Koleszterin – Mi az igazság?

tgymagazin.hu
#életmód #érrendszer #koleszterin #szívinfarktus #táplálkozás
A koleszterin testünk egyik létfontosságú anyaga. Alapvető építőköve többféle hormonnak, a sejthártyának és az epesavaknak. Veszélyessé csak akkor válik, ha értéke túllép egy bizonyos szintet. A megnövekedett koleszterinszint legsúlyosabb következménye az érelmeszesedés és a szívinfarktus lehet.

Először is tisztázzuk még egyszer: a koleszterin testünk egyik létfontosságú anyaga. Alapvető építőköve többféle hormonnak, a sejthártyának és az epesavaknak. Veszélyessé csak akkor válik, ha értéke túllép egy bizonyos szintet. A megnövekedett koleszterinszint legsúlyosabb következménye az érelmeszesedés és a szívinfarktus lehet. Miután egy népességvizsgálatból fény derült erre az összefüggésre, világszerte elterjedt a koleszterincsökkentés gyakorlata.

A 80-as évek végén megállapították a határértékeket, és kifejlesztették az úgynevezett lipidcsökkentőket, amelyek az említett veszélyt kiküszöbölik. A háziorvos által megrendelt vérvizsgálatok többségében a koleszterinszintet is mérik. Ez a fejlődés akkor torpant meg, amikor öt évvel ezelőtt nyilvánosságra kerültek az egyik koleszterincsökkentő gyógyszer súlyos mellékhatásai. A szóban forgó termék rovására világszerte legalább ötven halálesetet írtak. A gyártót körülbelül 8000 panaszos perelte be, főként az Egyesült Államokban. A gyógyszer mellékhatásai jórészt azért léptek fel, mert kezdetben túl nagy adagokat írtak fel belőle.

A halálos eseteknél hatóanyaga egy másik vegyülettel kombinálva váltotta ki a tragikus következményt. Ezen kívül a betegek kezelése során elmulasztották a vérértékek rendszeres ellenőrzését is. A terméket kivonták a forgalomból, és a botrány megkérdőjelezte az egész koleszterinszint-csökkentő kezelés értelmét is. Nagy mintákon végzett vizsgálatok időközben kimutatták, hogy a magas koleszterinszint nem feltétlenül jár együtt érelmeszesedéssel. Találtak olyan magas koleszterinszintű embereket is, akik magas életkort értek meg jó egészségben. A tudósok ebből levonták azt a következtetést, hogy a témában az örökletes adottságok nagy szerepet játszanak.

Ha a magas koleszterin öröklött

A vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy az emberek a táplálékban található koleszterinre is eltérően reagálnak, ebben is a gének játszanak szerepet. Ezzel magyarázható, hogy van, aki nap mint nap zsíros húst töm magába, a koleszterinszintje mégis alacsony marad. Másoknak viszont elég ránézniük egy tojásra, és értékeik máris megemelkednek. Ha ez utóbbi a helyzet, azért még nincs minden veszve. A megfelelő táplálkozással, mozgással és stresszmenedzseléssel ugyanis szembeszállhatunk örökletes adottságainkkal.

Más a helyzet az úgynevezett családi hiperkoleszterinémiával. Ilyenkor egy anyagcserezavar örökletességéről van szó, amikor az érintettek szervezetében nincsen elegendő azokból a receptorokból, amelyek „kihalásszák” a vérből a koleszterint. Ilyenkor az érték elérheti, sőt meg is haladhatja a 300 mg/dl-t, még egészséges életmód mellett is. Az ilyen pácienseknél gyakran már az 50. életévük előtt kialakul az érelmeszesedés és a szívinfarktus, főként akkor, ha egyéb rizikótényezők is fennállnak náluk. Ilyenkor a böjtölés sem segít túl sokat, így nem marad más hátra, mint gyógyszeres segítséget kérni.

Rendkívül ritka koleszterinanyagcsere-zavar akkor alakul ki, ha valaki mind a két szülőjétől örökli a hibás gént. Ilyenkor a vérértékek 500-1000 mg/dl szintet is elérhetnek. Náluk általában már húszéves koruk előtt fellép a szívinfarktus. Éppen ezért az érintetteknek nemcsak gyógyszert kell szendiük, hanem rendszeres vérmosáson is át kell esniük.

Az egyéni rizikó

Egyes szakértők szerint olyan nincs, hogy koleszterin-határérték, mert az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásának veszélye egyénenként változó. A holisztikus szemlélet jegyében nemcsak az LDL- és a HDL-koleszterinértékeket, hanem egy sor más vérértéket is nézni kell, továbbá a páciens életmódját, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulását a családjában. Ha például valakinek 260 mg/dl-es, viszonylag magas értéke van, először a szülei értékeit kell megkérdeznie. Ha az ő koleszterinszintjük is magas, ámde egészségesek, akkor valószínűleg nincs túl nagy rizikó. Hiába magas valakinek a koleszterinszintje, ha a felmenői között nemigen fordult elő szívinfarktus vagy szélütés 65 éves koruk előtt, akkor a veszélyszint alacsony.

A legjobb, ha valakinek a koleszterin-aránya is megfelelő, és egyéb rizikófaktorok sem állnak fenn nála, így nem dohányzik, nem tartozik az elhízottak közé, nincs magas vérnyomása, szívproblémái vagy cukorbaja. Akkor nem kell problémáznia 250 mg/dl-es érték mellett sem. Ha azonban a rizikótényezők közül férfiaknál legalább egy, nőknél legalább kettő fennáll, csökkenteni kell a szintet. Egy másik példa: a páciens 40 éves elmúlt, karcsú, rendszeresen sportol, mindennap eszik zöldséget-gyümölcsöt, koleszterinje mégis 200 mg/dl fölött van. Ilyenkor is szó lehet örökletes hajlamról, de arról is, hogy túlzásba viszi a sportot, vagy a munkahelyi stressz miatt nem lazít eleget.

Mindez szintén kedvezőtlen hatást gyakorolhat a koleszterinszintre. Sajnos kevéssé ismert, hogy a stressz minden egyéb külső hatás nélkül is jelentősen befolyásolja a koleszterinszintet. 300 mg/dl-es koleszterinszint fölött aligha kerülhető el a gyógyszerszedés. Főként akkor nem, ha a diéta két-három hónap alatt sem képes jelentősen csökkenteni az értékeket. Ilyenkor örökletes adottságról van szó, amelyen nem segít sem a táplálkozás, sem a böjtölés.

Milyen laborértékek fontosak?

A koleszterin az érelmeszesedéses megbetegedések kialakulásának egyik központi rizikótényezője. Az ilyen komplex betegség azonban nem vezethető vissza egyetlen okra, ezért a többit is figyelembe kell venni és kezelni kell. A legfontosabbak közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly és a dohányzás. A személyes rizikó megállapításához a következő laborértékekre van szükség:

• LDL/HDL arány: a rizikóprofil meghatározásához nem elegendő az összkoleszterin mérése, meg kell határozni az LDL- és a HDL-koleszterin arányát. Ha például az LDL 135 mg/dl, a HDL pedig 90 mg/dl, akkor az arány 1,5. Kedvező a 3 alatti éréték, 3 és 4 között még elviselhető. Minél több a „jó” koleszterin, annál viszonylagosabb a magas érték. Az LDL értékének 130 mg/dl alatt kell lennie, a HDL-nek nőknél 35 mg/dl, férfiaknál 45 mg/dl fölött. Ha például az összkoleszterin 180 mg/dl, az ideális, a HDL 25 mg/dl-rel viszont egyértelműen alacsony. Mivel az LDL 150 mg/dl-es, az arány 6, amely az alacsony összérték mellett is kedvezőtlen. Az illető vagy keveset mozog, vagy erős stressz hatása alatt áll. Megfelelő módszerekkel a HDL-szint emelése a cél.

  • Trigliceridek: mérésük nem hiányozhat a vérképből, mert ezek a vérzsírok számítanak az igazi gyilkosoknak. Szoros összefüggésben állnak a fölös kilókkal. Ideális értékük 150 mg/dl alatt van, 200 mg/dl fölött tanácsos fogyni. A trigliceridek ugyanis egyértelműen csökkentik a jó HDL szintjét, és a zsírpárnákban raktározódnak el.
  • Homocisztein: a szív- és érrendszeri megbetegedések önálló rizikófaktora, ezért mindig mérni kell. Szintje a lakosság egyharmadánál meghaladja az ideális 10 mikromol/l-t, holott egyszerűen csökkenthető: B6- és B12 vitaminnal kombinált folsavval.
  • Lipoprotein (a): ez az anyag nagyon hasonlít az LDL-hez, fokozza az érelmeszesedés és trombózishajlamot. Magas szintje részben örökletes, ilyenkor a diéta nem nagyon segít. Magas szintje esetén minden más rizikótényezőt figyelembe kell venni a terápia során.
  • Fibrinogén: véralvadási faktor, a vér ragasztóanyaga. Ha túl sok van belőle, trombózisveszély áll fenn. Csökkenthető mozgással, HDL- koleszterinnel és omega-3 zsírsavakkal, növeli az életkor, a dohányzás, a változókor és a cukorbaj.
  • CRP: a C-reaktív fehérje azt mutatja meg, fennáll-e a szervezetben gyulladás. A gyulladás ugyanis komoly szövődményeket okozhat, például érsérüléseket vagy reumát. Az úgynevezett magas érzékenységű CRP-t mérik. A gyulladásos gócok ellen antioxidánsokkal harcolhatunk.
  • Oxidált koleszterin: a koleszterin akkor válik igazán agresszívvé, ha szabad gyökök eloxidálják. A laborok általában mégsem mérik a lipid-peroxidáció fokát, illetve a vér antioxidáns-kapacitását. A mérés fő célja az egyéni rizikó jobb meghatározása. Sokat segíthet az antioxidánsokban gazdag táplálkozás (sok friss zöldség-gyümölcs) és a C- és E-vitamin szedése. Antioxidánsokban gazdag még a zöld tea, a paradicsom és a szőlőlé.

Hogyan csökkenthetjük természetes módon  a koleszterinszintünket?

Ha rizikóprofilunk miatt nincs szükségünk szintetikus orvosságra, számos módszerrel mérsékelhetjük a kockázatot. Akik laboreredményeik miatt nem szedhetnek gyógyszert, azoknak is érdemes két hónapon át természetes koleszterinszint-csökkentéssel próbálkozniuk. De aki lipidcsökkentőt szed, a következő ötletek azoknak is fontosak.

  • Vaj, tojás és diéta: ezek sima elhagyásával a koleszterinszint körülbelül 2 százalékkal csökkenthető. A megfelelően összeállított diétával viszont 20 százalékkal! A vaj koleszterinemelő hatása ugyanis jóval csekélyebb, mint korábban gondolták, a zsíros hús pedig alig tartalmaz több koleszterint, mint a sovány. A tojás átlagosan 241 mg-os koleszterinjének hatását a benne lévő lecitin csökkenti, hasonlóképpen a felszívódását is. A vasárnap reggeli tojást tehát még a magas koleszterinszintűek is megengedhetik maguknak. Aki spórolni akar a megevett koleszterinnel, az inkább kevesebb húst és kolbászfélét egyen, mert a bevitt koleszterinnek körülbeül 50 százaléka ebből a forrásból származik. Alternatíva lehet a szója és a hal. Arról se feledkezzünk meg, hogy az étkezés átállításának kedvező hatása csak két-három hónappal később jelentkezik a vérzsírszintben.
  • Vaj vagy margarin? A margarinban ugyan nincs koleszterin, de vannak nagy rizikót jelentő transzzsírsavak. Ezek növelik a koleszterinszintet, és főként a kedvezőtlen LDL-ét. A sütőzsiradékokban, főként ha többször is használják őket, akár 30 százaléknyi transzzsírsav is előfordulhat. Az olcsó margarinokban arányuk 20 százalék, a diétásoké nulla. A szakértők szerint a transzzsírsavak a fő felelősei a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának.
  • Omega-3 zsírsavak: a koleszterinértékek kezelésének alapját a táplálkozás zsírjainak megfelelő összetétele képezi. Az omega-3 zsírsavak az össz-koleszterinszintet ugyan csak minimálisan befolyásolják, rendkívül hatásosan csökkentik ugyanakkor a triglicerideket. Napi 4 g omega-3 zsírsav beszedése 50 százalékkal csökkentheti a trigliceridek szintjét. Ezenkívül gyulladáscsökkentő hatásúak, és számos egyéb pozitív tulajdonsággal is dicsekedhetnek. Forrásaik: zsíros tengeri halak (hering, tonhal, makréla), lenmagolaj (58 százalék), kenderolaj (20 százalék). Az olajakból egy evőkanál fedezi a napi szükségletet. Ezzel szemben omega-6 zsírsavakból túl sokat fogyasztunk, ilyenek például a linolsav vagy az arachidonsav. Erre főként megemelkedett koleszterinszint esetén kell figyelni.
  • A rostok megkötik a koleszterint, így kiválasztódnak a bélen keresztül, anélkül, hogy károsítanák a szervezetet. Különösen ajánlható a lenmag, a zabkorpa és a bolhamaghéj. A diók és magok ugyancsak gazdagok rostokban, ezenkívül telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek megint csak kedvezően befolyásolják a koleszterinszintet.
  • Gyógyböjt: általában lényegesen csökkenti a koleszterinszintet, nem ritkaság a 10-30 százalékos csökkenés. Jó hatást gyakorol a trigliceridek szintjére is.
  • Gyógynövények: az articsóka a maga antioxidáns, zsíremésztést serkentő és koleszterintermelődést csökkentő hatásával hozzájárul a koleszterinértékek javulásához. Az articsókakészítmények a vizsgálatok szerint ugyanolyan hatékonyan gátolják a szervezet saját koleszterintermelését, mint a sztatin hatóanyagú gyógyszerek. Az articsókakészítményeket kombináljuk rostokkal.
  • Fokhagyma: frissen fogyasztva, napi 4 g (körülbelül 2 gerezd) csökkenti a koleszterinszintet, porként, kapszulában napi
    1200 mg ajánlatos.
  • Vitaminok: tanácsos antioxidáns vitaminokat szedni: C, E, valamint szelént. Magas homociszteinszint esetén jó a folsavval kombinált B6- és B12-vitamin.
  • Mozgás: a világ leghatékonyabb és legolcsóbb gyógyszere. A sport csökkenti az összkoleszterint és fékezi a veszélyes LDL-t. Rendszeresen űzve jelentősen növeli a HDL-t. Fontos a heti két-három alkalom, a legjobbnak a séta és a biciklizés bizonyult.
  • Lazító technikák: a szorongás, a görcsösség és a bánat mind stresszt jelent, a stressz pedig a magas koleszterinszint egyik legfontosabb oka. A csökkentéshez éppen ezért hozzájárulnak a lazító technikák, mint a jóga, a taj-csi, a csi-kung vagy a Jacobson-féle izomlazítási tréning.

Tudnivalók a laborból

Mi is az a koleszterin?

A koleszterin létfontosságú anyag, számos hormon, így a progeszteron, a tesztoszteron  és az ösztrogén, valamint a D-vitamin és az epesavak alapanyaga. Ezenkívül fontos alkotóeleme a sejthártyának és az idegsejteknek. Szintjét a vérben mg/dl-ben mérik. A jelenlegi ajánlások szerint az összérték ne legyen magasabb 250 mg/dl-nél.

Hol fordul elő?

A máj napi 1 g körüli koleszterint termel. Legnagyobb részben azonban állati eredetű termékekből vesszük fel. Tiszta koleszterinmennyiségünk körülbelül 150 g, ebből 5-10 g van a vérben.

Jó (HDL) és rossz (LDL) koleszterin

Hogy a koleszterin a vérben szállíthatóvá váljon, kis zsírrészecskékbe (lipoproteinekbe) ágyazódik. Ebből kétféle létezik: LDL (alacsonysűrűségű) és HDL (magas sűrűségű). Az LDL a koleszterint a perifériákról szállítja a sejtekhez. Fölös mennyisége lerakódik az érfalakon és érelmeszesedéshez vezet. A HDL a fölösleges koleszterint szállítja vissza a májba, ahol kiválasztódik. Képes az érfalakon kialakult lerakódásokat is magával vinni, ezért védi az ereket. Eézrt kapta az LDL a rossz, a HDL pedig a jó koleszterin nevet. A két értéket az összértéktől függetlenül határozzák meg, tulajdonképpen ezek az igazán fontos értékek.

Mire ügyeljünk, ha koleszterincsökkentő gyógyszert szedünk?

Laborvizsgálatok: a kezelés eredményességének vizsgálata érdekében rendszeresen ellenőriztessük LDL-, HDL- és triglicerid-szintünket! 4-12 hetenként tanácsos a májenzimeket is ellenőriztetni, hogy kizárhassuk a májkárosodást. A CK-enzim vizsgálata izompusztulásról adhat tájékoztatást. Mindezek a módszerek a súlyos mellkéhatások időbeni felismerését szolgálják.

Q10-koenzim: a sztatinok csökkenthetik a Q10 koenzim szintjét, méghozzá olyan  drasztikusan, hogy súlyos károsodások, akár még rák is felléphet. A Q10 fontos energiaszállítója a szervezetnek, főként a szívnek. A lipidcsökkentőt szedő betegeknek éppen ezért Q10-kiegészítésre van szükségük. A szint vérvizsgálattal ellenőrizhető.

Mi növelheti meg a koleszterinszintet?

A koleszterinszintet bizonyos gyógyszerek is megemelhetik. Idetartoznak például a béta-blokkolók és a vízhajtók. Bizonyos hormonok, például a fogamzásgátló tablettában találhatók megemelhetik az LD-szintet, és csökkenthetik a HDL-t. Hasonló hatással járnak a tartós terápiák. Az anabolikus készítmények akár 30 százalékkal is növelik az LDL-t és akár 50 százalékkal is csökkentik a HDL-t.Negatív hatásúak lehetnek bizonyos betegségek is, például a pajzsmirigy csökkent működésének hatására emelkedik a koleszterin- és a trigliceridszint. Hasonló a helyzet az anorexiával és az erős túlsúllyal is.

Foto: Shutterstock

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Minden feliratkozónknak az aktuális havi Holdnaptárral kedveskedünk! Emellett elsőként értesülhetnek a legújabb terápiákról, hírekről és a frissen megjelenő Természetgyógyász Magazin tartalmáról!

Elolvastam és elfogadom az adatkezelési nyilatkoztatot.

Ajánlott cikkek a témában
Ólálkodó veszedelem: magas vérnyomás

Ólálkodó veszedelem: magas vérnyomás

Világszerte több mint egymilliárd ember szenved magas vérnyomástól. A magas vérnyomás a nyugati világban élő…
Emésztési problémák elleni egészséges étrend

Emésztési problémák elleni egészséges étrend

Sokan fogyasztanak bőséges mennyiségben teljes őrlésű gabonát és nyers zöldségeket abban a hiszemben, hogy ezzel…
Kálium: sejtjeink egyik legfontosabb ásványi anyaga

Kálium: sejtjeink egyik legfontosabb ásványi anyaga

A kálium sokféle funkciót tölt be az emberi szervezet működésében. Nélkülözhetetlen ásványi anyagról van szó,…
Hatásos gyógymódok érelmeszesedés ellen

Hatásos gyógymódok érelmeszesedés ellen

Az artériák elmeszesedése, az érfalak megkeményedése drámai következményekkel járhat, de a nagy kockázatú csoporthoz tartozó…
Rovatunk legolvasottabb cikkei
Mit tehetünk szívünk egészségéért?

Mit tehetünk szívünk egészségéért?

A szívnek önálló, kb. 40 000 idegsejtből álló „agya”, sőt saját akarata van – állapították…
Így támogathatjuk a máj egészséges működését

Így támogathatjuk a máj egészséges működését

A máj testünk legnagyobb méretű szerve, és rendkívül fontos szerepet tölt be anyagcserénkben. Ugyanakkor rendkívül…
Látásjavító táplálkozás

Látásjavító táplálkozás

Miközben a modern orvostudomány az elmúlt években számtalan forradalmi felfedezést tett, a táplálkozással összefüggő betegségek…
Természetes gyógymódok az aranyeres panaszok ellen!

Természetes gyógymódok az aranyeres panaszok ellen!

Aranyérbetegséggel a felnőtt lakosság kb. egyharmada küzd, főként a nők, akiknél többnyire szülés után, elhízás…