Természetes javaslatok a székrekedés ellen

A ter­mé­sze­ti né­pek­nél ál­ta­lá­nos volt – és a ter­mé­szet­hez kö­zel élő em­be­rek­nél ma is az –, hogy min­den főét­ke­zés után né­hány perc­cel meg­sza­ba­dul­nak a bél­sár­tól. Már Hip­­pok­ra­tész le­szö­gez­te, hogy „a ha­lál a be­lek­ben la­ko­zik”. Ez a tu­dás a ké­sőb­bi ko­rok­ban is fenn­ma­radt, csak ép­pen nap­ja­ink ro­ha­nó éle­tet élő, kap­kod­va és kor­szerűt­le­nül táp­lál­ko­zó, stresszel te­li em­be­re haj­la­mos el­fe­led­kez­ni ró­la. De ha nem tö­rek­szünk is a na­pi több­szö­ri szé­ke­lés­re, le­g­alább azt ér­jük el, hogy min­den­nap egy­szer ki­ürít­sük be­lein­ket.

A vas­tag­bél­ben fel­hal­mo­zó­dó sa­lak- és mé­reg­a­nya­gok nem csu­pán az emész­tő­rend­szer mű­kö­dé­sét be­fo­lyá­sol­ják. A vas­tag­bél az im­mun­rend­szer­nek is fon­tos alko­tó­ele­me. Reny­hén mű­kö­dő, mé­re­g­a­nya­gok­kal te­li vas­tag­bél ese­tén gya­krab­ban be­teg­szünk meg, és sű­rűb­ben for­dul­nak elő a kró­ni­kus fer­tő­zé­sek, így a Can­di­da-gom­ba el­sza­po­ro­dá­sa is.

Ezen­kí­vül al­ler­gia, bőr­be­teg­sé­gek, reu­ma és ter­mé­sze­te­sen el­hí­zás is ki­ala­kul­hat. Sőt a szék­re­ke­dés­sel küz­dő em­be­rek­nél na­gyobb a vas­tag­bél­rák koc­ká­za­ta, mert a bél­tar­ta­lom las­sabb moz­gá­sa miatt hosszabb ide­ig tar­tóz­kod­nak a be­lek­ben a bél­sár­ban ta­lál­ha­tó, rák­kel­tő vegyi anya­gok.

Miért alakul ki?

Ha ét­ren­di és élet­mód­be­li vál­to­zá­sok­kal nem szün­tet­he­tő meg, és egyéb pa­na­szok is tár­sul­nak hoz­zá, fel­tét­le­nül for­dul­junk or­vos­hoz ki­vizs­gá­lás cél­já­ból.

Elő­for­dul, hogy va­la­ki pél­dá­ul az ara­nye­re miatt fél a szék­le­tü­rí­tés­sel já­ró eset­le­ges fáj­da­lom­tól, ezért ala­kul ki a szék­re­ke­dés. Ne fe­led­jük, hogy idős­kor­ban gya­ko­ribb ez a pro­blé­ma, mert a bél­mű­kö­dés reny­hé­vé vá­lik, de ha nincs szer­vi ok a hát­tér­ben, ak­kor meg­fe­le­lő ét­rend­del és élet­mód­dal ezt is meg le­het szün­tet­ni.

A ma­nap­ság so­kak ál­tal sze­dett nyug­ta­tók, al­ta­tók, sav­le­kö­tők, gör­csol­dók, vér­nyo­más­csök­ken­tők, víz­hajtók és de­presszió el­le­ni gyógy­sze­rek mel­lék­ha­tá­sa­ként ugyan­csak ki­ala­kul­hat szék­re­ke­dés. Lel­ki oka is le­het. A kró­ni­kus szék­re­ke­dés ál­ta­lá­ban olyan em­be­rek­re jel­lem­ző, akik nem elég nyi­tot­tak, ne­he­zen tud­nak bár­min is vál­toz­tat­ni az éle­tük­ben, túl­zot­tan ra­gasz­kod­nak a ré­gi ér­zel­me­ik­hez és kap­cso­la­taik­hoz, „vissza­tart­ják ma­gu­kat” az új­don­sá­gok­tól.

A meg­ol­dás sem­mi­képp sem va­la­mi­lyen has­haj­tó gyógy­szer sze­dé­se. A szer­ve­zet ugya­nis ezt ha­mar meg­szok­ja, és ké­sőbb gyógy­szer nél­kül már nincs ered­mény, sőt a has­haj­tó­ból egy­re na­gyobb adag szük­sé­ges. A has­haj­tó sze­rek (nem­kü­lön­ben a gyógy­nö­vé­nyek!) tar­tós al­kal­ma­zá­sa kö­vet­kez­té­ben fel­bo­rul a szer­ve­zet elek­tro­lit-ház­tar­tá­sa, s ez töb­bek kö­zött ká­li­um­hi­ány­hoz, a szí­viz­mok és az egész vá­zi­zom­zat gyön­gü­lé­sé­hez ve­zet. A has­hajtók rá­adá­sul in­ger­lik a bél­nyál­ka­hár­tyát, és kró­ni­kus gyul­la­dást idéz­het­nek elő.

Sze­ren­csé­re az ese­tek több­sé­gé­ben se­gí­te­nek az ét­rend­ben és az élet­mód­ban vég­re­haj­tott vál­toz­ta­tá­sok.

Ét­rend a székrekedés segítésére

A szék­re­ke­dés el­ke­rü­lé­sé­re a leg­lény­ege­sebb a meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű és mi­nő­sé­gű rost és víz be­vi­te­le. Fe­hér ke­nyér he­lyett fo­gyas­szunk tel­jes őr­lé­sű ga­bo­ná­ból ké­szült, sok ro­stot tar­tal­ma­zó ke­nye­ret, együnk rend­sze­re­sen müz­lit.

Egy há­zi müz­li­re­cept: 2 evő­ka­nál fris­sen őrölt ga­bo­na íz­lés sze­rint, 2 evő­ka­nál len­mag, 2 evő­ka­nál apró­ra vá­gott csont­hé­jas gyü­mölcs (dió, man­du­la, fe­nyő­mag stb.), 2 evő­ka­nál fi­nom­ra vá­gott, szá­rí­tott gyü­mölcs (pl. ma­zso­la, szil­va, fü­ge, da­to­lya, ana­nász). A ke­ve­ré­ket önt­sük fel annyi hi­deg víz­zel, hogy ép­pen el­lep­je, és hagy­juk egy éj­sza­kán át „da­gad­ni”. Reg­gel ad­ha­tunk hoz­zá íz­lés sze­rint ke­firt, jog­hur­tot, aludt­te­jet vagy tej­sa­vót. Reg­ge­li­re fo­gyas­szuk. Az ily mó­don ké­szí­tett müz­li­hez ne tegyünk friss gyü­möl­csöt, mert az a ga­bo­na­pép­pel együtt er­je­dé­si disz­pep­sziá­hoz, telt­sé­gér­zés­hez, puf­fa­dás­hoz ve­zet, és a táp­lá­lé­kot elvi­sel­he­tet­len­né te­szi. (Theiss há­zas­pár)

Elő­nyös, ha mi­nél több nyers zöld­sé­get, gyü­möl­csöt fo­gyasz­tunk. Igyunk sok fo­lya­dé­kot, el­ső­sor­ban jó mi­nő­sé­gű vi­zet, le­he­tő­leg ás­vány­vi­zet. Ha a na­pot két nagy po­hár víz­zel kezdjük, ál­ta­lá­ban fél órán be­lül meg­van az ered­mé­nye. Fo­koz­za a ha­tást, ha hi­deg he­lyett lang­yos vi­zet iszunk (ez az in­diai ha­gyo­má­nyos or­vos­lás­ban, az ájur­vé­dá­ban is be­vált el­já­rás). Jól rend­ben tart­ja az emész­tést és hoz­zá­já­rul a min­den­na­pi szék­let­hez az éh­gyo­mor­ra vagy ví­zi­vás után el­fo­gyasz­tott grép­frút­lé is.

Ha a fen­ti ét­ren­di vál­to­zá­sok még nem hoz­zák meg a várt ered­ményt, ak­kor kü­lön ros­ta­nya­got is be­vi­he­tünk a szer­ve­zet­be kor­pa for­má­já­ban. A leg­töb­ben bú­za­kor­pá­val egé­szítik ki táp­lá­lé­ku­kat, ami hasz­nos ugyan, de még jobb, ha ke­ver­jük a kü­lön­bö­ző – víz­ben ol­dó­dó és old­ha­tat­lan – ro­sto­kat, pél­dá­ul zab­kor­pát is fo­gyasz­tunk. Az utób­bi nem­csak a szék­let ren­de­zé­sé­ben se­gít, ha­nem az epe­ter­me­lés sza­bá­lyo­zá­sá­val ha­té­ko­nyan csök­ken­ti a ko­lesz­te­rin­szin­tet is.

A zöld­ség- és gyü­mölcsfo­gyasz­tás jó­té­kony ha­tá­sát fo­koz­hat­juk pél­dá­ul aszalt szil­vá­val vagy más szá­rí­tott gyü­möl­csök­kel, akár gyü­mölcske­nyér­be süt­ve is, eset­leg szil­va­le­kvár­ral. Ha­son­ló ha­tá­sú a na­rancs­héj. A na­ran­csot elő­ször mos­suk meg sze­szes ol­dat­tal, hogy meg­sza­ba­dít­suk a rá per­me­te­zett via­szos rot­ha­dás­gát­ló­tól! Az apró­ra vá­gott na­rancs­hé­jat főz­zük meg, hűt­sük le, majd is­mét főz­zük fel, és ad­dig for­ral­juk, míg a víz el nem pá­ro­log, vé­gül szór­juk meg bar­na­cu­kor­ral vagy nád­cu­kor­ral.

Kom­pót for­má­já­ban se­gít­het a ma­dár­ber­ke­nye, egy-két evő­ka­nál­nyit együnk be­lő­le.

A né­pi or­vos­lás be­vált sze­re a nyers sa­va­nyú ká­posz­ta. Ren­de­zi a bél­moz­gást, kar­ban­tart­ja a be­le­ket, sőt fe­kély­el­le­nes ha­tá­sa is van (bár ez utób­bi­ra jobb a nyers ká­posz­ta­lé). Kú­ra­sze­rű al­kal­ma­zás­hoz há­rom hé­ten át na­pon­ta fo­gyas­szunk 30 dkg sa­va­nyú ká­posz­tát.

Hasz­nos le­het az áz­ta­tott fü­ge vagy len­mag. Egy po­hár víz­be áz­tas­sunk be nap­köz­ben négy, le­he­tő­leg friss fü­gét, és le­fe­kvés előtt fo­gyas­szuk el a víz­zel együtt. Ha­son­ló kí­mé­le­tes has­haj­tás ér­he­tő el, ha nap­köz­ben egy-két evő­ka­nál­nyi len­ma­got be­áz­ta­tunk 2 de­ci­li­ter víz­be, és es­te el­fo­gyaszt­juk. Az áz­ta­tott len­mag sí­kos­sá te­szi a bél­sa­rat, ezért könnyebb az ürí­tés. Len­mag hasz­ná­la­ta­kor vi­gyáz­zunk a meg­fe­le­lő fo­lya­dék­be­vi­tel­re, mert ha ke­vés víz­zel nyel­jük le, has­haj­tás he­lyett szék­re­ke­dés is be­kö­vet­kez­het.

Kü­lön­bö­ző le­kvá­rok­kal, méz és jog­hurt rend­sze­res fo­gyasz­tá­sá­val szin­tén meg­pró­bál­hat­juk ren­dez­ni a szék­le­tet.

Né­pi gyógy­mód az éh­gyo­mor­ra fo­gyasz­tott, fris­sen sült al­ma vagy a zab­pe­hely.

Év­szá­za­dok óta al­kal­maz­zák a ke­se­rű­sót vagy glau­ber­sót. Éh­gyo­mor­ra igyunk meg egy po­hár me­leg vi­zet, amely­ben elő­ző­leg ke­vés ke­se­rű­sót ol­dot­tunk fel. A má­sik ha­gyo­má­nyos és azon­nal ha­tó szer a ri­ci­nu­solaj, ami­ből ál­ta­lá­ban egy evő­ka­nál­nyi szük­sé­ges.

A gö­rög kony­há­ban is­mert mód­szer a sző­lő­le­vél al­kal­ma­zá­sa. A le­ve­le­ket jól mos­suk meg me­leg víz­zel, ne­hogy per­met­lé ma­rad­jon raj­tuk, vág­juk apró­ra, és egy evő­ka­nál­nyi olí­va­o­laj­jal fo­gyas­szuk el éh­gyo­mor­ra.

Mel­lőz­zük az al­ko­hol- és a kof­fe­in­tar­tal­mú üdí­tő­i­ta­lok (pl. kó­la) fo­gyasz­tá­sát, mert ezek fo­lya­dé­kvesz­te­sé­get okoz­va sú­lyos­bít­ják a szék­re­ke­dést.

Székrekedésmentes életmód

Pró­bál­juk rá­szok­tat­ni ma­gun­kat a rend­sze­res szé­ke­lés­re, le­he­tő­leg min­den­nap ugya­nab­ban az idő­ben. A le­g­e­lő­nyö­sebb, ha már reg­gel, rö­vid­del éb­re­dés után si­ke­rül ki­ürí­te­ni a be­le­ket. Jó tud­ni, hogy er­re – a ha­gyo­má­nyos kí­nai or­vos­lás szem­szö­gé­ből néz­ve – a leg­ked­ve­zőbb az 5–7 óra kö­zöt­ti idő­szak, mert a vas­tag­bél-me­ri­di­án ek­kor mű­kö­dik ma­xi­má­lis ener­giá­val.

Ta­pasz­ta­lat sze­rint a rend­sze­res és nem kel­lő­en ke­zelt stressz könnyen ve­zet szék­re­ke­dés­hez, il­let­ve a bél ir­ri­tá­ció­já­hoz. Ezért igen fon­tos, hogy ta­nul­junk meg el­la­zul­ni, és rend­sze­re­sen, le­he­tő­leg na­pon­ta re­la­xál­junk.

Min­den ko­rosz­tály­nál, de kü­lö­nö­sen gyer­me­kek­nél ha­tá­sos a gli­ce­rin­kúp. Vég­szük­ség ese­tén vé­gez­zünk lang­yos, ola­jos be­ön­tést.

Gyógy­nö­vé­nyek székrekedésre

A leg­több emész­té­si pro­blé­má­nál, így szék­re­ke­dés­ben is hasz­nos a cic­ka­fark­tea. 2 dl víz­zel for­rá­zunk le 1 evő­ka­nál­nyi cic­ka­fark­fű­vi­rá­got, szű­rés után igyuk meg. Ez­zel vissza­ál­lít­hat­juk a ki­ürü­lé­si re­fle­xet. A bél­fa­lat iz­ga­tó ha­tá­sú gyógy­nö­vé­nye­ket csak ak­kor cél­sze­rű al­kal­maz­ni, ha a ko­ráb­ban em­lí­tett ét­ren­di és élet­mód­be­li vál­to­zá­sok nem hoz­zák meg a várt ered­ményt. Ilyen has­haj­tó gyógy­nö­vé­nye­ket is csak át­me­ne­ti­leg fo­gyas­szunk, mert könnyen rá­szok­ha­tunk.

Dr. Völ­gye­si ke­ve­ré­ke: apró­boj­tor­ján-fű (20 g), szen­na­le­vél (60 g), áfo­nya­le­vél (30 g), ku­tya­ben­ge­ké­reg (30 g), szap­pan­gyö­kér (25 g), bod­za­vi­rág (15 g), ka­mil­la­vi­rág (15 g), mály­va­vi­rág (15 g). (Rá­pó­ti–Rom­váry)

Egy ká­vés­ka­nál­nyi ku­tya­ben­ge­kér­get főz­zünk 15 per­cig, igyuk meg, 6-10 óra múl­va hat. Szen­na­le­vél­ből 6-8 órás áz­ta­tás­sal ké­szít­sünk te­át, ha­tá­sa 8 órán be­lül je­lent­ke­zik. Vi­gyáz­zunk az ada­go­lás­ra: 1,5 grammnál ke­ve­sebb gyen­ge, 1-2 gramm kö­ze­pes, 2-6 gramm erős has­haj­tó. Anya­le­ve­let is al­kal­maz­ha­tunk, 0,5-1,5 gram­mos mennyi­ség­ben, ez a szen­ná­hoz ha­son­ló­an 6-8 órán be­lül hat. Vé­gül po­rí­tott re­bar­bara­gyö­kér­ből is ve­he­tünk 1 gram­mot te­aké­szí­tés­hez, en­nek a ha­tá­sa 6-10 órán be­lül ér­vé­nye­sül.

A fen­ti­ek­ből nyil­ván­va­ló, hogy has­haj­tó te­át cél­sze­rű dél­ben vagy es­te, le­fe­kvés előtt fo­gyasz­ta­ni. Az előb­bi eset­ben es­te vár­ha­tó a szék­le­tü­rí­tés, az utób­bi­nál pe­dig más­nap reg­gel. (Dr. Nagy Gé­za)

Vé­gül egy has­haj­tó­tea-re­cept Bar­bara és Pe­ter Theis­stől: szen­na­bo­gyó (25 g), szen­na­le­vél (20 g), ku­tya­ben­ge­ké­reg (25 g), mál­na­le­vél (10 g), édes­kö­mény (10 g), bors­men­ta­le­vél (5 g) és kö­röm­vi­rág vi­rág­ja (5 g).

Re­fle­xo­ló­gia

Ke­ze­len­dő zó­nák: ve­se, mel­lé­kve­se, húgy­ve­ze­ték, húgy­hó­lyag, az egész emész­tő­rend­szer (fő­leg a vas­tag­bél), nap­fo­nat.

• A ve­se re­flex­zó­ná­ja a talp kö­ze­pé­től in­dul, foly­ta­tó­dik a húgy­ve­ze­ték zó­ná­ján ke­resz­tül a láb bel­ső ol­da­la fe­lé, a sa­rok­pár­ná­ig, ahol a húgy­hó­lyag­zó­na ta­lál­ha­tó. Eb­ben az irány­ban kell masszí­roz­ni is.
• A máj­zó­na csak a jobb lábon és fi­no­man ke­zel­he­tő. A tal­pon a pár­nás rész alatt, a ne­gye­dik és ötö­dik láb­kö­zép­csont te­rü­le­tén hú­zó­dik, a har­ma­dik és a ne­gye­dik ujj vo­na­lá­tól ol­da­li­rány­ban, a talp kül­ső szé­léig tart.
• Az epe­hó­lyag mű­kö­dé­sét ugyan­csak a jobb tal­pon, a máj­zó­na al­só te­rü­le­tén, a har­ma­dik és a ne­gye­dik ujj vo­na­lá­ban, nagy­já­ból a mu­ta­tó­ujj he­gyé­nek meg­fe­le­lő te­rü­le­ten ösz­tö­nöz­het­jük.
• A has­nyál­mi­rigy fe­ji ré­szé­nek meg­fe­le­lő zó­na a jobb lábon, a tes­ti és far­ki ré­szé­nek zó­ná­ja pe­dig a bal lábon ta­lál­ha­tó. Mind­két lábon a gyo­mor­zó­na alatt hú­zó­dik, a bal lábon va­la­mi­vel szé­le­sebb, egé­szen a ve­se­zó­ná­ig tart.
• A gyo­mor és a nyom­bél zó­ná­ja mind­két lábon a pár­nás rész alatt ta­lál­ha­tó, a nagy­lá­bujj vo­na­lá­ban. A gyo­mor­száj csak a bal lábon, a gyo­mor­ka­pu (gyo­mor­ki­me­net) csak a jobb lábon ke­zel­he­tő.
• A vé­kony­bél­re mind­két lábon ha­tást gya­ko­rol­ha­tunk: a zó­na a talp kö­ze­pé­től a sa­rok­pár­ná­ig tart, ol­da­li­rány­ban pe­dig a ne­gye­dik és ötö­dik ujj kö­zöt­ti vo­nal­tól a láb bel­ső szé­léig hú­zó­dik. A be­haj­lí­tott uj­jak büty­ke­i­vel masszí­roz­hat­juk.
• A fel­szál­ló vas­tag­bél zó­ná­ja csak a jobb lábon ke­zel­he­tő, a vé­kony­bél­zó­ná­tól ki­fe­lé hú­zó­dik. A lábuj­jak fe­lé ha­lad­va masszí­roz­zuk.
• A ha­ránt­vas­tag­bél mind­két lábon masszí­roz­ha­tó, a vé­kony­bél­zó­na fe­lett.
• A le­szál­ló vas­tag­bél zó­ná­ját csak a bal lábon ta­lál­juk meg, a talp kül­ső szé­lé­től kb. fél cen­ti­re, a vé­kony­bél­zó­na mel­lett. A sa­rok fe­lé irá­nyu­ló moz­gás­sal ke­zel­jük.
• A vég­bél (és az ara­nyér) zó­ná­ját mind­két lábon, a láb bel­ső ol­da­lán ta­lál­juk az Achil­les-ín és a láb­szár­csont kö­zött. A láb­szá­ron hú­zó­dik fel­fe­lé, a bo­ká­tól mér­ve négy ha­rán­tujjnyi­ra.

Aku­presszú­ra

Tes­ten ke­ze­len­dő pon­tok: Gy-25, Gy-36, Eh-34, Vab-4, Vab-11, Bef-12.

• A gyo­mor­ve­ze­ték 25-ös pont­já­nak (Gy-25) ke­ze­lé­se har­mo­ni­zál­ja a vas­tag­bél mű­kö­dé­sét. A ke­ze­lé­se­kor ér­zett fáj­da­lom he­veny vas­tag­bél­pro­blé­mát je­lez. A köl­dök vo­na­lá­ban, at­tól két hü­vely­kujjnyi­ra ol­dal­ra ta­lál­ha­tó, mind­két ol­da­lon. Uj­jal nyo­mást gya­ko­rol­va vagy te­nyér­rel, úgy­ne­ve­zett fű­rész­fog­dör­zsö­lés­sel masszí­roz­hat­juk.
• A gyo­mor­me­ri­di­án 36-os pont­já­nak (Gy-36) masszí­ro­zá­sa sok­fé­le pa­na­szon se­gít: jó min­den­faj­ta emész­tő­rend­sze­ri pro­blé­má­ra. Négy uj­jun­kat (a mu­ta­tó­ujjtól a kis­uj­jun­kig) össze­zár­va, a síp­cson­tra me­rő­le­ge­sen a térd­ka­lács alá he­lyez­zük, és eb­ben a vo­nal­ban a síp­csont­tól egy hü­vely­kujjnyi­ra ki­fe­lé ta­lál­juk meg az aku­presszú­rás pon­tot.
• Az epe­hó­lyag-ve­ze­ték 34-es pont­já­nak (Eh-34) ke­ze­lé­se ugyan­csak hasz­nos le­het. A térd kül­ső ol­da­lán le­fe­lé ha­lad­va, a szár­ka­pocs­csont fe­je alatt, egy kis mé­lye­dés­ben tap­int­ha­tó úgy, hogy a lábun­kat térd­ben be­haj­lít­juk. Nyom­ko­dás­sal masszí­roz­hat­juk.
• A vas­tag­bél-me­ri­di­án 4-es pont­já­nak (Vab-4) masszí­ro­zá­sá­val hoz­zá­já­ru­lunk a vas­tag­bél mű­kö­dé­sé­nek ki­egyen­sú­lyo­zá­sá­hoz. A hü­vely­kujj és a mu­ta­tó­ujj kéz­kö­zép­cson­ti ta­lál­ko­zá­sá­nál lé­vő mé­lye­dés­ben ta­lál­juk.
• Elő­se­gí­ti a szé­ke­lé­si in­gert a vas­tag­bél­ve­ze­ték 11-es pont­já­nak (Vab-11) ke­ze­lé­se. A be­haj­lí­tott kö­nyö­kön fe­lül nyom­juk meg né­hány­szor a kö­nyök­haj­lat kül­ső szé­lét.
• Hasz­nos le­het még a köl­dök fe­lett 4 hü­vely­kujjnyi­ra, a köl­dök és a szegy­csont tá­vol­sá­ga fe­lé­nél lé­vő pont­nak, a be­fo­ga­dó ve­ze­ték 12-es pont­já­nak (Bef-12) a ke­ze­lé­se. Masszáz­stech­ni­ká­ja: a kéz ki­egye­ne­sí­tett 4 uj­já­val gya­ko­rol­junk a bőr­fe­lü­let­re prés­nyo­mást, majd azon­nal en­ged­jük vissza uj­ja­in­kat.

Foto: Shutterstock