Hagyományos kínai orvoslással a szénanátha ellen
Igazán aggasztó, hogy a pollenallergiások, más néven szénanátha tüneteiben szenvedők száma évről évre nő. Az iparosodott országokban a légúti allergiás esetek száma az utóbbi évtizedekben kb. a hússzorosára nőtt. Egyes országokban, pl. Németországban a felnőttek egyharmada érintett.
Hogyan kezeli a kínai orvoslás a szénanáthát?
A nyugati orvoslás mellett a hagyományos kínai orvoslás is hathatós módon képes enyhíteni a tüneteket – igaz, egyelőre egyik sem képes a betegséget véglegesen meggyógyítani. A kínai orvoslás két legfontosabb gyógymódja a fitoterápia és az akupunktúra. Ezeket kiegészítheti a dietetika, illetve a kínai masszázs (tuina), továbbá a meditáció és a csi-kung. A kínai orvoslás módszerei a szénanátha akut és tünetmentes fázisában egyaránt alkalmazhatók. Az akut fázisban a terapeuta a tünetekre koncentrál, azok csillapításán dolgozik, a tünetmentes szakaszban pedig az okokat kezeli.
A kétféle megközelítés nagyon fontos a kínai orvoslásban. A kiváltó okok alapján történő kezelést kb. három hónappal a pollenszezon előtt meg kell kezdeni, hogy sikeresen megelőzzük a szénanátha akut tüneteit. A szakképzett terapeuta által végzett kezeléseken kívül azonban a páciens is sokat tehet azért, hogy enyhítse a szénanátha szimptómáit. A hagyományos kínai orvoslás szerint a betegségeket külső és belső kórokozó tényezők idézik elő. A külső (klimatikus) tényezőket a kínai orvosi könyvek a meteorológiai jelentésekből ismert fogalmakkal írják le (hideg, szél, forróság, nedvesség, szárazság).
Az akut szénanátha és a szél
Az ősi kínai természetfilozófia értelmében a klimatikus tényezők nem csak a földfelszín történéseit, de az emberi szervezet működését is befolyásolják. Az ókori Kínában felfigyeltek az éghajlati változások és a szervezetben zajló események közötti hasonlóságokra. Az akut szénanáthát kínai szempontból a szél okozza, általában hideggel kombinálva. A szél elsősorban a test felső részeit – a fejet, a nyakat, a szemet és az orrot – támadja.
A szél mozgékony, cikázó jellegű – ezek a tulajdonságok tükröződnek a tüneti képben. A tünetek hirtelen, viszonylag heves formában, és vándorló jelleggel, hol itt, hol ott jelentkeznek. Sokan kifejezetten érzékenyek a szélre, amely többek között a közönséges megfázás fő kórokozója a kínai orvoslás szerint. Huzatot kaptam – gyakran mondjuk ezt, ha szeles az idő, vagy valóban huzatos helyen tartózkodtunk, és jelentkeznek a hűlés első szimptómái.
A szél ezen kívül okozhat viszketést, szárazságérzetet és merevséget is. A szél nem csak önálló kórtényező, de a többi külső kórtényező, többek között a pollenek és a kórokozók testbe történő behatolását is segíti, támogatja. Az egyes kórtényezőkhöz egy-egy évszak is köthető. A szélhez a tavasz, ilyenkor sokkal érzékenyebben reagálunk rá. Érdekes, hogy ez pontosan egybeesik a virágpor szállásának, azaz a szénanáthaszezonnak a kezdetével. A hideg hőmérséklet csökkenti immunrendszerünk működésének hatékonyságát. A kínai orvoslás szerint ilyenkor a „külső hideg ártó behatolásáról” beszél – ez egy kórmodell neve.
A hideg szerveink működését is lelassíthatja
A hideg behatol az akupunktúrás csatornákba, ízületi és izomfájdalmakat okozva. Gondoljunk csak jéghidegre fagyott ujjainkra, amikor télen elfelejtünk kesztyűt húzni. Ujjaink megdermednek, talán kissé el is kékülnek, sajognak, és nem tudjuk őket mozgatni. A hideg szerveink működését is lelassíthatja. A külső hideg általában széllel társul, ezért a kínai kórmodellek leírásában is gyakran szerepel a „szél-hideg ártalom behatolása” megnevezés. A kínai orvoslás szerint test, lélek és szellem egészséges működése szempontjából nélkülözhetetlen a csi és a vér.
A csi állapota testi funkcióink és ellenálló képességünk szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen. Ha a csi és a vér legyengül, immunrendszerünk működése romlik, így nem vagyunk képesek adekvát módon reagálni a külvilági ingerekre. Ennek lehetséges következménye a megfázás vagy a szénanátha.
Terhesség után hirtelen jelentkező szénanátha
Aki szénanáthás, nyilván megfigyelte már, hogy betegsége igen változékony módon képes megnyilvánulni. A tünetek egyik évben igen erősek, míg máskor kifejezetten enyhék, vagy akár teljes tünetmentesség is előfordul.
A csi és vér kínai elmélete magyarázattal szolgál minderre. Ha pl. hosszabb ideig betegeskedtünk, vagy télen nem támogattuk szervezetünk regenerálódását, tavaszra a csi és a vér kimerül, immunrendszerünk legyengül – mindez ideális feltételeket teremt a szénanátha kialakulásához. Rendszeresen előfordul, hogy a nők szülés és szoptatás után tavasszal hirtelen szénanáthásak lesznek.
Ez szerencsére egy-két év múlva megszűnik. A terhesség, a szülés és a szoptatás rendkívüli terhelést jelent a szervezetnek, kimerítik a csi-t és a vért. Ha bizonyos idő múlva ismét feltöltődnek a raktárak, az immunrendszer állapota is stabilizálódik, amitől megszűnik a szénanátha is. Fontos tehát, hogy szervezetünk csi-jét és vérét támogassuk, tápláljuk. A csi termeléséről a kínai elmélet szerint három szervrendszer gondoskodik: a lép, a tüdő és a vese.
A lép kivonja a táplálékok csi-jét, a tüdő a légzés révén oxigénnel és csi-vel látja el egész testünket, a vesék pedig raktározzák az energiát. A vért elsősorban a lép termeli, a folyamatot pedig a vesék támogatják. Ha a lép jól működik, a táplálékok csi-jéből vért termel. A lép működését kiváló minőségű, főként párolt és főtt élelmiszerek, javarészt zöldségek fogyasztásával támogathatjuk.
Naponta kétszeri meleg étkezés – ez az egyik legfontosabb alapszabály. Télen nem javasolják hideg és nyers ételek fogyasztását, ugyanakkor a mértékletes húsfogyasztás kifejezetten ajánlott. A szervezetünkben termelődő csi és vér erejének megőrzéséért mi magunk vagyunk felelősek. A professzionális terápia igénybevétele mellett mindannyian sokat tehetünk immunrendszerünk működésének megőrzéséért, pl. rendszeres testmozgással, csi-kung gyakorlatok végzésével. A vese energiáinak megőrzését az aktivitás és pihenés megfelelő arányával biztosíthatjuk. Fontos a megfelelő mennyiségű alvás, és a napközbeni pihenők beiktatása is.
A csi és a vér fogalma a távol-keleti medicinában
A csi az egész univerzum legalapvetőbb jelensége. Minden csi – az anyag és az energia, az emberi test, a lélek és a szellem egyaránt ebből épül fel. A testi funkciók és minden betegség a csi állapotának és mozgásának kifejeződése. Ha kellő mennyiségű csi van jelen, és akadálytalanul áramlik az szervezetben, egészségesek vagyunk.
Ha a csi legyengül és/vagy szabad áramlását valami akadályozza, megbetegszünk. A vér (Hszüe) a kínai orvoslás sajátos koncepciója. Részben azonos a vér nyugati fogalmával, de annál jóval több dolgot is magába foglal. A „kínai vér” testünk alapszubsztanciája, amely táplálja szerveinket, izmainkat, szöveteinket, nedvesen tartja nyálkahártyáinkat, és táplálja az inakat. A vér állapota alapvetően meghatározza testünk, lelkünk és szellemünk állapotát. Ha erős és bőséges, testünk, lelkünk és szellemünk is erős, kiegyensúlyozott és stabil. A vér szoros kapcsolatban áll a csi-vel. Párost alkotnak, kölcsönösen erősítik, támogatják, táplálják egymást. A csi mozgatja, áramoltatja a vért, a vér pedig táplálja a csi-t.
Szénanátha ellen masszázs
1. Foglaljon helyet kényelmesen egy széken, lábait zárja össze.
2. Mindkét tenyerét helyezze az arcára, és dörzsölje az arcát a tenyerét felváltva fel-le mozgatva 12-szer. Ezután végezzen körkörös mozgást, mintha arcot mosna.
3. Mutatóujjával nyomja meg a vastagbél 20-as pontot. Közepesen erősen nyomja a pontot, és tartsa ki a nyomást kb. 1 percig.
4. Ujjbegyeivel finoman kopogtassa végig bentről kifelé haladva a szemöldökét. Kezdje a hólyag 2-es pontnál, és haladjon egészen a szemöldök külső széléig. Ezután haladjon visszafelé, a hólyag 2-es pontig. Kopogtassa egy ideig a gyomor 2-es pontot.
5. Ezután erőteljesen masszírozza a vastagbél 4-es 11-es pontját mindkét végtagján. E két pontot a többiektől függetlenül is érdemes naponta többször masszírozni, ahányszor csak eszébe jut.
Krizantémvirág-tea
A szénanátha okozta szempanaszok enyhítésére igyon krizantémvirágból főzött teát. Rendszeres fogyasztása megnyugtatja a szemet. Elkészítése: Három krizantémvirágot öntsön le fél liter forrásban lévő vízzel. Tíz perc múlva vegye ki a vízből a virágokat. Krizantémvirágot bioboltokban lehet kapni.
Akupresszúra akut szénanátha ellen
Az akut szénanátha általában szemviszketést, a szem vörösségét és égő érzetét okozza. Ugyanez zajlik a torokban és az orrban is. Aku – presszúrával hatékonyan enyhíthetjük ezeket a kellemetlen tüneteket
és panaszokat. Ennek érdekében naponta többször masszírozzuk az alábbi pontokat. Az akupunktúrás pontokat egyes belső szervekhez fűződő kapcsolatuk alapján nevezik meg, és számmal látják el.
Gyomor 2
Ez a pont lehűti a szem forróságát, csökkenti irritációját és kitisztítja a látást. A pupillákkal egy vonalban, a szem alatt, a szemgolyó ürege alatti kis mélyedésben található.
Hólyag 2
Ez a pont különlegesen szoros kapcsolatban van szemeinkkel. Csillapítja a szem vörösségét, szabályozza a könny termelődését. A szemöldök belső végén, egy kis, kitapintható csontos mélyedésben találjuk.
Vastagbél 20
A pont felszabadítja az eldugult orrot, és csillapítja az irritációt. Közvetlenül az orrszárny mellett, a szájzugtól az orr felé haladó ráncban, egy kitapintható kis mélyedésben található.
Vastagbél 11
Lehűti a forróságot (lázcsillapításra is használják) és a gyulladást, csökkenti a szemhéjak duzzanatát. A könyököt 90°-ban behajlítva, a könyök külső oldalán, a hajlításkor keletkező ránc végén található.
Vastagbél 4
Ez az egyik legfontosabb, arcra ható pont. Csillapítja az arcon és a fejen zajló gyulladásokat. A hüvelykujj és a mutatóujj közötti részen található. Figyelem: Terhes nőknél szigorúan ellenjavallt, mert vetélést okozhat!
Fotó: Adobe Stock
