A kávé rehabilitálása
A cikk kapott is egy csomó like-ot, de meglepően sokan fogalmaztak meg elterjedt – meglehetősen alaptalan – aggodalmakat. Ez azt jelzi, hogy a kávéval szemben hangulatot keltő megélhetési „gyógyítók” mérgező hatása még mindig jelentős. Az ilyen okostojások „szakmai” tanácsának csúcsa az volt, hogy egy hölgyet leállítottak a kávézásról, mivel a „szakértő” szerint a kávé hüvelyes növény. De a kávé – bár babnak is nevezik – nem hüvelyes.
Ezekre az aggályokra válaszul akár elég lehetne két nagy vizsgálatot idézni, amelyek megállapították, hogy a kávét nem vagy alig fogyasztókhoz képest a napi akár 8 kávét is fogyasztóknak 15-20%-kal alacsonyabb az összhalálozási kockázata.
Egy 2013-as metaanalízis 20 vizsgálat egymillió emberre vonatkozó eredményeit dolgozta fel. Az európai adatok szerint napi 9 kávéig 22%-kal csökkent az összhalálozás, míg a napi 1-2 kávét fogyasztóknak csak szerény 8%-os csökkenés volt a jutalma. A másik, 2018-as vizsgálatban 500 ezer embert követtek 10 éven át. A napi fogyasztással fordítottan arányosan csökkent az összhalálozás mértéke: ez a „8 csészéseknél” már 14%-kal volt alacsonyabb. Érdekessége a vizsgálatnak, hogy a koffeint eltérő gyorsasággal feldolgozók közt nem volt különbség. Azaz, akikben tovább volt aktív a koffein hatása, azok sem jártak rosszabbul. De már hallani vélem a kétkedők hangját, mindegyik a maga nótáját fújja, így nézzük meg egyenként a rémhíreket.
A kávé gombamérget tartalmaz
Az egyik jogos ellenvetés, hogy a kávészemeket különféle mérgeket termelő gombák támadják meg. Különösen, ha a termény nincs kellőképpen kiszárítva, és ezek a kávézás során megbetegítenek. E mérgek közül a legveszélyesebb az Ochratoxin-A, amely húgyúti rákot és vesekárosodást okoz. A kávé feldolgozásakor azonban a pörkölés során ennek a méregnek a 65-100%-a megsemmisül. Az Európa különböző országaiból begyűjtött 633 kávémintából 334-ben egyáltalán nem volt a gombaméreg kimutatható. A többi szemes és őrölt kávéban 0,8 nanogramm/gramm, az instant kávékban 1,3 nanogramm/gramm Ochratoxin-A volt található.
Ha valaki napi 4 kávét iszik, az 10-19 nanogramm gombaméreg elfogyasztását jelenti. Mivel a FAO/WHO megállapítása szerint heti 100 ng/testsúlykilogramm mennyiség még biztonságos, a heti 28 kávéban még mindig csak ennek a 2%-a található. Akit még ennyi is aggaszt, ne igyon kávét.
A kávé tönkreteszi a mellékvesét
Ha mondjuk ez a megfogalmazás kicsit erősnek is tűnik, azért sokan vélik úgy, hogy a kávé megemeli a mellékvese által termelt kortizol szintjét. Hogy ennek az információnak mi a forrása, azt nehéz kideríteni. De még egy magát Paleo mamának becéztető, nagy ismertségnek örvendő paleoszerző is makacsul állítja ezt.
Az egyik bizonyíték William Lovallo kutatásaiból származik. Aki viszont nem kávét, hanem kapszulázott koffeint adott be kísérleti személyeinek, s ettől valóban megnőtt a kortizolszint. Azonban a kilenc évvel később végzett vizsgálat során már ötnapi folyamatos koffeinszedés hatására is jelentősen mérséklődött a kortizolemelkedés.
A kávé elég összetett élelmi anyag, legalább 1000 vegyületből áll, így a kávé kortizolszint-emelő hatását tisztességesebb kávéivóknál vizsgálni.
Ilyen vizsgálat azonban nem sok van, mert a legtöbb kutatót csak a koffeintartalom érdekli, és ezért gyakran koffeinnel szimulálják a kávéfogyasztást. Egy 1973-as vizsgálatban a kávé nem befolyásolta a kortizolszintet. Lane két vizsgálatot is lefolytatott, az egyikben kávé helyett koffeint alkalmazott, de egyikben sem tapasztalt kortizolszint-emelkedést.
Spindel és mtsi. vizsgálatában – hogy garantálják a standard koffeinszintet – koffeinmentes kávéhoz adtak meghatározott mennyiségben koffeint, de nem találtak kortizolszint-emelkedést. Egy 2016-os vizsgálat ugyancsak nem találta kortizolszint-fokozónak a kávét. Garde és munkatársai vizsgálata nem csak azért érdekes, mert a kávézás nem emelte meg a kortizolszintet. Hanem azért is, mert azok, akik túlaggódják magukat a kávé kortizolszint-emelő hatása miatt, azok ebből a vizsgálatból megtudhatják, hogy a testedzés – nyilván az edzés intenzitásától is függően – 9–199% közti mértékben növeli meg, de ha valaki ébresztőórára ébred, az is megdobja 100%-kal a kortizolszintet.
Divatos diagnózis
Amúgy, ha valaki tüzetesebben tanulmányozza – legalábbis paleokörökben – a rémhír forrásának tekinthető Lovallo-vizsgálatokat, akkor azt fogja látni, hogy a koffein (nem a kávé!) bár szignifikánsan megemeli a kortizolszintet, de a „szignifikáns” statisztikai fogalom annyit jelent, hogy az eredmény csekély valószínűséggel tulajdonítható véletlen hatásnak.
Ha az emelkedés mértékét is szemügyre vesszük, azt láthatjuk, hogy még Lovallo vizsgálataiban is az emelkedés minimális. Nyomába se ér az ébresztőórás ébredésnek, sőt még az ebéd hatására bekövetkező 10%-os szintemelkedésnek sem. Persze lehet találni olyan vizsgálatokat, ahol a koffein pl. stressz hatással összeadódva nagyobb kortizolszint-emelkedést produkál, ami viszont a stressz elmúltával lecseng.
A kortizol kétségtelen immunszupresszív hatású. Ugyanakkor számos ráktípus kockázatát csökkenti. Ami éppenséggel arra utal, hogy a némely vizsgálatban kimutatott kisebb mértékű, átmeneti kortizolemelkedésnek komoly immunológiai hatása nem lehet. A „mellékvese-kimerülés” ma divatos diagnózis, de kb. annyira megalapozott, mint a nemrég még oly népszerű kandidafertőzés.
Egy nagy összefoglaló semmi bizonyítékot nem talált a szindró ma létezésére. Az egésznek az az alapja, hogy egyesek hipokortizolizmusban, mások pedig hiperkortizolizmusban szenvednek. A kérdést részletesen kiveséztem a „Paleolit ismeretek haladóknak” könyvemben, itt elég annyi, hogy az alacsony kortizolszintet és -választ mutatókra szokták ráhúzni ezt a címkét. Azaz szó nincs itt „kifáradásról” vagy teszem azt túl sok kávé ivásáról, a háttérben magzati hatások és az élet során elszenvedett traumák állnak.
A kávé nem való autoimmun betegeknek
Az autoimmun betegeket gyakran azzal riogatják, hogy a kávé rontja betegségük lefolyását. Nyilván, nagy általánosságban merészség volna kijelenteni, hogy ilyen hatás nincs. De pl. szklerózis multiplex esetén két vizsgálat is 30%-os kockázatcsökkenést mutatott ki az erős kávézók között. Több vizsgálat igazolta, hogy a rheumatoid arthritis kialakulásának kockázatát a kávézás nem növeli.
Bár egy nagy metaanalízis kb. 20%-os kockázatnövekedést mutatott ki, ugyanakkor ez valószínűleg a dohányzás rosszul felmért hatását tükrözheti vissza, ugyanis az emberek előszeretettel dohányoznak kávézás közben, és a dohányzás ismert kockázati faktora a rheumatoid arthritisnek. Az viszont megszívlelendő, hogy a már kialakult betegség esetén a kávé csökkenti a kezelésre adott methotrexat hatását. A máj három ismert autoimmun megbetegedésének következtében kialakuló májzsugor a kávé hatására lelassul, csökken a májrák kockázata és nő az ilyen betegek túlélési ideje.
A kóros elhízás okozta májzsírosodás májfibrózishoz szokott vezetni, ennek kockázatát jelentősen mérsékli a rendszeres kávézás.
Két súlyos gyulladásos bélbetegségnek, a Crohn-betegségnek és a colitis ulcerosának a kockázata rendszeres kávézás hatására a felére csökken. A szisztémás lupusz eritematózus esetében a kávé egyértelműen javítja a betegek állapotát.
Az autoimmun pajzsmirigy-alulműködés és a kávé kapcsolatát meglepő módon nem vizsgálják, de általános az a vélemény, hogy a kávé nem káros a pajzsmirigynek, sőt védhet a jóindulatú és rákos elváltozásokkal szemben. Összességében elmondható, hogy az autoimmun betegségek esetében a kávé általában védő hatású, vagy legalábbis nem árt, úgyhogy fölösleges lemondani róla.
A kávé magas vérnyomást okoz
A 2011-ig megjelent placebokontrollos vizsgálatok összevont elemzése szerint a koffein valóban átmeneti vérnyomás-emelkedést okoz(hat), de a rendszeres kávézás nem befolyásolja a vérnyomást. Egy másik elemzés 2017-ig megjelent 10 vizsgálat 250 ezer személyének adatait feldolgozva arra következtetett, hogy a napi elfogyasztott kávé növekvő mennyisége adagonként 2%-nyi vérnyomáscsökkenést eredményezett, így az 5 kávét fogyasztóknak már 10%-kal kisebb volt a kockázata a magas vérnyomásra.
Ugyanakkor egy további vizsgálat a változékony vérnyomásúaknak óvatos kávézást javasolt, miközben a növekvő kávéfogyasztást szívvédő hatásúnak találta. Napi 5 kávé már 15%-kal csökkentette a szívbetegség kockázatát, és már kialakult szívbetegség esetén sem befolyásolta a betegség lefolyását és a halálozás kockázatát sem növelte meg. A magas vérnyomásról tudjuk, hogy vesekárosító, éppen ezért idekívánkozik az a vizsgálat, amelyben a kávézás kismértékben még növelte is az eGFR értékét.
A kávé megemeli a vércukorszintet
Napi 3-4 kávé 25%-kal, a koffeinmentes változat pedig 21%-kal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát. Napi hat kávénál több mint 29%-os kockázatcsökkenést eredményez. Ha valaki egy kávéval megemeli a napi adagját, négy év alatt 11%-kal csökkenti, ha viszont 1 adaggal lecsökkenti a kávéfogyasztását, akkor 17%-kal megnöveli a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát. Vizsgálták a kávé vércukor– és inzulinszintre gyakorolt rövid távú hatását, és a vércukorszintben a kávéfogyasztást követően 2-3 órán át 8–13%- magasabb vércukorszintet kaptak.
Ezeket a vizsgálatokat azonban olyanokon végezték, akik „kávénaivak” voltak, azaz jó ideje nem ittak kávét.
A hosszú távú vizsgálatokban viszont, amelyekben az emberek minden nap kávéztak, alacsonyabb vércukorszintet és magasabb inzulin szintet mutattak ki.
Végül is ez érthető, ha a rendszeres kávézás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az 1-es típusú cukorbetegeknél a kávé kicsit megnöveli a hypoglikémiás jelek gyakoriságát, de komoly hypoglikémia nem alakul ki.
Külön említésre méltó probléma az ún. latens autoimmun cukorbetegség (LADA). Ez egy lassú autoimmun folyamat, amely sok évtized alatt vezet 1-es típusú autoimmun cukorbetegséghez. A kávé, egy bizonyos összetevője miatt, a genetikailag LADA-ra hajlamos betegeknél jelentősen megnöveli a betegség kialakulásának a kockázatát. Azért elsősorban nem a kávé fogja az arra hajlamosakat megbetegíteni, hanem az elhízás és a mozgáshiány.
A kávé csontritkulást okoz
A kávéfogyasztás némileg növeli a kalciumürítést, ugyanakkor védő hatású a vesekővel szemben. Bár elterjedt nézet, hogy a kávé csontritkulást okoz, a szakirodalomban egyes vizsgálatok a csontok erősödéséről számolnak be, mások a kávézás hatására enyhe csontritkulást mutattak ki, ami viszont nem növelte meg a csonttörés kockázatát, sőt volt vizsgálat, ahol a rendszeresen kávézó időseknél csökkent a törés kockázata.
A csontokért olyan vizsgálatok szerzői aggódnak leginkább, akik lombikvizsgálatokban figyelték meg a koffein (és nem a kávé) csontszövetre vagy egyes csontsejtekre való hatását. Jól tudjuk azonban, hogy a koffein nem azonos a kávéval, és a lombik nem azonos a valós élettel. Összességében igyekeztem a kávéval kapcsolatos nagyobb aggályokra reagálni. A kávéról továbbra is nehéz káros hatást kimutatni, a pozitív hatásai pedig egyértelműek. Természetesen éljen mindenki hite szerint.
Fotó: Adobe Stock
