásának következménye általában az, hogy a szervezet megelégeli a diktált tempót, és betegséggel jelzi, hogy hol a határ. Az embernek legkésőbb e ponton meg kell tanulnia különbséget tenni a lényeges és lényegtelen között, magába kell néznie, meg kell ismernie önmagát.
Foto: Adobe Stock
