Az étrendkiegészítők hatása szívünk egészségére

Q10

Kezdjük a legismertebbel, a Q10-zel. A Q10 a szívizom mitokondriumainak működését serkenti, ezáltal a szív jobban tud teljesíteni. A szívelégtelenség kialakulásának és romlásának egyik oka a Q10-hiány. A szervezet – bár a korral csökkenő mértékben – termel Q10-et, ám a szintézisét pont a szívbetegségben gyakran alkalmazott gyógyszerek gátolják. Így a Q10 pótlása szükséges. Az alacsony Q10-vérszint kétszeres halálozási kockázatot jelent. Napi 3×100 mg Q10 43%-kal csökkentette a nagyobb szívesemények és a szív- és az összhalálozás kockázatát. Fiatalabbaknál is az ubiquinol kétszer jobban emeli meg a vérszintet, mint az ubiquinon.

Az egyes formák közt is van különbség a hasznosulásban, sokkal jobbak az olajban oldottak, még jobbak a vízoldékonyak, de legjobbak az ún. nanoQ10-ek, amelyek 4-6-szor jobban hasznosulnak a többi formához képest. Van azonban egy új vegyületforma, ez a MitoQ, ami a gyártó szerint ezerszer hatékonyabb az ubiquinonnál és már napi 10 mg-mal el lehet érni 500–1200 mg Q10 hatását. Mivel a mitokondriumokat serkenti, valójában öregedésgátló is egyben.

Acetil-l-carnitin

A szívizomsejtekben található a legtöbb mitokondrium, hiszen a szívizomsejtek egész életünkben intenzíven dolgoznak. A szívizomsejtek mitokondriumai az energia 70%-át zsírból állítják elő, és a zsírokat az acetil-l-carnitin (ALCAR) és egy másik carnitinvegyület szállítja a mitokondriumokba. Az ALCAR egy nem fehérje típusú aminosav, ami az emlősökben két esszenciális aminosavból, a lizinből és a metioninból szintetizálódik, vagy táplálékforrásokból származik. Amikor a szív elégtelenül működik, akkor általában a zsírfelhasználása valamiért károsodott: ilyenkor fermentációval cukorból állít elő – jóval kevesebb – energiát, a zsír pedig felhalmozódik a szívizomban és tovább rontja a szívműködést. A szív erőtlenségének (pl. szívelégtelenség) egyik oka az ALCAR hiánya. Az ALCAR másik funkciója, hogy a zsírégetés során keletkező salakanyagot segít a mitokondriumokból eltávolítani.

Tizenhárom vizsgálat metaanalízise szerint az ALCAR rendszeres szedése 27%-kal csökkenti az összhalálozás, 65%-kal a kamrai aritmia, 40%-kal az angina kialakulásának a kockázatát. A hatásos dózis napi 2-3 gramm, a több nem vezet jobb eredményre. Az ALCAR-ból TMAO (Trimethylamine N-oxide) képződik a mikrobiomban, és manapság ez a kardiológia új mumusa, mert magas szintjét mutatták ki szívbeteg emberekben. Mivel a húsfogyasztással is összefügg, máris egy érv a növényevőknek. De már azon el kéne gondolkodni, hogyan csökkentheti az összhalálozást 27%-kal az, ami egyben növeli a halálozást? És valóban, egészséges nőkben az ALCAR nem fokozta az oxidatív hatásokat, 10 éves követés során a TMAO-szint nem jelezte előre az atheroszklerózist és a szívbetegséget; a TMAO valójában az elhízással és a metabolikus szindrómával együtt jelent csak problémát.

D-ribóz

Maradva még a mitokondriumoknál, ischémiás szívbetegségben vagy akár egészségesek fizikai terhelésénél, a szívnek az igényhez képest lecsökkent vérellátása ATP-hiányhoz vezet, ami tovább rontja a szívműködést. Állatkísérletek szerint még az átmeneti vérellátási zavar, de pláne egy infarktus, 3 napra is visszaveti az ATP-termelést, ami komoly veszély a szívleállásra. A D-ribóz egy 5 szénatomos cukorféleség, de ebből nem a cukor a lényeg, hanem hogy az ATP egyik előanyaga. A D-ribóz szájon át szedve vagy infúzióban adva gyorsan helyreállítja az ATP-szintézist, ill. szívelégtelenségben, ischémiás szívbetegségben jelentősen növeli a szívizomsejtek ATP-termelését. Amikor szívbetegeknek 4 napon át 4 részletben összesen 60 gramm D-ribózt adtak, az ötödik napon sokkal tovább bírták a futópados edzést anginás tünetek nélkül, mint a placebocsoport tagjai. Egészségeseknek napi 5, közepes súlyosságú szívbetegeknek 10-15, súlyos szívbetegeknek 15-30 gramm fogyasztása ajánlott. Cukorbetegeknek a tartós szedést viszont nem ajánlják, bár akutan alkalmazva csökkenti a vércukorszintet, tartós szedése fokozza a veszélyes oxidációs hatásokat.

NAD+

A NAD+ és a NADH kulcsszerepet játszik az ATP-szintézisben, azaz a szív energizálásában. A mitokondriumok NAD+ ellátottsága többek közt a B₃– (nikotinnamid) vitamin szintjétől függ, azonban ennek szedését büntetlenül nem lehet tetszőlegesen fokozni a máj károsodása miatt. Viszont van két vegyület, az NMN (nikotinamide mononukleotid) és az NR (nikotinamid ribozid), amelyekből akár 1000 mg is szedhető kockázat nélkül. Az NMN és az NR drámai mértékben megnöveli a szív teljesítőképességét, csökkenti az aritmia kockázatát, az artériafal merevségét és ezáltal a vérnyomást, s állatkísérletekben megőrzi a szív funkcióit szívmegnagyobbodásban. De a fentiek fényében minden, ami javítja a mitokondriumok energiatermelését, attól – így az NR-től és NMN-től is – javulás várható szívproblémák esetében.

Nattokináz

1987-ben fedezte fel egy kutatócsoport, hogy a nattóban található egy véralvadást gátló enzim, a nattokináz (NK). Az NK legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy egyetlen vegyületként több, szívbetegségben fontos folyamatban megelőző és enyhítő farmakológiai hatással rendelkezik (nevezetesen antitrombotikus, vérnyomáscsökkentő, véralvadásgátló, antikoaguláns, csökkenti az ateroszklerózist és neuroprotektív hatású). Nincs más olyan gyógyszer vagy gyógyszerjelölt, amely az NK-hoz hasonló többszörös farmakológiai tulajdonságokkal rendelkezne, ráadásul veszélytelen és szájon át szedhető. Számos vizsgálat igazolta, hogy a nattokináz hatásosan megelőzi a vérrögök képződését, ill. a kialakult vérrögöt lebontja. Szemben az aszpirinnal, nem okoz bélrendszeri vérzéseket és fekélyt.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy minimum napi 2-3×2000 FU-t (FU = fibrinegység, ebben szokták a nattokináz adagját megadni: 2000 FU = 100 mg) érdemes szedni, ha hatást várunk. Fontos, hogy más receptköteles vérhígítóval nem szabad szedni!

Ómega-3

Az ómega-3-at nem kell bemutatni, közismert a gyulladás- és vérnyomáscsökkentő és vérrög-képződést gátló hatása. Sok a kamu cáfoló ómega-3-vizsgálat, ami csak elbizonytalanítja a laikusokat. Csak az a vizsgálat vehető komolyan, ahol a vörösvérsejthez kötődő DHA és EPA százalékos arányát mérik, ezt nevezzük ómega-3-indexnek. A legalább 8%-os vagy afölötti ómega-3-tartalmat mutatóknak általában 80-90%-kal kisebb a kockázata az infarktusra, hirtelen szívmegállásra. Ilyen szintre azonban – mondjuk 2%-ról indulva – napi 2300 mg EPA+DHA szedésével 13 hét alatt juthat el a 8%-os szintre. A különféle felszívódási és hasznosulási problémák miatt érdemes „túladagolni”, ha hatást akarunk elérni. Fontos tehát az ómega-3 kapszula/olaj DHA- és EPA-tartalmát figyelembe venni, továbbá, hogy az észterizált változat kevésbé hatékony. Ha az ómega-3:ómega-6 arány rosszabb 1:1-nél (a nyugati népességben átlagosan 1:20 az arány), az tönkrevágja az ómega-3 hatását.

A megoldás mindenképpen az ómega-6 (a sütőolajok és margarinok) táplálkozásból való teljes kizárása. Felmerülhet az a kérdés, vajon nattokinázzal együtt szedhető-e az ómega-3, hiszen mindkettő gátolja a vérrögképződést. Ilyen vizsgálatról egyelőre nem tudok, de aszpirin és ómega-3 együtt szedése biztonságosnak bizonyult.

Elektrolitok

A magnézium- és a káliumhiány elég általános. Becslések szerint a nyugati népesség fele kevesebb magnéziumot fogyaszt a napi ajánlásnál (nőknek 300, férfiaknak 400 mg). Az ajánlás a minimumszükségletet jelenti, de nem az optimálist, ami ennél több. Az emberek fejében keveredik a szedett magnéziumvegyület súlya és a vegyület magnéziumtartalma, az ajánlás ugyanis utóbbira vonatkozik. A vegyületek 6-15%-nyi magnéziumot tartalmaznak csupán. A vérben mért magnéziumszint megtévesztő, mert a magnézium 90%-a kötött formában van jelen. A magnéziumhiány aritmiát, magas vérnyomást, szívmegnagyobbodást okozhat. Napi 100 mg-mal több magnézium 22%-kal csökkenti a szívelégtelenség, 10%-kal a koronáriabetegség, 7%-kal a sztrók és 10%-kal az összhalálozás kockázatát.

A káliumhiány még komolyabb probléma. Míg a paleolit kor embere 16:1 arányban fogyasztott káliumot és nátriumot, ma a fejlett országokban ez az arány körülbelül 0.6:1, azaz a káliumfogyasztás több mint a huszadára csökkent és a napi ajánlott 4,7 gramm káliumot az amerikaiak 2%-a fogyasztja. A magnéziumhiány súlyosbítja a káliumhiányt, és magnéziumpótlás nélkül a káliumpótlás hatástalan.

Minél magasabb (5 mmol/l-ig) a káliumszint, annál kisebb az aritmia kockázata. A szívelégtelenségben szenvedők 50%-a hirtelen szívhalált hal, melynek hátterében általában az alacsony káliumszintből fakadó szívaritmiák állnak. 

Arginin

Az arginin egy aminosav, és úgy reklámozzák, hogy serkenti a nitrogén-oxid (NO) termelődését, ami ellazítja az érfalat és ezáltal csökkenti a vérnyomást. Ez szép lenne, ha igaz lenne. Az arginin jó része az emésztés során tönkremegy, ráadásul mára argininparadoxonként vált ismertté az, hogy a folyamatosan szedett arginin magas vérnyomásban hatástalan, sőt infarktus után adva növeli a halálozást. Amikor perifériás érszűkületben tesztelték, van-e hatással a fájdalom nélkül megtett távolságra, kiderült, hogy a hatás nemhogy nulla volt, hanem negatív, mert még a várt placeboválasz is elmaradt, azaz kifejezetten rontott a betegek érszűkületén. Szóval, nem kell elhinni mindent, amit a reklámban mondanak.

Sztatin

A sztatinok ártalmas voltát a webszájtomon elég sok cikkben bemutattam, itt csak annyit jegyeznék meg, hogy a sztatinok nem javítják, hanem több mechanizmuson keresztül súlyosbítják a szívelégtelenséget, pl. gátolják a Q10-szintézist. Megdöbbentő volt az a 2012-es vizsgálat, amely bizonyította, hogy a sztatint szedőkben a nem szedőkhöz képest komoly szívkoszorúér elmeszesedés figyelhető meg. A lipoprotein(a) egy speciális LDL zsírszállító protein, és a vérben mért magas Lp(a)-szint komoly kockázati faktor a szívinfarktusra. Az 5 mg/dl szintűekhez képest a 30–84 mg/dl közé eső értéket mutatóknak 70%-kal, de a 120 mg/dl fölötti értéket mutatóknak már 3,6-szer nagyobb a kockázata az infarktusra. Infarktusra azért hajlamosít, mert fokozza a vérrögképződést. Kiábrándító lehet, hogy sztatinfajtától és vizsgálattól függően ezek a gyógyszerek 8–24%-ban növelik az Lp(a) szintjét.

Természetesen a szív munkáját támogató itt bemutatott étrend-kiegészítők hatását –ha mégis rászánná magát valaki – megsokszorozná az életmódváltás.

Fotó: Adobe Stock