Kávé – a mágikus ital

tgymagazin.hu
#élénkítő hatás #kávé #koffein #koleszterin
A kávé élvezet, kitölti a nap folyamába iktatott szünetet és élénkít is. A kávé azonban ennél is több: orvosság. Már a kávé első írásos emlékei – Kr. u. 800 körül – is orvosságként említik a barna italt. Hogy ez nem túlzás, azt tudományos kutatások igazolják. Amerikai kutatók felfedezték, hogy a kávé – legalábbis a férfiaknál – képes csökkenteni a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, ráadásul a sperma minőségét is javítja.

A Jénai Egyetemen azt is kiderítették, hogy a koffeinnel meggátolható a hajhullás, ha a hatóanyagot közvetlenül a fejbőrbe dörzsöljük. Ráadásul kávéivással megőrizhetjük memóriánkat és agyunk tanulási képességét. Napi egy csészényi kávéval csökkenthető a vér koleszterinszintje – állítják az amerikai North Dakota államban. Ez pedig időskorban megvéd az elbutulástól. A koleszterin ugyanis tönkreteszi az agy-vér gátat, amely távol tartja agyunktól a káros anyagokat. Ha ez a fontos gát nem működik megfelelően, könnyebben kialakulhat az Alzheimer-kór.

És még egy meglepő tény: egy csésze kávé hatására agyunk alvásközpontjának javul a vérkeringése, ezért így könnyebben megy az elalvás. Igaz, ez a hatás csak a kávé elfogyasztásától számított 15 percig tart. Utána hatni kezd a koffein, ami – mint tudjuk – nem kifejezetten kedvez az alvásnak.

Koffein – csodadrog?

Amint a fentiekből kiderül, a kávé hatásáért a koffein a felelős. Tiszta formában a koffein fehér kristályos por, amelynek íze keserű, amit először 1820-ban Ferdinand Runge német gyógyszerész-vegyésznek sikerült izolálnia, Goethe, a költőóriás unszolására. Akkoriban azt akarták megtudni, hogy minek köszönheti a kávé élénkítő hatását.

A modern kutatásoknak köszönhetően csak jóval később sikerült kideríteni, hogy a koffein egy a testünk által termelt anyagra, az adenozinra hasonlít, amely az idegek közötti ingerülettovábbítási folyamat mellékterméke. Ha tehát az idegsejtek között sok információ cserél gazdát, sok adenozin termelődik. Az adenozin a sejtek közé férkőzik, és egy bizonyos mennyiség felett gátolja az információcserét, azaz a gondolkodás folyamatát.

A következmény: elfáradunk, álmossá válunk, nem tudunk összpontosítani, gondolataink minduntalan elkalandoznak – testünk ügyesen védekezik a túlterhelés ellen. A kávéval ezt a mechanizmust kapcsolhatjuk ki. Ugyanis a két anyag hasonlósága folytán a koffeinmolekulák elfoglalják az adenozin helyét a sejtek között, de nem gátolják az információcserét.

Kávé pozitív és negatív hatásai

Ugyanakkor a koffein serkenti a vérkeringést, tehát minden feltétel megvan a csúcsteljesítményhez. Kevésbé jó hír azonban, hogy szervezetünk idővel hozzászokik ehhez a hatáshoz, és rendszeres alkalmazás mellett egyre nagyobb mennyiségű koffein szükséges a kívánt eredmény eléréséhez. Kortársak beszámolói szerint Voltaire napi 50 csésze kávét ivott meg.

A kávéval kapcsolatos minden tudásunk ellenére rendszeresen megszólalnak a kritikus hangok is. Szerintük a kávé károsítja a szívet és az érrendszert. A tudomány rácáfolt erre az állításra. Még a magas vérnyomásban szenvedőknek is szabad inniuk naponta 3 csészével. Az az állítás sem állja meg a helyét, miszerint a kávé vizet von el szervezetünktől.

Igaz ugyan, hogy a kávé diuretikus, azaz vízhajtó hatású. Ezt a hatást azonban a test megfelelő mechanizmusok működtetésével ellensúlyozni tudja. Ennek ellenére van értelme egy csésze kávé vagy eszpresszó mellé egy kis pohár vizet inni, ugyanis a víz érzékenyebbé teszi ízlelőbimbóinkat. A kávé előnyeit a legenda szerint egy szerzetes fedezte fel, aki egy fennsíkon egy marhacsordára bukkant, amelynek tagjai egészen különlegesen viselkedtek.

Kávé eredete

Az állatok feltűnően élénkek voltak és késő éjszakáig nem nyugodtak meg. A szerzetes kíváncsi volt, és addig vizsgálódott a legelőn, míg egy növényre bukkant, amelynek termései hasonlítottak a cseresznyére. A cseresznyével ellentétben a termésben nem kemény magot, hanem két apró babot talált. Szétzúzta és kifőzte azokat, majd megitta a főzetet. Megállapította, hogy az ital kellemesen felélénkítette.

Kávécserje termése

A kávécserje őshazája az etiópiai Kaffa tartomány. Az ott élő nomádok a zöld kávébabot rágcsálták. A 11. században a kávé termesztését az arabok kezdték meg. Az őket meghódító törökök révén jutott el a kávéivás szokása Európába, igaz, sokkal később. Itáliában csak 1645-ben ismerték meg a kávét. Valamivel később Velencében, a Szent Márk téren megnyílt Európa első kávéháza. Ezt csakhamar újabbak követték. És bár az európaiak a „török itallal” szemben bizalmatlanok voltak, a kávé diadalútja feltartóztathatatlan volt.

Ma majd minden utcasarkon találunk egy kávéházat. Ami az új és újabb ízvariációkat illeti, azok szinte határtalanok. Azonban a klasszikus eszpresszó is szilárdan tartja magát – bár csak ritkán szolgálják fel úgy, ahogy kellene: nem keserű, kissé olajos és „crema”, azaz vékony habréteg van a tetején, ami a ráhelyezett cukrot néhány másodpercig megtartja.

Foto: Shutterstock

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Minden feliratkozónknak az aktuális havi Holdnaptárral kedveskedünk! Emellett elsőként értesülhetnek a legújabb terápiákról, hírekről és a frissen megjelenő Természetgyógyász Magazin tartalmáról!

Elolvastam és elfogadom az adatkezelési nyilatkoztatot.

Ajánlott cikkek a témában
Mi segít és mi árt a szívnek?

Mi segít és mi árt a szívnek?

A szívtáji panaszokat mindig komolyan kell venni, hiszen a szív az élet motorja. Az oxigént…
A kávé rehabilitálása

A kávé rehabilitálása

A minap fordításban megosztottam Robert Roy Britt cikkét „Több kávé-hosszabb élet” címmel, amelyben a szerző…
Fokhagyma az étlapon

Fokhagyma az étlapon

A fokhagymát (Allium sativum) legalább annyian szeretik, mint amennyien utálják. Ennek többnyire nem az íze,…
Laskagomba az étlapon

Laskagomba az étlapon

A laskagomba, másik nevén késői laskagomba (Pleurotus streatus) a pereszkefélék családjába tartozik, és szinte az…
Rovatunk legolvasottabb cikkei
Egészségvédelem antioxidánsokkal

Egészségvédelem antioxidánsokkal

„Világképünk” sokáig egyszerű és áttekinthető volt. A szabad gyökök károsak, az antioxidánsok jótékony hatásúak. Sokan…
A vörösbor bioflavonoidjai

A vörösbor bioflavonoidjai

A bioflavonoidok megismerése kapcsán nem lehet a vörösbor-fogyasztás kérdését megkerülni. Idős emberek a mai napig…
A csodálatos mediterrán konyha

A csodálatos mediterrán konyha

Igaz, mediterrán diéta a neve, pedig nem sok köze van ahhoz, amit általában a "diéta"…
A böjt segít a salakanyagok kipucolásához

A böjt segít a salakanyagok kipucolásához

Az ébredő természet mindannyiunkat arra ösztönözhet, hogy mi magunk is tisztító-megújító kúrába kezdjünk. A téli…