Az IBS kialakulásának okai és megelőzése

Manapság sok betegségről hajlamosak azt mondani, pszichoszomatikus eredetű, azaz lelki gyökerei vannak. Ha a hagyományos módszerek nem segítenek, a beteg könnyen bekerülhet a hipochonder vagy a hisztériás kategóriába. Ám a megbélyegzés sok esetben túl gyors és nem is helytálló. Ezt bizonyítja például a Helicobacter esete. Sok évtizeden át a gyomorfekélyt lelki eredetűnek tartották, míg végül a fejlettebb diagnosztikai módszerek kimutatták, hogy a krónikus gyomorgyulladások és fekélyek (beleértve a rákot is) legfőbb okozója a Helicobacter pylori baktérium. Addig az orvosok pszichológushoz küldték a betegeket, most a laborba. Az orvostudománynak tehát mindenképpen óvakodnia kellene a túl gyors ítélkezéstől.

A jellegzetes tünetek

Az ingerlékeny bél szindróma (IBS) többnyire a 20. és 40. életév között jelentkezik. Az érintettek számáról nincsenek biztos adatok, ám a szakemberek úgy vélik, a népesség 7-25 százalékát tehetik ki. Közöttük a nők kétszer annyian vannak, mint a férfiak. Minden ötödik betegnél a baj súlyos lefutású, kifejezett tünetekkel. A többség egyedül szenved, csak körülbelül egyharmaduk merészkedik el az orvoshoz.

Az IBS esetében a jó hír az, hogy a betegség „nem komoly”, azaz az életkilátásokat nem rövidíti meg. Az érem másik oldala, hogy a tünetek ugyanakkor nem ártalmatlanok. Megkeserítik a páciens életét, és jelentősen rontják az életminőségét. A betegség jellegzetes tünetei a hasi görcsök, a hasmenés és székrekedés, nemritkán egymást váltva. A hasmenés nem pusztán orvosi, hanem társadalmi probléma is, és az illetőt általában elszigeteltségbe taszítja. Átmeneti idejű javulást hozhatnak az olyan szerek, mint a loperamid és a gyógyföld.

Az úgynevezett hasmenéses vagy székrekedéses típusok mellett a harmadik nagy csoportot a puffadásos-fájdalmas típus alkotja. Náluk a vezető tünet a rosszullét, a görcsös hasfájás, a bél fokozott összehúzódásai, de a rendezetlen székletürítés, összekapcsolódva a ki nem ürítettség érzésével és a gyakran vizes széklettel. Ezenkívül jellemző, hogy a panaszok leginkább és a legerősebben étkezés után lépnek fel, emésztési zajoktól kísérve.

A gyomornyomáshoz és a teltségérzethez nemritkán még egyéb panaszok is társulnak: hátfájás, fibromyalgia, migrénrohamok, nyugtalanság, levertség és pánik. Gyors kimerülés, alvászavarok, szapora szívverés, és a torokban a jól ismert „gombócérzés” és egyéb tünetek is jelentkezhetnek. Az egészet az teszi még bonyolultabbá, hogy mindennek általában nem egyetlen kiváltója, hanem többnyire több kisebb és néha egészen eltérő oka van.

IBS-ben szenvedőknél a bántalmak résztvevői

Helytelen étkezési magatartás: gyorsan lenyelt, nem megfelelően megrágott táplálék, és talán hozzá mindez valóságos ösztönzője a gázt termelő bélbaktériumoknak.

A bél megzavart aktivitása: a bél nem egyszerűen csak egy cső, amelyben végighalad a táplálék. Ennél sokkal lenyűgözőbb a mobilitása, és a feloldódott tápanyagot precízen összehangolt mozgással továbbítja előre. E munkája közben előfordul, hogy túl gyors (hipemobilitás), vagy túl lassú (hipomobilitás). Az emésztőrendszer az IBS-ben szenvedőknél hajlamos a makacskodásra, és ilyenkor jön a rettegett teltségérzet, a gyomorégés és/vagy a székrekedés.

Bélmimózák: az IBS-páciensek általában túlságosan érzékenyen reagálnak az emésztőrendszerükben bekövetkező folyamatokra. Itt alacsony fájdalomküszöbről beszélünk, mivel az érzékelési zavar az emésztőszervek területére korlátozódik. Ezen a területen számos új kezelési módszer létezik. Ilyen például a célzott mozgásterápia, amely jótékonyan befolyásolja a bél mozgását és a bélfalakra gyakorolt nyomást. Idetartoznak a sportnál jelentkező impulzusok és a hasmasszázs bizonyos formái, amelyeket például a dr. F. X. Mayr-féle terápiában és diagnosztikában gyakorolnak. Ezek harmonizáló hatást fejtenek ki az emésztőszervekre.

A fej és a has drámája: az emésztés messzemenően komplex, sokoldalú folyamat, sokkal összetettebb annál, amivel gyakran össze szokták hasonlítani: a motor égési folyamatával. Az emésztésben nem csak a gyomor, a hasnyálmirigy, a máj és az epehólyag, a bél és sokféle enzim vesz részt, hanem az agyunk is. A kutatás ebben az összefüggésben újabban „agy-bél tengelyről” beszél. Ennek köszönhetően folyamatos az idegi impulzusok és kémiai anyagok cseréje, amelyek együttesen bonyolult összehangolású folyamat eredményeként biztosítják a tápanyagok felszívódását. Az a feltételezés, hogy IBS esetén ez a törékeny és összetett kommunikációs még a gyorséttermi koszt – hálózat zavart szenved, a fej és a has nem képes többé megfelelően együttműködni. Ezen a területen valóban sok keresnivalója van a pszichoszomatikus orvoslásnak, a tapasztalatok szerint ugyanis a stresszel való eredményesebb bánásmód és a lazító technikák elsajátítása ígéretes perspektívát nyit meg a sikeres beavatkozás előtt.

Az IBS kialakulásának nyomában

Az irritábilis bél szindróma lehetséges okait kezelés előtt mindig pontosan fel kell tárni. Ezt a követelményt a mai „5 perces orvoslás” keretei között majdnem mindig szem elől tévesztik. Holott az IBS kiváltó okai között a legkülönfélébbeket találjuk: Helicobacterrel fertőzött gyomor, Candida albicans gomba megtelepedése a bélben, korábbi antibiotikum-kezelés utóhatása, vagy éppen fehérje okozta bántalmak.

Ez utóbbival kapcsolatban sokakban merül fel a kérdés, hogyan károsíthatja a szervezetünket fehérje, amely köztudomásúlag létfontosságú tápanyag. Túlzott mennyiségben azonban valóságos méreg. A szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy minden egyoldalú és túlzott mennyiségű fehérjét tartalmazó diéta valóságos öngyilkosság. Az IBS legfőbb kiváltó okai között azonban többnyire a következő tényezők szerepelnek:

Laktózintolerancia

Ebben az esetben a tejcukor a vékonybélben nem bomlik le és emésztődik meg, mivel a szervezetből hiányzik, vagy csak nagyon kis mennyiségben fordul elő a laktóz, a tejcukor lebontásáért felelős enzim. Így ez a szénhidrát az alsó vékonybélszakaszba kerül, és csak ott kerül kapcsolatba baktériumokkal. Ezek a baktériumok széthasítják a cukrot, miközben megkötődik a víz, amelyet a vékonybél nem tud újra felszívni. A következmény: hasmenés, valamint fájdalmas puffadás, mert ha a laktózt baktériumok bontják le, akkor a vastagbélben hidrogén szabadul fel. Egy olasz vizsgálat adatai szerint az IBS-páciensek kétharmadánál laktózintolerancia fordul elő.

Fruktózintolerancia

A gyümölcscukrot eredetileg szintén a vékonybél felső szakaszán kellene gond nélkül megemésztenünk. Az ehhez szükséges enzimek normál esetben a bél nyálkahártyájában képződnek. Ha ez nem vagy nem megfelelően történik meg, akkor a cukor nagyrészt megemésztetlenül jut a vastagbélbe, és ott baktériumok dolgozzák fel. Ennek során gázok és zsírsavak keletkeznek. Fruktózintolerancia esetén nem jelentkeznek olyan egyértelmű tünetek, mint tejcukorérzékenységnél. A bélre nehezedő, fájdalmasan érzékelt nyomás fokozódik, a bélperisztaltika idegesen reagálhat, ami hasmenéshez hasonló panaszokat válthat ki.

A panaszokért az élelmiszeripar a felelős, amely hatalmas mennyiségben használja az olcsó gyümölcscukrot. Ennek biztos jele, hogy ez a fajta megbetegedés az elmúlt évek során drasztikusan gyakoribbá vált. A veszélyt jelzi, hogy hasonló intolerancia újabban a cukorpótló anyagokra (xylit, mannit, szorbit) is jelentkezik. Sok szakértő szerint a fruktózintolerancia ma már gyakoribb, mint a tejcukor érzékenység.

Cöliákia

Ebben az esetben táplálékallergiáról van szó, amely komolyan veszélyeztetheti az egészséget. Korábban úgy vélték, az érintettek többsége a gyerekek közül kerül ki. Mára bebizonyosodott, hogy a betegség a fiataloknál (20-35 évesek) és az idősebb felnőtteknél (50-70 évesek) sem ritka. A lisztérzékenység tünetei – hasmenés, puffadás, bizonyos tápanyagok felszívódási zavarai, pikkelysömörhöz hasonló bőrelváltozások – ebben az esetben általában elmosódottan jelentkeznek, ami megnehezíti a diagnózist. Pedig a baj nyomára akadni nagyon fontos, mert a bántalmak súlyosan károsítják a vékonybelet és a nyálkahártyát.

A panasz kiváltó oka ez esetben a tipikusan a gabonafélékben előforduló fehérje, a glutén. Ha az irritábilis bél szindróma kiváltó okai nem egyértelműek, akkor mindig a cöliákiára is gondolni kell.

Táplálékallergiák

Nagyon sok ember reagál túlérzékenyen bizonyos élelmiszer-összetevőkre. A valódi táplálékallergiák viszonylag ritkának számítanak. Ennek az oka a szavak körül folytatott vita. Az „allergiák” szigorú értelemben véve speciális antitestek képződéséhez kötöttek. Ha ezek jelenléte nem igazolható, akkor nem beszélünk allergiáról. Ennek ellenére nagyon súlyos intoleranciák léteznek, amelyek megkeserítik a páciensek életét. Ezekért a „pszeudoallergiákért” elsősorban az olyan biogén aminok felelősek, mint a hisztamin (gyulladásos reakciók közvetítője a szervezetben), amely természetes formában is megtalálható bizonyos élelmiszerekben. Ugyancsak kiváltó okként jöhet szóba a bélnek a candida albicans gombával való fertőzöttsége. Ebben az esetben ugyanis megnövekszik a bélfal allergénekkel szembeni áteresztőképessége, így azok a vérbe jutnak, és ott az immunrendszer idegen testekként ismeri fel őket.

A következmény: allergiás reakciók, puffadás, kólikaszerű fájdalmak, hasmenés vagy székrekedés. Az élelmiszer-allergia gyakran bőrkiütés, légzési nehézségek, sőt keringési problémák formájában is testet ölthet.

A biogén aminoknak az élelmiszer-intolerancia kialakulásában játszott szerepét mindeddig meglehetősen alulbecsülték. Holott ezek az anyagok nagyon elterjedtek, előfordulnak például a halban, a csokoládéban, a savanyú káposztában, a savanyú uborkában és paradicsomban, de a sokáig érlelt sajtokban is.

További forrásaik a baktériumoknak a bélben keletkező bomlástermékeik. Bizonyos baktériumtörzsek (enterobacter, clostridiák) a bélben ugyanis fehérjére és hisztaminra bomlanak le. Egyedül a vörösborban nem kevesebb, mint húsz hasonló kötés található. Ezek az anyagok a dinaminoxidázis (a hisztamin és egyéb biogén aminok legfontosabb ellenfele) útján bomlanak le. A következmény: nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű enzim a túlzott mennyiségű hisztamin uralására és felszámolására, ami megint csak oda vezet, hogy fájdalmas és allergiához hasonló intoleranciák alakulnak ki.

Megoldás: nagyon hasznos az intoleranciát okozó ennivalók azonosításához az allergianapló vezetése. Ebben heteken keresztül pontosan jegyezzük fel, mit ettünk, és az esetleg fellépő panaszokat is, kialakulásuk pontos dátumával.

Kényes adalékanyagok és az IBS

Az élelmiszeripar visszautasítja az általa alkalmazott E-számokra vonatkozó vádakat, túlzottnak tartja őket, és hisztériás túlérzékenységet emleget. Az azonban tagadhatatlan, hogy ennivalóinkban számtalan adalékanyag található. Ráadásul egy-egy termékben nemritkán egy tucatnyi is ott lapul, a sok egyéb, meg sem említett adalékon túl. Aki ilyen, kémiai úton „dúsított” táplálékon él, valóban könnyen fejleszt ki intoleranciát, amit azután az egyébként szintén fogyasztott citrusgyümölcsök vagy alma számlájára írnak.

Rettegett E-számok

Ehelyett inkább a számoknak kellene több figyelmet szentelnünk! Az IBS-pácienseknek leginkább a számtalan termékben megtalálható színezőanyagokat kell gyanakodva szemlélniük, főként a következőket: E 102, E 104, E 110, E 120, E 122- 124, E 127, E 131, E132, E 151, E 172. Kockázatosak még számukra a tartósítószerek (például benzoésav, E 210 vagy 200, 211, 214-219, 223), az antioxidánsok (gallát, E 310 vagy 306-309, 320, 321) és az ízfokozók (glutamát, E 621).

Sokan rosszul érzik magukat egy-egy zsírosabb, nehezebb étkezés után is, teltségérzetet, gyomorégést tapasztalnak. Ez azonban a helytelen étkezés számlájára írható, nem kell azonnal irritábilis bél szindrómára gyanakodni. Akiknek emésztési problémái vannak, azoknak feltétlenül tanácsos lemondaniuk a hagyma és a fokhagyma fogyasztásáról, és póréból is kevesebbet egyenek. Paprika helyett kipróbálhatjuk az édesköményt (valóságos jótétemény a gyomornak!), fejes káposzta vagy piros káposzta helyett a mangoldot, karfiolt, karalábét vagy brokkolit. Az uborkát pedig kiválóan helyettesíti a cukkíni vagy a padlizsán. Tehermentesíti az emésztőrendszert a sárgarépa, a paradicsom és a spenót. Ezenkívül pedig szokjunk hozzá, hogy a zöldségeket kíméletesen készítsük el, gőzöléssel, és csak kis mennyiséget együnk belőlük nyersen.

A bab miatt jelentkező emésztési zajok főként a bennük nagy számban előforduló alfa-galaktocidoknak köszönhető, illetve emészthetetlen szénhidrátok egy csoportjának. A babban és a borsóban több található meg belőlük, mint a lencsében. Ha ezek a megemésztetlen táplálékalkatrészek a vastagbélbe jutnak, a baktériumok rájuk vetik magukat, és ezzel hangos morgást idéznek elő a gyomorban.

Íme egy recept: rendezkedjünk be házi csíráztatásra! Ha a hüvelyeseket csíráztatjuk, akkor a sztachynózt és a raffinózt az enzimatikus folyamatok 48 órán belül tökéletesen lebontják.

Az új, kevésbé hajszolt életstílus csodát tehet az IBS betegeknél

A légzés mint erőforrás: a légzést nem véletlenül hívják a lélek és a test közötti összekötő elemnek. Gondoljunk csak arra, hogyan reagálunk a feszültségre vagy az ijedtségre, amikor szó szerint elakad a lélegzetünk. És megfordítva, bizonyos légzéstechnikák – elsősorban az elhanyagolt mélylégzés – nagyon jó és közvetlen hatással vannak a pszichére. Ennek köszönhetően jó közérzetünk és gyógyulásunk új erőforrását találhatjuk meg benne.

A kísérő légzésterápia ígéretes módszer a különféle „funkcionális” bántalmaknál, főként az IBS-nél. A tudatos légzés ugyanis szoros kapcsolatban áll az elmélyült önérzékeléssel és többnyire görcsbe rándult bensőnk alapvető ellazulásával. Ezen túlmenően a gyakorlatok dinamikája, a kiélesedett figyelem ugyanúgy jótékonyan hat a testünkre és energiánk visszanyert harmonikus áramlására, mint a sejtek és szövetek fokozott oxigénellátására.

A gyógynövények jótékony ereje: az IBS ellen is nő számos, többnyire keserű gyógynövény. Tapasztalatainak kincsesházát bocsátotta a szenvedők rendelkezésére ebben a témában Maria Treben (1907- 1991), aki hosszú évek szorgos munkájával lett Európa híres füvesasszonya.

Savanyúkáposztalé

A fel nem melegített savanyú káposzta kipréselt levét használjuk. Az általában ajánlott 100 ml helyett inkább csak 50 ml levet igyunk meg éhgyomorra.

Lenmag

Nyákot és rostanyagokat juttat a szervezetbe. Az aprócska magvak lendületbe hozzák bélműködésünket, a megemésztett táplálék puhább és oldottabb lesz, így könnyebbé válik a székletürítés. A hatás azonban csak 8-10 napos kezdeti fázis után érvényesül. A lenmagból 2-3 evőkanállal – a legjobb, ha frissen őröljük – adjunk a müzlinkhez, és utána elegendő mennyiségű folyadékot fogyasszunk. A len nem véletlenül nyerte el 2005-ben Az év gyógynövénye elnevezést.

Bolhamag

Nyák- és rostanyagaival ez is megkönnyíti az emésztést. A korpa oldhatatlan rostokat tartalmaz, és rendkívüli módon képes megduzzadni. Megnöveli a béltartalom mennyiségét, puhává teszi, és hatást gyakorol a bélfalra, amely megkönnyíti a kiürítést. A bolhamag főként kifejezett puffadási hajlammal párosult IBS esetén ajánlható.

Használat: a nap folyamán egyenletesen elosztva összesen 2-6 teáskanálnyi bolhamagot szedjünk be, folyadékban. Utána még vizet is igyunk. Vigyázat, a bolhamag allergiás reakciókat válthat ki!

Az emésztőrendszerben nem kevesebb, mint 100 billió mikroorganizmus, elsősorban baktérium él. Életterük a csírákkal gazdagon ellátott szájban kezdődik, majd következik a számukra kevéssé barátságos miliőt kínáló gyomor. A vékonybél alsó szakaszán a mikroorganizmusok száma újból megnő, hogy a vastagbélben elérje a legnépesebb számot.

A „jó” mikroorganizmusokat ma csoda művelésére képes élőlényeknek tartják. Idetartoznak például az ecetsavat, propion- és vajsavat, illetve tejsavat termelő élőlények, amelyek gondoskodnak a bél öntisztító elsavasodásáról, és ezzel megakadályozzák, hogy a kórokozók eljussanak a vastagbélbe. Ezenkívül gondoskodnak a vastagbél mozgását elősegítő impulzusokról is.

Ez a finoman összehangolt együttműködés manapság a modern táplálkozási szokások eredményeként teljesen elszabadult. Ennek okai a rostanyagokban szegény táplálkozás (a jótékony baktériumok száma csökken, a kórokozóké megnő), az egyoldalú, gyors fogyókúra, vagy a rendkívül sok cukrot és zsírt tartalmazó étrend.

Mit kell tudnunk a hasi agyról?

Bár az orvostudomány évtizedeken át tagadta, ma már elfogadott tény, hogy a hasunkban egyfajta „második agy” lakik. Ezt a makacs nézetet elsősorban a New York-i tudósnak, Michael Gersonnak, a Columbia Egyetem munkatársának köszönhetjük. Ő bizonyította be, hogy a „kicsi agy” esetében nem kevesebbről van szó, mint az emésztési folyamatok addig fel nem ismert átkapcsoló központjáról.

• 1. A hasi agy óriási laboratórium és adatfeldolgozó központ, ahol megtörténik az emésztőrendszerbe kerülő ható- és tápanyagok, illetve egyéb anyagok analízise.
• 2. Ezenkívül szabályozza a biokémiai vivő anyagok képződését, amelyek a táplálékértékesítéssel és a nemkívánatos anyagcseretermékek felszámolásával összefüggésben minden folyamatot szabályozott pályákra irányítanak.
• 3. Végül testünk középpontjának irányító központja felelős a perisztaltikus reflexek kiváltásáért. Ez garantálja a feloldott táplálék szállítását a felvételtől a kiválasztásig.

Mindkettő olyan jeleket bocsát ki, amelyekre második agyunknak feltétlenül szüksége van ahhoz, hogy az emésztőrendszer egyes szakaszait finoman és pontosan összehangolja. A kutatás tényszerűen kimutatta, hogy rögtön a gyomorkijárat után a „nagy” agy teljesen átadja az emésztés irányítását a hasi agynak. Legközelebb csak a folyamat legvégén, a végbélnél veszi át újra az irányítást az emberi agy. A tudomány legújabb felismerései szerint az IBSpácienseknek olyan hasi agya van, amely elfelejtette, hogyan kell megfelelően reagálni, vagy túlságosan érzékeny.

Az érintettek számára érdekes lehet, hogy a vizsgálatok szerint számos gyógyszer, főként az antidepresszánsok zavarják a fej és a has közötti kommunikációt. Bevételük ugyan hangulatjavulást eredményezhet, a hasi agyban viszont blokkolja a perisztaltikus reflex ezáltal megzavart hormonális szabályozását. A következmény pedig hasmenés vagy székrekedés lehet.

Kivételes eset: gyulladásos bélpanaszok

Crohn-be­teg­ség: a vé­kony­bél és a gya­kran szin­tén érin­tett vas­tag­bél ál­lan­dó­an vissza­té­rő gyul­la­dá­sai lé­pés­ről lé­pés­re tön­kre­te­szik a nyál­ka­hár­tyát. Dán vizs­gá­la­tok azt mu­tat­ják, hogy az érin­tet­tek száma az utób­bi 25 év­ben meg­hat­szo­ro­zó­dott. Ja­pán­ban vég­zett vizs­gá­la­tok össze­füg­gést tár­tak fel a gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­tok és a fel­dol­go­zott táp­lá­lé­kok (cu­kor, fe­hér liszt), va­la­mint az ál­la­ti fe­hér­je és zsír nagy mennyi­sé­gű fo­gyasz­tá­sa kö­?ött.

Co­li­tis ul­ce­ro­sa: eb­ben az eset­ben a gyul­la­dás fő te­rü­le­te a vas­tag- és vég­bél. A fe­kély át is lyu­kaszt­hat­ja a bél nyál­ka­hár­tyá­ját. A tü­ne­tek a kö­vet­ke­zők: többszöri nyá­kos, has­me­né­ses jel­le­gű szék­le­tü­rí­tés na­pon­ta, erő­tel­jes ha­si fáj­dal­mak, ét­vágy­ta­lan­ság, hány­in­ger, láz. Az okok még nem tel­je­sen tisz­tá­zot­tak, de alap­ve­tő­en al­ler­giá­hoz ha­son­ló, il­let­ve au­to­im­mun fo­lya­ma­to­kat fel­té­te­lez­nek. Könnyen le­het azon­ban, hogy a pa­na?szok a hely­te­len táp­lál­ko­zás­ra (rost­sze­gény ké­szé­te­lek hosszabb időn át), il­let­ve a ha­si agy las­san ki­ala­ku­ló za­va­ra­i­ra ve­zet­he­tők vissza.

A ha­gyo­má­nyos or­vos­tu­do­mány eze­ket a ba­jo­kat gyó­gyít­ha­tat­lan­nak tart­ja, ho­lott a kö­vet­ke­ző há­rom aján­lat tar­tó­san se­gít­het­ne az érin­tet­te­ken.

Bi­zo­nyos kén­ter­me­lő bak­té­riu­mok nyil­ván­va­ló­an ré­sze­sei a co­li­tis ul­ce­ro­sá­val össze­füg­gő bél­el­vál­to­zá­sok­nak. Ép­pen ezért fel­tét­le­nül ke­rül­jék a ként mint tar­tó­sí­tó­szert. Ez az anyag az ada­lé­kok lis­tá­ján az E 220–E 228 szá­mok mö­gött rej­tő­zik. A kén-dio­xid meg­ta­lál­ha­tó az aszalt gyü­möl­csök­ben, a krum­pli­csip­szek­ben, a szá­rí­tott pa­ra­di­csom­ban, a re­szelt tor­má­ban, az ubor­ká­ból és cé­klá­ból ké­szült sa­va­nyú­sá­gok­ban,⌦a bor­ban, a mus­tár­ba?, az ecet­ben és bi­zo­nyos saj­tok­ban.

Ér­de­mes az úgy­ne­ve­zett ome­ga-3 zsír­sa­vak sze­dé­sé­vel pró­bál­koz­ni, eset­leg ki­egé­szít­ve nagy dó­zi­sú E-vi­ta­min­nal. Az ome­ga-3 a köz­hi­e­de­lem­mel el­len­tét­ben nem­csak a ha­lo­laj­ban ta­lál­ha­tó meg, ha­nem olyan nö­vé­nyi táp­lá­lé­kok­ban is, mint az al­gák, a pe­ril­la vagy a len­mag.

Az Egye­sült Ál­la­mok­ban al­ter­na­tív gyó­gyí­tók je­len­leg ép­pen az „in­ger­sze­gény”, csök­ken­tett szén­hi­drát­tar­tal­mú ét­ke­zés­re es­küsz­nek. Ezt azon­ban nem könnyű ki­vi­te­lez­ni.

Így ke­rül­jük el könnye­dén a glu­tént

A le­gú­jabb ku­ta­tá­sok sze­rint az IBS-ese­tek­nek le­ga­lább az öt szá­za­lé­ká­nál glu­té­nin­to­le­ran­cia áll fenn. Ja­vas­lat: ha hosszabb ide­ig has­me­nés­sel já­ró meg­oko­lat­lan bél­pa­na­szok áll­nak fenn, né­hány na­pig mond­junk le min­den­fé­le ke­nyér­fé­le­ség­ről (ke­nyér, zsem­le, pék­sü­te­mény, müz­li stb.). Fo­gyaszt­hat­juk vi­szont a kö­vet­ke­ző­ket: rizs, ku­ko­ri­ca, kö­les és az olyan „pszeu­do-ga­bo­na­fé­lék”, mint az ama­ránt, a haj­di­na vagy a qui­noa, mert ezek­ben nin­csen glu­tén. Ga­bo­na­ma­rad­vá­nyo­kat szá­mos élel­mi­szer tar­tal­maz, ezért tel­jes ke­rü­lé­sük nem könnyű fe­la­dat.

A po­li­ti­ku­sok bi­zott­sá­got hoz­nak lét­re, ha egy pro­blé­má­val nem tud­nak meg­bir­kóz­ni, az or­vo­sok ne­vet ad­nak ne­ki. Ez a hely­zet az ir­ri­tá­bi­lis bél szind­ró­má­val is (IBS). Volt már a ne­ve mem­brá­nos en­te­ri­tisz, mu­kó­zi­sos ko­li­tisz vagy szpasz­ti­kus bél, vé­gül ir­ri­tá­bi­lis bél. Ma­nap­ság ne­ve­zik a gyo­mor-bél sza­kasz funk­cio­ná­lis za­va­rá­nak is.

A ne­vek mö­gött az a stá­di­um rej­tő­zik, ami­kor az emész­tő­szer­vek még nem fe­lis­mer­he­tő­en be­te­gek, „csak”a mű­kö­dé­sük nem meg­fe­le­lő. Meg­fe­le­lő in­téz­ke­dé­sek­kelte­hát egész­sé­gük hely­re­ál­lít­ha­tó, és a sok­fé­le za­va­ró tü­net­tel já­ró in­ger­lé­keny bél azon­na­li se­gít­ség­re szo­rul.

Gyó­gyí­tó csí­rák

A szim­bio­ti­kus, vé­dő ha­tá­sú bél­fló­rá­hoz nél­kü­löz­he­tet­le­nek bi­zo­nyos mi­kro­or­ga­niz­mu­sok, pél­dá­ul a lac­to­ba­cil­lus, bi­zo­nyos sztrep­to­coc­cu­sok, pro­pio­ni-bak­té­riu­mok, leu­co­no­stoc, bi­fi­dus-bak­té­riu­mok, pe­di­coc­cu­sok. Ezek a tej­sav­bak­té­riu­moka szén­hi­drá­tok le­bon­tá­sa so­rán ál­lít­ják elő a fer­tőt­le­ní­tő ha­tá­sú tej­sa­va­kat. Kü­lö­nö­sen ha­té­ko­nyan al­kal­maz­zák ezt az elvet a no­mád né­pek, majd ké­sőbb az élel­mi­sze­ri­par a jog­hurt, ke­fi? és a sajtok elő­ál­lí­tá­sa so­rán. A vas­tag­bél­ben ta­lál­ha­tó bak­té­riu­mok élet­kö­zös­sé­gé­ben ki­emel­ke­dő sze­rep jut az Es­che­ri­chia co­li ne­vű mi­kro­or­ga­niz­mus­nak. Al­kal­ma­zá­sa azok­ra a ta­pasz­ta­la­to­kra nyú­lik vissza, ame­lye­ket dr. Al­fred Nissle né­met or­vos gyűj­tött az I. vi­lág­há­bo­rú ide­jén a Bal­ká­non. Ak­ko­ri­ban mu­tat­ko­zott meg, hogy ez a bak­té­ri­um a bél­ben elő­for­dul­va meg­véd a tí­fusz­tól és más fer­tő­zé­ses bél­be­teg­sé­gek­től. Dr. Nissle úgy ta­lál­ta, hogy en­nek a bak­té­ri­um­nak az ada­go­lá­sa szék­re­ke­dés, puf­fa­dás (az IBS ti­pi­kus tü­ne­tei), il­let­ve gyul­la­dá­sos bél­pa­na­szok ese­tén se­gít­het.

Mi­kro­bio­ló­giai se­gít­ség a bél­nek IBS esetén

• 1. Hasz­nál­junk lac­to­ba­cil­lu­so­kat és bi­fi­dus-bak­té­riu­mo­kat. Hoz­zá­jut­ha­tunk ilyen tar­tal­mú ké­szít­mé­nyek­ből vagy tej­sa­vas er­je­dé­sen át­esett zöld­ség­ből és ga­bo­ná­ból, mint ami­lyen a kvasz, a ke­nyé­ri­tal, a tej­sa­vó és a sa­vó­kon­cen­trá­tum. A jobb­ra for­du­ló (L+) tej­sa­vak is vé­dik a be­le­ket.
• 2. Ré­sze­sít­sük előny­ben az olyan en­ni­va­ló­kat, ame­lyek­ben sok az old­ha­tó rost, mint az inu­lin vagy az oli­go­fruk­tóz: to­pi­nam­bur, fe­ke­tegyö­kér, hagy­ma, spár­ga, ar­ti­csó­ka. Azok is jók, ame­lyek­ben bé­ta-glu­kán, egy­faj­ta több­szö­rös cu­kor, il­let­ve sok old­ha­tó ros­ta­nyag ta­lál­ha­tó: zab­ké­szít­mé­nyek, sör­élesz­tő.
• 3. Eny­he be­teg­sé­gek­nél ne szed­jünk an­ti­bio­ti­ku­mot! Ezek a gyógy­sze­rek tön­kre­te­szik az egész emész­tő­rend­szer fló­rá­ját (a száj­ban is). Ha sze­dé­sü­kről nem mond­ha­tunk le, a ke­ze­lés­nek min­dig le­gyen ré­sze a bél­fló­ra cél­zott új­ra­épí­té­se.

Ke­se­rű, de ha­tá­sos or­vos­sá­gok

Az aro­ma­ter­ápia ki­vá­ló se­gít­sé­get je­lent­het IBS ese­tén. Fel­nőt­tek­nek és 12 év fö­löt­ti gye­re­kek­nek ajánl­ha­tó na­pi egy csepp bors­men­ta­olaj víz­ben fe­lold­va. A gyógy­szer­tár­ak­ban kap­szu­la for­má­já­ban is kap­ha­tó bors­men­ta- és kö­mé­nyolaj. A le­gú­jabb vizs­gá­la­tok sze­rint ezek­nek a ter­mé­kek­nek jó ha­tá­suk van fáj­da­lom, rend­szer­te­len szék­let, gör­csök és puf­fa­dás ese­tén. Ez fő­leg a gyo­mor­sav­nak el­le­nál­ló kap­szu­lák­ra vo­nat­ko­zik, mi­vel azok ha­tá­su­kat csak ak­kor kez­dik el ki­fej­te­ni, ha elér­kez­nek a vé­kony­bél al­só sza­ka­szá­hoz, il­let­ve a vas­tag­bél­be.

Ke­se­rű pi­ru­la he­lyett ke­se­rű anya­gok: a ke­se­rű anya­gok nem­csak az emész­tés sza­bá­lyo­zá­sá­ban, a gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­tok eny­hí­té­sé­ben ját­sza­nak sze­re­pet, ha­nem, mint­egy mel­lé­ke­sen, a reu­ma­ti­kus pa­na­szo­kat is meg­szün­te­tik. Ilyen ke­se­rű anya­go­kat tar­tal­ma­zó gyógy­nö­vé­nyek töb­bek kö­zött az ar­ti­csó­ka, az en­ci­án, a kí­nai ké­reg, az iz­lan­di mo­ha, a pity­pang, az üröm, a gyöm­bér és az ör­dög­ka­rom.

A ci­prus­fű (chu­fa) föld alat­ti gu­mó­já­nak a mi man­du­lánk­hoz nincs sok kö­ze, de ér­té­kes for­rá­sa a ter­mé­sze­tes ros­ta­nya­gok­nak, ezét kü­lö­nö­sen ajánl­ha­tó IBS-be­te­gek­nek.

A fű­sze­rek fő­ként azok­nak az érin­tet­tek­nek ja­va­sol­ha­tók, akik­nek az anyag­cse­ré­jét kell len­dü­let­be hoz­ni. Ne­kik fő­ként a ha­si vér­bő­sé­get oko­zó fű­sze­rek tesz­nek jót, köz­tük a szeg­fű­szeg. En­nek az eg­zo­ti­kus fű­szer­nek a ha­tó­a­nya­gai fáj­da­lom­csil­la­pí­tó ha­tá­sú­ak, és gya­kran idé­zik elő az emész­tő­rend­szer nyál­ka­hár­tyá­já­nak gyó­gyu­lá­sát, fő­ként gyo­mor- és nyom­bél­fe­kély ese­tén.

A tor­ma és a mus­tár (elő­nyös a zsí­re­mész­tés sza­bá­lyo­zá­sá­ra), a gal­gant (a gyöm­bér ro­ko­na és a Hil­deg­ard-me­di­ci­na el­ső­se­gély­sze­re) meg­bíz­ha­tó se­gít­sé­get je­lent gör­csös ha­si fáj­dal­mak ese­tén. A puf­fa­dást az ánizs, édes­kö­mény és kö­mény hár­ma­sa űzi el.

Aki tar­tó­san meg sze­ret­ne sza­ba­dul­ni ha­si pa­na­sza­itól, an­nak fel­tét­le­nül meg kell szün­tet­nie szer­ve­ze­te el­sa­va­so­dá­sát. In­ger­lé­keny gyo­mor ese­tén a lú­gok­ban gaz­dag táp­lál­ko­zás a cél­ra­ve­ze­tő: sok zöld­ség, gyü­mölcs, gyü­mölcslé, hi­dro­gé­nes gyógy­víz. Ugya­nez vo­nat­ko­zik az in­ger­lé­keny bél szind­ró­má­ra is. Fel­tét­le­nül ta­ná­csos több ki­sebb, a nap egé­szé­re elosz­tott ét­ke­zés, és a lú­gos koszt, akár lú­gos po­rok­kal is ki­egé­szít­ve.

Fotó: Adobe Stock