A csigolyák és az idegrendszer kapcsolata Dorn szerint
Olyan gyógymódról van szó, amelyhez csupán a terapeuta két kezére és józan paraszti eszére van szükség. Ez az egyik oka annak, hogy különösen nagy iránta az érdeklődés a világ szegényebb országaiban. „A szolgálat fontosabb a pénzkeresésnél”, illetve „Tedd, amiről úgy érzed, meg kell tenned” – ezek voltak a 2011. január 19-én elhunyt Dieter Dorn jelszavai. Több tízezren sajátították el a nevével fémjelzett gyógymódot, és közülük több százan adják tovább tudásukat világszerte.
Zseniálisan egyszerű alapok
A módszer kezdeteiről Dieter Dorn, a terápiás rendszer alapítója sokszor beszélt. A tulajdonában lévő fűrésztelepen egy nagyobb gerendát akart felemelni, amikor éles fájdalom hasított a derekába: lumbágót kapott. A fájdalomtól alig bírt megmozdulni, végül valahogy elvánszorgott egy a mozgásszervi fájdalmak enyhítésében jártas helyi gazdához, aki egy asztalhoz állította. Meg kellett kapaszkodnia az asztallapban, és a lábát a levegőben kellett előre-hátra lendítenie, miközben a gyógyító a hüvelykujjával a csigolyáit nyomkodta. És a fájdalom egyszerre megszűnt. Gond nélkül tudta folytatni munkáját a fűrésztelepen. A gyógyítót Josef Müllernek hívták, Dorn rokonságához tartozott. Müller úr néhány héttel az említett kezelés után elhunyt. Ez 1981 októberében történt. Dieter Dorn érdeklődését felkeltette a tény, hogy ilyen egyszerű módszerrel lehetett enyhíteni pokoli fájdalmait. Meg is kérdezte rokonától, vajon megtanulhatná-e ő is ezt a gyógymódot. Nem kell megtanulnod, hiszen már most is tudod – hangzott a meglepő válasz. Ezért kísérletezni kezdett. Első páciense saját felesége, Rosemarie volt.
Tilos minden veszélyes beavatkozás
Rosemarie akkor már húsz éve szenvedett visszatérő fejfájásban. Az ortopéd szakorvos megmutatta neki a nyakáról készült röntgenfelvételeket: „Látja, itt minden csigolya haránt nyúlványa a kelleténél hosszabb. Ezek nyomják a kilépő idegeket. Le kellene vésni belőlük egy darabot.” Dorn érezni akarta, mi tapintható a kérdéses helyeken. Kemény csomókat tapintott, amelyekről azt hitte, hogy a csigolyák közül kidudorodó porckorongok. Miután egy ideig nyomogatta, masszírozta őket, eltűntek – a fejfájás szintén megszűnt. És vissza sem tért. Dorn azt hitte, sikerült visszanyomnia a kicsúszott porckorongokat. Ennyire laikus volt, ám még az is jobb, ha laikusként, intuitív módon nyomkodjuk, masszírozzuk a megkeményedett izmokat, így javítva a csigolyák helyzetét, mintha szakemberként nekiállnánk levésni a csigolyák nyúlványait. A Dorn-módszer tanítása szerint alapvetően tilos minden potenciálisan veszélyes beavatkozás és műfogás, továbbá minden olyan állapot kezelése, amin már nem lehet segíteni.
Testünkben több ezer kilométernyi idegrost fut. Ezeken folyamatosan impulzusokat, ingerületeket továbbítanak, amelyek irányítják, vezérli életfunkciónkat, szerveinket.
Hol is blokkolódhatna könnyebben e fontos információáramlás egyebütt, mint a gerincvelői idegek kilépési pontjain? Ha ezt felismertük, evidens, hogy minden egyes egészségügyi probléma esetén először alapvetően a gerincoszlopot kell megvizsgálnunk. Furcsa mód épp ennek az ellenkezője történik.
Az eltérő lábhosszúság
750 esetből egyetlenegynél találunk valódi, anatómiai eltérést a két alsó végtag hosszában – szögezte le Dorn több tízezer eset adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy az ortopéd orvosok által felírt egyoldali lábemelő betétek vagy speciális cipők teljesen feleslegesek. Ha valaki egyenesen állva megtekinti magát egy tükörben, és megállapítja, hogy egyik válla magasabb a másiknál, akkor minden bizonnyal arra a lábára, amelyik oldalon alacsonyabbnak tűnik a válla, speciális lábbetétet vagy ortopéd cipőt írnának fel neki. Ez helytelen, sőt kifejezetten káros eljárás: Ha ugyanis megemeljük azt a lábat, amelyik irányában a medencecsont „lejt”, a gerincoszlop még inkább kitér oldalra, tehát még inkább elgörbül, és a magasabb váll még magasabbra kerül.
Az emberi testben két „mérleg” van: a vállöv és a medenceöv. Ezeknek egyensúlyban, azaz vízszintes helyzetben kell lenniük.
Dr. Markus Hansen belini ortopéd szakorvos és fizikus a lábhosszúságban megfigyelhető eltérést illetően másként vélekedik. Szerinte túlzó leegyszerűsítésről van szó, amikor valaki azt mondja, a lábak azért tűnnek eltérő hosszúnak, mert az egyik oldalon a combcsont ízületi feje kissé kijjebb csúszott az ízületi vápából, és csupán Dorn műfogásával a „helyére kell tenni”. Az orvos szerint ez a magyarázat alapvetően hibás: aki orvosi egyetemre járt és boncolt ilyen ízületet, az tisztában van ezzel.
Dr. Hansen két páciensével Hannoverbe utazott, ahol Németország két nyitott rendszerű MR-készülékének egyike található. Ezek a készülékek nem csak fekvő, hanem ülő és álló testhelyzetű betegeket is képesek vizsgálni. Ez lehetővé teszi, hogy a betegről abban a testhelyzetben készüljön felvétel, amelyben fájdalmat észlel. Az egyik páciens csípőízületét többször operálták. A második, egy hölgy, csípőízületei egészségesek, de scoliosisban, azaz oldalirányú gerincferdülésben szenvedett. A felvételek a Dorn-terápiát követően egyiknél sem mutattak ki csípőízületi változást.
A gerincoszlop blokádja
Ami a csigolyákat illeti, azok sokkal kevesebbet mozognak, mint gondolnánk. A csigolyák nem „csúsznak félre” és nem „csípődnek be”, mint egy fiók, amelyet csak meg kell löknünk, hogy ismét jól működjön. A csigolyák másképp működnek. Azokat az izmok tartják, irányítják, mozgatják, illetve blokkolják. Az, hogy csigolyáink hogyan működnek, közvetlenül a vezérlésük módjától függ. Ha a gerincet működtető izmok valamelyike – bármely okból – nem megfelelően látja el a feladatát, az fájdalmat, blokádot, a testtartás hibáját vagy valamilyen növekedési problémát okoz.
Dorn az általa végzett csigolya- és ízületkorrekciós kezeléseket mindig az egész szervezet korrigálásának tekintette. Ezzel felette áll azon a gyógyítóknak, akik erőteljes manipulációkat alkalmazva igyekeznek visszakényszeríteni a testrészeket az általuk helyesnek vélt pozíciójukba. Dornnál a „fiók helyrerángatása” kezdettől fogva tilos.
A Dorn-módszer lényege a beleérzés. A Dorn-terapeuta figyelmes, érzékeny. Masszírozza az izmokat és megkéri páciensét, hogy mozogjon, közben hüvelykujjával célzott nyomást gyakorol a kezelendő testrészekre azok mozgatása közben. Izmaink összefüggő, egységes rendszert képeznek, a talpunktól a fejünk tetejéig. Minden lánc annyira erős, mint a benne lévő leggyengébb láncszem. Ha csak az erős láncszemeket erősítjük, vastagítjuk, attól a lánc még könnyedén el fog szakadni.
Dr. Richard Smisek (Prága) Dorn-kongresszusok alkalmával demonstrálta, milyen intelligensen lehet a gyenge izmokat stabilizálni és edzeni. A gyakorlatokat még a legyengült idős emberek is végezhetik, akár ülve. Ha az izomláncok jól működnek, sok erőbehatást képesek felfogni, amelyek különben egészen a talpakig kifejtenék hatásukat, lúdtalpat okozva.
Az intuíción alapszik
Dr. Eugen Rasev, szintén prágai orvos, a Dorn-kongresszusok rendszeres előadója a „Propriomed” nevű, állítható frekvenciájú rezgő pálcával mutatta be, miként lehet erősíteni a csigolyák közötti kis izmokat. A hagyományos izomerősítő edzésekkel ezeket az izmokat nem tudjuk erősíteni, de a megfelelő vibrációkkal igen.
A Dorn-módszer nagy előnye, hogy az intuíción alapszik. Ezáltal a lehető legnagyobb mértékben humánus, és ránk, emberekre szabott.
Segítségével olyan dolgokra lehet ráérezni, amiket a legérzékenyebb diagnosztikai műszerek sem képesek kimutatni.
Ennek az előnynek egyben ez is a legnagyobb hátránya. A tudomány felkent papjai ugyanis csak azt hajlandók elismerni, amit műszereikkel mérni tudnak. A tudomány egyáltalán nem törekszik humanitásra, nem akar emberközeli lenni. Jelszava az „objektivitás”, ami azt jelenti, hogy vizsgálata alanyát tárgyiasítja, objektummá teszi. Természetesen az objektivitás fontos dolog – amíg szolgál bennünket és nem akar uralkodni felettünk.
A legfontosabb gyakorlatok otthonra
Minden családban legalább egy embernek ismernie kellene a Dorn-módszert. Egyetlen nap alatt elsajátítható. Ezután még nem mester az illető, de kezdőként már érhet el sikereket. Minden problémára létezik megfelelő önsegítő gyakorlat. Dorn mindig hangsúlyozta ezek fontosságát, rámutatva, hogy a gyakorlatok és a tanácsadás sokkal fontosabbak, mint maga a kezelés.
Az ajtófélfa-gyakorlat
Domború háttal támaszkodjunk neki az ajtófélfa élének – kissé hajlítsuk be a térdünket –, a medencénket mozgassuk előre-hátra, közben a hátunkat az ajtófélfán görgessük végig. Mindehhez ellentétes irányú karlendítést végezzünk.
Ezzel a gyakorlattal bárki kilazíthatja megkeményedett izmait. A mozgás hatására a csigolyákra enyhe nyomás nehezedik, így a kissé kiálló csigolyák fokozatosan visszakerülnek a helyükre. Mivel eközben salakanyagok oldódhatnak ki a kötőszövetekből, ajánlatos fokozni a folyadékbevitelt víz vagy tea formájában. Ellenkező esetben könnyen izomláz lehet a következmény. Ez a gyakorlat bizonyos szempontból előnyösebb lehet a kezelésnél: Amikor a kezelő végzi a nyomást és az fájdalommal jár, az izmok megkeményednek. Míg ha az ajtófélfa nyomja a gerincünket, izmaink lazák maradnak. Ezt a gyakorlatot akár mindennap végezhetjük megelőzés céljából – lehetőleg naponta néhányszor ismételjük.
Az isiászos fájdalmak elleni gyakorlat
A gyakorló tegye a kezét a fájdalom helyére. Ha a kéz az egyik farpofa oldalára mutat, a csípőcsont gyakran felfelé és hátrafelé kifordult állapotban van. Ahhoz, hogy a csípőcsontnak ezt az oldalát is visszahozzuk a megfelelő helyre, a fájó oldalunkkal támaszkodjunk meg az ajtófélfán, majd az ellenkező oldalon lévő lábat lendítsük néhányszor hátra. Ha a fájdalom enyhül, folytassuk a láblendítést. Ezzel az egyszerű mozdulattal tíz esetből hétben enyhíthető az isiászos fájdalom.
Csípőgyakorlat
A gyakorlatot végezhetjük állva vagy fekve: A lábunkat húzzuk fel – a kezünkkel oldalról támasszuk alá a megemelt lábat a farredő magasságában, és kissé húzzuk felfelé. Ezt addig folytatjuk, míg mindkét láb belső bokacsontja azonos magasságba kerül.
Tarkógyakorlat
Ujjhegyeinket érintsük egymásnak a nyakunk mögött. A tenyerünkkel kétoldalt nyomkodjuk meg, masszírozzuk az oldalsó nyakizmokat és a nyakcsigolyák harántnyúlványait, közben könnyedén forgassuk a fejünket jobbra-balra. Dorn ezt a módszert ajánlotta, de még egyszerűbb, ha egyik kezünkkel megragadjuk a nyak hátsó részét, majd előrehúzzuk, közben ellenkező irányba forgatjuk a fejünket. A mozdulat szelíd, de határozott legyen.
Ha ujjainkkal oldalról megnyomjuk a nyak hátsó részét a nyakcsigolyák irányában, és fájdalmat tapasztalunk, a fejünket enyhén hajtsuk a fájdalom irányába, ujjunkkal tartsunk ellen, és végezzünk ujjunkkal enyhe körkörös mozdulatokat.
Székgyakorlat
A gerincet kilazíthatjuk, ha pl. két egymás felé fordított támlájú széken megtámaszkodunk, és lábunkat ellentétes irányban lengetjük. Ezt úgy is csinálhatjuk, hogy hónaljban két párhuzamos rúdra akaszkodunk. Ha valaki túlsúlyos és izmai gyengék, meghúzódhat a vállízülete, ezért az ilyen személyeknek nem ajánlható ez a gyakorlat.
Csodálatos „eszköz” az ortopéd orvos kezében
| Lehetséges belső problémák az érintett csigolya blokádja esetén: | A blokkolt csigolyák okozta lehetséges testi panaszok: |
| Atlasz: koronacsakra, mindent az értelmével akar megragadni, nem látja át a dolgokat. | C1: Fejfájás, magas vérnyomás, migrén, memóriazavarok, krónikus fáradtság, szédülés, féloldali bénulás, amit az agyféltekék egyenlőtlen vérkeringése okoz. |
| Axis: homlokcsakra, nem körültekintő, nem akar valamit látni vagy túlerőlteti a látását. | C2: Melléküregek fájdalma, szembetegségek, süketség, fülfájás. |
| 3–4. nyakcsigolya: nem akar hallani, nincs szilárd álláspontja, ingadozó, kicsúszik a talaj a lába alól, önvád. | C3: Arcidegek fájdalmai, mitesszerek, akne, fülzúgás, fogfájás, a fogak romlása, fogszuvasodás, fogínyvérzés, idegfájdalmak. |
| 5–6. nyakcsigolya: torokcsakra, nem tud jól beszélni, nincs benne kitartás, gombóc ül a torkában. | C4: Krónikus nátha, hallásromlás, repedezett ajkak, az ajkak görcsei, polipok, hurutok. |
| 7. nyakcsigolya: hagyja megalázni magát, elnyomottnak érzi magát, csendben szenved, nem védekezik. | C5: Rekedtség, torokfájás, krónikus megfázás, gégefőgyulladás. |
| 1. hátcsigolya: hajlamos túlterhelni magát, sokat magára vállal, nem bízik másokban. | C6: Mandulagyulladás, krupp, a gerinc merevsége, felkarfájdalmak, szamárköhögés, golyva. |
| 2. hátcsigolya: szívcsakra, nem tud szeretni, bezárja a szívét, keményszívű, nem tud örülni. | C7: Pajzsmirigybetegségek, megfázás, a vállízület nyáktömlőinek betegségei, depresszió, félelmek. |
| 3. hátcsigolya: túlzottan önzetlen, a háttérben marad, nincs saját véleménye. | Th1: Vállfájdalmak, tarkómerevség, az alkar és a kéz fájdalmai, alkari ínhüvelygyulladás, teniszkönyök, érzészavarok az ujjakban. |
| 4. hátcsigolya: belső düh, elfojtott harag, céltudatos, elkeseredett, saját magával is túl szigorú. | Th2: Szívpanaszok, ritmuszavarok, félelmek, a szegycsont fájdalmai. |
| 5. hátcsigolya: aggódik másokért, elhanyagolja saját vitális igényeit, mindig szomorú, gyakran sír. | Th3: Bronchitis, influenza, mellhártyagyulladás, tüdőgyulladás, légzési zavarok, a mellkas problémái, asztma. |
| 6–7. hátcsigolya: sokat „lenyel”, semmit sem ereszt ki, hajlamos a függőségekre: evés, ivás. | Th4: Epebetegségek, sárgaság, féloldali fejfájás (epehólyag-meridián). |
| 8. hátcsigolya: energiacsakra, aggódik, merev, nem enged az élet szabad folyásának. | Th5: Májfunkció zavarai, alacsony vérnyomás, vérszegénység, fáradtság, övsömör, ízületi gyulladás. |
| 9. hátcsigolya: elnyomja belső agresszivitását, szemrehányásokat tesz, allergiás. | Th6: Gyomorbetegségek, emésztési zavarok, gyomorégés, reflux, cukorbetegség. |
| 10. hátcsigolya: emberi konfliktusok a szülőkkel, a partnerrel, testvérrel, gyermekekkel, kollégákkal stb. | Th7: Nyombélfekély, gyomorbetegségek, csuklás. Hosszabb ideig fennálló csigolyablokád esetén: vitaminhiány, gyengeség. |
| 11. hátcsigolya: kontaktuszavarok, bizonytalanság, mindig saját gyengeségeit látja, félénk, fél a kapcsolatoktól. | Th8: Lépbetegségek, az immunitás zavarai. |
| 12. hátcsigolya és 1. ágyéki csigolya: nehezére esik az újrakezdés, félénk, nem tud elengedni, pl. a múltat, a szülőket, a partnerét, a gyermekét, állatokat, tulajdonát stb. | Th9: Allergiák, csalánkiütés. |
| 2. ágyéki csigolya: görcsös hozzáállás, pánik. | Th10: Vesebetegségek, a vese nem tudja kiválasztani a sót, érelmeszesedés, krónikus fáradtság. |
| 3–4–5. ágyéki csigolya: szexcsakra, szexuális zavarok, renyhe „emésztés”, önvádaskodás, nem érzi, hogy szeretik. | Th11: Bőrbetegségek, mitesszerek, akne, ekcéma, furunkulusok, durva bőr, övsömör (sok folyadékot kell inni). |
| Keresztcsont: hogy viselem el az élet terhét? Problémák: eltérő lábhosszúság, medencecsont ferdesége, rossz testhelyzetben ül, gyakran átveti a lábát a másikon, túl sokat autózik. | Th12: Vékonybélbetegségek, felfújódás, reuma, meddőség, gyermekeknél növekedési zavarok. |
| Farkcsont: báziscsakra, rossz kapcsolat az anyafölddel. | L1: Vastagbélbetegségek, a bélrendszer vérkeringési zavarai, székrekedés, hasmenés, bélrenyheség. |
| L2: Vakbélgyulladás, hasi görcsök, elsavasodás, visszértágulat. | |
| L3: Terhesség alatt fellépő problémák, menstruációzavarok, változáskori panaszok, húgyhólyagproblémák, térdfájdalmak (gyakran a hólyag okozza), impotencia, ágybavizelés. | |
| L4: Isiász, lumbágó, prosztatabetegségek, fájdalmas vagy túl gyakori vizelés. Fontos: A fájó farizmokat olajjal addig kell masszírozni, míg ellazulnak. | |
| L5: Az alsó végtag vérkeringési zavarai, hideg lábak, lábikragörcsök, a lábak és a lábfej duzzanatai. | |
| Keresztcsont: Isiász, alhasi panaszok, krónikus székrekedés, a lábak és a lábfejek fájdalmai. | |
| Farkcsontok: Aranyér, a végbélnyílás viszketése, fájdalom ülés közben. |
Dr. Markus Hansen szerint a Dorn-terápia csodálatos „eszköz” az ortopéd orvos kezében. Segítségével könnyedén megtalálható és feloldható a panaszok hátterében álló izmok feszessége. Azonban Dorn módszerével gyakran nem lehet korrigálni a blokkok és egyéb tartáshibák mélyebb kiváltó okait.
Fotó: Adobe Stock
