Egészségvédelem antioxidánsokkal
A legutóbbi kutatási eredmény tavaly októberben járta be a világsajtót, elbizonytalanítva számos egészségtudatos embert. A kutatók 40 ezer idősebb nőt és életvitelüket figyelték meg 20 éven keresztül. A szakemberek szerint azok közül a nők közül, akik rendszeresen szedtek multivitaminokat, többen hunytak el valamilyen rákban vagy szívbetegségben. Vegyük józanul szemügyre a témát. A sejtkárosító oxigéngyökök fő forrása sokáig a sejtlégzés volt, amely folyamat helyszíne a mitokondrium. A természet ugyanis kb. 4 milliárd évvel ezelőtt az energia kinyerését az erjedésről (oxigénmentes folyamat) a jóval hatékonyabb aerob, tehát oxigén felhasználásával zajló anyagcserére állította át. Az agresszív oxigénre való áttérésnek azonban ára volt, a folyamat során jelentős mennyiségű reaktív oxigénvegyület, más néven szabad gyök keletkezik. Egy átlagos felnőtt szervezete évente legalább 200 kg oxigént vesz fel a légzésével. Ebből a sejtekben található mitokondriumok kb. 25 000 kg energiát raktározó ATP-t (adenozin-trifoszfát) állítanak elő. Az emberi szervezet mindennap kb. a testsúlyával azonos mennyiségű ATP-t használ el. A folyamat melléktermékeként évente kb. 1,7 kg szabad gyök termelődik a testünkben. Hogy a testet a káros hatású szabad gyököktől megvédje, a természet bonyolult, összetett elhárító rendszert fejlesztett ki. Ebben a legfontosabb szerep az antioxidánsoknak jut. Az emberi szervezetben a gyökfogóknak két alaptípusa létezik, az enzimek és a nem enzim jellegű gyökfogók. Az alábbi felsorolásban említjük a két csoportba sorolható legfontosabb vegyületeket:
- Nem enzim jellegűek: vitaminok (A, C, E), növényi hatóanyagok (flavonoidok, karotinoidok, antociánok, ellagsav), szerves vegyületek (húgysav, cisztein, koenzim Q10).
- Gyökfogó enzimek: szuperoxid-dizmutázok (mangánt tartalmaznak), katalázok, peroxidázok (cink- és szeléntartalmú enzimek). A gyökfogó enzimeket testünk maga állítja elő, de ehhez bizonyos nyomelemekre van szüksége.
A két csoport alapvetően különbözik egymástól. A nem enzim jellegű antioxidánsok nagyobb mennyiségben fordulnak elő, de szinte kivétel nélkül a szabad oxigéngyök elfogásakor maguk is szabad gyökké alakulnak. Csak a jóval érzékenyebb enzimek képesek véglegesen leállítani ezt a káros láncreakciót. Ezért a szabad gyökök elleni harcban mindig szükségünk van minden antioxidánstípusra. A szabad gyökök azonban nem csak kárt okoznak szervezetünkben, bizonyos feladatok elvégzésében kifejezetten hasznosak. Immunrendszerünk sejtjei folyamatosan termelnek szabad gyököket, hogy segítségükkel hatékonyabban elpusztíthassák a kórokozókat. A sport jótékony hatásainak egy része is részben a szabad gyököknek köszönhető.
Egészségünk szempontjából fontos a szabad gyökök és az antioxidánsok közötti egyensúly megléte. Azonban úgy tűnik, hogy az arány a szabad gyökök irányába tolódik el.
Ezzel modern életvitelünk számos elemét hibáztathatjuk: a stresszt, a környezeti mérgeket, a nehézfémeket, a gyógyszereket, de a túlsúly és a krónikus gyulladások hatására is fokozódik a szabad gyökök termelődése.
A védő hatású anyagok kombinációja
Éppen ezért a modern embernek igenis szüksége van a kellő mennyiségű antioxidánsokra, ezek bevitelére. De vajon miként viszonyuljunk a cikk elején említett, legújabb kutatási eredményekhez? Nos, az említett publikációk rámutatnak arra, amit sokan már jó ideje sejtettünk, éreztünk, a természet sokkal okosabb, mint mi.
Mára tehát bizonyítottnak tekinthetjük, hogy az egyes, nagy dózisú, szintetikus antioxidánsok, például C-vitamin, E-vitamin vagy béta-karotin szedése nem jó megoldás. Ezek az anyagok a szervezetbe jutva maguk is szabad gyökökké alakulnak, és a különböző anyagok egyensúlyvesztése miatt inkább károsak, mint hasznosak.
Ezzel szemben az egészséges élelmiszerek mindig a különböző antioxidánsok megfelelő, optimális keverékét tartalmazzák. Ez a keverék, amelyekben szerepelnek vitaminok, növényi hatóanyagok és enzimek, minden esetben optimális védelmet nyújtanak. Végül is fajunk az évmilliók során ehhez a hatóanyag-keverékhez szokott hozzá. E helyütt fontos rámutatni, hogy az egészséges növényi hatóanyagok, mikrotápanyagok sokkal többre képesek, mint „csupán” a szabad gyökök ellen megvédeni sejtjeinket: gyulladásgátló, koleszterin- és vércukorszint-csökkentő hatásúak, allergia és rák elleni védelmet nyújtanak, antibakteriális és immunrendszert erősítő hatásúak. Ezért nem igaz, hogy egyes élelmiszerek sokkal erősebb antioxidáns hatásúak, mint mások. Például egyetlen csésze kávéban négyszer annyi antioxidáns hatóanyag van, mint egy pohár narancslében. Az egészséges élelmiszerek éppen sokrétű hatásaiknak köszönhetően számítanak egészségesnek. Ugyanakkor az is bizonyított tény, hogy sok egészséges élelmiszer az egészség egy bizonyos aspektusa szempontjából számít különösen előnyösnek. Ezért mindenkinek azt ajánlhatjuk, táplálkozzék változatosan, hogy hozzájusson minden fontos antioxidánshoz és egyéb tápanyaghoz.
A táplálkozás alfája és ómegája: sok zöldség és gyümölcs
Naponta ötször együnk gyümölcsöt vagy zöldséget – ez a tudományos társaságok jelenleg érvényes ajánlása. Különleges terhelés, élethelyzet, például terhesség, dohányzás vagy tartós gyógyszerszedés esetén az elfogyasztandó antioxidánsok mennyisége növekedhet. Ezért különösen fontos, hogy az érintettek még inkább fokozzák napi zöldség- és gyümölcsadagjukat, esetleg megnövekedett tápanyagigényüket növényi koncentrátumokkal vagy élelmiszerekből kivont vitaminkeverékekkel egészíthetik ki. Az ilyen, gyümölcsökből, zöldségekből, gyógynövényekből és növényi olajokból készített kivonatok, sűrítmények a szintetikus vitaminkészítményekkel ellentétben az antioxidánsok kiegyensúlyozott keverékét tartalmazzák. Az orvoslásban jelentős, bár hevesen vitatott téma az antioxidánsok szedése a daganatos betegségek esetén. A betegeknek főképp a kemoterápia és a sugárkezelések idején tiltották az antioxidánsok szedését. Tették ezt arra a feltételezésre alapozva, hogy a tumorterápiák főképp a szabad gyökök révén fejtik ki daganatsejt-pusztító hatásukat. Ebből kiindulva logikusnak tűnik a gyökfogó hatóanyagoktól való tartózkodás. Ma már tudjuk, hogy a kemoterápia és a sugárterápia más hatásmechanizmus révén hatnak. A legújabb kutatások szerint az antioxidánsok szedése nem korlátozza a kemoterápia vagy a sugárkezelés hatékonyságát, sőt ennek éppen az ellenkezője igazolódott. Az antioxidánsok szedése hozzájárul a daganatsejtek pusztulásához, tompítja a kezelések kellemetlen mellékhatásait, meghosszabbítja a páciensek életét és védi az egészséges sejteket és szöveteket. Vitathatatlan, hogy a vitális anyagokban bővelkedő étrend rákellenes védőhatással bír. Az étrendi kiegészítők – amint a nevük is mutatja – csupán napi étkezésünk kiegészítését szolgálja. Egészségünk bázisát továbbra is az egészséges, változatos, vitális anyagokban gazdag étkezés és a testmozgás alkotja.
Foto: Shutterstock
