Mennyire jók az idegei?

Ebben a pil­la­nat­ban, mi­köz­ben ezt a cik­ket ol­vas­suk, agyunk­ban ké­miai re­ak­ci­ók mil­liói ját­szód­nak le ész­re­vét­le­nül. A nát­ri­um és a ká­li­um ide-oda jár az ideg­sej­tek kö­zött, mi­nek kö­vet­ke­zté­ben elek­tro­mos im­pul­zu­sok ke­let­kez­nek. Ezt a fo­lya­ma­tot egy te­le­fon­köz­pont­tal ha­son­lít­hat­juk össze, amely­nek ve­ze­té­ke­in cél­zott in­for­má­ció­cse­re bo­nyo­ló­dik. Ha­son­ló­kép­pen há­lóz­zák be az em­be­ri szer­ve­ze­tet az ideg­pá­lyák, ame­lyek össze­köt­te­tés­ben áll­nak a köz­pont­tal, az aggyal és a ge­rinc­ve­lő­vel.

Ha pél­dá­ul szög­be lé­pünk, a „fáj­da­lom” fi­gyel­me­zte­tő jel­zés az ideg­pá­lyá­kon ke­resz­tül jut el a meg­fe­le­lő ér­zé­ke­lő köz­pont­hoz. Ez vil­lám­gyor­san el­kül­di egy má­sik ide­gen át a pa­ran­csot a lábiz­mok­nak: „lábat a ve­szély­zó­ná­ból ki­rán­ta­ni!” Mint ez a pél­da is mu­tat­ja, az ideg­pá­lyák az in­for­má­ci­ók szál­lí­tó­rend­sze­rét je­len­tik. Tá­jé­koz­tat­ják az agyat a kül­vi­lág­ról, de ar­ról is, ami a tes­tünk bel­se­jé­ben ját­szó­dik le. Az agy ér­té­ke­li és koor­di­nál­ja eze­ket az ada­to­kat, majd ki­ad­ja az adott izom­ra vagy bel­ső szerv­re vo­nat­ko­zó pa­ran­csot.

Az ideggyen­ge­ség sok­fé­le ar­ca

Ha te­le­fon­be­szél­ge­tés köz­ben mű­sza­ki hi­ba lép fel, a kom­mu­ni­ká­ció za­vart szen­ved. Elő­for­dul­hat, hogy a kap­cso­lat meg­sza­kad, vagy za­va­ró kül­ső za­jok for­dul­nak elő. Ha­son­ló ál­la­po­tok fi­gyel­he­tők meg az em­be­ri ideg­rend­szert érin­tő blo­ká­dok ese­tén is. Mi­helyt az im­po­záns há­ló­zat ki­bil­len az egyen­sú­lyá­ból, a szer­ve­zet lel­ki vagy tes­ti za­va­ro­kat pro­du­kál. Az ilyen ide­gi ala­pú egész­ség­pro­blé­má­kat szok­ták pszi­cho­ve­ge­ta­tív re­gu­lá­ci­ós bán­tal­mak­nak vagy ve­ge­ta­tív disz­tó­niák­nak ne­vez­ni.

Ezek az úgy­ne­ve­zett ide­gi gyen­ge­sé­gek gyak­ran ne­he­zen di­ag­nosz­ti­zál­ha­tók, mi­vel nem mér­he­tők ké­szü­lék­kel, mint pél­dá­ul a vér­nyo­más. A pá­cien­sek­nél nem áll fenn szer­vi za­var, még­is a kö­vet­ke­ző dol­go­kra pa­nasz­kod­nak:

• Csök­kent tes­ti vagy szel­le­mi tel­je­sí­tő­ké­pes­ség
• Gyors ki­fá­ra­dás
• Le­han­golt­ság
• Ide­ges­ség
• Szo­ron­gá­sos ál­la­po­tok
• Nyug­ta­lan­ság
• Túl­zott ér­zé­keny­ség
• In­ger­lé­keny­ség
• Nyug­ta­lan al­vás

A meggyen­gült szer­ve­zet re­ak­ció­ké­pes­sé­gé­től füg­gő­en azon­ban a kö­vet­ke­ző szer­vi ba­jok is ki­ala­kul­hat­nak:

• Ide­ges szív­do­bo­gás
• Szív­re­me­gés
• Éj­sza­kai fe­léb­re­dés
• Túl­zott fény- és za­jér­zé­keny­ség
• A vég­ta­gok mű­kö­dé­si za­va­ra
• Szem­héj­rán­ga­tó­zás
• Izom­rán­gá­sok
• Kéz- és lábiz­za­dás
• Szé­dü­lés
• Kon­cen­trá­ci­ós ne­héz­sé­gek
• Gyo­mor­pa­na­szok
• Ét­vágy­ta­lan­ság
• Has­me­nés
• Szék­re­ke­dés
• Visz­ke­tés
• A vér­ke­rin­gés, a pajzs­mi­rigy és az emész­tés mű­kö­dé­si za­va­rai

A stressz az ide­ge­in­kre megy

A mai haj­szolt élet­for­ma könnyen tön­kre­te­szi az ér­zé­keny ideg­rend­szert. Foly­ton ré­sen kell len­nünk, stressz­hely­ze­tek vár­nak a mun­ka­he­lyün­kön, a csa­lá­dunk­ban, sőt még sza­bad­időnk­ben is. Éle­tünk­ből hi­ány­zik a pi­he­nés, a la­zí­tás, vagy egyik ha­tár­idő­től a má­si­kig ro­ha­nunk, vagy egyik élve­zet­ből vet­jük ma­gun­kat a má­sik­ba. Nem cso­da, hogy ez a szer­ve­ze­tün­ket túl­zot­tan igény­be ve­vő élet­for­ma meg­könnyí­ti az ide­gi és pszi­cho­szo­ma­ti­kus za­va­rok ki­ala­ku­lá­sát. Még a gye­re­kek és a fia­ta­lok sem ké­pez­nek ki­vé­telt.

Sok ide­gi ala­pon fel­lé­pő pa­nasz meg­előz­he­tő len­ne pusz­tán meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű pi­he­nés­sel és har­mo­ni­kus élet­ve­ze­tés­sel. Ehe­lyett kor­tár­sa­ink egy­re na­gyobb mér­ték­ben in­kább nyug­ta­tók­hoz nyúl­nak. Ezek a gyógy­sze­ri­par ál­tal kí­nált „lel­ki nap­sze­mü­ve­gek” min­de­ne­ke­lőtt hosszas al­kal­ma­zás mel­lett le­het­nek ve­szé­lye­sek. Könnyen füg­gő­ség ala­kul­hat ki tő­lük, amely a min­den­na­po­kat gyógy­szer nél­kül po­kol­lá vál­toz­tat­ja, és nyug­ta­lan­sá­got, rosszul­lé­tet, ál­mat­lan­sá­got és za­vart­sá­got okoz.

Ta­lál­juk meg a lé­lek egyen­sú­lyát!

Szer­ve­ze­tünk ér­zé­keny „nö­vény”, amely­nek érin­tet­len kör­nye­zet­re van szük­sé­ge: egész­sé­ges le­ve­gő­re, tisz­ta víz­re, ter­mé­sze­tes föl­dre. A stresszes, kör­nye­ze­ti mér­gek­kel ter­helt at­mosz­fé­rá­ban nö­vek­vő nö­vé­nyek gya­kran el­gör­bül­nek, le­ve­lei­ket elve­szí­tik. Ha­son­ló­kép­pen tör­té­nik ez az em­be­rek­nél is, ná­luk is ke­ve­set se­gí­te­nek a per­me­te­ző­sze­rek és mű­trá­gyák. Sok­kal több ér­tel­me van a ter­mé­sze­tes, egész­sé­ges élet­mód­nak, és ez sok­kal több, mint a bio­ter­mé­kek fo­gyasz­tá­sa.

A tes­ti-lel­ki egész­ség alap­kö­vei a kö­vet­ke­zők:

• Friss le­ve­gő
• Ele­gen­dő moz­gás
• Rend­sze­res la­zí­tás
• Ren­de­zett élet­ve­ze­tés
• Lel­ki egyen­súly

Az egész­ség kul­csa az erős ideg­rend­szer, és eh­hez megint csak nem is olyan ne­héz hoz­zá­jut­ni. „Az egész­ség­tu­do­mány egyik nem le­be­csü­len­dő té­nye­ző­je a szel­lem­nek a test­re gya­ko­rolt ha­tá­sa. Az em­ber ese­té­ben a tes­ti egész­ség meg­tar­tá­sá­hoz nem ele­gen­dő pusz­tán a tes­tá­po­lás, a szel­le­met is ápol­ni kell. Mi­ért? Mert a szel­lem az, amely a test­ben kép­ző­dik. A szel­lem ural­ja az éle­te­rőt, ezért erő­sí­te­ni is tud­ja. Ha azon­ban az em­ber ren­de­zet­len kap­cso­lat­ban van az élet­er­ővel, ak­kor gyen­gí­ti azt” – ír­ta 1921-ben dr. F. Kleinschrod, Se­bas­ti­an Kne­ipp el­ső or­vo­si mun­ka­tár­sa. Ideg­rend­sze­rünk egész­sé­ge te­hát nagy­mér­ték­ben függ a po­zi­tív élet­szem­lé­let­től, a po­zi­tív gon­do­la­tok­tól, a nyu­ga­lom­tól és a la­zí­tás­tól.

Nap­für­dő és nyer­skoszt: bal­zsam az ide­gek számá­ra

Az ide­gek erő­sí­té­sé­hez nél­kü­löz­he­tet­len az in­ge­rek­ben sze­gény, tel­jes ér­té­kű, könnyen emészt­he­tő és fő­ként bio­ter­mesz­tés­ből ki­ke­rült en­ni­va­ló. En­nek fő össze­te­vői a nyers koszt (zöld­ség, sa­lá­ták), gyü­mölcs, gyü­mölcslé, fű­sze­re­zés­hez ma­jo­rán­na, le­ven­du­la, ci­trom­fű, roz­ma­ring, fok­hagy­ma. Ide­á­lis en­ni­va­ló a zab­pe­hely, bú­za­csí­ra, zel­ler, szó­ja­ter­mé­kek. A va­cso­ra könnyű le­gyen, hogy a szer­ve­ze­tet a nyu­ga­lom órái­ban ne ter­hel­jük meg. Szok­junk hoz­zá, hogy az ét­elt ala­po­san meg­rág­juk. Ital­ként pró­bál­juk ki az al­ma­héj­te­át (bio­ter­mesz­tés­ből), hi­de­gen vagy me­le­gen fo­gyaszt­va. Éde­sí­tés­hez hasz­nál­junk mé­zet vagy ju­har­szi­ru­pot. Mond­junk le a ká­vé­ról (igyunk he­lyet­te gyü­mölcská­vét), a fe­ke­te te­áról, ke­rül­jük a fi­no­mí­tott cu­krot, az édes­sé­ge­ket, a sok húst, a kol­bász­fé­lé­ket, a füs­tölt árut, az al­ko­holt és a ni­ko­tint.

Az ide­gi prob­lé­má­kra jó ha­tást gya­ko­rol a víz is. A Kne­ipp-kú­ra ele­mei meg­edzik a tes­tet és fo­koz­zák ener­gia­szint­jét. Ki­vá­ló a reg­ge­li, egész test­re ki­ter­je­dő hi­deg vi­zes le­mo­sás, aján­la­tos a hi­deg-me­leg vál­tó­zu­hany, a har­mat­já­rás, a víz­ta­po­sás, va­la­mint a fény- és nap­für­dők. Ezen­kí­vül ideg­nyug­ta­tó ha­tá­sú a kád­für­dő (he­ten­te két-há­rom al­ka­lom­mal), ha a víz­be fe­nyő­tű-, le­ven­du­la-, na­rancs- vagy ci­trom­fű­ki­vo­na­tot te­szünk. Ki­pró­bál­hat­juk az olyan für­dő­sze­re­ket is, mint a szé­na­vi­rág-ki­vo­nat vagy a tej­sa­vó.

Gyógy­nö­vé­nyek a meg­vi­selt ide­gek­nek

Te­aként ki­vá­ló az ideg­rend­sze­ri pa­na­szok­ra a pas­sió­gyü­mölcs (Pas­si­flo­ra her­ba): az eg­zo­ti­kus kú­szó­nö­vény ha­zá­ja Dél- és Kö­zép-Ame­ri­ka, és csak a XVI­II. szá­zad­ban ke­rült Eu­ró­pá­ba a ha­jó­sok jó­vol­tá­ból. A hit­hű ke­resz­té­nyek pas­sió­gyü­mölcsnek ke­resz­tel­ték el, mi­vel li­la vi­rá­gai Jé­zus szen­ve­dés­tör­té­ne­té­re em­lé­kez­tet­tek. A vi­rág ha­tó­a­nya­gai, a har­man, a har­mol és a har­ma­lin se­gí­te­nek ide­ges iz­ga­lom, szo­ron­gás és ál­mat­lan­ság ese­tén.

A le­ven­du­la (la­van­du­lae flos) szin­tén az ide­ge­rő­sí­tő gyógy­nö­vé­nyek kö­zé tar­to­zik, ezért a ha­tá­sá­ért már Pa­ra­cel­sus is di­csér­te. A ré­gi Bécs­ben úgy­ne­ve­zett le­ven­du­lás asszo­nyok jár­tak ház­ról ház­ra, és éne­kel­ve árult­ák le­ven­du­la­cso­krai­kat. Ez a ke­resz­tes vi­rá­gú nö­vény eny­he ide­ge­rő­sí­tő ha­tá­sú, be­vá­lik ide­ges gyen­ge­ség és idő­já­rá­si ér­zé­keny­ség ese­tén.

Az or­bánc­fű (Hype­ri­ci her­ba) az ide­gek ár­ni­ká­ja ne­vet is vi­se­li, cé­loz­va ez­zel a seb­gyó­gyí­tó­ként is­mert ár­ni­ka ha­tá­sá­ra. Ami­kor a nap elér évi pá­lyá­já­nak csúc­spont­já­ra, nyár kö­ze­pén, Szent Iván nap­ján (jú­ni­us 24.) vi­rág­zik ez a nö­vény a leg­szeb­ben, és ilyen­kor kell be­gyűj­te­ni. Ha a vi­rá­go­kat szét­mor­zsol­juk az uj­ja­ink kö­zött, pi­ro­sas le­vet eresz­te­nek. Az eb­ben lé­vő ha­tó­a­nyag meg­nyug­tat­ja az ide­ge­ket, és jó ha­tás­sal van kö­zér­ze­tün­kre.

A ci­trom­fű (Me­lis­sae fo­li­um) jó­té­kony ha­tá­sú ide­ges fe­szült­ség és ide­gi ere­de­tű szív­pa­na­szok ese­tén. Az aja­kos vi­rá­gok kö­zé tar­to­zó gyógy­nö­vény ős­ha­zá­sa Dél-Euró­pa. Év­szá­za­dok óta ter­mesz­tik a ker­tek­ben, és al­kal­maz­zák a „zöld pa­ti­ká­ban”. A nö­vény il­ló­o­la­jat tar­tal­maz, amely nyug­ta­tó, gör­csol­dó és erő­sí­tő ha­tá­sú.

A kom­ló (Lu­pu­li stro­bu­lus) va­don is nő a fo­lyó­par­to­kon és er­dő­szé­le­ken, de kul­túr­nö­vény­ként is ter­mesz­tik. Be­gyűj­tött to­bo­zai­ban apró, sár­gás mi­ri­gyek ta­lál­ha­tók, ame­lyek a lu­pu­lin ne­vű nö­vé­nyi port tar­tal­maz­zák. Ez a ke­se­rű, hor­mon­sze­rű anyag nyug­ta­tó, al­ta­tó és la­zí­tó ha­tá­sú.

Ideg­nyug­ta­tó gyógy­tea

Az em­lí­tett gyógy­nö­vé­nyek­ből a kö­vet­ke­ző ideg­nyug­ta­tó ha­tá­sú gyógy­te­át főz­het­jük:

• 20 g pas­sió­gyü­mölcs
• 20 g le­ven­du­la­vi­rág
• 30 g ci­trom­fű­le­vél
• 20 g or­bánc­fű
• 10 g kom­ló­to­boz

El­ké­szí­tés: Na­pon­ta há­rom­szor tegyünk egy-két te­áska­nál­nyit eb­ből a ke­ve­rék­ből egy csé­szé­be, és for­ráz­zuk le for­ró víz­zel. Öt per­cig hagy­juk áll­ni, szűr­jük le, és éde­sí­tés nél­kül vagy egy kis méz­zel evés után kor­tyol­gas­suk el.

Mennyire egészségesek az idegei?

Értékelés

2-25 pont: Bár néhány pontot összegyűjtött, nem kell aggódnia idegei egészsége miatt. Igyekezzen azonban komolyan venni teste jelzéseit, vizsgálja meg életmódját.

26-45 pont: Nyugtalanságra nincs oka, nem hagyhatja azonban figyelmen kívül a figyelmeztető jeleket. Gondolja végig mit tehetne idegrendszere egészségéért! Talán kicsivel több pihenés nem ártana.

46-60 pont: Idegei meggyengültek, egészségük megőrzéséért fontos lenne megváltoztatnia életmódját. Gondolja végig, és döntse el, mely változtatásokat tudja viszonylag gyorsan végrehajtani.

61 pont fölött: Erős idegfeszültségben él, jó lenne minél gyorsabban szakemberhez fordulnia. Addig is tegyen valamit idegei erősítésére, gondolja végig, hogyan tudná pozitív irányban megváltoztatni az életmódját.

Fotó: Adobe Stock