Gyógyszerallergia- vigyázat, életveszély!

Lényegében bármely gyógyszer vagy hatóanyag kiválthat allergiás reakciót. A szakemberek azt feltételezik, hogy a piacon lévő gyógyszerek 15-20 százaléka okoz allergiát, többnyire bőrtüneteket. Azonban vannak olyan hatóanyagcsoportok, amelyeknél különösen nagy az allergia kockázata.

A lakosságnak kb. 10 százalékában, főként az idősebb korosztályban alakul ki valamilyen gyógyszerallergia. Ennek okát egyelőre nem ismerjük. A gyógyszerkísérőben felsorolt lehetséges mellékhatásokkal ellentétben az allergia nem dózisfüggő. A szájon keresztül szedett gyógyszerek általában kevésbé allergének, mint az injekció formájában beadott vagy a bőrön, illetve a nyálkahártyákon alkalmazott készítmények (krémek, kenőcsök, gélek).

Az allergia kockázata testi tényezőkön múlik

Fontos tényező a páciens általános egészségi és immunrendszerének állapota. Nem szabad megfeledkeznünk az öröklött hajlamról sem. Az antibiotikumokra allergiával reagáló szülők gyermekeinél jóval nagyobb az antibiotikum-allergia kockázata.

A gyógyszerek hatóanyagát a máj bontja le. Sokszor nem is az eredeti hatóanyag, hanem annak bomlástermékei (metabolitjai) okozzák az allergiát. Meg kell említenünk az ún. pszeudoallergiákat, magyarul álallergiákat is. Ilyen reakciókat bizonyos hatóanyagok az immunrendszer részvétele nélkül váltanak ki, ezért hívják őket álallergiának. A pszeudoallergia során nem termelődnek antitestek, hisztamin és egyéb gyulladáskeltő anyagok, amelyek a szokványos allergia tüneteiért felelősek. A pszeudoallergiára példaként említhető a fájdalomcsillapítók, pl. az acetil-szalicilsav (aszpirin) és bizonyos reuma elleni szerek (indometacin, diclofenac) által kiváltott asztma.

A gyógyszerekben található allergizáló vegyületek felderítése és azonosítása nehéz feladat, különösen a kombinált készítmények esetében, amelyekben többféle hatóanyag van jelen. Ráadásul szinte minden gyógyszerkészítmény tartalmaz ún. kísérő, vagyis töltő- és vivőanyagokat, lebomlást gyorsító anyagokat, tartósítószereket, tenzideket, lakkokat és drazsébevonatokat, illatanyagokat és színezékeket, valamint ízjavítókat. Ezek bármelyike okozhat allergiát. Sokan úgy vélik, hogy a gyógynövények és a növényi eredetű gyógyszerek teljesen ártalmatlanok, nem okoznak sem mellékhatásokat, sem allergiát.

Óriási tévedés! A nagyon gyakran alkalmazott, főként az őszirózsafélék családjába tartozó gyógynövények, mint pl. a körömvirág, az árnika, az örvénygyökér és a cickafarkfű, gyakran idéznek elő allergiás bőrtüneteket. Ezzel szemben az ugyanebbe a növénycsaládba tartozó kamilla meglehetősen ritkán allergizál. A közkedvelt teafaolaj is elég gyakran vált ki allergiás bőrpanaszokat. Ezért minden allergiás panasz esetén a növényi eredetű orvosságokra és kozmetikumokra is gyanakodni kell. Allergiagyanú esetén a szakorvosnak mindig meg kell mutatni a páciens által szedett készítmények csomagolását, ill. leírását.

1 típusú allergia: vigyázat, életveszély!

A reakcióktól függően az allergiákat 4 típusra osztjuk. A leggyakoribb az 1-es és a 4-es típus, Az 1-es típusú a gyorsan kialakuló, ún. anafilaxiás allergia. Ilyenkor az allergénnel való találkozást (pl. rovarcsípést) követő néhány másodpercen, legfeljebb egy-két percen belül jelentkeznek az allergiás tünetek. Ez a reakciótípus nem csak a bőrön, hanem bármely egyéb szervben jelentkezhet.

A páciens szervezete E-típusú immunglobulinokat (iG-E) termel, amelyek hatására nagy mennyiségben hisztamin és egyéb gyulladáskeltő anyag (prosztaglandinok, leukotriének) szabadul fel. A hisztaminra a több sejttípuson (idegsejtek, nyálkahártyasejtek, a hörgők sejtjei, a szívizomsejtek, a hajszálvénák) jelen lévő hisztaminreceptorok reagálnak. A következmények a viszonylag ártalmatlan csalánkiütéstől (urticaria, viszkető hólyagocskák a bőrön) kezdve a szénanáthás tüneteken, a viszketésen, fejfájáson, szédülésen és émelygésen, a hányáson és a bélgörcsökön át az ödémaképződésig és a légszomjjal járó asztmarohamig terjedhetnek.

Ezen kívül a heves asztmaroham is halálos kimenetelű lehet. Az összes allergiás eset kb. 90 százaléka e típushoz tartozik. Anafilaxiás reakciót okozhatnak az antibiotikumok, főként a penicillin és annak származékai. A penicillinkezelések kb. 1%-ában fordul elő allergia, és 0,002%-os a halállal végződő komplikációk száma.

4-es típusú allergia: főként bőrtüneteket okoz

A 4-es típusú allergia késői reakciót okoz, mert a tünetek napokkal az allergénnel való érintkezés után, és főként bőrtünetek formájában jelentkeznek. Az e típusba sorolható gyógyszerallergiákat elsősorban a bőrön vagy a nyálkahártyákon alkalmazott szerek (krémek, kenőcsök, gélek, paszták stb.) okozzák. A gyógyszerhatóanyagok mellett gyakran a készítmény segédanyagai, ezek közül is a zsiradékok (pl. lanolin) és a tartósítószerek a fő allergének.

Az allergizáló készítmény alkalmazása után jellegzetes, vörös, hólyagos vagy csomócskákat alkotó, viszkető kiütések jelentkeznek. A kiütések jellemzően szimmetrikusak, és többnyire testszerte bárhol megjelenhetnek. Különösen gyakran érintett a lábszár, a karok belső oldala és a könyökhajlat, a láb hátsó része, illetve a térdhajlat, valamint a lábfej. A toxikus gyógyszerallergia életveszélyes altípusa a Lyell-szindróma, amelyet „bőrforrázásos tünetegyüttesnek” is neveznek.

Főként felnőtteknél jelentkezik altatók (pl. barbiturátok), antibiotikumok, szulfonamidok és fájdalomcsillapítók (metamizol, fenil-butazon) hatására. A bőrön vagy a nyálkahártyákon nagy kiterjedésű hólyagok keletkeznek. A betegnek magas láza van és nagyon levert. A nagy, felfakadó hólyagok nyomán nagy folyadék- és sóvesztés lép fel. Az érintettek 20–40 százaléka belehal a Lyell-szindrómába. Amennyiben gyógyszerallergia gyanúja merül fel, megkezdődik az allergén(ek) felkutatása, azonosítása.

A gyanús anyagok körének szűkítése érdekében az orvos először alaposan kikérdezi páciensét, megtudakolja tőle, milyen gyógyszereket, étrendi kiegészítőket szed, milyen kozmetikumokat használ. Ezután bőrtesztet végez, amely során a gyanús allergéneket a bőrre ragasztják vagy tűvel a bőrbe karcolják. Az allergént a bőr kivörösödése, duzzanata és viszketése jelzi. Ha szükséges, elvégezhető egy speciális vérvizsgálat, az ún. RAST-teszt is, amelynek keretében az egyes allergénekre adott IgE reakciót vizsgálják. Meglehetősen hosszadalmas és körülményes az ún. provokációs teszt, amely során a potenciális allergéneket meghatározott koncentrációban a páciens nyálkahártyájával reagáltatják, majd kivárják az allergiás reakciót. Ha sikerült azonosítani az allergént, az orvos igazolást ad a páciensnek, amelyet minden gyógyszervásárlás alkalmával meg kell mutatni a gyógyszerésznek.

Gyakran allergiát kiváltó gyógyszerek

Az alábbiakban a legtöbb allergiát kiváltó gyógyszereket soroljuk fel.

• Antibiotikumok és kemoterápiás szerek, pl. penicillinek, ampicillin, amoxicillin, cefalosporinok, sulfamethoxazol trimethoprimmel kombinálva.
• Epilepszia elleni szerek, pl. fenitoin.
• Altatók, pl. barbiturátok.
• Pszichofarmakonok, pl. idegnyugtatók, tri- és tetraciklikus antidepreszszánsok.
• Fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők, pl. acetil-szalicilsav, paracetamol, diclofenac, ibuprofen, fenilbutazon, metamizol, celecoxib.
• Helyi érzéstelenítők, pl. lidocain, procain.
• Malária elleni gyógyszerek, pl. kinin
• Hormonok, pl. inzulin, amelyeknél többnyire a kísérőanyagok váltják ki az allergiát.
• Röntgenkontrasztanyagok.
• A szív-keringésszervi betegségek gyógyszerei, pl. ACE-gátlók, mint a capropil és a béta-blokkolók.
• Protonpumpagátlók, pl. az omeprazol és a pantoprazol.

Hogyan alakul ki a gyógyszerallergia?

Immunrendszerünk létfontosságú feladatot lát el: elpusztítja a behatoló kórokozókat, pl. a baktériumokat, gombákat és vírusokat, illetve lebont számos egyéb káros anyagot, ezzel védve a szervezetet a betegségektől. Azonban gyakran túl hevesen és nem megfelelően reagál teljesen ártalmatlan anyagokra is. Ekkor beszélünk allergiáról.

Az allergia ezerarcú betegség. Első lépésben az ún. érzékenyítés, a szenzibilizálódás történik meg: egy egyébiránt ártalmatlan anyag – az allergén – provokálja immunrendszerünket, amely ennek hatására nagy mennyiségben antitesteket kezd termelni. A szenzibilizálódás utáni ismételt találkozás az allergénnel kiváltja a folyamat második lépését, az allergiás reakciót.

Ennek segítségével próbálja meg elpusztítani az immunrendszer a vélt ellenséget. E célból a hisztamin nevű szövethormont és egyéb gyulladáskeltő anyagokat termel, amely az egyes szervekben különféle allergiás reakciókhoz vezet. Ennek nyomán nem feltétlenül azon a ponton jelentkezik a tünet, ahol a szervezet az allergénnel találkozott, és a reakciók hevessége sem minden alkalommal egyforma. Szintén eltérő az allergénnel való találkozás után a tünetek megjelenéséig tartó idő, amely lehet néhány másodperc, perc, óra, vagy akár néhány nap is. Az allergiás reakciók a szöveteket károsító gyulladást okoznak.

Fotó: Adobe Stock