Szem a lélek tükre – Öngyógyító gyakorlatok
Ha feltesszük a kérdést, milyen összefüggés áll fenn a szem és a lélek között, elsőként a pszichogén megvakulás esete juthat eszünkbe. Ennél a ritka látászavarnál a szem kifogástalanul működik, az agyban azonban a képeket elnyomja a psziché. A fel nem dolgozható, drámai élmények és konfliktusok miatt a páciens öntudatlanul „nem akar” látni többé. A megfelelő pszichoterápiás módszerrel a látás többnyire újra tökéletesen helyreállítható. De más szembetegségeknél is nyilvánvaló az összefüggés a lélek és a látás folyamata között.
A stressz hatására a látás élessége átmenetileg lényegesen romolhat. A lencséket tartó izmok megfeszüléssel, illetve elernyedéssel gondoskodnak a látás élességéről. Előfordulhat, hogy a szemet tévesen közellátásra állítják be, és ez úgy is marad, ha ezek az izmok a túlzott feszülés miatt megmerevednek. Ezt a „pszeudo rövidlátást” gyakran kíséri fejfájás és más, a test egyéb részein érezhető feszültségek.
A látást korlátozhatja a tudatos izommegfeszítés is. Ennek a tünete lehet a szemhéjremegés vagy a szemhéj kényszerű lecsukódása, a szemhéjgörcs (blepharospasmus).
A pszichikai megterhelés erősítheti ezeket a látásproblémákat, de önmagában is kiválthatja őket.
Retinopathia centralis serosa (RCS)
Ennél a megbetegedésnél spontán látásromlásról van szó. Egy szürke folt jelenik meg a látómezőben, a tárgyak torznak látszanak, a színek olvasása és felismerése nehezítetté válik. A szemészek gyakran „menedzserbetegségnek” nevezik, mert a sok feszültség válthatja ki, és mert az érintettek 80 százaléka erős munkahelyi nyomás alatt álló, 30–50 közötti férfi. Az illetők jellemzően nagyon becsvágyóak, türelmetlenek, és a fókuszukban a minél jobb teljesítmény áll. A vegetatív idegrendszer az esetükben olyan erőteljes stimulus alatt áll, hogy megnöveli a kortizol nevű stresszhormon kiválasztását.

Ennek a problémának a kiváltója az a folyadék, amely összegyűlik a központi ideghártya alatt, és annak a leválását okozhatja. Bár az esetek 80 százalékában hat hónapon belül spontán gyógyul, az érintettek felénél ki szokott újulni. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az illetők az életmódjukon és a munkakörülményeiken nem változtatnak.
A szem gyulladásos betegségei
A gyulladásos szembetegségek is nagyobb számban lépnek fel súlyos, nehéz élethelyzetekben. Jó példa erre az uveitis nevű autoimmun betegség. Szemünkben a szivárványhártya (más néven írisz, azaz a pupillát körülvevő színes gyűrű), a sugártest (corpus ciliare) és az érhártya (chorioidea) egységes szöveteket alkotnak, ezek gyulladásos megbetegedését nevezzük így. Olyan tüneteikkel jár, mint a szem égése, vörössége, könnyezés, fényérzékenység, homályos látás, szemfájdalom. Bizonyított tény, hogy a tartós negatív stressz károsítja az immunrendszert, főként a bél mikrobiomát. Az uveitisszel diagnosztizált páciensek feltűnően gyakran állnak pszichés stressz alatt, vagy szenvednek gyulladásos bélbetegségekben. A stressz talán nem minden esetben kiváltója a betegségnek, de mindenképpen rontja a helyzetet.
Megnövekedett belső szemnyomás: zöld hályog
A zöld hályogként is ismert glaukóma olyan szembetegség, amelynél a látóideg rostjai és az ideghártya sejtjei károsodnak és elpusztulnak. A kór okának ma az oxidatív stresszt tartják, egyfajta gyulladásos folyamatot, illetve azt, hogy csökken az idegsejtek vér- és tápanyagellátása. Ez utóbbiban szerepet játszhat a túl nagy szemnyomás. Az okok kutatásakor feltűnik, hogy sok betegnél egy bizonyos pszichikai alapfelállás a meghatározó: krónikus feszültségben élnek, szoronganak, maximalisták, és különösen érzékenyen reagálnak a stresszre. A tartós lelki stressz oda vezet, hogy romlik a vérellátás, a csarnokvíz nem folyik el megfelelően, és a belső szemnyomás emelkedik.

Időskori makuladegeneráció
Ennél a megbetegedésnél a makula, az éleslátás helye sérül, a látósejtek degenerálódnak. Már a máj, a vese és az immunrendszer munkájának kisfokú gyengülése is elegendő ahhoz, hogy a látósejteken anyagcsere-lerakódások jöjjenek létre. A későbbi stádiumban ehhez járul a vér vagy a nyirokfolyadék szivárgása, és ezzel a látás súlyos romlása.
Ennél a betegségnél is szerepet játszanak gyulladásos folyamatok, illetve a szabad gyökök és az antioxidánsok arányának felborulása, amit szintén a stressz idéz elő. Ez ad magyarázatot rá, miért lép fel egy-egy stresszhelyzet alatt és után hirtelen és erőteljes rosszabbodás. Nem csoda, hogy az életutak elemzése és az anamnézis gyakran azt mutatja, hogy a kór elsősorban a nagyon segítőkész embereket támadja meg, akik kevés figyelmet fordítanak saját magukra, és hosszú időn keresztül tevékenykednek a szociális segítő szférában. Az önszeretet hiánya és a fel nem dolgozott gyerekkori traumák tartós feszültséghez vezetnek, és ezzel belső stresszhez.
Szorongással kapcsolatos stressz és szociális elszigetelődés hatása a szem egészségére
Hogy a szociális változások jelentősége még nagyobb lehet, mint a személyiségstruktúráé, azt jól mutatják a Covid, az ezzel kapcsolatos intézkedések, az aktuális gazdasági helyzet és a háborútól való félelem következményei. Magány és elszigeteltség – részben a családon belül is –, a hiányzó érintések, főként időseknél, a mozgáshiány, mindezek olyan stressztényezők, amelyeket nem könnyű feldolgozni. A lelki szenvedés az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül. Nem csoda, hogy a degeneratív szembetegségekkel küzdő páciensek nagy részénél rosszabbodás figyelhető meg. A helyzetet tovább súlyosbítja a különféle beavatkozások és vizsgálatok eltolódása a Covid miatt.
A legtöbb degeneratív szembetegség lassan és sokáig észrevétlenül alakul ki, és hosszú idő betelik, mire a látásvesztés felismerhetővé válik. A betegség kezdetén a tünetek csekélyek, és az érintett nem mindig tartja fontosnak, hogy orvoshoz forduljon. Idővel viszont a helyzet egyre romlik, és a mindennapok segítség nélkül kevésbe menedzselhetővé válnak. Ilyenkor az illetőben düh támad, amiért például nem tud már olvasni. A betegek kétségbeesetten panaszkodnak az orvosnak, hogy a fájdalmat jobban elviselnék, mint a látásuk feltartóztathatatlan romlását.
Éppen ezért fontos már korán tudomásul venni, ha a szemünkkel probléma van, és beszélni a családtagjainknak, a barátainknak arról, milyen korlátozottságokat tapasztaltunk. Ez megszünteti a félelmet, hogy mások értetlenséggel reagálnak majd, ha véletlenül feldöntünk egy poharat, vagy nem ismerünk meg valakit az utcán. És a legfontosabb, hogy kérjünk segítséget! Ne szégyelljünk másokhoz fordulni, ha nem találjuk a vonaton az ülésünket, nem tudjuk kibogarászni a boltban a termék céduláját, vagy nem boldogulunk az étlap apró betűivel.
Sok embernél az első feladat az, hogy megértsék a stressz hatásait. Az a mechanizmus, amely a fájdalmas és megterhelő érzések érzékelésétől óv meg bennünket, hosszabb időn át fennállva gyakran megakadályozza az emlékekkel és káros cselekvési mintákkal végzett belső munkát. Ez krónikus belső feszültséget kelt, amely különféle következményekkel jár, és a szembetegségeket is befolyásolja. Már a hormonrendszer változásai is fokozzák a mellékvesekéregben az adrenalin és a kortizol kiválasztását. Ehhez járul még a vérnyomás emelkedése, és a vérellátás romlása miatt a vérhiány a fejben. Az immunrendszer tartósan károsodik, csendes gyulladások lépnek fel, és a test egyre kevésbé képes önmagát meggyógyítani.
A lélekkel végzett terápia segíti a szem egészségét
Számos jó okunk van tehát rá, hogy a szem betegségeinek kezelésébe a holisztikus terápia részeként a pszichológiai szempontokat is bevonjuk. Ez azzal kezdődik, hogy a terapeuta időt szán a betegre, és megmagyarázza neki, mi a betegsége lényege, és hogyan tudja önmagát kezelni. Ily módon az alternatív terápia segít megtalálni a megfelelő lelki kezelési módszert.
Sokak számára az olyan aktív formák lehetnek vonzóak, mint a progresszív izomlazítás, másoknak jobban tetszik a csi-kung vagy a meditáció.
Gyorsan hat az orvosi hipnózis, mert néhány ülés alatt tartós változásokat ér el a tudattalanban. További hatékony kezelési forma a váguszideg stimulálása, amely akár hipnózissal is kombinálható, és azonnal érezhető hatással van a páciens feszültség- és stressz-szintjére. Ilyenkor a test bizonyos pontjait (idegvégződések és reflexpontok) stimulálják, és ezzel egyensúlyteremtő hatást gyakorolnak a váguszidegre.
Segítség az öngyógyításhoz: 9 perces gyakorlat hétköznapokra
Ez az öngyógyító gyakorlat az agyidegek és a váguszideg kapcsolatán alapul, és azonnal ellazulást ad a szemnek és az idegrendszernek.
Keressünk egy kényelmes pozíciót, csukjuk be a szemünket és koncentráljunk a légzésünkre.
Vegyünk mély lélegzetet, tartsunk egy rövid szünetet, majd lélegzzünk ki olyan lassan és mélyen, ahogyan csak tudunk. Ismételjük meg, és közben figyeljük meg, a testünk feszültsége hogyan csökken kilégzéskor. Főként az arcunk és az állkapcsunk feszültségére figyeljünk. Ismételjük meg, és próbáljunk belesüllyedni egyfajta kényelmes elnehezedett állapotba.
Három ismétlés után irányítsuk a figyelmünket a szemünkre. Dörzsöljük össze a tenyerünket, és tegyük a tenyerünket finoman és nyomás nélkül a szemünkre úgy, hogy a csuklónk az arccsontunkon nyugodjon. Tartsuk meg körülbelül 3 percig ezt a helyzetet, és érezzük, ahogyan a szemünk feltöltődik energiával és az idegeink ellazulnak.
Újra koncentráljunk a lassú légzésre, és kilégzés közben kezdjünk mélyen és hosszasan dúdoló hangot adni. 9x ismételjük meg a gyakorlatnak ezt a részét, és próbáljuk mind mélyebbé tenni a légzésünket.
Fotó: Shutterstock