Manuálterápia a szimpatikus idegrendszer harmonizálására

tgymagazin.hu

#csigolyák #idegrendszer #stressz #terápia

Ugyan ki gondolná, hogy a szívritmuszavart a gerincoszlop okozza, vagy egy nehezen gyógyuló seb hátterében is a mozgás szervrendszer áll? Nyilván kevesen, pedig érdemes ezt a lehetőséget is figyelembe venni. A gerincoszlopban kialakult blokádok gyakran irritálják a vegetatív működéseket irányító szimpatikus idegrendszert alkotó pályákat.

Az állandósult stressz megbetegít, ezzel alighanem mindenki tisztában van. Az azonban már korántsem annyira köztudott, hogy a szervezetünket vészkészültség üzemmódba helyező ideg mechanikus ingerlése is okozhat helyi, akár idültté is váló panaszokat. Dieter Heesch, német orvos, aki manuálterápiával is foglalkozik, munkája során figyelt fel erre az összefüggésre, ami alapján megalkotta a szimpatikus idegrendszerről elnevezett terápiát, a „szimpatikus terápiát”. Ennek segítségével krónikus ortopédiai panaszok, pl. a teniszkönyök, vagy a sarokcsonton keletkező sarkantyú (egy csontkinövés), de akár a migrén, ekcéma, irritábilis bél szindróma, szervi elváltozás nélküli szívritmuszavarok látványos módon kezelhetők. A fájdalom a szövetek segélykiáltása az energiaáramlás helyreállítása érdekében – ezt állítja a hagyományos kínai orvoslás és a modern nyugati természetgyógyászat is. Lehetséges lenne, hogy egy, a szimpatikus idegrendszert alkotó pálya helyi irritációja ennyiféle panaszt okoz?

Egy esetismertetés segítségével egyszerűen bemutatható, hogyan is működik a szimpatikus terápia. A 17 éves diáklány irritábilis bél szindrómában szenvedett. Már mindenfajta vizsgálaton átesett, és sem szervi elváltozást nem találtak nála, sem ételintoleranciát, sem stresszfaktorokat nem lehetett igazolni. A terapeuta kitapogatta a háti gerincszakasz nyolcadik csigolyájának tövisnyúlványát, majd ide-oda mozgatta, mobilizálta azt. Ezt követően a csigolya körüli területeket kitapintva rábukkant egy nyomásra rendkívül érzékeny pontra, amelyre egy, a fülakupunktúrában használatos parányi, úgynevezett tartós tűt ragasztott. Az érzékeny pont a gerincoszlop melletti izmok fokozott tónusával magyarázható, a tű ezt a feszességet lazítja ki, ami hozzájárul a gerincblokád feloldásához. A páciens három kezelés után teljesen panaszmentes!

A bélpanaszok mögött a háti gerincszakasz blokádja állt

Az irritábilis bél szindrómát az esetek 80 százalékában a szimpatikus idegrendszer zavara okozza, tehát vegetatív vezérlési zavarról van szó – magyarázza a módszer feltalálója, a háziorvosként is dolgozó Dieter Heesch. Az eseteknek mindössze 20 százaléka magyarázható laktóz érzékenységgel, vagy gluténérzékenységgel. Mindezt több évtizedes tapasztalata mondatja vele, amit a Jénai Egyetemmel 2019-ben közösen végzett klinikai kutatás eredménye is alátámaszt. Ha a háti gerincszakasz nyolcadik csigolyája kimozdult normális alaphelyzetéből, és kissé kicsavarodott helyzetben reked, a vastagbél perisztaltikája hiperaktívvá válik, és bármit is eszik a páciens, mindenre irritációval reagál. A gasztroenterológus a vastagbél tükrözéses vizsgálata során teljesen ép nyálkahártyát, egészséges bélrendszert lát, ezért jobb híján az irritábilis bél szindróma diagnózist adja a betegnek, akin azonban nem tud segíteni. A Jénai Egyetemen végzett kutatás szerint 30, irritábilis bél szindrómával diagnosztizált beteg közül 21-nél a szimpatikus idegrendszeren végzett egyszeri maunálterápiás kezelés eredményes volt, a páciensek panasza számottevő mértékben enyhült.

Már-már banálisnak tűnik, sokszor annyira egyszerűen lehet rengeteg panaszt megszüntetni. Dr. Heesch vidéki háziorvosi praxisában igen sokféle betegséggel találkozott, és ezek nagy részén az általa kidolgozott manuálterápiás módszerrel segíteni is tudott. A vizsgálat is olyan egyszerű, mint maga a kezelés, hiszen ez is kézzel, tapintás útján történik. Mivel dr. Heesch kiropraktorként is dolgozik, nagyon sok betege hát- és vállfájását kezelte megfelelő műfogásokkal. E kezelések során számos alkalommal, véletlenszerű felfedezéseket tett. Ha pl. valakinek helyreigazította a negyedik háti csigolyáját, a páciens szívritmuszavara, vagy évek óta fennálló gyomorégése egy csapásra megszűnt. Erről a páciensek számoltak be neki.

Egy-egy nyaki kezelés után sokan arra figyeltek fel, hogy egyszerre eltűnt régóta fennálló szédülésük, vagy abbamaradt gyakran kiújuló migrénjük. Az ötödik háti csigolyával kapcsolatban megfigyelte, hogy az sokszor vállfájdalmat okoz. Ezek a panaszok első pillantásra valamilyen külső okra utaltak. A furcsa csak az volt, hogy ezek a panaszok akkor is makacsul tartották magukat, ha az állítólagos külső okot elhárították. Vajon miért?

A sarokba szorított szimpatikus idegrendszer folyamatosan „tüzel”

A magyarázat keresése során dr. Heesch végül a gerincoszlop modelljét szemlélve rájött, hogy a gerinc forgatása közben a borda fejecse a vele közvetlen szomszédságban lévő, a szimpatikus idegrendszerhez tartozó idegdúcot nyomás alá helyezheti. Ezt addig nem tudta. Nem csoda tehát, hogy ha az egyik csigolya kifordult állapotából nem tér vissza eredeti helyzetébe, hanem egy egészen kicsit kifordulva marad, a koponyától a farkcsontig futó, 22 idegdúcból (ganglionból) álló szimpatikus dúclánc valamelyik részét közvetlen, mechanikus nyomás révén ingerelheti. Úgy vélte, ez a rejtély megoldása. Hasonló jelenségről van szó, mint a porckorongsérvnél, amikor a kidudorodó porckorong nyom egy ideget, csak itt a szimpatikus dúclánc kapja a nyomást. A valóságos probléma tehát nem a fájó vállízületnél, a gyomorban, vagy a szívben, és nem is az agyi erekben van, hanem a szimpatikus idegrendszert alkotó pályáknál és idegdúcoknál.

Az is feltűnt neki, hogy a szimpatikus dúcláncot csak bordával, vagy bordaszerű struktúrával ellátott csigolyák tudják nyomás alá helyezni, irritálni. Csak ezeken a gerincszakaszon figyelhető meg összefüggés a csigolyablokád és a krónikus fájdalmak és egyéb panaszok között. Ez azt jelenti, hogy csak a gerincoszlop háti (torakális) szakasza, amelyen bordák vannak, valamint a gerinc legalsó része, ahol a keresztcsont a csípőlapáttal ízesül, továbbá az első nyakcsigolya képesek a szimpatikus idegrendszert ingerelni. Az ágyéki szakasz, illetve az első nyakcsigolya kivételével a nyaki gerincszakasz ez alól kivételt jelent. Dr. Heesch emellett azt is megállapította, hogy a nyomás alá került szimpatikus idegrendszer által előidézett tünetek és panaszok jellemzően nyugalmi helyzetben – különösen éjszaka – jelentkeznek, vagy akkor erősödnek fel, és általában idült jellegűek. Erre akkor jött rá, amikor egyik páciense arra panaszkodott, hogy bokája minden reggel duzzadt, ödémás. Ez abszolút nem jellemző a szívelégtelenség, vagy visszértágulat okozta bokaödémára, sőt, ilyenkor épp ennek ellenkezője szokott történni.

A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer aktivitása

Az összefüggések megértéséhez tudni kell, hogy a szimpatikus idegrendszer az egész szervezet aktivitását, készenléti állapotát irányítja, és szinte minden funkcióra hatással van, és rostjai, pályái test szerte mindenütt jelen vannak – a kötőszövetekben, a csontokban, az izmokban. Ellenlábasával, a nyugalmi állapotot előidéző paraszimpatikus idegrendszerrel nem ez a helyezet. A paraszimpatikus pályákkal ellátott szövetek automatikusan regenerálódási üzemmódba kapcsolnak, amint a szimpatikus idegrendszer aktivitása alábbhagy. Ezt a folyamatot zavarja meg az, ha a szimpatikus dúclánc egy része mechanikus nyomás alá kerül – ettől folyamatosan ingerületi állapotban marad, és a testnek az a része, amelyet a nyomás alatt lévő idegdúc lát el idegrostokkal, szintén aktív marad, képtelen regenerálódni.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy az idegdúcokban a noradrenalin nevű ingerülettovábbító anyag (neurotranszmitter) szabadul fel, és az érintett idegpálya ennek segítségével stimulálja az érintett pályák által beidegzett testrészt. Ennek hatására az érintett szövet vérkeringése romlik, és kialakul valamilyen szöveti elváltozás, betegség, pl. fokozódik a kopás, gyulladás alakul ki, vagy valamilyen szervműködési probléma (funkcionális zavar) lép fel. Ha pedig az érintett belső szerveket megvizsgálják, a vizsgálat eredménye negatív, azaz, nem lehet semmilyen komolyabb szervi elváltozásra bukkanni, a panasz „csak úgy” jelen van. A csigolyák kóros állása (csigolyablokád) azokat az érzékelő idegpályákat is nyomhatja, amelyek a periféria felől a szimpatikus idegdúcon keresztül érkeznek a központi idegrendszerbe. Ez különféle kellemetlen érzeteket kelthet: égő, viszkető, bizsergő érzéseket. Ha az evolúció egy kicsivel odébb helyezte volna el testünkben a szimpatikus dúcláncot, nem lenne ennyiféle betegség – fűzi hozzá lakonikusan dr. Heesch.

A mozgásszervi panaszok sokszor egyetlen kezelés hatására, egy szempillantás alatt megszűnnek

A legjobb példa erre annak az ötvenéves asszonynak az esete, aki Morbus Sudeck-ben (CRPS = Complex Regional Pain Syndrome) szenvedett. A hölgyet évek óta rettenetes kéz-, és kéztőtáji fájdalom gyötörte. Az érintett területen a bőr színe a vöröses-lilától a szürkésig terjedt, az alatta lévő szövetek pedig meg voltak duzzadva. Miután dr. Heesch a második háti csigolyát a megfelelő műfogással a helyére igazította, azonnali panaszmentesség állt be, a csuklóödéma pedig szemmel láthatóan lelohadt, a bőr színe kezdett normalizálódni, a vérkeringés néhány perc alatt helyreállt. Mint dr. Heesch mondja, a szimpatikus terápia még soha nem hagyta cserben.

Így működik a szimpatikus terápia

Az autonóm, másik nevén vegetatív idegrendszer tudatunktól függetlenül működve irányítja alapvető életfunkcióinkat, pl. a légzést, a szívműködést és a keringést, a hőháztartást, a hormonális funkciókat, az emésztést stb. Ha működése zavart szenved, testünk egyes területeinek, szöveteinek keringése, tápanyag- és oxigénellátása elégtelenné válik. Nem ritkán egy-egy megmagyarázhatatlan, idült helyi panasz, vagy betegség hátterében a szimpatikus idegrendszer hiperaktivitása áll. Az ilyen jellegű panaszra jellemző, hogy hosszabb pihenés, nyugalmi helyzet (pl. reggel, felkeléskor, vagy hosszabb ülés után) jelentkezik. Ilyen esetben a szimpatikus idegrendszerre irányuló manuális terápia jó eredménnyel kecsegtet. A blokkolt csigolyák által nyomás alá került szimpatikus idegrendszer a periféria legkülönfélébb területein okozhat panaszokat. Ez főként a bordákhoz kapcsolódó csigolyákra, illetve az első nyakcsigolyára, amely a koponyával, valamint a csípőlapáttal ízesülő keresztcsonti szakaszra vonatkozik, mert ezek nyúlványai közel vannak a szimpatikus dúclánchoz. Az ágyéki csigolyák és az első nyakcsigolya kivételével a nyaki csigolyák ebben a folyamatban nem játszanak szerepet.

A csigolyákhoz tartozó szervek illusztrálása.

Az egyes csigolyák által kiváltott panaszok dr. Dieter Heesch rendszere szerint: A szimpatikus dúclánc irritációjára visszavezethető vegetatív panaszok ábrázolása.

Fej: