A szék mellett: Dr. Csiszár Róbert

Tisz­telt Dok­tor Úr!

A nyár fo­lya­mán fog­mo­sás köz­ben ál­lan­dó­an vér­zett az ínyem. Most vég­re el­ju­tot­tam fo­g­or­vos­hoz, aki rönt­gen­ké­pet ké­szí­tett a fog­so­rom­ról, ami­ből ki­tűnt, hogy na­gyon sor­vadt az ínyem. Azt jó­sol­ta a dok­tor­nő, hogy 10-15 éven be­lül ki fog­nak hul­la­ni a fo­gaim, ame­lyek amúgy egész­sé­ge­sek (30 éves va­gyok).

Ál­lí­tá­sa sze­rint a fo­lya­mat csak las­sít­ha­tó. A kér­dé­sem az, hogy tény­le­ge­sen sem­mit nem le­het ten­ni a fo­gíny­sor­va­dás el­len? Nin­csen va­la­mi­lyen táp­lá­lék­ki­egé­szítő, mely­nek se­gít­sé­gé­vel meg­ál­lít­ha­tó ez a fo­lya­mat, eset­leg vissza­for­dít­ha­tó? Vá­la­szát elő­re is kö­szö­nöm!

D. Zsolt

Ked­ves Zsolt!

Elég kom­plex kér­dést ve­tett fel, és rö­vi­den nem is tu­dok vá­la­szol­ni rá. Ez nem azt je­len­ti, hogy nin­cse­nek jó vá­la­szok, ha­nem hogy min­den be­teg­ség más hát­tér­re épül, és sok­szor nem he­lyi fo­lya­ma­to­król van szó, ha­nem bel­ső, egyéb fo­lya­ma­tok szá­jü­re­gi meg­je­le­né­sé­ről.

Az íny­szél­gyul­la­dás egyik fak­to­ra a le­pe­dék­ben fel­sza­po­ro­dó bak­té­ri­um-an­ti­gé­nek­kel szem­ben tör­té­nő tú­lér­zé­keny­sé­gi re­ak­ció és az ezt kö­ve­tő gyul­la­dás. Az íny­gyul­la­dás az íny re­ak­ció­ja – és el­ső­sor­ban vé­de­ke­ző re­ak­ció­ja – a bak­té­riu­mok el­len. A fia­tal­ko­ri íny­gyul­la­dás – amely el­ső­sor­ban a 14–18 éves ko­rosz­tályt jel­lem­zi – fel­nőtt­kor­ban kró­ni­kus íny­gyul­la­dás­ba, a fog­ágy gyul­la­dá­sá­ba megy át. Eh­hez gya­kran fog­kő­kép­ző­dés is tár­sul. Az íny­gyul­la­dás kez­de­te las­sú, az íny ilyen­kor még fáj­dal­mat­lan. Fog­mo­sás­kor és evés­kor vér­zik. A gyul­la­dás min­dig az íny­szél­re kor­lá­to­zó­dik, a fo­gak kö­zöt­ti pa­pil­lák vér­bők, duz­zad­tak és a fo­gak fel­szí­né­től el­emel­he­tő­ek. Ez elő­se­gí­ti a le­pe­dék mé­lyebb meg­ta­pa­dá­sát, és to­vább fo­koz­za a he­lyi fo­lya­mat ön­fenn­tar­tó, gyul­la­dá­sos jel­le­gét. Az íny­gyul­la­dás hát­te­ré­ben a le­pe­dé­ken kí­vül a szer­ve­zet el­le­nál­ló ké­pes­sé­gé­nek csök­ke­né­se, C-vi­ta­min-hi­ány, ter­hes­ség, vér­kép­ző­rend­sze­ri be­teg­sé­gek, vér­ke­rin­gé­si elég­te­len­sé­gek, cu­kor­be­teg­ség hú­zód­hat­nak meg. Min­den­fé­le­kép­pen szük­ség van egy labor- és vér­kép­vizs­gá­lat­ra.

Az íny­fo­lya­ma­tok, az egyes bel­ső szer­vi ener­ge­ti­kai kap­cso­la­tok kö­vet­kez­té­ben – az aku­punk­tú­rás csa­tor­nák szá­jü­re­gi kap­cso­la­tai, ve­tü­le­tei ré­vén – bel­ső szer­vi fo­lya­ma­tok gyen­gü­lé­sét, il­let­ve túl­mű­kö­dé­sét is je­lent­he­tik. A front­fo­gak te­rü­le­tén je­lent­ke­ző he­lyi íny­gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­tok hát­te­ré­ben le­het­nek pél­dá­ul kez­dő­dő ve­se­fo­lya­ma­tok, nők­nél men­stru­á­ci­ós ren­del­le­nes­sé­gek, ugya­nis ezek a te­rü­le­tek a ve­se-húgy­hó­lyag-ge­ni­tá­lis rend­szert be­fo­lyá­so­ló csa­tor­na­há­ló­zat­hoz tar­toz­nak. Az egész szá­j­ü­reg­ben, min­den­ütt je­lent­ke­ző íny­gyul­la­dás hát­te­ré­ben gya­kran a gyo­mor-lép-has­nyál­mi­rigy csa­tor­na­rend­szer áll, a ke­le­ti bel­gyó­gyá­szat­ban is­mert „gyen­ge lép” tü­net­tan­nal, mely­nek leggya­ko­ribb oka a túl sok sa­vas jel­le­gű élel­mi­szer fo­gyasz­tá­sa (fe­hér ke­nyér, szén­sa­vas üdí­tő­i­ta­lok, túl sok hús, édes­sé­gek stb.). Gya­kran az amal­gám­tö­mé­sek hi­ga­nyol­dó­dá­sa, elek­tro­lí­zi­se van a hát­tér­ben, mint gyul­la­dást fenn­tar­tó té­nye­ző.

 Az akupunktúrás csatornák vetületei a szájüregben

A ter­ápiá­ban el­sőd­le­ges fon­tos­sá­gú a tö­ké­le­tes száj­hi­gi­é­né és a le­pe­dék rend­sze­res, va­la­mint a fog­kö­vek idő­sza­kos el­tá­vo­lí­tá­sa. A ha­gyo­má­nyos gyul­la­dás­csök­ken­tő ké­szít­mé­nye­ken kí­vül egyéb le­he­tő­sé­gek is van­nak, így pl: bio­re­zo­nan­cia, elek­tro­mág­nes-ter­ápia, he­lyi lé­zer­be­su­gár­zás, lé­ze­ra­ku­punk­tú­ra, gyógy­nö­vény ala­pú ecse­te­lő-, szá­jö­blí­tő, száj­nyál­ka­hár­tya-ke­ze­lő sze­rek, ho­me­o­pá­ti­ás gyógy­sze­rek, il­let­ve vi­ta­min­ké­szít­mé­nyek­kel, a táp­lál­ko­zás át­ala­kí­tá­sá­val és ún. „jang” jel­le­gű élel­mi­sze­rek fo­gyasz­tá­sá­val a szá­jü­re­gi pH-ér­ték sa­vas jel­le­gé­nek csök­ken­té­se stb. Te­hát min­den­kép­pen egy át­te­kin­tő vizs­gá­lat­ra és kom­plex ke­ze­lés­re van szük­ség.

Üd­vöz­let­tel, jó egész­sé­get kí­ván: