Mi segít és mi árt a szívnek?

Négy tünet olyanoknál, akiknél eddig nem fedezték fel, hogy valamilyen szívbetegségben szenvednek. Reggel 5-kor verítékben úszni az ágyban, szapora pulzussal, de fájdalom nélkül. Az esti órákban heves, szúró, szívtáji mellkasfájdalom, ehhez egyre romló légszomj és halálfélelem. Néha nyomás a lapockák között, főként éjjelente. Időnként jelentkező furcsa, „húzó” jellegű érzés a bal bordaív táján, felette pedig gyakran szúró, nyilalló fájdalom jelentkezik. Mi a közös? Természetesen mindegyiket komolyan kell venni, de a tapasztalt orvost különösen az első és a harmadik eset ejtené gondolkodóba. Sokszor az enyhe és részben atipikus szimptómák a leggyanúsabbak, ugyanis a szív megbetegedései korántsem minden esetben látványosak és drámaiak.

EKG vizsgálat segít a szív megbetegedéseinek szűréséhez

A fentiek közül az első esetről a délután folyamán nyugalmi EKG-val vizsgálva egy nem teljesen frissen lezajlott infarktus jeleit állapították meg – a pácienst azonnal kórházba kellett szállítani. A harmadik esetben a további teendőket illetően két tényező volt releváns: az ortopédiai kezelések, beleértve a rendszeres masszázs teljes hatástalansága, valamint az a tény, hogy a csökkenő ösztrogénszint miatt ebben a korban egyre inkább nő az infarktus kockázata, amire a nőkre jellemző atípusos tünetek miatt az orvos sem mindig figyel fel időben. Az említett esetben a páciensnél nem voltak jelen súlyos kockázati tényezők, de családjában halmozottan fordult elő szívbetegség.

Az alapos kardiológiai kivizsgálás súlyos szívkoszorúér-szűkületet állapított meg, ami három „sztent” behelyezését tette szükségessé. A második esetben a mentőorvos a páciens fiatal kora és testalkata alapján nem gyanakodott súlyos szervi elváltozásra. Az EKG-lelet kardiológiai szempontból negatív volt, ugyanakkor arra utalt, hogy rendkívül labilis vegetatív idegrendszerű személyről van szó. A sürgősségi praxisban igen gyakori hiperventilációs tetániáról volt szó, amely jellemzően fiatal és érzékeny idegrendszerű személyeknél jelentkezik. Lényegében stressz hatására a páciens légzése egyenetlenné válik, ennek hatására jelentkezik a heves szívdobogás, a mellkasi szorítás és a légszomj.

A konkrét esetet nyugtató hatású injekció beadásával orvosolták, ami azonnali és tartós jobbulást eredményezett. A negyedik esetben sem állt fenn semmilyen szervi betegség. Érdekes módon a szúró, nyilalló érzetek nem jellemzőek a súlyos szívbetegségek egyikére sem. A nyomás érzése ennél sokkal gyanúsabb panasz. A pajzsmirigy-túlműködés egyébként okozhat bizonyos fokú félelemérzetet és nyugtalanságot. Ebben az esetben a komplementer gyógymódokban jártas orvos a bordaközök bőrébe adott neurálterápiás injekciókkal és rozmaringkenőccsel kezelte a panaszokat.

Mit tehetünk szívünk egészségéért?

Mivel ártunk a szívnek, és hogyan védhetjük, támogathatjuk? A dohányzás, a magas vérnyomás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgáshiányos életmód, a cukorbetegség, a jelentős túlsúly (30-as érték feletti testtömegindex [BMI]) tipikus kockázati tényezők, amelyeket mielőbb meg kell szüntetni. Hasonlóan káros az állandó negatív stressz is. Évek óta szinte ideológiai jellegű vita folyik a koleszterinszint, az utóbbi időben különösképp az LDL-érték (úgynevezett „rossz koleszterin”) jelentőségéről.

Tartósan magas LDL-szint esetén – szívinfarktusra vagy szélütésre való családi hajlam hiányában – kérdéses, hogy az LDL-szint csökkentése valóban védő hatású-e. Ha a véredényekben lerakódások (ún. plakkok) képződtek, az LDL-szintet sok ballasztanyag (pl. 2 evőkanál zabkorpa), valamint vörös rizslisztből készült élelmiszerek rendszeres fogyasztásával, gyógyszer nélkül is vissza lehet téríteni a normális szintre. A másodlagos megelőzés keretében, tehát pl. szívinfarktus után vagy sztent (a szív ereiben elhelyezett kis fémbetét, amely megakadályozza a véredény elzáródását) behelyezése után a hivatalos szakmai protokollok az LDL-koleszterin értékét 70 mg/dl szintre, vagy inkább az alá javasolják csökkenteni. Ezt szinte kizárólag gyógyszerekkel – jellemzően sztatinokkal – lehet megvalósítani.

Ilyen esetekben mindig a kezelőorvos dönt. Tény, hogy a statisztikai adatok lezajlott infarktus vagy sztentelés után az LDL-szintet csökkentő gyógyszerek hasznos mivoltát támasztják alá. Az olasz GISSIStudy adatai (amelynek érvényességét manapság egyesek megkérdőjelezik) azt mutatták, hogy bár a sztatinok valóban csökkentik a kardiológiai elhalálozások számát, de a kezelt betegek összesített halálozási rátáját nem. Ebben a kutatásban az ómega-3 zsírsavak terápiás alkalmazása jobb eredménnyel járt.

Éppen ezért célszerű étrendünket rendszeresen ómega-3 zsírsavakkal kiegészíteni (1 evőkanál halolaj formájában), hiszen a halolajok (és a testmozgás) hatására emelkedik a védő hatású HDL-koleszterin szintje. Valójában minden esetben elmondható, hogy a szív szempontjából kifejezetten előnyös hatású, ha étrendünkben növeljük a halolaj mennyiségét, és csökkentjük a vörös húsok arányát.

Szívritmuszavarok kezelése ásványi anyagokkal és vitaminokkal

Aki hajlamos a rendszertelen szívverésre, annak (a galagonya mellett, lásd lejjebb) ajánlott kálium és magnézium szedése. Egyes kutatások szerint az orotsav (B13-vitamin) szintén szívvédő hatású.

A magnézium csökkenti a szív saját ingerületvezető rendszerének ingerelhetőségét. Fontos továbbá a B12-vitamin (szérumszint: legalább 500 pg/ml) és a D-vitamin (szérumszint: legalább 75, de inkább 100-150 nmol/l) is. Az idősebb korosztály esetében rendszertelen szívverés esetén mindig gondolni kell a pitvarremegés lehetőségére, aminek hatására nő a szélütés kockázata és csökken a szív teljesítménye. Főként az éjszakai (pl. egy-két órán át tartó) ritmuszavar esetén kell gyanakodni, és 24 órás EKG felhelyezésével kivizsgálni az esetet.

A 75 éves korosztály jó egynegyedénél jelentkezik rendszeres vagy alkalomszerűen pitvarremegés – a látencia nagyon magas. Ha a gyanú igazolódik, mindentől tartózkodni kell, ami kedvez a pajzsmirigyműködés felpörgésének, tehát az alkoholtól, a kávétól (pl. az osztrák kardiológiai társaság ajánlása szerint), a puffadást okozó ételektől, és csak nagyon kis vacsoraadagokat szabad enni. Ritkán gondolnak rá, de a vérszegénység (anémia) szintén károsítja szívünket. Ilyenkor ugyanis a hiányzó vörösvértesteket a szív gyorsabb pumpatevékenységgel igyekszik kompenzálni, hogy fenn tudja tartani a szövetek oxigénellátását.

A vérszegénység oka nem minden esetben vérzés – előidézheti vesebetegség, csontvelőbetegség, gyulladás vagy vashiány is. Szükség esetén, főként alacsony MCV-érték (MCV = az egyes vörösvértestek volumene, azaz térfogata) esetén meg kell vizsgálni a vasraktározást jelző ferritinértéket is, és ha alacsony, vasat kell adni a betegnek. A Q10 koenzim lényegében segédenzim, amely az izmok, ezen belül is a sejtek „energiaközpontjainak” is nevezett mitokondriumok munkáját segíti. Ezek a sejtek belsejében található parányi képződmények állítják elő a sejt működését biztosító ATP-t (adenozin-trifoszfát). A testünkben lévő mitokondriumok egyharmada a szívizomban található.

A Q10 hiánya vérvizsgálattal mutatható ki. Megfelelő étrendi kiegészítők szedésével könnyen pótolható. Aki sztatintartalmú gyógyszert szed, mindenképp szedjen mellé Q10-et is, mert a sztatinok ellenlábasai (antagonistái) a Q10-nek.

A szívgyógyászat régi klasszikusa – a galagonya

A természetgyógyászatban jól ismert és nagyra becsült galagonya enyhe szíverősítő, és a szív saját vérkeringését serkentő hatású. Leghasznosabb tulajdonsága, hogy enyhe béta-receptor-blokkoló hatása van, ami csökkenti a stresszhormonok ártó hatását, és ennek révén képes meghosszabbítani életünket.

A galagonya azonban csak nagy dózisban igazán hatásos, ezért célszerű valamilyen kivonat formájában szedni. Javasolt napi dózisa 900 mg. Homeopátiás formában főként alacsony vérnyomást és szívidegességet kezelnek vele, gyakran szúrós gyöngyajakkal és egyéb, szívre ható gyógynövényekkel kombinálva. A galagonya egyik fő javallata az ún. öreg szív, tehát enyhe szíverősítő.

Rendszeres szedésével javítható az agyi keringés is, ami kifejezetten jótékonyan hat a mozgáskoordinációra, az egyensúlyérzetre, a gondolkodásra és a memóriára is. A galagonya legtöbb esetben jól kombinálható a vényköteles kardiológiai gyógyszerekkel is. A szintén növényi eredetű sztrofantin egészen a nyolcvanas évek elejéig elterjedt készítmény volt a szívgyógyászatban, főként akut szívelégtelenséget kezeltek vele. Ezután más gyógyszerek váltották le, mert viszonylag gyors volt a felezési ideje, és tablettás formában nem szívódott fel megfelelő mértékben a tápcsatornából.

A természetgyógyászatban azonban továbbra is fennmaradt, és a szívizmok oxigénellátását javítják vele. Beszerzése egy ideje komoly nehézségekbe ütközik. Homeopátiás formában viszonylag könnyen hozzáférhetők, D4-es hígításban főként idősebb páciensek szívműködését támogatják vele. Nem szabad megfeledkezni a vízterápiákról sem. Karfürdőkkel hatásosan stimulálható a szívizmok vérkeringése. A fürdővízhez gyakran adnak gyógynövényeket, pl. rozmaringot, amely közismerten keringést serkentő hatású, vagy nyugtató hatású levendulát. A panaszok súlyosságától függően a karfürdőt eleinte csak a jobb karon szabad végezni, és csak fokozatosan lehet kiterjeszteni mindkét karra. Szintén pozitív hatású lehet a karfürdőhöz hasonlóan kivitelezett, fokozatosan melegedő lábfürdő is.

Megtört szív szindróma

A megtört szív tünetegyüttest (Broken Heart Syndrome) először az 1990-es években, Ázsiában írták le. Tünetei megtévesztésig hasonlítanak a szívinfarktusra. Az ultrahangos képen általában a bal szívkamra szerkezetében jelentős eltérések észlelhetők. Ez az állapot gyakran magától, mindenfajta beavatkozás nélkül gyógyul, de veszedelmes szövődményekhez, pl. életveszélyes szívritmuszavarhoz is vezethet. Érdekessége, hogy nem csak súlyos traumák, hanem váratlan, nagy öröm is előidézheti.

Foto: Adobe Stock