Táplálékallergia kialakulásának okai és kezelése
Elméletileg bármilyen környezeti anyag lehet allergén, egyesek mégis gyakrabban váltanak ki allergiát. Vizsgáljuk meg, milyen okok állnak a táplálékallergia hátterében.
Az allergének csoportjai
Az allergéneket négy csoportra osztjuk:
a) inhalációs allergének: pollenek, gombaspórák, házipor, állati nedvek (mérgek, nyál, vizelet…), rovarok, valamint ízeltlábúak váladékai (különösen a poratkáé).
b) orális allergének: különböző ételek, gyógyszerek… stb.
c) injektált anyagok: gyógyszerek, rovarcsípés és más injektált allergének.
d) kontakt allergének: növényi olajok, kozmetikumok, parfümök, nikkeltartalmú ékszerek, hajfestékek, mosószerek, gyapjú, külsőleg alkalmazott gyógyszerek, hajfestékek, a foglalkozás körében használatos kémiai anyagok.
Sűrűn tapasztaljuk, hogy az allergia (a táplálékallergia is) hátterében öröklődési hajlam áll, mely komplex genetikai tényezőkre utal. Ezt a fajta allergiás reakciót atopiásnak nevezzük, és ezzel olyan öröklött tulajdonságot jelölünk meg, amely szénanátha, asztma, ekzematoid dermatitis (ekcéma), vagy allergiás gastroenteropathia (az allergia emésztőrendszeri megnyilvánulása) formájában jelentkezik.
Az atopiás beteg hajlamos a környezetében előforduló különböző allergének ellen Ig-E antitestek termelésére. Ezeken a betegeken az Ig-E termelést allergénkivonatok segítségével bőrtesztekkel vizsgálhatjuk. Az Ig-E ellenanyag a serumban RAST- vagy ELISA-teszttel is kimutatható. Ezt a vizsgálatot antihisztamin-kezelés nem befolyásolja, de az eredmény gyakran álpozitív vagy álnegatív is lehet.
Anélkül, hogy száraz tudományos információkba bonyolódnánk, legalább nagyvonalakban tájékozódjunk, mi is játszódik le egy allergiás beteg szervezetében.
Ez játszódik le az allergiás beteg szervezetében
Az immunológiai alapon létrejött gyulladás fő útja az antigénnek a T-sejtekkel, másik pedig az antigénnek a B-sejtek produktumával (antitestekkel) való reakciója. Az allergia kialakulásában az antitestek öt immunglobulin-osztálya közül csak három (Ig-G, Ig-M, Ig-E) vesz részt. Az allergénnel való első találkozás alkalmával a keletkezett antitestek a nyálkahártya bizonyos sejtjeinek a membránján (külső burkán) helyezkednek el. Ha ismételten bekerül az antigén a szervezetbe, akkor az antitestek elcsípik és összekapcsolódnak vele. Ennek hatására a sejtekből hisztamin szabadul fel. Egészséges szervezetben a folyamat ésszerű korlátok között folyik, ezért a T-szupresszor, gátlósejtek a felelősek. Az allergiás betegeknél felborul az egyensúly, és a hisztamin gátlás nélkül áramlik ki a sejtekből. Ez felelős az allergia (táplálékallergia) mindenfajta kísérőjelenségéért.
Szervezetünk a környezettel a bőrön, az emésztőrendszer nyálkahártyáján és a légutak nyálkahártyáján keresztül folyamatos kapcsolatban áll.
Mivel az allergén idegen – azaz környezeti – anyag, ezek a szervek az allergiás betegségben a leggyakrabban érintettek. Igaz, hogy az allergia (táplálékallergia) átterjedhet az érrendszerre és egyéb belszervekre is, sőt szisztémás formájában (anaphylaxia, serumbetegség) is megnyilvánulhat. A legtöbb allergén molekulasúlya 10 és 70 kilodalton közötti. A 10 kD-nál kisebb molekulák nem képesek hidat alkotni a szomszédos Ig-E molekulák között a hízósejtek felszínén, amely az allergiás reakció mediátorainak felszabadulásához vezet, viszont a 70 kD-nál nagyobb molekulák nem jutnak át az egészséges nyálkahártya felszínén. A bőrfelületünk kb. 2 m2, a légutak nyálkahártyájának a területe kb. 100 m2, az emésztőrendszer nyálkahártyájának területe 400 m2.
Az immunrendszer megerősítése
A fenti arányokból világossá válik, mennyire fontos az allergia szempontjából, hogy az emésztőrendszerünk nyálkahártyája ne károsodjon. Ráadásul az immunrendszer több mint 70 százaléka a bélfalon található. Sajnos a helytelen táplálkozás, a nem indokolt antibakteriális kezelés felborítják az egyensúlyt és a bélflóra megváltozik, beleinkben elszaporodnak a gombák és a kórokozó baktériumok. A károsodott bélfal könynyen átereszti a nagy molekulájú étkezési és bakteriális allergéneket. Ez automatikusan gyengíti az immunrendszer elhárítóképességét. A gombák elszaporodása a béltraktusban önmagában is fenntartója lehet az allergiának. Mindezt kiküszöbölhetjük élő flórás joghurt rendszeres fogyasztásával, mely gazdag bizonyos, számunkra rendkívül fontos baktériumban, a Lactobacillus Acidophilusban. Az Acidophilus kedvezőtlen körülményeket teremt különféle kórokozóknak: clostridiumoknak, különböző baktériumoknak, illetve gombáknak. Figyelemre méltó, hogy az Acidophilus elősegíti egy antibiotikum (colicin) termelődését, így gyakran fölöslegessé teszi az antibiotikus kezelést. Rendszeres használata tisztán tartja a beleket, fontos szerepe van a B-vitami-nok szintézisében, zsírok, aminosavak és a laktóz feldolgozásában.
A hagyományos orvostudomány az allergiás betegek kezelése során négy alapelvet vesz figyelembe: az allergén vagy irritáló anyagok kerülését, gyógyszeres kezelést, immunterápiát és a megelőzést, de sajnos a háziporatka, penészgomba, parlagfű vagy kedvenc háziállat elkerülését gyakran lehetetlen véghezvinni. Az allergénkivonat rendszeres injectiója során az Ig-E antitest szintje folyamatosan csökken, de fennáll a veszélye a szisztémás reakció és az anaphylaxiás shock kialakulásának.
A jelenleg használt gyógyszerek specifikus hatása arra irányul, hogy megállítsák az allergén-antitest kölcsönhatására kialakuló, szöveti károsodáshoz vezető folyamatokat. Egyes gyógyszerek a hisztamin felszabadulását szabályozzák; mások a simaizmok görcsét lazítják; megint mások megakadályozzák, hogy a szövetkárosító hatású gyulladásos sejtek az allergiás reakció helyszínére eljussanak. A megelőzés egyik fontos része a csecsemők anyatejtáplálása, különösen olyan családokban, ahol gyakran fordul elő asztma, szénanátha vagy ekcéma. Ilyenkor a növényi és állati eredetű ételek, különösen az erősen allergén tojás, tej, mogyoróvaj és déligyümölcs bevezetését legalább 6 hónapos korig ki kell tolni. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szoptató anyák étrendjéből is maradjanak ki az erősen allergizáló tápanyagok.
Az allergiát leggyakrabban kiváltó élelmiszerek (táplálékallergia)
| Veszélyes élelmiszerek | Leggyakoribb tünetek |
| Tejtermékek: tej, tejszín, jégkrém, sajtok, vaj. | Emésztési zavarok: hasmenés, székrekedés, felfúvódás, migrén, ekcéma, felső légúti hurutok. |
|
Kávé, kakaó, déligyümölcsök, aprómagvas gyümölcsök (eper, málna stb.) | Kiütések, duzzanatok, gyomorpanaszok, asztma, ekcéma is felléphet. |
| Liszt, kenyér, sütemények, árpa, rozs, zab, minden olyan élelmiszer-ipari termék, mely hidrolizált növényi fehérjét tartalmaz |
Migrén.Coeliacia (lisztérzékenység); Hasmenés, fogyás, vérszegénység. |
| Tojás. Tojáshabbal készült sütemények, majonéz, jégkrém, fagylalt, madártej stb. | Kiütések, gyomorpanaszok, ekcéma, asztma, viszketés. |
| Füstölt halak, friss tőkehal, nyelvhal. | Kiütések, gyomorpanaszok, ekcéma, asztma, viszketés. |
| Homár, languszta, garnélarák, tarisznyarák, vénuszkagyló, kékkagyló, osztriga, fésűskagyló. | Hányinger, migrén, elhúzódó gyomorbántalmak. |
| Olajosmagvak: dió, mogyoró, földimogyoró, kesudió, pekándió stb. | Kiütések, duzzanatok, asztma, ekcéma. Súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás sokk. |
| Szójatermékek: szójaliszt, szójatej, tofu, piskótapor, levessűrítmények. | Fejfájás, gyomorrontás. |
| Előre csomagolt készételek és italok. Tartrazint és benzoesavat tartalmazó ételek. | Hiperaktivitás és egyéb viselkedési zavarok. |
Családterápia
Figyelemre méltó, hogy a gyermek és az anya táplálkozása nem csupán csecsemőkorban van szoros összefüggésben. Elvégre a gyermek táplálkozását csak úgy lehet megoldani, ha a család is változtat a saját étrendjén. Különben komoly lelki problémái lehetnek a gyermeknek, hiszen ő úgy fogja fel, hogy büntetésből kap más ételt, mint az anyuci, vagy a tesó. Ez már családterápia is, melynek egyik célja a szülő-gyermek kapcsolat javítása. A családon belüli rossz kapcsolatok, csonka család, elfoglalt szülők, akik az érzelmeket anyagi javakkal igyekeznek pótolni, mindez vezethet ahhoz, hogy a gyermek a betegségével hívja fel magára a figyelmet. Nem ritka, hogy az allergiás gyermek számára a szerető anya közelsége a legnagyobb gyógyír. Az allergia (táplálékallergia) olyan betegség, melynek gyökerei ritkán vezethetők vissza lelki zavarokra.
Mivel azonban a test és a lélek egymással szorosan összefügg, a lelki problémák a testi állapot rosszabbodásában is kifejezésre jutnak.
Az alapos rágás, a vitaminokban és ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdag étrend, sok savanyított tejtermék (aludttej, joghurt, kefir) fogyasztása erősítik az immunrendszert, elősegítik az emésztést, illetve a méreganyagok távozását a testből. Mivel az allergiás betegek többségének emésztési panaszai vannak, melyek felszívódási zavarokhoz vezetnek, a nyomelemek és vitaminok pótlása rendkívül fontos. Leggyakoribb a kalcium, magnézium, cink, szelén, vas és B-vitaminok hiánya, ezek bevitelére kell nagy hangsúlyt fektetni. Az allergiás tünetek kezelésének igen fontos része a salaktalanítás. A böjtkúrák és a colon-hidroterápia mellett nagyon hasznosak lehetnek a különböző méregtelenítő kúrák és a homeopátia.
A homeopátia szerepe
A homeopátiára más törvények vonatkoznak, mint a hagyományos gyógyszeres kezelésre. A homeopátiás szereket nem a betegség diagnózisa alapján rendelik, hanem egyénileg a betegre szabják őket. Nem tüneti jellegű a kezelés, hanem a szervezet öngyógyító, önszabályozó tevékenységét erősítik. Ezért a homeopátia az olyan betegségeket gyógyítja a legeredményesebben, ahol működési zavarokkal állunk szemben, mint az allergiás betegeknél, és nem visszafordíthatatlan szervi elváltozásokkal, mint az arthrózisok vagy cukorbetegség esetén.
Allergia esetén szinte korlátlanok a lehetőségei a homeopátiának, és a gondosan megválasztott gyógyszer csodákra képes.
Igen jól bevált az allergia (táplálékallergia) kezelésére a sajátvér-terápia és az akupunktúra. Igaz, hogy ez a két módszer önmagában nem elégséges az allergia leküzdésére, de nagyon értékes kiegészítője a kezelésnek.
Bizonyos klímafaktorok hatására a szervezet mélyreható átalakuláson esik át. Ezért a legtöbb allergiás beteg tapasztalja, hogy a tengerparton eltöltött vakáció alatt az állapotuk meglepően gyorsan javul. Sajnos a valódi eredmények eléréséhez legalább három-négy hét szükséges.
A fentieket figyelembe véve rádöbbenünk arra, hogy az allergia leküzdése érdekében magunk is sokat tehetünk. Nem csak az a feladatunk, hogy a gyógyszereket lelkiismeretesen beszedjük, hanem, hogy megfelelő étrenddel, böjttel, táplálékkiegészítőkkel erősítsük immunrendszerünket, és kíméljük emésztőrendszerünket. Igaz, a gyógyulás nagyban függ attól is, mennyire szakértő a terapeuta, akihez fordulunk.
Fotó: Adobe Stock
