Makuladegeneráció
A fény feldolgozása során nap mint nap a látóidegsejtek apró részei károsodnak. Ezeket a szervezet az ideghártyán apránként lebontja és elszállítja innen, hogy legyen hely a pótlásként termelődő új sejteknek. Ez a természetes sejtcsere a korral lassanként egyre kevésbé hatékony módon zajlik, így egyre több „hulladék” halmozódik fel az ideghártyán. A látóidegsejtek oxidatív stressz eredetű pusztulása a száraz makuladegeneráció jele.
A szemorvos, a szemfeneket vizsgálva felfedezi az elváltozásokat, a páciens azonban egyelőre nem vagy alig észlel valamit. A száraz AMD korai jele, hogy az olvasott szövegben „betűk hiányoznak”, a betegnek gondja támad, ha apró betűs szöveget kell olvasnia vagy írnia, esetleg az egyenes vonalakat hullámosnak látja. Ha a makulánál tovább romlik a vérkeringés és a tápanyagellátás, az ideghártya mögött speciális sejtek ún. vészhelyzeti, növekedési faktort hoznak létre (vaszkuláris, endoteliális növekedési faktor, amit a nemzetközi szakirodalom VEGF-ként rövidít – vascular endothelial growth factor).
Makuladegeneráció idejében eredményesen kezelhető
Ez az anyag serkenti az új véredények képződését, amelyek belenőnek a makulába. Ezek itt, törékenységük és fokozott áteresztőképességük miatt, vért és szöveti folyadékot engednek át falaikon, amely behatol az érzékeny idegsejtrétegekbe. Ez okozza a nedves makuladegenerációt. Ez a folyamat általában néhány óra vagy napok alatt alakul ki, és jelentős látásromlással jár.
Az éleslátás gyorsan romlik, a beteg a tárgyakat torzítva látja, és a látómező közepén csakhamar kialakul egy fokozatosan növekvő szürkésfekete folt.
Minél tovább tart ez a folyamat, annál kilátástalanabb a kezelés eredménye. Az érzékeny idegsejtek és a funkciójukhoz nélkülözhetetlen sejt-sejt kapcsolatok a kilépő folyadék hatására fokozatosan és visszafordíthatatlanul roncsolódnak.

Ha a kezelésre csak ebben a stádiumban kerül sor, talán lehetőség van a folyamat feltartóztatására, sőt enyhe javulás is elérhető, de a látás élességét a korábbi szintre már nem lehet visszavinni. Éppen ezért fontos, hogy 50 éves kor felett – panaszmentesség esetén is – évente egyszer vizsgáltassuk meg szemünket szakorvossal. Önmagunkat is tesztelhetjük az ún. Amsler-rácscsal. Ez egy sűrű négyzetrács, amelynek közepében egy kis fekete pont látható. A tesztet mindkét szemmel külön-külön el kell végezni. Figyelmünket irányítsuk a középen látható fekete pontra. Az ábra szélén lévő vontalak halványabban látszanak, ami normális. Ha azonban a vonalak vagy az apró négyzetek képe torzult, görbe, hullámos, szabálytalan, forduljunk szemorvoshoz, és számoljunk be neki a tapasztaltakról.
Ha egyik szemünk rossz, az sokáig rejtve maradhat, ugyanis a rossz oldalon jelentkező látásromlást egy ideig kompenzálja a jó szem, illetve a központi idegrendszer.
Az eddig ismertetett mechanizmusok mellett számos kockázati tényező létezik még, amelyek közül a leggyakoribbak a magas vérnyomás, a cukorbetegség, illetve a dohányzás. A napfény is negatív hatású, ezért fokozottan ajánlott a napszemüveg viselete is. Megfigyelték, hogy a szürke hályog műtéti kezelése, amely során a zavarossá vált lencsét eltávolítják és mesterséges, műanyagból készült lencsével helyettesítik, szintén fokozza az AMD kialakulásának kockázatát. Feltételezik, hogy a lencse zavarossá válása (szürke hályog) természetes védelemként szolgál a napfény kék színű komponensével szemben, amelyre idősebb korban egyre érzékenyebbé válik a szemfenék. Genetikai tényezők és gyulladásos folyamatok kóroki szerepéről is sok szakmai vita folyik napjainkban.
A növekedési faktor blokkolása stabilizálja a beteg állapotát
A hivatalos orvoslás a nedves makuladegenerációt lézerbesugárzással, esetleg műtéttel kezeli. Mindeme eljárások közös célja, hogy az újonnan képződött ereket elégessék vagy eltávolítsák. 2006 közepétől rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, amelyek a fentiekben említett növekedési faktort (VEGF) képesek blokkolni. Ezeket közvetlenül a szemben elhelyezkedő üvegtestbe injekciózzák, heteken keresztül. Egyelőre hosszú távú megfigyelések eredmények nem állnak rendelkezésre, mindenesetre sok esetben sikerült a páciensek állapotát stabilizálni, illetve kismértékben javítani. E kezelés hátrányai között meg kell említeni a többszöri ismétlés szükségességét, a szem belsejének gyulladását (endophthalmitis) és meglehetősen magas költségeit.
Modern táplálkozás és környezeti mérgek
Holisztikus szempontból a makuladegeneráció a szervezet elsalakosodásának következménye, és a modern életvitel befolyását tükrözi. Testünk méregtelenítő funkcióit több szinten is aktiválhatjuk. Alapvető fontosságú a kiválasztó szervek, elsősorban a máj, az epe és a vese funkciójának serkentése, támogatása, pl. máriatövisből, articsókából és aranyrutából készített termékek (tea, cseppek, kivonatok, kapszulák) alkalmazásával. Központi jelentőségű továbbá a belek szanálása. Ezt elérhetjük ballasztanyagokban gazdag, teljes értékű, sok friss, nyers alapanyagot tartalmazó étrenddel. Ha valaki jól tolerálja a tejet és a tejcukrot, akkor ajánlott mindennap élőflórás natúr joghurtot fogyasztani. Az ebben lévő tejsav-baktériumok természetes úton regenerálják és fenntartják a bél baktériumflóráját.
A savasító hatású élelmiszerek, mint pl. a hús, a pörkölt élelmiszerek, a finomliszt, a finomított cukor, a kávé és a kész-, ill. félkész ételek károsak, ezért ezektől tartózkodni kell. A salaktalanítást segíti a rendszeres testmozgás a friss levegőn, valamint a szaunázás és a megfelelő folyadékbevitel is (kb. 2 liter naponta). Száraz AMD esetén alkalmazzunk Ginkgobiloba- kivonatokat, amelyekkel kapcsolatban kivételesen igaz a „sok többet ér” elve. A ginkgo hatóanyagainak rendszeres szedése javítja a kapilláris erek keringését, ami egyúttal védi a retina idegsejtjeit a szabad gyökök károsító hatásától. Hasonló hatású a hajdina is, amelyet ízletes tea formájában is fogyaszthatunk.
Hasznos terápiák
Azonban a ginkgo és a hajdina is csak akkor hat, ha legalább három hónapig megszakítás nélkül szedjük. A tapasztalatok szerint az ún. sajátvérterápiákkal a száraz AMD-ben hosszabb távon javítható a retina vérkeringése, és az esetek túlnyomó többségében a betegek a látásélesség javulásáról számolnak be. A leghatásosabb eljárások között megemlítendő a levett vér ultraibolya fénnyel történő besugárzása, majd visszafecskendezése (Wiesner- módszer), valamint az ún. hematogén oxidációs terápia. Egy hivatalos osztrák klinikai tanulmány szerint az akupunktúra is javítja a szemfenék vérellátását.
A módszer alkalmazásakor a tűket – sokak aggodalmával ellentétben – nem a szemekbe szúrják, hanem a testünket behálózó energiavonalak mentén elhelyezkedő pontokba, a test különböző részein (többnyire végtagokon, illetve a törzsön). Különösen hatásos, különleges akupunktúrás módszert fejlesztett ki kb. 15 éve a dán orvos, dr. Boel. Módszerében több ázsiai akupunktúrás iskola, ill. irányzat elveit ötvözte egymással.
Fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt a károsító hatású szabad gyökök ellen

Az ún. ARED-tanulmány (Age-Related Eye Disease) eredményeire támaszkodva – amely igazolta, hogy bizonyos vitaminok szedésével lassítható az AMD kialakulása, ill. csökkenthető a betegség kialakulásának kockázata – a hivatalos orvoslás ajánlja bizonyos vitaminok és nyomelemek szedését (C-vitamin, cink és karotinoidok). Ezek antioxidáns hatásúak, és megvédik a makulát az oxidatív stressztől. A karotinoidok, amelyek többek között a sárgarépa színét adják, különlegesen nagy koncentrációban találhatók a makulában (sárgafolt), lutein és zeaxantin formájában (makulapigmentek).
Ezek egyfelől antioxidáns hatásúak, másfelől képesek megvédeni a makulát a fény károsító hatásaitól. Utóbbi okból „belső napszemüvegnek” is nevezik őket. A vizsgálatok eredménye szerint az AMD-ben szenvedő páciensek ideghártyájában jóval alacsonyabb volt a makulapigmentek aránya, mint az egészséges szemű emberekében. A lutein nevű anyagot szervezetünk nem képes önmaga előállítani, ezért ezt táplálékainkból kell beszereznünk. A legtöbbet a zöld színű növények tartalmazzák, főként a zöld káposztafélék, például a brokkoli, valamint a spenót és a petrezselyem.
Az ARED ajánlásai mellett az ortomolekuláris medicina (a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel, valamint hasonló, ún. mikrotápanyagokkal foglalkozó gyógyító tudomány) által alkalmazott egyéb, antioxidáns hatású tápanyagokkal is érdemes kiegészíteni a kezelést: pl. A-, B1-, B6-, B12-vitaminok és folsav, cink, szelén, cisztein, koenzim Q10.
A károsodott ideghártyastruktúrák regenerációja
A homeopátiás és antropozófikus szervpreparátumok a beteg ideghártya regenerációjára célzottan hatnak. Ezeket általában izomba vagy bőr alá fecskendezik, de létezik szemcsepp formájában is. Az AMD kezelésére alkalmas készítmények (érhártyából és ideghártyából) adagolását mindig a betegség stádiuma határozza meg, ezért ezt a kezelőorvosra kell bízni. A fentiekben felsorolt természetes gyógymódok nem egyformán alkalmazhatók mindenki esetében.
Fontos a terápia megkezdése előtt a precíz vizsgálat, a részletes anamnézisfelvétel, hogy ezek alapján a terapeuta személyre szabott terápiás tervet tudjon felállítani. A terápia gerincét a méregtelenítés, valamint a vérkeringés serkentését és a szervezet önszabályozását befolyásoló kezelések (pl. akupunktúra) alkossák. A vitaminok és nyomelemek adagolását is személyre szabottan kell meghatározni.
Foto: Shutterstock