Bélbarát étrend: mit együnk az egészséges bélflóráért?

Bélflóra, mikrobióta, mikrobiom – három fogalom, amelyek mindegyike ugyanazt jelenti. A bélrendszerünkben élő baktériumokról van szó, amelyek valóságos kis ökoszisztémát alkotnak és sajátos törvényeket követve működnek, miközben folyamatos kölcsönhatásban állnak szervezetünkkel. Ennek megértéséhez tekintsünk vissza a földi élet kialakulásának folyamatára. Az első többsejtű élőlények évmilliókkal ezelőtt jelentek meg bolygónkon, és a baktériumok azonnal csatlakoztak hozzájuk, tehát a többsejtű szervezetek és a baktériumok között fennálló kapcsolat a kezdetektől fogva kialakult. Valószínű, hogy a többsejtűek kezdettől fogva szívesen együttműködtek olyan baktériumokkal, amelyek valamilyen szempontból hasznosak voltak. A baktériumok azonban minden esetben magukkal hozták „rokonaikat és barátaikat” is. Ez állandó kihívás elé állította a többsejtű élőlények és a baktériumok közötti együttélést.

Az eredményt fokozatosan kezdjük megismerni. Itt van például a baktériumok között – akár eltérő fajok között is – fennálló kommunikáció. A baktériumok a legkülönfélébb helyzethez meglepően gyorsan képesek alkalmazkodni. Aztán létezik kommunikáció a baktériumok és a gazdaszervezet sejtjei, pl. a bélrendszer sejtjei között is. Ezek alapján az is világos, miért okoz gyakran óriási bajt, ha a „normális üzemmódban” valamilyen változás áll be. Ráadásul a baktériumok az antibiotikumhoz hasonló anyagokat is képesek termelni, illetve védő mechanizmusokat képesek aktiválni önmaguk és barátaik védelmére. Így immunrendszerünk olyan stratégiákat fejlesztett ki, amelyek segítségével egészséges egyensúlyt képes fenntartani a szervezet szempontjából előnyösnek számító baktériumok és a szervezet között. Ennek egyik fontos eszköze pl. a nyálkahártyán lévő, ún. szekretorikus immunglobulin A (IgA).

A bélbaktériumok alkalmazkodóképessége

Az emberi bélrendszert benépesítő baktériumközösség rendkívül összetett és színes, az azt alkotó egyes fajok mindig dinamikusan alkalmazkodnak az ember életkörülményeihez és táplálkozásához – ami lehet jó, lehet rossz is. Az összes, a vérből kimutatható metabolit (az anyagcsere köztes termékei) közel egyharmada baktériumoktól származik és szabályozza az emberi anyagcsere egészét. A koleszterin-anyagcserét alapvetően baktériumok határozzák meg, de legalább ekkora hatással vannak a bélbaktériumok nemi és egyéb hormonjainkra is. Az epesavak termelődése is szoros kapcsolatban van a tápcsatornánkban élősködő baktériumokkal. A hangulatunkat befolyásoló, idegi ingerülettovábbító anyagokat (neurotranszmitterek), pl. a szerotonint vagy a dopamint szintén bélbaktériumok termelik. Nem feledkezhetünk meg a rövid láncú zsírsavakról sem, amelyek szintén számtalan módon hatnak szervezetünk működésére. Az ecetsav többek között szabályozza éhségérzetünket, a vajsav erős gyulladásgátló hatású, a proprionsav védi érfalainkat.

Ám egy dolgot tudnunk kell, bár az állatkísérletek eredményei bámulatosak, a probiotikumok gyakorlati alkalmazhatósága a valóságban messze elmarad az elvárásoktól, ugyanis testünk funkcióit nem kizárólag a baktériumok irányítják. Az emberi szervezet élettani funkcióinak is megvannak a maguk sajátos törvényszerűségei és szabályai, amelyeket nem lehet állatmodellben utánozni. Az emberi szervezet rendkívül bonyolult, összetett szerkezet, amely különféle hormonok, ingerülettovábbító, jelző- és hírvivő anyagok, citokinek (sejtek működését irányító anyagok) és baktériumok által termelt anyagok egész hálózatának irányítása alatt áll.

Mindezzel együtt a tudomány az utóbbi néhány évben rendkívül sok felfedezést tett a témával kapcsolatban, és ma már ott tart, hogy egyetlen székletvizsgálat segítségével meglehetősen átfogó képet tudunk alkotni a bélrendszer mikroökológiájáról. A modern diagnosztika főként a fontosabb funkciókat ellátó csoportokra koncentrál. Ezek azért is fontosak, mert szinte minden élőlényben jelen vannak, és a magzat szervezetében már a méhen belüli élet során is megjelennek. Ilyenek pl. a laktobacillusok (tejsavbaktériumok), a bifidusok, az Escherichia coli (coli baktériumok) és bizonyos entrerococcus fajok. Újabban a nyálkatermelődést befolyásoló baktériumokat is ide soroljuk, ezek többek között a Rumminococcus, a Faecalibacterium és az Akkermansia.

A bélrendszer egészsége a táplálkozással kezdődik

Az emésztés, illetve a bélrendszer egészségének fontosságára már az ókori orvosok is joggal felfigyeltek, a bélrendszer egészsége az étkezéssel kezdődik. Néhány alapvető szabály kifejezetten egyszerű. Elsőként említjük a ballasztanyagokat és a rostokat. Ilyen anyagokban gazdagok a salátafélék és a főtt, majd lehűtött(!) burgonya vagy a zöld, éretlen banán. Szintén gazdagok ballasztanyagokban a gyümölcsök és a zöldségek, valamint a diófélék. A zsírokkal és a fehérjékkel szemben a bélbaktériumok semlegesek, de azért az állati eredetű fehérjék mennyiségét bizonyos korlátok közé kell szorítani. Ha túl sok fehérjét eszünk, az egyensúly a fehérjebontó baktériumok javára billen, aminek hatására megemelkedik a bélrendszer pH-ja, és ez kedvezőtlenül befolyásolja a bélbaktérium fajok egyensúlyát. A bélflóra számára kifejezetten kedvezőtlen hatású a túl sok, könnyen bontható cukor.

Ha mindezekhez valaki sok keményítőt, pl. pizzát, tésztaféléket stb. eszik, annál idővel szinte elkerülhetetlenül megjelennek a betegségek. Ha már valakinél kialakultak bizonyos betegségek, pl. bélrendszeri panaszai vannak, magas a vérnyomása vagy a koleszterinszintje, annál kifejezetten ajánlatos a bélbaktériumok összetételének vizsgálata. Ha ugyanis ezekben az esetekben megállapítható a diszbakteriózis (a baktériumflóra összetételének zavara), rendkívül fontos az étrend módosítása és bizonyos bélbaktériumok pótlása, célzott adása, hogy megelőzzük a későbbi, súlyosabb megbetegedéseket. A vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az étrend hirtelen megváltoztatása (pl. a gluténtól, a fruktóztól való tartózkodás, vagy a vegán étrendre való átállás) a baktériumflóra zavara esetén, kísérő, kiegészítő kezelés hiányában komoly problémákat okozhat. Az ilyen hirtelen életmódváltások olyan súlyos hatást gyakorolhatnak a bélflórára, mint egy erős antibiotikum kezelés.

A bélflóra támogatása probiotikumokkal

Elsősorban a probiotikumok, illetve az ún. „mikrobiológiai terápia” segíthetnek. Ezek definíciója a mai napig nem véglegesen tisztázott, és szakmai körökben számos vita tárgyát képezi. Kétely esetén nem árt részletesen rákérdezni, hogy miről van szó. Két alapvető dologgal azonban érdemes tisztában lenni.

Tejsavbaktériumok: A jó minőségű termékek adagonként legalább 10⁹ baktériumot (= 1 milliárd baktérium egy tasakban vagy kapszulában) tartalmaznak. Vannak olyan termékek, amelyek adagonként akár 10 milliárd baktériumot tartalmaznak – ez a maximum. Ha a gyártó ennél is nagyobb számot tüntet fel, jogos a kétely. Azt egyébként a mai napig nem sikerült tisztázni, vajon adagonként 1 milliárd baktériumnál nagyobb dózis valóban jobb hatást biztosít-e. A tejsavbaktériumok esetében megkülönböztetjük a lactobacillusokat és a bifidus baktériumokat. Előbbiek a vékonybélben fejtik ki hatásukat, utóbbiak a vastagbél miliőjét erősítik. Különösen jótékony hatásúnak bizonyultak a mindkét baktériumtípust tartalmazó termékek. Hogy a kapszulák vagy a vízben feloldandó porok jobbak-e inkább, akadémikus jellegű vita tárgya. A fogyasztó szempontjából a lényeg, hogy az óriási választékból azt érdemes választani, ami ízlésünknek leginkább megfelel, de kérjünk tanácsot a témában jártas orvostól, patikustól, dietetikustól.

Probiotikus gyógyszerek: Ebben a termékcsoportban kétféle baktériumfajt alkalmaznak, az Enterococcus faecalist (fontos a pontos név), amely folyékony formában kapható, reggel és este kell belőle 20-20 cseppet beszedni étkezés előtt legalább 30 perccel. Ez a mikroba a bevezetőben említett IgA szintjét szabályozza.

A másik fontos faj az Escherichia coli. Ebből létezik folyadék és kapszula is. Ezekkel kapcsolatban feltétlenül tudni érdemes, hogy a kapszulák sokkal magasabb adagot tartalmaznak, méghozzá azért, mert a kapszulában található baktériumoknak a vastagbélbe kell jutniuk, és ott kell kifejteniük hatásukat. A folyadéknak ezzel szemben az immunrendszernek a garatban és a vékonybélben található struktúráit kell elérni, és itt kell az immunrendszer működését szabályzó ingert kifejteni.

Az antibiotikumok után sokat segítenek a tejsavbaktériumok

Amikor a tudomány csak részben tud segítségünkre sietni, fontossá válik a tapasztalati úton szerzett tudás. A baktériumok terápiás célú alkalmazása több mint 100 éves múltra tekint vissza. A belőlük készülő gyógyszerkészítményeket az 1950-es évek óta több milliószor alkalmazták biztonsággal és lényegében mellékhatások nélkül. Az interneten azonban rengeteg, bizonytalan eredetű és minőségű terméket kínálnak. A tapasztalt gyártók, akik már régóta a piacon vannak, minden esetben megbízható minőséget kínálnak – ezt mindig érdemes szem előtt tartani. Az ilyen jellegű készítményeket is célszerű gyógyszertárból beszerezni, és kezdetnek egy-két féle terméket kipróbálni, kitapasztalni, nálunk melyik bizonyul kedvezőbbnek.

Ha a székletvizsgálat a bélflóra összetételének súlyos károsodását jelzi, bonyolultabb, egyénre szabott terápiára van szükség. Ilyenkor olyan baktériumokat kell alkalmazni, amelyekkel kapcsolatban érdemes tapasztalt orvos vagy dietetikus, esetleg gyógyszerész véleményét kikérni. Például a bélflóra összetételének kifejezett zavarával járó IBS-es panaszok esetében a kezelés alapja minden esetben a probiotikumokkal végzett, átfogó jellegű terápia. Ezeket a panaszokat a bélrendszer ökológiai egyensúlyának helyreállítása hiányában nem lehet megszüntetni. A kutatások szerint ilyen esetekben főként a Coli baktériumok bizonyultak hatásosnak. A hatásra azonban a legtöbb esetben nagyon hosszú ideig kell várni. Ezért az akut panaszok enyhítése érdekében mindig érdemes valamilyen növényi készítményt is alkalmazni: borsmentaolajat a fájdalom ellen, köményolajat a puffadás ellen, okoubakát a hasmenés, bolhamagot székrekedés ellen. A probiotikumok és a növényi hatóanyagok kiválóan kiegészítik egymást, tehát bátran kombinálhatjuk őket.

Kiegyensúlyozott bélflóra = több vitalitás és erőnlét

Fontos-e a bélrendszer gyógykezelése? Erre biztonsággal válaszolhatunk, mert e téren a számtalan kutatás eredménye egybecseng a „mikrobiológiai terápiával” szerzett tapasztalatokkal, pl. allergia, fertőzéshajlam, többféle bélpanasz és anyagcsere-betegség kapcsán. Mára sokféle hatásmechanizmust sikerült tisztázni. Bizonyított tény, hogy a kiegyensúlyozott, harmonikus bélflóra stabilizálja immunrendszerünk működését, tehermentesíti a májat, és javítja erőnlétünket, vitalitásunkat. A bélrendszert és a véredényeket alkotó sejtek tápanyagellátása javul, aminek hatására jobban felszívódnak a tápanyagok, és javul a szervek vérkeringése – ez is energiával tölti fel az embert. A megfelelő baktériumok gyulladásgátló hatású zsírsavakat és ingerületvivő anyagokat termelnek. Ez lecsillapítja a rendkívül veszélyes és alattomos „néma gyulladásokat” (észrevétlenül, lassan, de folyamatosan zajló gyulladásokat), amelyek valóságos energiavámpírok, és jórészt nem sikerül őket időben felismerni. Még ha a bélrendszer kezelésével nem is lehet csodát tenni, rengeteg jótékony hatást érhetünk el vele. Segít fenntartani, vagy visszanyerni vitalitásunkat, ha pedig betegek vagyunk, a gyógyulás és a regenerálódás sokszor a bélrendszerből indul ki.

Fotó: Adobe Stock