Kontaminált vékonybél szindróma (SIBO): tünetek, diagnózis és kezelés

Sok érintett hosszasan tudná sorolni kellemetlen panaszait, amelyek megkeserítik életét, de hiába járnak orvosról orvosra, egyik sem tudja megállapítani, mi bajuk. Vajon az állandó puffadás, a has felső részében jelentkező fájdalmak, székrekedés, hasmenés, kimerültség, rossz hangulat, fejfájás, émelygés, bőrkiütés és savreflux tényleg csak a stressz számlájára írható? Sok millióan évekig csendben tűrik a panaszokat, amelyek nagyon is valóságosak, és a hátterükben álló betegség is az. Neve is van: SIBO – az angol Small Intestinal Bacterial Overgrowth kezdőbetűiből alkotott betűszó. Jelentése: bakteriális túlszaporodás a vékonybélben. Magyarul inkább a kontaminált vékonybél elnevezés terjedt el, és az elmúlt néhány évben egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gasztroenterológiában, ugyanis a szakorvosok megállapították, hogy az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedők több mint kétharmadának panaszait ez a betegség okozza.

Beleinkben kb. 100 billió baktérium él, ezek kb. 1000 fajhoz tartoznak. Ezek a mikrobák együttesen alkotják a bélflórát, új keletű nevén a mikrobiomot. A mikrobiom gondoskodik róla, hogy emésztésünk és immunrendszerünk jól működjön, hogy szerveink megkapjanak minden fontos tápanyagot, hogy a tápcsatornában ne szaporodjanak el a kórokozók.

A bélflórát alkotó mikrobák túlnyomó többsége a tápcsatorna utolsó másfél méterét alkotó vastagbélben él. A vastagbél mikrobiomja lebontja az ide jutó anyagokat, és vizet von el a béltartalomból, így besűríti azt. Az 5-6 méter hosszú vékonybélben ezzel szemben nagyon kevés baktérium található, erről az idejutó gyomorsav gondoskodik. A vékonybél feladata a tápanyagok felszívása, illetve egyfajta barrier funkció fenntartása a méreganyagokkal és kórokozókkal szemben. Amikor az emésztőnedvekkel elkeveredett táplálék a vékonybélbe jut, az emésztőfolyadékok alkotóelemeire bontják a tápanyagokat. A jobb felszívódást a vékonybél redőzött felülete, valamint az ezen a felületen található, mikroszkopikus méretű bélbolyhok biztosítják (számuk kb. 4 millió).

Mi történik, amikor kialakul a kontaminált vékonybél szindróma?

A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) lényege, hogy a vékonybél nyálkahártyáján különféle okok miatt elszaporodnak a vastagbélben élő baktériumok, és lényegében kiszorítják azt a néhány baktériumfajt, amely eredetileg ott honos. A vékonybélben uralkodó viszonyok kifejezetten kedveznek a vastagbél-baktériumoknak, hiszen itt rengeteg a szénhidrát, ami kiváló táplálékul szolgál nekik. A szénhidrátok feldolgozása során a baktériumok különféle, nehezen távozó gázokat, pl. metánt, hidrogént, kénhidrogéneket és szén-dioxidot, valamint ozmotikus hatású toxikus bomlástermékeket termelnek. Ezek okozzák a panaszokat. A rossz tápanyag-felszívódás hosszabb távon az A-, D-, E-, K- és B₁₂-vitaminok hiányát okozhatja.

Ennek lényege, hogy a vékonybél nyálkahártyája elveszti eredeti, védelmező, ún. barrier funkcióját, és a vékonybélből káros, mérgező vagy allergén anyagok szívódnak fel a véráramba. A fő problémát a baktériumok által termelt anyagok jelentik, mert ezek gond nélkül átjutnak a sérült vékonybél nyálkahártyán, és olyan sokféle panaszt és tünetet képesek előidézni, amelyek kiterjednek az egész szervezetre.

A szivárgó bél jelenség gyakran okoz depressziót is. A bélrendszer és az agy ugyanis az emésztést szabályzó, ún. enterikus idegrendszer révén állandóan kommunikál egymással. A bélrendszerben konkrétan 40 különféle idegi ingerülettovábbító anyag (neurotranszmitter) termelődik, többek között a boldogságérzetet biztosító szerotonin és dopamin, valamint a gamma-amino-vajsav (GABA). Ha ennek az érzékeny rendszernek a működése zavart szenved, nem csak a vékonybél nyálkahártyája „lyukad ki”, hanem átvitt értelemben agyunk is, hangulatunk ingadozóvá válik, és fokozatosan egyre depressziósabbá válunk. A kutatások arra is rávilágítottak, hogy a SIBO kapcsolatba hozható különféle gyulladásos megbetegedésekkel, pl. a fibromialgiával, az aknéval és a rozaceával.

Okok és a diagnózis

Ha a vékonybél és a vastagbél közötti átmenet, az ún. Bauchin-billentyű nem zár megfelelően, a baktériumok a vastagbélből könnyen feljutnak a vékonybélbe. Emellett a vékonybeleken keletkező kis kiboltosulások, sipolyok, szűkületek vagy a gyomor-bél rendszeren végrehajtott műtétek szintén hajlamosító tényezőnek számítanak. A lehetséges kiváltó okok között szerepel továbbá a bélmozgások zavara, amit okozhatnak gyógyszerek (pl. antidepresszánsok, ópiátok, Parkinson-kór gyógyszerei), hosszan tartó idegfeszültség, vagy egyszerűen az öregedés. Ugyanez elmondható pl. a pajzsmirigy betegségeiről, a cukorbetegségről, az immunhiányos állapottal járó betegségekről és a krónikus gyulladásokról is. A májzsugor, a hasnyálmirigy emésztőenzim termelésének hanyatlása, a gyomorsav termelődést gátló gyógyszerek szintén a kiváltó okok között szerepelnek.

A diagnózis aranystandardját nem régen még a vékonybélből szonda segítségével vett minta laboratóriumi tenyésztése jelentette. Ezt vizsgálták a laborban, hogy megállapítsák, jelen van-e a vékonybélben valamilyen nem oda való baktérium, és ha igen, milyen mennyiségben. Mára ezt az invazív vizsgálatot felváltotta a jóval kíméletesebb kilégzéses teszt. A páciens a vizsgálat előtt laktulózoldatot iszik. A laktulóz szénhidrát, amit csak a bélbaktériumok képesek fermentálni, és feldolgozása közben hidrogén és/vagy metán keletkezik. A tesztet erre specializált gasztroenterológiai osztályokon végzik, ha előzetesen kizártak minden egyéb, hasonló panaszt okozó szervi megbetegedést. A vér laboratóriumi vizsgálata arról is tájékoztat, mely tápanyagokból (pl. vitaminokból és vasból) alakult ki hiányállapot a szervezetben. Szintén érdemes székletvizsgálatot végeztetni, aminek keretében meghatározzák a székletben a kalprotektin (calprotectin) értékét – ez fontos gyulladásmarker, tehát megemelkedett szintje gyulladást jelez. A vizsgálatok során azt is tisztázni kell, vajon elegendő epe és hasnyálmirigy-enzim termelődik-e. A súlyosabb szervi elváltozásokat pedig endoszkópos vizsgálattal, MR-vizsgálattal lehet kizárni.

A terápia pillérei

A kontaminált vékonybél szindróma terápiája összetett, és tüneti képtől függően egyénenként eltérő, de minden esetben egyformán fontos a türelem! A terápia alappillérei közé tartozik az esetleges alapbetegségek gyógykezelése, illetve a fennálló anatómiai anomáliák sebészeti korrekciója. Ezzel egy időben sort kell keríteni a kontaminált vékonybél által okozott szivárgó bélnyálkahártya gyógyítására is. Ezt követően a baktériumokat növényi vagy szintetikus antibiotikumokkal kell kiirtani a vékonybélből. Végül – főként a panaszok kiújulását megelőzendő – rendkívül fontos a megfelelő étrend kialakítása, és szükség esetén pótolni kell a tápanyaghiányt is.

Az antibiotikumok hatására a beteg állapota általában gyorsan javul, az étrend módosítása pedig több hónapon át teljes panaszmentességet biztosít. A leggyakrabban alkalmazott antibiotikum-hatóanyag, a rifaximin nem szívódik fel a tápcsatornából. Szóba jöhet doxycyclin, amoxicillin és ciprofloxacin is, amelyek szintén hatásosak a kontaminált vékonybél kezelésében. Ha a kilégzéses teszt hidrogén helyett inkább metán jelenlétét igazolja, és a panaszok között inkább a székrekedés dominál, szóba jöhet még a metronidazol nevű hatóanyag is.

A természetes gyógymódokat előnyben részesítő terapeuták és páciensek a fentiek helyett inkább a növényi eredetű antibiotikumokat preferálják, amelyek a vastagbél mikrobiomját nem károsítják. A szintetikus antibiotikumokhoz képest azonban ezek a szerek gyengébb hatásúak, és a velük folytatott kezelés általában kétszer annyi ideig, tehát kb. hat hétig tart. A szóba jövő készítmények bizonyos gyógy- és fűszernövények olajai, pl. köményolaj, oregánóolaj, mustárolaj, borsmentaolaj, továbbá tanninok, szaponinok, berberin (nagy koncentrációban, kapszulázva), a neem növény olaja, a Pau d’Arco (kapszulázott formában) és a fahéj. Mindenkinél más-más hatóanyag hatékonyabb, a megfelelő szert általában a vezető tünet vagy panasz alapján kell kiválasztani. Olykor a legcélravezetőbb, ha több növényi hatóanyag kombinációját alkalmazzuk.

A baktériumoktól el kell vonni a tápanyagot!

A vékonybélben élősködő vastagbél-baktériumok szénhidrátokkal táplálkoznak. A fermentálható (erjeszthető) szénhidrátok, főként a poliszacharidok mennyiségének visszafogásával csökkenhetők leghatékonyabban a panaszok. Az ún. FODMAP-diéta célja az összes olyan élelmiszer kiiktatása az étrendből, amelyek kedveznek a nem a vékonybélbe való baktériumok megtelepedésének és szaporodásának. A FODMAP angol betűszó, amely a fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és (and) poliolok kifejezésből származik. Ezek olyan, erjedésre képes egyszerű vagy összetett cukrok és cukoralkoholok (cukorpótló szerek), amelyeket az emberi anyagcsere nem, vagy csak nehezen képes feldolgozni, ezért a bélcsatornában élő baktériumoknak szolgálnak táplálékul. Ennek során a belekben gázok termelődnek, ami hasfájást, felfúvódást, bélgörcsöket és hasmenést okoz. A FODMAP anyagok mennyiségének drasztikus, átmeneti csökkentésével (legfeljebb hat héten át) jelentősen enyhíthetők a kontaminált vékonybél szindrómára jellemző tünetek. Ebben a fázisban csak FODMAP-ban szegény élelmiszereket szabad fogyasztani, hogy elvonjuk a vékonybélben élősködő vastagbél-baktériumoktól a táplálékot.

Ezt követi a felépítési fázis, amelyben már szabad FODMAP-ot tartalmazó élelmiszereket is enni, pl. olyanokat, amelyek különösen hiányoztak a megvonási fázis során. Egyszerre mindig csak egy élelmiszert és csak kis adagokban szabad kipróbálni, majd néhány napon át apránként lehet növelni a mennyiséget, így könnyű lesz megállapítani, mekkora adagot tolerál a bélrendszer. A következő héten egy másik élelmiszerrel lehet hasonló módon próbálkozni. A terápia célja, hogy minél több élelmiszert találjunk, és ne érezzük magunkat túlságosan korlátozva, ne érezzük úgy, hogy a diéta megfoszt minket a kulináris élvezetektől. Közben érdemes figyelni a test jelzéseit. Ha a panaszok kezdenek visszatérni, valami olyasmit ettünk, amit a jövőben érdemes étrendünkből teljesen kiiktatni.

Aki FODMAP-diétára készül, kérjen dietetikustól vagy kezelőorvosától listát, amely tartalmazza az összes FODMAP-ban gazdag élelmiszert, és egyeztessen a szakemberrel, hogy nincs-e valamilyen kockázata a diétának. Ugyanez érvényes persze minden egyéb diétára is. Mindenképp érdemes dietetikus segítségét is kérni, aki nem csak az egyes élelmiszerek listájával, hanem hasznos tanácsokkal, esetleg konkrét étrenddel és ételreceptekkel segíthet a diéta gyakorlati kivitelezésében.

A kontaminált vékonybél kezelése nagy változást jelent az érintettek életében, ennek ellenére a szigorú diéta betartása általában komoly javulást, sok esetben teljes tünetmentességet biztosít.

A SIBO okozta leggyakoribb panaszok

Ha a vékonybélben vastagbél-baktériumok szaporodnak el, kontaminált vékonybélről, vagy angol kifejezéssel SIBO-ról beszélünk. A kórképet a következő panaszok jelezhetik:

• fokozott bélgáztermelődés,
• felpuffadt, feszülő has,
• székrekedés,
• hasmenés,
• émelygés,
• reflux (sav jut a gyomorból a nyelőcsőbe, esetleg a garatba vagy a szájba),
• bőrkiütések,
• fejfájás,
• levertség, fáradtság,
• rossz hangulat,
• koncentrációzavar.

Mely élelmiszerek fokozhatják a kontaminált vékonybél tüneteit?

Az angol FODMAP kifejezés a fermentálható egyszerű és összetett cukrokat, illetve összetett cukoralkoholokat jelöl. Ezek gyorsan fermentálható szénhidrátok, amelyek megtalálhatók az édességekben, a kenyérben, tejtermékekben, csonthéjas gyümölcsökben és a káposztában. A cukoralkoholok pedig a készételekben vannak jelen, főként édesítőszerként, illetve nedvességet szabályzó segédanyagokként.

A FODMAP-ban gazdag élelmiszerektől való átmeneti tartózkodás jelentősen enyhítheti a panaszokat. A megvonási fázis után szabad apránként tesztelni, ki milyen, FODMAP-ban gazdag élelmiszert milyen mennyiségben képes tolerálni. A hiányállapotok elkerülése érdekében a FODMAP-diétát mindig dietetikus vagy a terápiás diétákban jártas orvos felügyelete mellett szabad folytatni.

A kontaminált vékonybél kiegészítő kezelései

Vezessen táplálkozási naplót, amelybe feljegyzi panaszait is, így sokkal könnyebb megállapítani, hogy melyik élelmiszert mennyire tolerálja.

• Igyon a nap folyamán egyenletes időközökre elosztva sok vizet!
• A kávé stimulálja a bélmozgásokat, ezzel segíti a belek tisztulását. Azok a mikroorganizmusok, amelyeknek nincs keresnivalója a vékonybelekben, gyorsan kiürülnek onnan. Naponta két-három csésze kávé kifejezetten jót tesz.
• Az egyes étkezések között tartson néhány órás szünetet, amelyek idején nem eszik semmit! Ez segíti a bélrendszert a tisztulásban.
• Minden falatot alaposan rágjon meg, és ne egyen gyorsan!
• Naponta fogyasszon egy-két csepp borsmenta- és/vagy szurokfű- (= oregánó) olajat egy pohár vízben elkeverve! Mindkét olaj baktériumölő hatású, így segít csökkenteni a vékonybélben lévő baktériumok számát.
• Teljesen törölje a konyhakész ételeket és kész élelmiszereket étrendjéből!
• Rendszeresen mozogjon, ezzel tartsa karban bélrendszere mozgását és anyagcseréjét!
• A szelíd mozgásformák, mint pl. a jóga vagy a csikung, ellazítják a vegetatív idegrendszert, és csökkentik a panaszokat gerjesztő stressz-szintet.

Fotó: Adobe Stock