Légúti betegségek a hko szemszögéből

Amikor a légúti betegségek témaköréről beszélünk, általában a köhögés, a nátha, a rekedtség jut eszünkbe, és esetleg a makacsabb melléküreg-gyulladások, a  krónikus hörghurut (bronchitis), az asztma és az allergiák. Ez a felsorolás gyakorlatilag keretbe foglalja a felső és alsó légutak betegségeit, amelyek lényegében a nyálkahártyák váladékképződéssel járó gyulladásos folyamatai.

Egészen más asszociációkat ébreszt, ha pszichoszomatikus szemszögből közelítjük meg a  légzést és a légúti betegségeket: ilyenkor az emocionális stabilitás, a rezonálásra való képességek, a testtartás és az egész test mozgékonysága juthat eszünkbe. Mellesleg a légzésterápiás gyakorlatok rendkívül hasznosak lehetnek az asztma és a szénanátha kezelésében.

A ritmikus rendszer jelentősége

E két dimenzióra a hagyományos kínai orvoslás egymástól elválaszthatatlan egészként tekint, és a tüdő-vastagbél funkciókörhöz kapcsolja. (A kínai orvoslás szervmegnevezései a mi fogalmainknál sokkal tágabbak és sokkal több funkciót ölelnek fel. A kínai tüdő tehát nem csupán a mi tüdőfogalmunkat fedi le.) A tüdő-vastagbél funkciókör két alapvető területet fed le: vitalitásunk ritmikus működését, másfelől a bőr és nyálkahártyáink által lebonyolított anyagcsere-folyamatokat.

Az emésztőszervrendszerrel ellentétben a légutak „zsákutca” jellegűek. A belégzés és a kilégzés ugyanazon az útvonalon zajlik, csak az áramlás iránya fordul meg. Ez a folyamatos ritmikus mozgás a befogadás és kibocsátás között nélkülözhetetlen életben maradásunkhoz. Ezek alapján érthető, hogy a kínaiak a tüdőt miért tekintik szervezetünk ritmikus funkcióit jelképező szervnek.

Tüdő: gázcsere és elhatárolódás a külvilágtól

A tüdő a gázcsere, a rezonancia, a kommunikáció, az immunitás szerve. Ez egyaránt vonatkozik klimatikus tényezőkre és a szociális kapcsolatokra is. Az atmoszféra kettős jelentése tökéletesen illeszkedik a kínai pszichoszomatika fogalmaihoz:

Friss levegő, hűvösség, forróság – mindez éltethet, de válhat ellenségünkké is, kimeríthet, támadhat, amikor ellen kell állnunk ennek a támadásnak, elhatárolódni tőle.

Másfelől, ha vidám társaságban vagyunk, átragadhat ránk a jó hangulat, de ki is meríthet a hangoskodás stb., ekkor szintén elhatárolódunk.

Azoknál, akiknél gyermekkorukban atópiás betegség alakul ki (szénanátha, asztma), gyakran látható ez a kétszeres védekezési képtelenség. Hajlamosak a fertőzésekre, ugyanakkor szociális, pszichés szempontból is rendkívül érzékenyek, sérülékenyek.

A tüdő kapcsolt párja a kínai orvoslás rendszerében a vastagbél. Utóbbi feladata a felületeken, azaz a bőrön és a nyálkahártyákon zajló anyagcsere-folyamatok biztosítása: a tápanyagok felvétele és az elhasznált vagy szennyezett anyagok kiválasztása. Mindez fundamentális jelentőséggel bír mind egészségünk, mind vitalitásunk, valamint belső szerveink működése szempontjából. A felső légúti betegségek, fertőzések, valamint az allergiák tehát először a vastagbél funkcióját zavarják meg, ezután következik „partnere”, a tüdő.

A pontos diagnózis minden hagyományos kínai gyógymód bázisa

A hagyományos kínai orvoslás öt pillérre támaszkodik:

• akupunktúra,
• kínai gyógynövény-terápia,
• tui-na masszázsterápia,
• csi-kung,
• kínai dietetika.

Ezek közül főképp az első kettőt alkalmazzák az akut és a krónikus légúti betegségek kezelésében. Azonban a csi-kung (mozgás- és légzésterápia) is bizonyítottan pozitív hatású az asztma kezelésében, és a tyúkhúsleves is kiváló hatású az akut fertőzések leküzdésében (főképp, ha az állat nem tömegtartásból származik).

Mint minden gyógyításnál, a hagyományos kínai orvoslás esetében is a pontos diagnózis mindenfajta terápiás tevékenység nélkülözhetetlen alapja. A diagnosztikával meghatározható, pontosan hol zajlanak a légúti betegségek, milyen hatásokra jött létre, milyen állapotban van a  páciens immunrendszere, hogyan reagál a külvilági ingerekre. A kínai diagnosztika eszközei közé tartozik a páciens alapos kikérdezése, a nyelv vizsgálata, a pulzus tapintása a csuklónál, a hallgatózás, megszemlélés és szaglás. Csak alapos és pontos diagnózis alapján lehet összeállítani a beteg számára a megfelelő gyógynövényrecepteket, illetve meghatározni a gyógyítást elősegítő akupunktúrás pontokat. Nem minden nátha egyforma, ahogy nem minden asztma sem az; a kínai medicina kb. 1000 különféle fertőzéses kórképet ismer.

Az egészséges immunrendszer képes megbirkózni az akut fertőzéssel

A természetgyógyászat jól ismert hitvallásának megfelelően, miszerint a terápia mindig legfeljebb csak támogatni tudja a szervezetet az öngyógyítás útján, a kínai orvoslás immunterápiái is az amúgy egészséges embernél szövődménymentesen zajló akut légúti fertőzést veszik alapul: Hogyan reagál és hogyan védekezik az immunrendszer a fertőzésre?

A támadás kívülről érkezik. A nyugati orvoslás ezt vírusfertőzésnek nevezi, a kínaiak pedig „szél és hideg ártó hatásáról” beszélnek (e fogalmak a kínai orvoslásban is tágabb értelemben használatosak). E külső ártó hatások aktiválják a szervezet védekező erejét, aminek neve kínaiul: vej csi. Ilyenkor tüsszentünk, csiklandoz az orrunk, kapar a torkunk, borzongunk, betegnek, levertnek érezzük magunkat. Az orvos felületes, talán kissé feszes pulzust tapint, a nyelvet fehér lepedék fedi.

A légúti betegségek természetes lezajlása során az immunitásért felelős nyirokfolyadék keringése fokozódik a nyálkahártyákban, aminek hatására azok megduzzadnak. Ekkor dugul el az orrunk, nyomást érzünk a melléküregekben és száraz köhögés gyötör. Ezután sokaknál a betegség fentről (torok, orr) lefelé halad és elér a hörgőkhöz, a nátha átalakul torokfájássá és köhögéssé.

A duzzanattal járó stádium után következik a szekréciós fázis, amikor nyálkás váladékok termelődnek és ürülnek az orrból, a garatból és a hörgőkből. Ezután a nyálkahártyák kezdenek megnyugodni, a páciens kissé fáradtnak, de megújultnak érzi magát, és kb. egyheti betegség után ismét egészséges.

A krónikus fertőzést mindig az akut fázis elnyomása előzi meg

Ha a fertőzés a fentieknek megfelelően zajlik, a betegnek szinte nincs is szüksége támogatásra, segítségre, kezdetben elegendő némi hársvirág- vagy bodzavirágtea az immunrendszer szelíd támogatása érdekében. Később, ha szükséges, alkalmazhatunk köptetőket a nyálka felhígítása érdekében, de a páciensnek mindenekelőtt nyugalomra, pihenésre van szüksége. Lehetőleg ne étkezzen túl bőségesen.

 Sajnos ezzel az ideálisnak mondható folyamattal egyre ritkábban találkozhatunk. A teljesítményorientált ember elfelejtette, hogy van immunrendszere, amelyre rábízhatja magát, egyúttal elszokott az ezzel járó élettani folyamatok kellemetlenségeitől. Ennek megfelelően tovább hajtja, hajszolja magát, nem vesz tudomást a betegségről, inkább elnyomja annak tüneteit mindenféle szintetikus gyógyszerrel (orrcseppekkel, fájdalomcsillapítókkal stb.). Ugyanakkor túl sokat eszik, iszik és dohányzik. Az immunrendszer ilyenkor kénytelen az étellel foglalkozni, ahelyett, hogy a vírus ellen fordítaná minden erejét. A következmény: elégtelen immunválasz, a szekréciós fázis elmarad, a nyálkahártyák krónikusan irritáltak maradnak.

A fertőzés átalakul, és néhány hét múlva homloküreg-gyulladás vagy hörghurut formájában tér vissza. Végül a fertőzés idültté válik, ami hosszabb távon a nyálkahártyák károsodását vonja maga után.

Különleges alesete az allergia

A nem teljes mértékben gyógyuló fertőzés különleges alesete az allergia. Ez az állapot a krónikus légúti betegségek, fertőzések talaján könnyen kialakul az arra hajlamos személyeknél. Az allergia a kínai orvoslás szemszögéből hatékonyság hiányában kialakuló hiperaktivitás.  A nyálkahártyák nem képesek megfelelő időben nyálkát, slejmet termelni, ehelyett fokozott mértékű gyulladásos reakciókat produkálnak, ami viszketéssel, égő érzettel, tüsszögéssel, szemviszketéssel, az orrnyálkahártya irritációjával, a hörgők görcshajlamával jár. A nyálkahártyák inkább szárazak, legfeljebb híg, vízszerű szekrétumot termelnek, ami a gyógyulás nyálkatermelődési fázisának elmaradására, illetve kisiklására utal. Az allergia kezelése csak akkor lehet sikeres, ha a nyálkahártya ismét képes „valódi” slejmet termelni. Ez nyúlós, szálat húzó, esetleg zöldes vagy sárgás váladékot jelent.

Az orvos első feladata abban áll, hogy világossá tegye páciense számára, hogy a megfelelő és produktív módon végigvitt fertőzést nem szabad elnyomni, sőt az így lezajló fertőzés semmi mással nem helyettesíthető forrása egészségünknek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fertőzést komolyan kell venni, a munkát szüneteltetni kell, vagy legalábbis két sebességfokozattal lejjebb kell kapcsolni közben. A nyálkahártya-duzzanatot lelohasztó spray-k is károsak, hiszen a duzzanat egyben fokozott immunológiai aktivitást jelent, amit semmiképp sem szabad elnyomni. Az eldugult orr kezelésére sokkal alkalmasabb pl. a tengeri sóoldatot tartalmazó spray, illetve az akupresszúra. Hasonló a helyzet az antibiotikumokkal is, amelyek ráadásul a gyakori és indokolatlan használat következtében fokozatosan elveszítik hatásukat, ezért nem segítenek, amikor igazán szükség volna rájuk.

A kínai gyógynövényes terápia nem alkalmas otthoni öngyógyításra

A légúti fertőzések kezelésében a talán leghatalmasabb és legdifferenciáltabb eszköztárat a kínai gyógynövényes terápia kínálja. Segítségével az akut, lázas fertőzéseket és a krónikussá vált folyamatokat egyaránt sikeresen lehet kezelni. Azonban a kínai orvoslás gyógynövényei nem valók laikusok kezébe, mivel a kínai orvosságok rendkívül erősek és specifikus hatásúak.

Légúti betegségek tüneteinek gyors enyhítése akupunktúrával

A mutatóujjtól induló és az orrunk mellett végződő vastagbél-meridiánon számtalan, az orrnyálkahártyára és a melléküregekre ható akupunktúrás pont található. Ezek akupunktúrás kezelésével gyorsan, hatékonyan feloldható az orrdugulás, a váladék kiürülése és csillapíthatók a fájdalmak is. A legfontosabb pontok, amelyek akupresszúrás kezelésre is alkalmasak:

• Vab. 1 – torokfájásra,
• Vab. 4, 10, 20 – főképp utóbbi az orrdugulás megszüntetésére,
• Tüdő 7 – asztma ellen,
• Tüdő 11 – rekedtség ellen,
• Húgyhólyag 2 – orrdugulásra.

A fentiek mellett általában a gyomormeridiánon (a toxikus salakanyagok „megemésztéséért” és a nyálka feldolgozásáért felel) található pontok közül is kezelünk néhányat. A szénanátha  tüneteinek enyhítésében igen hatásosak a hát felső részén (pl. H 11-13) elhelyezkedő pontok, amelyek feladata az olyan tünetek enyhítése, amit a kínaiak „szél-hőség támadásnak” neveznek – ez magyarul az immunológiai hiperaktivitás fékezését jelenti. 

A kínai gyógynövény-terápia legfontosabb növényei

Az akut fertőzéseknél adott gyógynövények nagy csoportját – szükség szerint – melegítés, hűtés, tünetenyhítés, lázcsillapítás céljából vagy azért adják, hogy a lebénult immunrendszernek segítsenek ismét talpra állni. További cél lehet a verejtékezés fokozása vagy csillapítása.

E csoport jellegzetes képviselője a csikófarkfű (Ephedra sinensis), amely melegítő és serkentő hatású, vagy a krizantémvirág (Flos chrysanthemi), amelyet torokfájásra vagy a szemek érintettsége esetén kap a beteg.

Amikor a nyirokrendszer érintett, fáj a beteg torka, nyirokcsomói megduzzadnak, hűtő és méregtelenítő növényeket adunk: pl. a Forsytiae nevű növény termését.

További növénycsoportot kell alkalmazni, amikor bőséges a slejm termelődése: a régi, letapadt, besűrűsödött slejmet fel kell hígítani, és csillapítani a köhögést. Elő kell segíteni a slejm kiválasztását és kiürítését, a nyálkahártyákat nedvesíteni kell. E célból többek között az Európában is honos keserű mandula magját (Semen armenicacae amarae) kaphatja a beteg.

A sorozatos fertőzés által kimerített, elgyötört és sérülékennyé vált nyálkahártyák regenerálódását segíti pl. a Mou-Tan, egy pünkösdi rózsafajta (a Paeonia suffruticosa) gyökerének kérge.

Fotó: Adobe Stock