Szénanátha holisztikus szemmel
Ezek a szénanátha jellemző tünetei. Egyre több ember szenved szénanáthában. Meg is találtuk az egyik főbűnöst a parlagfű személyében, s törvényileg irtó hadjáratot is indítottunk ellene. Aki parlagfűt fedez fel magánterületén, a pénzbüntetés terhe mellett köteles e növényt kiirtani, elpusztítani. Az a szomorú ebben, hogy nem csak a parlagfűre, azaz a virágporára lehetünk, vagyunk allergiásak, hanem mindenféle más virág porára is. Kezdhetjük a sort a fűvel, folytathatjuk az akáccal stb. Ezen az alapon növényeinket megtizedelhetnénk.
Mi lettünk érzékenyebbek?
Ám 20-30 évvel ezelőtt lényegesen kevesebb szénanáthás volt. Mi történhetett közben? Agresszívebbek lettek talán növényeink, virágporaink, vagy talán mi lettünk érzékenyebbek? Ha lehet gyógyítani, akkor hogyan, mik a lehetőségek a modern medicina tárházában, s hogyan látja ezt egy természetgyógyász?
A modern medicina két utat mutat. Az egyik a tüneti kezelés, mely súlyosabb eseteknél a cortisont is beveti, a szokásos antiallergikumok mellett. Ez az oldal egyértelműen tüneti kezelés, s hosszú távon bizony maradandó mellékhatásokra is számíthatunk. A másik út az injekciós kezelés, melyben allergikumot juttatunk a szervezetbe, felhígítva, először minimális, majd lassan emelt adagolásban. Így szoktatjuk rá a szervezetet az allergénre, az anyagra, melyet nem tud kellőképpen tolerálni. Ha pechünk van, akkor több anyagra is allergiásak vagyunk, így a kezelés igen hosszadalmassá is válhat. Ráadásul nincs is garancia arra, hogy teljesen eltűnik az allergiánk.
Szénanátha holisztikus szemszögből
Holisztikus szemszögből nézve az allergia bizonyos részét, a hajlamot örökölhetjük is. De az allergiát sikeresen tudjuk mellékhatásmentesen kezelni a test- és a fülakupunktúra módszereivel.
A test akupunktúrapontjainál főleg a vastagbél, a lép-hasnyálmirigy, a vékonybél-, a gyomor-, a tüdő-, a hólyag-, az epemeridián bizonyos pontjai jöhetnek számításban. Filozófiájuk szerint a szél/huzat, forrósság, nyirkosság biotóp faktorok hatására a szervezet ellenálló képessége legyengült, s így alakulhatott ki az allergia.
A fülakupunktúrás kezelés lényegesen egyszerűbb: az allergia pontját, a tüdőt nyugtató pontokat szúrjuk meg. Itt szintén tüneti kezelést alkalmazunk, de teljesen mellékhatásmentesen.
Allergia esetén a homeopátia is tüneti kezelés. Alkalmazható az alium cepa (vöröshagyma), az eupatorium, a phophorus, a calcium carbonikum, a lycopodium, a kalium bichromikum, a sabadilla, hogy a legismertebbeket említsem. Természetesen itt a homeopátia szabályai szerint kell eljárnunk, s a leghasonlóbb szert kell adnunk. A homeopátiás kezelés is mellékhatásmentes, csak arra kell vigyáznunk, hogy ne adjuk állandóan, hisz akkor újra előjöhetnek a tünetek – immár a szer hatására.
A természetgyógyászati kezelésmódokat szezononként újra és újra kell alkalmazni.
Igen jó eredmény érhető még el a sajátvér-kezeléssel, homeopátiás adalékkal, ózonnal dúsítva. Itt már tartósabb gyógyulás is előfordul, hisz az allergiára való hajlamot befolyásoljuk, csökkentjük a sajátvér-ózon segítségével.
A legjobb eredmények az antropozofikus gyógyszerekkel érhetők el. Az antropozofikus gondolkodás szerint a szénanátha esősorban elhatárolási probléma. A személyiség nem tudja kellőképpen elhatárolni, megvédeni magát a környezetétől. Vékony a „védőrétege”. Erre a hiányra Rudolf Steiner, az antropozófia atyja két szert, azaz egy-két komponensi növényi szert, valamint egy fémet javasolt. Azt vallotta, hogy olyan szerre van szükségünk, mely egyrészről tulajdonságaiban a környezetétől szilárdan el tudja magát határolni, másrészről, ha szűrve is, de kommunikálni tud a környezetével. Gyógyszerként a citromot és a birsalmát jelölte ki. Fém elemnek az ólmot választotta. Sajnos az utóbbi években csökkent a kombináció hatásfoka, aminek az egyre fokozódó környezetszennyeződés az oka. Egyre nehezebb előállítani szennyezőanyag-mentes gyógyszert, ezért már nem csak az egyén elhatárolódási problémáját kell megoldani, hanem intenzív méregtelenítésre is szükség van a kezelés előtt és alatt.
Allergiás keresztreakciók
A szénanáthában szenvedőkről azt hisszük, hogy legalább télen panaszmentesek, mégis sokan a pollenmentes évszakban is hasonló reakciókat figyelhetnek meg magukon, mint tavasszal vagy nyáron.
Panaszaik sokszor egy alma vagy sárgarépa elfogyasztása után jelentkeznek.
E jelenség magyarázata az, hogy az élelmiszerekben található vegyületek közül van néhány, amelyik hasonló fehérjeszerkezetű, mint az eredeti allergén. Sokszor nem könnyű megállapítani vagy megjósolni, hogy melyik élelmiszer okoz keresztreakciókat, mert a reakció gyakran csak évekkel a szénanátha jelentkezése után észlelhető.
Általában elmondható, hogy ha valaki az égerfa, a nyírfa vagy a mogyoró pollenjére allergiás, várhatóan bizonyos almafajták (golden, granny smith, delicious), körte, sárgabarack, cseresznye, szilva és mogyoró-, ill. diófélék elfogyasztása után is allergiás reakciókra számíthat. A fekete ürömre és útifűre érzékenyeknél a zeller, a sárgarépa, az ánizs, a kömény, a kamilla, a petrezselyem, a kapor, a gyömbér és a fahéj válthat ki allergiás reakciót. A deszenzibilizálás módszere a keresztreakciók esetében is hatásos.
Fotó: Adobe Stock
