Böjt: regenerálódás testnek, szellemnek és léleknek
Legtöbbünk számára az evés – pláne társaságban – az életöröm kifejeződése. Aki böjtöl, kizárja magát a társasági étkezésből, ugyanakkor a böjtölés ősrégi hagyományának részesévé válik. Az önkéntes lemondás a táplálékról testnek és léleknek egyaránt jót tesz. Az elmúlt évszázadokban az utolsó aratásból származó készletek tavasz elejére elfogytak, és az ételhiány áthidalását szervezetünk kiválóan képes megoldani a korábbi időszakban felszedett tartalékok mobilizálásával.
A hamvazószerdától húsvét szombatjáig tartó hagyományos böjt 40 napig tartott, de vasárnaponként megtörték a böjtölést. A böjti időszakban a templomokban vagy az oltárt, vagy az egész szentélyt letakarták, és ebben az időszakban az emberek is gyakrabban tértek be a templomba, hogy megpihenjenek, elcsendesedjenek. Minden nagy monoteista világvallás propagálja a böjtölést. A kereszténység a karnevál és a húsvét közötti időszakban, az iszlám a ramadán idején egy teljes hónapig, a zsidóság pedig a Jom Kippur ünnephez kapcsolódva. A böjt a befelé fordulást, az önvizsgálatot szolgálja. A hívők visszavonulnak a külvilág zajától, tartózkodnak a földi örömöktől és a valódi, belső értékekre irányítják figyelmüket.
A böjtölés és az éhezés nem ugyanaz!
Nagy különbség van böjtölés és éhezés között. Az éhezés azt jelenti, hogy gyomrunk félreérthetetlen jelzést küld az agynak: „Szükségem van táplálékra kívülről, méghozzá azonnal!” Ezt a jelzést a gyomor korgása teszi nyomatékosabbá. Ilyenkor gyomrunk erősen összehúzódik, eközben összepréseli a levegőt, ez kelti a jellegzetes zörejt. Ezzel egy időben a gyomor és a hasnyálmirigy egyaránt az étvágyserkentő hatású grelin nevű hormont termeli.
Ezzel szemben a böjtölés önkéntes ételmegvonást jelent, ami genetikailag kódolt programot aktivál testünkben, hogy a szervezet saját belső raktárai ból táplálkozzon.
Minden sejtünk szupergazdaságos üzemmódra kapcsol, aminek hatására a zsírt glükózzá alakítja, ami szükséges szerveink működtetéséhez.
A kutatások szerint e folyamat során szervezetünk rendkívül finoman kiegyensúlyozott programot követ, hogy minden fontos szervünk és szövetünk mindvégig képes legyen ellátni életfontosságú funkcióit. Ha böjtölés közben nem mozgunk, a zsírszövetek mellett izomzatunk is sorvadásnak indul.
Böjt alatt a különféle lerakódások, hétköznapi nyelven „salakanyagok” szintén mobilizálódnak és kiürülnek a testből. Ilyenek pl. az érfalakra letapadt lerakódások, amelyek mennyiségét böjtöléssel csökkenteni lehet, csakúgy, mint a sejtekben feleslegessé vált fehérjemolekulákat, vagy a kötőszövetekben lerakódott savas sejtanyagcsere-végtermékeket. Yoshinori Ohsumi Nobel-díjas sejtbiológus ezt a sejttisztulást „autofágiának” nevezte, amit akár a sejtekben zajló lomtalanításnak is nevezhetnénk. E folyamat keretében szervezetünk a meghibásodott, kóros sejtektől is megszabadul.
Az eredetileg vallásos motivációjú böjtölés napjainkban háttérbe szorult. Ma a legtöbben személyes elhatározásból böjtölnek. A motiváció igen sokféle lehet. Az élelmiszerdömping és a mindent elárasztó hírfolyam és internethasználat sokunkban felkelti a visszavonulás, az elcsendesedés igényét. A legfontosabb motiváció azonban a súlyfelesleg és a különféle egészségügyi panaszok. A spirituális megtisztulás, a befelé figyelés igénye jóval ritkábban szerepel az okok között. A terápiás böjtöt 1983-ban a német dr. Helmut Lützner definiálta. Az ő értelmezésében a böjt mindenfajta tápláléktól való tartózkodás, amely alól csak a víz, a tea, a frissen facsart levek és a szűrt zöldségleves jelent kivételt.
Buchinger-féle böjt
Sokan a Buchinger-féle böjtöt folytatják, leginkább egészségügyi okokra hivatkozva. Dr. Otto Buchinger, a híres böjtorvos eleinte csak vizet engedélyezett betegeinek, míg rá nem jött, hogy ez könnyen felboríthatja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Ez a huszadik század első felében igen nagy felfedezésnek számított. Buchinger ettől kezdve böjtölő pácienseinek szűrt zöldséglevest, illetve lúgosító kémhatású italt adott.
Napjainkban a Buchinger-féle böjt keretében zöldségleveket, szűrt zöldséglevest és hígított gyümölcsleveket fogyasztanak.
Újabban elterjedt az intermittáló, más néven intervallumböjtölés. Ez lényegében azt jelenti, hogy a gyakorló órákra, napokra (pl. naponta 16-20 órán át, vagy hetente egy-két napig, vagy felváltva, egy nap evés, egy nap böjtölés) korlátozza a böjtöt. Ez nagymértékben különbözik az eredeti terápiás böjtöléstől, amely néhány napig, legfeljebb néhány hétig tart, de megszakítás nélkül. Az intermittáló böjtöléssel elkerülhető a jojóhatás, ráadásul ez a módszer könnyen kivitelezhető. A napi 14 órás (nők), illetve 16 órás (férfiak) böjtölés pozitív hatást gyakorol anyagcserénkre.
Ezt az egyik napi főétkezés, pl. a reggeli vagy a vacsora elhagyásával érhetjük el. A böjtöléssel töltött órákban csak vizet vagy cukormentes teát, ill. egyéb kalóriaszegény italt szabad fogyasztani. Nem tudja, hogyan kezdjen hozzá? Próbálja ki talán a 37 órás böjtöt! Előrebocsátjuk azonban, hogy a böjt bármely formája szilárd elhatározást és elszántságot kíván az egyéntől. Óriási csalódást okoz ugyanis, ha délelőtti elhatározásunkat már délután megszegjük. A 37 órás böjtölésnél mondjuk hétfő este hét körül megvacsorázunk, majd kedden semmit sem eszünk, csak vizet, édesítetlen herbateát iszunk. Szerdán reggel nyolc körül pedig már reggelizhetünk. Aki kipróbálja, megtapasztalhatja, mennyivel jobban, könnyebben érzi magát és mennyivel nyugodtabb, elégedettebb, és könynyebben alszik. Ez a böjtölés egyik legkönynyebb módja.
A bélrendszer egészségünk kulcsfontosságú szereplője
A bélrendszer felső falának felülete összesen kb. 500 négyzetméter. Ezt az óriási felületet a hasüreg által szabott méretkorlátok mellett csak a szerv speciális anatómiája képes biztosítani. A bélcsatorna nagyon kanyargós, ugyanakkor nyálkahártyája redőzött, felületét pedig úgynevezett bolyhok alkotják, amelyek mikroszkopikus méretű mikrobolyhokra oszlanak. Ez utóbbiak növelik ilyen óriásira a bélnyálkahártya felületét, amely biztosítja a tápanyagok felszívódását. A bélrendszer egyúttal immunrendszerünk legnagyobb, legjelentősebb szerve.
Megtisztításával automatikusabban javul immunrendszerünk működése is. Immunológiai kapacitásunk kb. egyharmadát emésztésre fordítjuk. Ha lemondunk az evésről, a táplálékot nem szükséges immunológiai szempontból is feldolgozni, így immunológiai kapacitásunk e célra fordított harmada felszabadul. Ez intenzív gyógyulási folyamatot indíthat be. A szervezet szabadon foglalkozhat az addig megoldatlan problémás területek rendbetételével. A 37 órás böjtölést minden műtéti beavatkozás előtt ajánlott elvégezni. Ennek hatására a műtét és a sebgyógyulás is sokkal könnyebben, komplikációk nélkül zajlik. Annak érdekében, hogy 37 óránál hosszabban is tudjunk böjtölni, három dolgot kell figyelembe vennünk: Szilárdan el kell határoznunk, hogy böjtölni fogunk, és pontosan meg kell szabnunk a böjt időtartamát. A böjtölést legalább egy-két nyers zöldségnapnak (ha a nyers étrend nem okoz gondot) kell megelőznie. Ha ez nem kivitelezhető, akkor krumpli-, rizs- vagy pároltzöldség-napot kell tartani.
Hosszabb böjtölés alatt a bélrendszert naponta tisztítani kell (vagy beöntéssel, vagy keserűsóval, 1 teáskanálnyit ¼ liter vízben feloldva), hogy az emésztőnedvek, illetve az elhalt sejtek és a baktériumok távozzanak a tápcsatornából.
Tartózkodjunk az élvezeti szerektől
A böjt kezdetén gyakori jelenség a fejfájás. Ezt általában a kávé, a fekete tea, a cukor vagy egyéb élvezeti szerek hiánya váltja ki. Ezt megelőzendő az élvezeti szerektől már a böjtöt megelőző három héttel korábban tartózkodni kell. A böjt alatt naponta egy adag szűrt zöldséglevest és egy pohár hígított zöldséglevet szabad fogyasztani.
Ezek segítségével könnyen kiegyenlíthető az enyhe savasodás irányába eltolódó anyagcsere, ami nagymértékben megkönnyíti a böjtölést. Hasonló hatást érhetünk el lúgosító porok (pl. Basica) bevételével.
A régi panaszok böjt alatti fellángolása szintén elkerülhető, ha a böjt utáni időszakban legalább hat hétig módosítjuk étrendünket.
Tartózkodjunk a főétkezések közötti evéstől, a vörös húsoktól, a tejtől, a cukortól, a finomliszttől. A böjt pozitív eredményeit pedig intervallumos böjtöléssel (pl. 37 órás böjt) tarthatjuk fenn hosszabb távon.
A böjt csodás hatásai
Aki a böjt alatt visszavonul a hétköznapi teendőktől, megtapasztalhatja a böjt spirituális dimenzióit is. Ebben az időszakban fontos, az egész életet meghatározó döntések születnek, mély inspirációkkal és álmokkal gazdagodhatunk. Sok böjtölő böjtcsoporthoz csatlakozik, amelyeket szakképzett böjtterapeuták vezetnek. A vezetővel mindenfajta kérdés, kétely és probléma megbeszélhető. A csoport összetartó ereje átlendíti az egyént a kritikus pillanatokon. A böjtvezető a nap huszonnégy órájában elérhető. A közösség erőt, inspirációt ad, és a védettség és biztonság érzésével tölti el az egyént.
A mikrobiom regenerálása
Az utóbbi években a bélflóra intenzív kutatások tárgya. Az eredmények hatására sok hagyományos eljárást, pl. a böjt alatti béltisztítást is újra kell gondolnunk. A legújabb kutatási eredmények szerint a hashajtás kedvezőtlen irányban befolyásolja a bélflóra összetételét, ami kedvez a gyulladásos betegségek és a túlsúly kialakulásának. Ezt böjt közben pre- és probiotikumok, synbiotikumok fogyasztásával lehet ellensúlyozni.
Fotó: Adobe Stock
