Nagy antistresszprogram kiégés ellen

A nők és a férfiak például általában abszolút különböző háttértörténettel jutnak el a kiégésig, magyarázza a szakorvos. A férfiak általában a munkahelyi magas elvárások miatt kerülnek hozzánk, míg a nőknél az ok általában a munkahely és a család általi kettős nyomás. Tény, hogy nem csak a külső tényezők játszanak szerepet abban, hogy valaki belekerül-e a kiégés spiráljába. A génjeink is hatással vannak a lelkiállapotunkra, ezt világszerte egyre több tudós bizonyította. A stressz és a kiégésre való hajlam tehát szó szerint belénk ivódik.

Ha egy gyerek például olyan környezetben nő fel, ahol nem éri őt különösebb külső megterhelés, később jobban viseli majd a stresszt. Ha viszont át kell élnie például egyik szülője elvesztését, könnyebben meghibásodik a stresszérzékelő rendszere. Ezek az élmények többek között az epigenetikus rendszeren keresztül továbböröklődnek a következő generációkra is. Érdekes, hogy a jó barátok és egy jó adag optimizmus segíthet elkerülni a kiégést, az összeomlást. Hogy mennyire vagyunk jól integrálva a szociális közösségünkbe, sokkal fontosabb, mint hogy hogyan táplálkozunk például. Ha a szociális életünk rendben van, egészségesek maradunk, a magány ezzel szemben megbetegít.

Kiégés- burnout szindróma

Arra mutató jelek is vannak, hogy az elégedettség és az optimizmus a várható élettartamunkra is hatással van. Mi az a burnout tulajdonképpen? A tudomány a mai napig vitatkozik azon, hogy konkrétan mi az a kiégés. A szervezet túlterheltségre adott reakciója annyira összetett, hogy nem sikerült egyelőre egységes orvosi diagnózist találni rá. A pszichológusok a következő helyzethez hasonlítják a betegséget: egy teve baktat a sivatagban a karavánjával, és egyszer csak összeesik. Ki vagy mi okozza ezt? A klíma? A súly, amit cipelnie kellett? Az életkora vagy az egészségügyi állapota? Az, hogy a többi teve nem támogatta eléggé, vagy hogy a karaván vezetője nem figyelt rá oda?

Az a helyzet, hogy a mindennapokban általában több rizikófaktor is összetalálkozik, és ezek mindenkinél egyedi reakciót váltanak ki testi és pszichés szinten. A burnout tehát elsősorban szubjektív élmény. Eddig senkinek nem sikerült objektív módszerekkel, tudományosan mérnie ezt a jelenséget. Ezért többféle definíció is létezik, melyek között részben van átfedés, illetve a tünetek gyakran hasonlítanak a depressziós tünetekhez is. A két jelenséget ugyanis nem lehet teljes mértékben elválasztani egymástól.

Ami biztos: 2004 és 2014 között több mint kétszeresére nőtt a pszichés betegségek miatt kivett betegszabadsági napok száma. Ha rákeresünk a „burnout” kifejezésre, majdnem 45 millió találatot fog felhozni az internet, míg 2010-ben ez a szám mindössze 1,2 millió volt.

Tipikus vészjelzések

A burnouttól szenvedők egy úgynevezett pszichés stresszkörben találják magukat, amelyet bizonyos tényezők felgyorsítanak. Ezek közé tartozik: A tökéletességre való törekvés, a perfekcionizmus. A kontrollkényszer. A túl sok felelősség vállalása. A harmóniakényszer, az arra való törekvés, hogy mindig mindenkivel kedvesek legyünk. Az arra való vágy, hogy mi legyünk a legjobbak és mások csodáljanak minket. Az autonómiára való törekvés, a vágy, hogy mindig függetlenek maradjunk. A teljesítmény és a siker közé szorulva ez a körforgás előbb-utóbb krízisbe torkollik. Ez megmutatkozhat alvászavarokban, szorongásban, de függőségekben is: cigaretta, alkohol, vagy akár a túlzásba vitt sport. Ha az autónk motorja folyamatosan túlhevül, azt nyilvánvalóan elvisszük a szervizbe.

A kiégésben szenvedők azonban ennek pont az ellentétét  csinálják: hiába lenne szükségük orvosi segítség- re, csak tovább rohannak, mert úgy érzik, a betegség kudarc, és mindenáron be akarják bizonyítani, hogy felül tudnak rajta kerekedni. A testi és izomfáradtság, a kimerültség, a kedvetlenség, a motiváció hiánya, a koncentrációs és a memóriaproblémák egyre csak gyűlnek. Tipikus tünet a hát- és fejfájás is. Nő a kapcsolódó betegségek kialakulásának veszélye: depresszió, magas vérnyomás, funkcionális szívproblémák, emésztési zavarok, legyengült immunrendszer. Az érintettek gyakran cinizmussal reagálnak. Ahogy egyre bizonytalanabbá válnak, úgy egyre inkább visszahúzódnak, akár teljesen elszigetelődnek. Ez a folyamat sajnos társadalmilag elfogadottá vált, hírességek, mint Sven Hannawald, Renée Zellweger vagy Robbie Williams is érintettek. Williams egy interjúban például azt nyilatkozta, mire az ember eljut a csúcsra, az egyetlen hang, amit hall, az, hogy „te béna vagy”.

Félelem a veszteségtől

Fél attól, hogy robotok fogják átvenni a helyét, hogy az íróasztala a múltat idéző relikviává válik. A folyamatos elérhetőség, az a tény, hogy este és hétvégén is rendelkezésre kell állni, szintén a kimerültséggel járó betegségek legfontosabb kiváltó okai közé tartozik. A megállás nélküli elérhetőség egészségtelen krónikus stresszt okoz. A digitalizáció előretörése miatt csökken a boldogságszintünk. A 21. század legnagyobb kihívása, hogy megmentse a digitális eszközökkel körülvett emberek lelkiállapotát. Bár a technika fejlődése kétségtelenül előnyökkel is jár, a digitális világ mégis folyamatosan stresszel minket.

Lerövidülnek az időegységek, mindig van valami, ami félbeszakít minket, egyfolytában eltereli valami a figyelmünket. Gyakorlatilag arra trenírozzuk az agyunkat, hogy ne tudjon egy dologra koncentrálni, ez pedig a szellemi terhelőképességünk szélére, sőt sokszor azon túlra taszít minket. Az átlagember legalább két és fél órát nyomogatja egy nap a telefonját. A folyamatos feszültség masszívan igénybe veszi az immunrendszerünket. Egy 2008-as amerikai kísérletben például bebizonyították, hogy a sebek lassabban gyógyulnak ilyen körülmények között.

Az agyunknak szüksége van szünetekre

Természetesen ezek a folyamatok nem egyik napról a másikra alakulnak ki. A kiégés több fázison keresztülmegy, míg végül eljut a teherbírás komplett összeomlásáig. Az érintettek ilyenkor már nem tudnak regenerálódni, képtelenek megtalálni az egyensúlyt az aktív és a pihenéssel töltött idő között. Pedig főleg az agynak szüksége van pihenésre. Ahogy a kimerült izmok mozgását sem tudjuk kontrollálni, úgy a viselkedésünk irányítása is kicsúszhat a kezünk közül, ha a krónikus stressz hatására az úgynevezett prefortális kortexben elsorvadnak az idegszálak. Ennek a területnek az a feladata  az agyban, hogy folyamatosan fel-  mérje a helyzetet, amelyben vagyunk, és megfelelő viselkedési és érzelmi válaszokat adjon.

Hogyan juthatunk el az egészséges élethez? Ha folyamatosan ingerültek vagyunk vagy azt vesszük észre, hogy este, munka után, hétvégén és a szabadságunk alatt sem tudunk megnyugodni, érdemes megkongatni a vészharangot. Ilyenkor ugyanis eljött az ideje, hogy visszahúzódjunk. A témára szakosodott klinikákon a kiégésben szenvedők a mindennapokból kilépve találnak vissza önmagukhoz, holisztikus, humanisztikus módszerek segítségével. A kezelés legfontosabb célja az irányváltás, az új orientáció.

Segítség a kiégés kezeléséhez

Az érintettek átlagosan 6–8 hetet töltenek a klinikán. Először részletesen kibeszélik, mi vezetett a betegség kialakulásához. A személyes háttér feltárása nagyon fontos, hiszen ezáltal személyre szabott terápiás programot lehet összeállítani, melynek célja az ellenálló képesség és a rugalmasság fejlesztése. Ez a két tényező ugyanis segít a krízisek elhárításában, a betegségek és a munkahelyi stressz kezelésében. A terápiás program egyéni beszélgetésekből, csoportterápiából, testi gyakorlatokból és kreatív terápiás módszerekből áll, mint a művészetterápia vagy a táncterápia. A speciális agressziós csoportok segítenek hangok és mozgások segítségével levezetni az elnyomott érzéseket, mint a harag vagy a düh. Az elnyomott érzések ugyanis veszélyesek, az egész szervezetben feszültséget keltenek. A gyógytorna és a masszázs mellett a páciensek sportprogramokon, relaxációs kurzusokon is részt vehetnek, illetve meditálhatnak. Kiégés esetén kifejezetten hasznosak például a következő sportágak:

• Csi-kung: a tudatos mozgáskultúra segít koncentrálni, erősíti a testet és a szellemet. Nordic walking: a séta segít alacsony energiabefektetéssel is harmonikus mozgást kialakítani. A gyötrelmes kocogás és futás ezzel szemben kontraproduktív.
• Úszás: itt is az a lényeg, hogy enyhén megterhelő, de ne túl fárasztó legyen a mozgás.
• Biciklizés: aki mindennap biciklivel érkezik a munkába, annak endorfinok szabadulnak fel a szervezetében. Ezek a boldogsághormonok fél óra sportolás után kezdenek el termelődni.

Találjuk meg magunkban a béke szigetét!

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tudatosság különösen fontos kiégés esetén. Egy tudatos meditációs gyakorlat hangozhat például így: terelje a figyelmét a légzésére. Figyelje meg, hogyan érzi magát be- és kilégzéskor. Ezek a gyakorlatok segítenek fejleszteni az érzékelésünket, a tudatosságot, a magunkra és másokra irányított figyelmet. Ebben segít a ritmusterápia, a TaKeTiNa is. A ritmus alkotó, átváltoztató erejével dolgozunk: tapsolunk, énekelünk, ritmikusan futunk. A szakértők szerint ez segít abban, hogy megtanuljunk bízni a mindannyiunkban lakozó ősi tudásban. A kritikus, bizonytalan hangok elhalkulnak, elhagyjuk a régi mintáinkat. Végső soron arról van szó, hogy meg kell találnunk a béke szigetét magunkban, mely a folyamatosan változó környezet ellenére stabil marad. Akinek sikerül ebben az életritmusban élnie az életét, az újra visszatalál az egyensúlyhoz.

Vállaljunk felelősséget, és érezzük az élet értelmét!

A kiégett páciensek gyakran úgy érzik, a körülményeik áldozatai. Nem foglalkoznak saját magukkal, a szükségleteikkel. Ha a leírt terápiák segítségével visszanyerik a tudatosságukat, az élet értelmét is ismét látják. Megtanulnak hálával és megbecsüléssel gondolni saját magukra, ahelyett, hogy bennragadnának az áldozatszerepben. A terapeuták segítenek azt is megérteni, hogy hibázni emberi dolog, és nem kell mindig a legjobbnak lenniük. Hogy kimutathatják az érzéseiket, és hogy néha egyszerűen annyiban hagyhatják a dolgokat. Bár azt szokás mondani, hogy saját magunkat dicsérni nem illő dolog, a burnout-terápia pont arra tanít, hogy igenis dicsérhetjük magunkat. Nem a tények befolyásolják az emberi viselkedést, hanem az emberek véleménye, melyet a viselkedésről kialakítanak. A páciensek a mindennapokra felkészülve hagyják el a klinikát. A védőpáncél, amit kapnak, segít nekik helytállni a munkahelyükön és a magánéletükben is.

Egy ideig csak a testünk szabályos mozgására figyelünk, majd lassan minden kilégzéssel elkezdünk számolni: tíz – belégzés, kilégzés –, kilenc – belégzés, kilégzés –, és így tovább. Ez a gyakorlat segít megnyugodni és lehiggadni. A szakértők még egy tippet elárulnak: ha zavaró gondolatok támadnak az agyunkban, ne próbáljuk őket figyelmen kívül hagyni. Vegyük őket figyelembe, tudatosítsuk magunkban, hogy most erre gondolunk, hogy valamit meg kell tennünk – de nem abban a pillanatban, hanem majd később.

A kiégés felszólítás rá, hogy éljünk

A pszichoszomatikus betegségekre specializálódott orvosok azt mondják, a legnagyobb probléma, hogy szinte mindenkinek van egy elképzelése arról, hogy hogyan kellene élnie, és ennek megfelelően próbálja magát minden szempontból optimalizálni. Sokan eközben azonban eltévednek, mert túl sok mindent próbálnak egyszerre csinálni. Végül eljutnak odáig, hogy már csak működnek, de nem élnek. Ennek a kiégési folyamatnak a során elveszítjük a párbeszédet saját magunkkal, és ezzel a belső egyensúlyunk alapját is.

A burnout a szakértő szerint jóval több, mint a túlterheltség egyik tünete. Igazából felszólítás arra, hogy kezdjünk élni, ahelyett, hogy csak működünk. Az érintettek egyáltalán nem akaratgyengék, sokan közülük elméletileg tudják, mit kellene tenniük ahhoz, hogy egészségesek maradjanak. Nem veszik azonban észre, hogy a szükséges változásokat nem lehet kizárólag racionális, az érzelmektől elválasztott felismeréseken keresztül elérni. Ha az érzelmeinket ignoráljuk, hiába tudjuk, hogy mit kellene tennünk, az megmarad az elméleti síkon. Tehát önmagában azzal, hogy elsajátítunk olyan technikákat, melyek segítenek legyőzni a kiégést, még nem gyógyulunk meg.

Ehhez az is hozzátartozik, hogy higgadtan és ítéletektől mentesen szembe tudjunk nézni a saját gondolatainkkal és az érzéseinkkel, és tudatosítsuk őket magunkban. Gondoljuk végig, érdekel-e minket, hogyan érezzük magunkat? Nyitottan állunk-e magunkhoz, elfogadjuk-e, hogy milyenek vagyunk, illetve, hogy milyenek nem vagyunk? Megbecsüljük magunkat attól függetlenül, hogy mennyit teljesítettünk? Tisztelettel tekintünk magunkra, vagy lenézzük saját magunkat, ha hibázunk? Ha sikerült rájönnünk, hogy milyen minták akadályozzák meg a szabad és őszinte belső párbeszédet, akkor fel is tudjuk oldani ezeket. Azt kell kitalálnunk, mik azok a gondolatok, hozzáállások és tapasztalatok, melyek megakadályozzák, hogy olyanok legyünk, amilyenek igazán szeretnénk lenni.

Fontos, hogy felelősséget vállaljunk önmagunkért!

A mindennapokban az olyan gyakorlatok, mint a csi-kung vagy a jóga, segítenek erősíteni az öntudatunkat és visszavezetnek minket a belsőnkhöz. A test és a szellem alapvetően összefügg, tehát egészséges testre van szükségünk, ha nyugodt szellemet szeretnénk, és fordítva. Az érzéseink elnyomása ezzel szemben biztosan kiégéshez vezet. Ahhoz, hogy ebben a teljesítményorientált világban észleljük és elfogadjuk az érzéseinket, bátorságra van szükségünk. Ez azt jelenti, hogy felelősséget kell vállalnunk önmagunkért. Nem állnánk ki csukott szemmel egy forgalmas autóút közepére csak azért, mert valaki ezt várja tőlünk.

Nem gondolnánk, hogy csak azért, mert nem látjuk a közeledő autókat, biztonságban vagyunk. A felelősségvállalás azt jelenti, elfogadjuk, ami van, és megpróbáljuk a legjobbat kihozni a helyzetből. Ehhez néha szükség van rá, hogy elengedjünk dolgokat vagy embereket és továbbmenjünk. A párkapcsolati problémáink nem fognak megoldódni attól, hogy a munkába menekülünk. Lehet, hogy a konfliktusunk a főnökünkkel kevésbé fog minket bosszantani, ha elmegyünk futni, de a helyzet továbbra is változatlan lesz.

A bizonytalanság és a belső üresség attól sem fog eltűnni, hogy minden este megiszunk egy pohár bort vagy megeszünk egy tábla csokit. Ezekkel mindig csak kompenzálunk. Ez ugyan érthető, de hamis. Hiszen minél tovább halasztjuk a valódi problémák feltárását, annál hosszabb ideig áll fenn a konfliktus, és annál nehezebb lesz megoldani. Sokan megbetegszenek vagy nem tudnak meggyógyulni azért, mert benne maradnak bizonyos szituációkban, amelyekről már régen tudják, hogy nem tesznek jót nekik. Vagy azért, mert magukat vagy valaki mást hibáztatnak, vagy mert arra várnak, hogy egyszer csak beállít valaki és boldoggá teszi őket. Addig azonban, amíg valakit okolunk, nem leszünk sem egészségesek, sem boldogok. Mi magunk vagyunk az életünk, mi döntjük el, mit szeretnénk vele kezdeni.

De gyakran még a mély konfliktusokat, régóta fennálló problémákat is meg lehet oldani, ha sikerült közben fenntartanunk a belső párbeszédünket.

A biofeedback segítségével kezelhetjük a stresszt

A biofeedback technika segítségével javíthatjuk az öntudatunkat, és megtanulhatjuk, hogyan értelmezzük a testünk reakcióit. Minden hangulat, gondolat, kontaktus és cselekedet bizonyos idegsejtek aktivizálásán keresztül energetikai változásokat idéz elő, melyeket ennek a módszernek a segítségével meg lehet mérni. Mérhető például az agyi aktivitás, a légzés, az izomtónus, a pulzus. Ha ezeket a reakciókat feszült és nyugodt helyzetben is megmérjük, az képet ad a páciensek egyedi stresszprofiljáról. Egy terapeuta segítségével ezután felderíthetjük és tudatosíthatjuk magunkban az olyan, általában nem tudatos folyamatokat, melyeket a szervezetünk stressz hatására ad, például a szívverésünk felgyorsulását stresszhelyzetben.

A páciensek megtanulják megérteni, hogy mi történik a testükben, és azt is, hogyan harmonizálhatják a helyzetet azáltal, hogy pozitívan befolyásolják a testi reakcióikat. Például tudatosan ellazítják egy bizonyos területen az izmaikat, vagy elengedik azokat a gondolatokat, melyek a negatív reakciót kiváltották. A biofeedback segítségével könnyedén és hatásosan segíthetnek magukon a mindennapokban. Ennek segítségével a testi és pszichés feszültséget célzottan, percek alatt minimalizálni lehet. Ráadásul aki egyszer elsajátítja ezt a módszert, az később nem felejti már el. A biofeedback módszer gyökerei a 60-as évekre nyúlnak vissza. A módszert, melynek hatásosságát tudományosan is bizonyították, a kiégés kezelésén kívül még a következő tünetek esetén lehet bevetni: migrén, tenziós fejfájás, krónikus hátfájás, pánik, alvászavarok, stressz.

5 antistresszgyakorlat, amely azonnali segítséget nyújt kiégés ellen

A stressz és a kiégés lehetőséget nyújthat arra, hogy teljesen újradefiniáljuk, mélyebben megismerjük magunkat, mint előtte bármikor. A következő öt lépés segít higgadtabbá válni.

1. Fogadjuk el a negatív dolgokat is

Nincs sok értelme minden helyzetben megpróbálni pozitívnak maradni, sokkal fontosabb, hogy a negatív gondolatokat, a félelmeket, a rossz élményeket is elfogadjuk és megéljük. Amit ugyanis elfogadunk, azon tudunk változtatni. Amíg csak megpróbáljuk elkerülni, nem vagyunk hajlandóak felfogni vagy harcolunk ellene, addig vagy ugyanolyan marad, mint volt, vagy egyre rosszabb lesz a helyzet. Sokkal jobb, ha beismerjük: igen, ez idegesít, ettől félünk… Ezen keresztül azonnal fel is merülnek a következő kérdések: min tudnánk most, ebben a pillanatban változtatni, hogy jobban érezzük magunkat? Sokszor egy apróság is sokat segíthet. Az egyik leghatásosabb módszer, ha gyorsan le akarunk nyugodni, egy pszichokineziológiai gyakorlat. Ujjaink hegyével gyengéden kopogtassuk meg a szegycsontunkat, és mondjuk magunknak: bár most épp szorongok/túl vagyok terhelve/mérges vagyok stb., attól még jó vagyok úgy, ahogy vagyok. És meg fogom találni a megoldást. Ezután egy pillanatig üljünk csendben, és figyeljük a hangulatunkat. Ez akkor is segít, ha traumatikus élmények miatt vagyunk izgatottak.

2. Harmonizáljuk az energia folyását

A meditatív yin jógát Ázsiában régóta gyakorolják. Az összes pozíció mélyen belülről hat, és segít erősíteni az öngyógyító erőnket. Az energiafolyam harmonizálásának segítségével a mindennapokban jobban, hamarabb felismerjük a határainkat.

• Gyerekpóz: ez a pozíció ideális a vérnyomás kiegyenlítésére. Lenyugtat, ha sebezhetőnek érezzük magunkat és vigasztalásra vágyunk. Üljünk a sarkunkra, majd feküdjünk rá a lábunkra. A karunk a testünk mellett pihen a földön. Képzeljük el, hogy egy kis hógolyó vagyunk, aki épp a napon olvad. A nap a nyakunk felől süt a hátunkra, az egész gerincünk ellazul. Érezzük, ahogy a légzésünk gyengéden mozgatja a hasunkat.
• Béka: ez a pozíció ellazítja a hát alsó részét, és görcsoldó hatása van. Az előre kinyújtott kar ráadásul a szív-csít is aktiválja és javítja az emésztést. A gyerekpózból kiindulva tárjuk szét a térdünket, amennyire tudjuk, de maradjunk a sarkunkon ülve. A karunkat nyújtsuk előre, a nyakunk maradjon laza. Hagyjuk, hogy óvatosan megnyúljon a testünk, és figyeljünk a légzésünkre: melyik testrészeinkhez jut el? Hol van szükségünk energiára és életerőre? Ha kényelmesebbé szeretnénk tenni a pozíciót, egy párnát is átölelhetünk.
• Nyitott szív: ideális pozíció, ha szomorúak vagy különösen érzékenyek vagyunk, mert megnyitja a tüdő- és szívmeridiánt. Négykézláb állásból sétáljunk előre a kezünkkel, majd támasszuk le a könyökünket, és hagyjuk, hogy a mellkasunk a föld felé süllyedjen. Fontos, hogy a csípőnk eközben függőlegesen a térdünk fölött maradjon. Ez a pozíció elsőre szokatlannak tűnhet, egy idő után azonban a légzésünk automatikusan a mellkasunkba fog áramlani.

3. Használjuk a növények erejét

A növényi szerek segíthetnek benne, hogy megtörjük a stressz ördögi körét. Főleg a levendulát, citromfüvet, macskagyökeret vagy golgotavirágot tartalmazó szerek használnak. A fagyöngytea és a ginszeng is tartósan stabilizáló hatással rendelkezik. A szerek azonban csak megfelelő egyéb lépésekkel kombinálva hatnak jól. Ha például nem tudunk jól aludni, különböző, megnyugtató lépésekre van szükségünk, például jól strukturált napi ritmusra, melyben marad időnk a pihenésre is. A rózsás varjúháj hatásáról szintén több kutatás készült. A növényt, mely az úgynevezett adaptogének közé tartozik, gyakran nevezik aranygyökérnek vagy a tundra ginszengjének is.

Az adaptogén hatású növények pozitív hatással rendelkeznek többek között a boldogsághormonjainkra, ennek következtében segítenek lelkileg és testileg is ellenállóbbá válni. Ha esténként 15-20 perccel lefekvés után még ébren vagyunk, hagyjuk el az ágyat, és menjünk egy másik szobába. Így elkerülhető, hogy az agyunk a hálószobát a nem alvással asszociálja. Olvassunk valamit a nappaliban, fejtsünk keresztrejtvényt vagy hallgassunk zenét. Csak akkor menjünk vissza az ágyba, ha úgy érezzük, nagyon fáradtak vagyunk.

4. Növeljük a stresszrezisztenciánkat

Ehhez elengedhetetlen, hogy több vizet igyunk. Télen főleg a meleg, citromos vagy gyömbéres víz segíthet. A híg gyógynövénytea is jó választás. A szakértő ezen kívül azt javasolja, próbáljuk elhagyni az alkoholt. Az alkohol ugyanis bizonyos receptorokat stimulál, másokat viszont gátol. A sok kávé vagy a fekete tea is destabilizálja az idegeket, farkaséhséget, illetve akár szorongásokat okozva.

5. Tegyük rendbe az életünket

Egyszerű, ám hatásos tipp: rakjunk rendet. Ha úgy érezzük, egyébként is ezer dolgunk lenne, ez elsőre idegesítő ötletnek tűnik. Ám a pakolás, a szortírozás jó módszer arra, hogy belsőleg is rendbe tegyük magunkat. Kezdjük azokkal a dolgokkal, melyek a legsürgősebbek: minden egyéb maradhat egyelőre úgy, ahogy van. Ha rengeteg fontos dolgunk van, amiket még el kell intézni, kérjünk segítséget. Máskülönben túl nagy nyomást helyezne ránk a rossz lelkiismeret és a félelem, hogy nem végzünk mindennel időben, tovább fokozva a stresszt. Néha egészen egyszerű döntésekre van csak szükség ahhoz, hogy tisztábban lássunk. Vegyünk fel például egy takarító(nő)t, ha segítségre van szükségünk.

Foto: Shutterstock