Látásjavító táplálkozás
A modern táplálkozás sajnos nem az egészségnek kedvez: nagy arányban találhatók meg benne a készételek és egyéb természetellenes, feldolgozott élelmiszerek; kevés benne a rost, túl kevés a zöldség, a gyümölcs és a folyadék; illetve sok benne az egyszerű szénhidrát, a cukor, a fehér liszt, a kávé, az édesített ital és az alkohol. Mindez idővel a szövetek túlsavasodását idézi elő, a szervezet elsalakosodik, és megakadályozza többek között a környezeti mérgek és a nehézfémek kiürülését.
A kiegyensúlyozott táplálkozás – párosulva rendszeres mozgással a friss levegőn és az egészséges életmóddal – az egészséges sav-bázis háztartás alapját képezi. A lúgok jó forrásai a friss zöldségek és gyümölcsök, mivel lúgos kémhatású ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaznak. A biotermesztésből származó táplálékokat azért is érdemes előnyben részesíteni, mert a modern mezőgazdaságban használatos növényvédő szerek és nehézfémek gyulladáskeltő hatásúak, és emiatt különféle szembetegségekkel (például a makuladegenerációval és a száraz szemmel) is összefüggésbe hozhatók.
A szervezet gyulladásos folyamatait különféle ingerületátvivő anyagok irányítják, ezek egyike az omega-6 zsírsavak közé tartozó arachidonsav, amely egyfelől a testünkben képződik, másfelől az állati eredetű táplálékokkal, főleg a hússal és a kolbászfélékkel jut be a szervezetünkbe. Ez nemcsak túlsavasodáshoz vezet, hanem a gyulladásos reakciók erősödéséhez is. Ennek a mechanizmusnak az ellenfelei az omega-3 zsírsavak, amelyek elsősorban a hideg vízben élő halakban találhatók meg (lazac, makréla, hering), de a lenolajban és a repceolajban is. Ezzel a gyulladásellenes hatással az omega-3 zsírsavak közvetlenül befolyásolják a szemben lejátszódó folyamatokat (például a száraz szem tüneteit).
Táplálkozás a szemünk egészsége védelmében
A múlt század közepén amerikai tudósok felfedezték, hogy a vitaminokban, nyomelemekben, zsírsavakban és fehérjékben szegény táplálkozás jelentősen hozzájárul bizonyos betegségek gyakoribbá válásához. Ebből a felismerésből alakult ki az ortomolekuláris orvoslás, a táplálkozástudomány egyik válfaja, amely a civilizációs betegségek mikrotápanyagok segítségével történő megelőzésére és gyógyítására specializálódott.
Az ortomolekuláris orvoslás úttörője, Linus Pauling professzor (1901-1994) a következőképpen írta le a fogalmat: „Az ortomolekuláris orvoslás az egészség megőrzésére és a betegségek kezelésére irányul oly módon, hogy megváltoztatja a szervezetben olyan anyagok koncentrációját, amelyek normál esetben is megtalálhatók a szervezetben, és amelyek nélkülözhetetlenek az egészséghez.” Az ortomolekuláris anyagokhoz tehát optimális esetben kielégítő mennyiségben hozzájuthatnánk a táplálékainkkal, ámde az élelmiszerek óriási túlkínálata ellenére is találkozunk hiányállapotokkal.
Éppen ezért az ortomolekuláris orvoslás mikrotápanyagok célzott, lehetőleg egyénileg összeállított bevitelét javasolja. A szemészetben az antioxidatív mikrotápanyagok állnak az első helyen, mivel az erős nappali fény hatására a szemben is káros anyagcseretermékek, szabad gyökök keletkeznek, amelyek tartós károsodásokat okozhatnak. Ezt nevezzük oxidatív stressznek. A szabad gyökök káros hatását megelőzhetjük, ha elegendő mennyiségű antioxidatív vitamin áll rendelkezésre. Emellett minden szembetegség, illetve kockázat ellensúlyozására léteznek kiemelt jelentőségű mikrotápanyagok.
Makuladegeneráció: a zöld erősíti a belső napszemüveget
A szemet belülről kibélelő ideghártya (retina) a felelős környezetünk optikai észleléséért. Az ide érkező fény (főként a rövidhullámú, nagy energiájú sugarak) miatt a recehártya anyagcseréje igen élénk. Ez vonatkozik elsősorban az ideghártya középpontjára, a makulára (sárgafolt), ahol felszaporodnak a karotinoidok. Ezek vitamin jellegű sárga pigmentek, amelyek védik a retinát az oxidatív stressztől. Legfontosabb képviselője a lutein – és a vele rokon zeaxanthin -, melynek ezen kívül az is a feladata, hogy felvegye és levezesse a napfény hatására a recehártyán kialakuló hőt.
A karotinoidok e tulajdonságuknak köszönhetően különösen hatékony védelmet kínálnak az ideghártyának, emiatt „belső napszemüvegnek” is szokták nevezni. Ezeket az anyagokat a szervezet nem képes előállítani, ezért csak a táplálékból juthatunk hozzájuk. A legmagasabb luteintartalmuk (csökkenő sorrendben) a következő zöld színű zöldségféleségeknek van: fejes káposzta, spenót, petrezselyem, brokkoli, fejes saláta, zöldborsó és kelkáposzta.
Mivel nem ehetünk meg mindennap egy lábos spenótot, tanácsos a luteint táplálékkiegészítők formájában is pótolni, amennyiben például családi terheltség áll fenn vagy hosszú ideig erős napfénynek vagyunk kitéve.
Makuladegeneráció esetén az ajánlott napi dózis 6-12 mg, súlyos esetben vagy akut rosszabbodás esetén akár 30 mg-ig is elmehetünk. A lutein rendszeres szedésével bizonyos határok között elérhető, hogy a makuladegeneráció rosszabbodása mérséklődjön.
Zöld hályog: csökkenthető-e a látóideg sérülése idegvitaminnal?
Zöld hályog (glaukóma) esetén a szem belsejében uralkodó nyomás károsan hat a látóidegre. Ennek következménye a látáskiesés a látómező bizonyos területein és a látásélesség szembetűnő romlása. A legtöbb esetben szemcseppekkel elérhető a szembelső nyomásának csökkenése és ezzel az állapot stabilizálása. Más esetekben a betegség lézerrel vagy műtéttel orvosolható.
A zöld hályog mindenképpen a látóideg magas fokú oxidív stresszére utal.
Ezzel összefüggésben olyan méreganyagok termelődnek az idegben, amelyek – a megnövekedett belső szemnyomással párosulva – az idegrostok egyes sejtjeinek gyors elhalását eredményezik. Ilyen esetekben a vitaminokkal való alapellátottság mellett főként az alfa-liponsav, valamint a tiamin (B1-vitamin) jöhet szóba. Mindkettőre egyszerre jellemző az antioxidatív és az idegvédő hatás.A B1-vitamin másik neve idegvitamin.
Rendkívül nagy mennyiségben fordul elő a teljes kiőrlésű gabonatermékekben, a hántolatlan rizsben, a sertéshúsban és a hüvelyesekben. Kémiailag enyhén módosított formája, a benfotiamin erőteljesen oldódik zsírban, így intenzíven kötődik az idegi struktúrákhoz, és ezzel képes megelőzni a károsodásokat. Ez a vegyület csak gyógyszer formájában fordul elő, ajánlott napi adagja 100-200 mg. Az alfa-liponsavat is tabletta formájában adagolják, mivel természetes formában csak állati belsőségekben fordul elő, azok fogyasztása pedig nehézfém- és purinterheltségük miatt nem ajánlatos.
Ajánlott napi adagja 100–500 mg. Idegvédő hatása miatt a két említett anyagot az ideghártya valamennyi megbetegedésekor fel szokták írni. A benfotiamint főként cukorbetegségből eredő ideghártya-megbetegedések esetén rendelik, mivel a vegyület képes blokkolni a megnövekedett vércukorszint miatti káros anyagcsere-folyamatokat. A fentieken túl a C-vitamin is, úgy tűnik, csökkenti a szem belső nyomását. Legalábbis a C-vitamin-hiány igazoltan együtt jár a szem belső nyomásának emelkedésével. Mivel a napi ajánlott C-vitamin-bevitel 1200 mg körül jár, a kívánt hatás elérése érdekében tanácsos ezt a nagy adagot két részre bontani.
Szürke hályog: korai formáit javítja a C- és az E-vitamin
A szürke hályog a szemlencse időskori elhomályosodása, amely jellemzően a 60. életév után lép fel. A szemlencse, amely a szembe beérkező fénysugarakat a fényképezőgép objektívjéhez hasonlóan megtöri és az ideghártyára vezeti, nagyon sok vitamint igényel. Mivel nincsenek benne erek, kénytelen az őt körülvevő csarnokvíz tápanyagaira támaszkodni. Így az idő előtt fellépő szürke hályog utalhat vitaminhiányra vagy fennálló anyagcsere-problémára, például cukorbajra.
A már említett alap-vitaminellátás mellett tanácsos lehet az antioxidáns hatású C- és E-vitamin adagolása. Napi 300-600 mg C- és 150-300 nemzetközi egység E-vitamin rendszeres szedése csökkentheti a szürke hályog kialakulásának veszélyét. Ezek az adatok azonban csak a korai formákra vonatkoznak, az előrehaladott betegség ilyen módon nem befolyásolható lényeges mértékben.
Ortomolekuláris megoldások szembetegségek ellen
| Tápanyag | napi dózis | megjegyzések |
| C-vitamin | 400–800 mg | antioxidáns, nagy dózisban csökkenti a szem belső nyomását, E-vitaminnal kombinálva regenerál |
| E-vitamin | 150–300 nemzetközi egység | antioxidáns |
| A-vitamin | 2500–10 000 nemzetközi egység | segíti a látási folyamatot, antioxidáns |
| B1-vitamin (optimálisan benfotiamin formájában) | 100–150 mg | védi a látóideget |
| B2-vitamin | 10–50 mg | a három B-vitamin-komplexben |
| B6-vitamin | 5–10 mg | |
| B12-vitamin | 10–100 mikrogramm | |
| Folsav | 250–300 mikrogramm | |
| Q10 koenzim | 50–100 mg | antioxidáns |
| Cink | 15–25 mg | védi a látóideget, segíti az A-vitamin anyagcseréjét |
| Króm | 1–2 mg | csökkenti a zöld hályogot |
| Réz | 1–2 mg | |
| Magézium | 150–250 mg | ellazítja az erek izomzatát |
| Szelén | 100–200 mikrogramm | feltehetőleg csökkenti a szem belső nyomását |
| Bioflavonoidok (rutin, kvercetin) | 20–100 mg | jobb vitaminfelhasználás, kombinálva C-vitaminnal |
| Arginin | 2–6 g | javítja a vérellátást |
| Taurin | 50–250 mg | antioxidáns |
| Athnocián (feketeribizli-kivonat) | 100–300 mg | javítja a vérellátást |
| Omega-3 zsírsavak | 1–3 g | gyulladácsökkentő, javítja a vérellátást, hígítja a verejtékmirigyek váladékát |
A táblázat azokat a mikrotápanyagokat mutatja, amelyek összefüggésbe hozhatók a szemmel, s alapvetően az antioxidáns alapellátás részének tekinthetők. Megelőzésként rendszeresen szedhetők, illetve már fennálló szemproblémák esetén a szövegben említett egyéb anyagokkal kiegészíthetők.
Az adagolást mindig egyénre szabottan kell kialakítani, a kezelőorvossal egyeztetve, figyelembe véve például más szedett gyógyszereket vagy a fennálló vérértékeket. A táblázat áttekintés, megfelelő kombinációs készítmény nem áll rendelkezésre
Száraz szem szindróma: segíthet az omega-3 zsírsavak türelmes alkalmazása
A széles körben elterjedt szemszárazságot a már említett gyulladásos folyamatok idézik elő. A lokális terápiát jelentő szemcsepp mellett egyénre szabott kiegészítő program: savtalanítás, megfelelő táplálkozás és bélszanálás jelentheti a megoldást.
Foto: Shutterstock
