Új C-vitamin-forrás: Indiai egres

Az eleddig használt acerola cseresznye legfontosabb riválisává lépett elő a nem szintetikus C-vitaminok előállítása terén. Az amlát az indiai népgyógyászat számtalan esetben használja igen jó hatásfokkal: hashajtóként, szemfürdő készítésére, étvágygerjesztőként, általános erősítőként, anorexia gyógyítására, emésztési nehézségekre, hasmenés megállítására, vérszegénység esetén. Az amla fantasztikus előnye, hogy a benne lévő C-vitamin ellenáll a hosszas tárolás veszteségeinek és nem megy tönkre főzés közben sem.

Tovább sorolva e csodanövény tulajdonságait, megállapítható, hogy a nálunk abszolút favoritnak számító almához képest háromszoros a hasznos élelmirost-tartalma és 160-szoros mennyiségben található benne C-vitamin. A legtöbb ásványi anyagból és aminosavból is lényegesen többet tartalmaz az almánál. Glutaminsav, prolin, aspartaminsav, alanin és lizin a következő mértékben múlja felül az almában találhatókat: 29,6%, 14,6%, 8,1%, 5,4%, 5,3%. A magjától megszabadított gyümölcshússzárítmány cukrot, nyersrostot, tannint, gallsavat is tartalmaz, csakúgy, mint krómot, rezet és cinket, átlagban 3-4 ppm mennyiségben.

Az amlát sikerrel alkalmazzák gyomorfekély kezelésében, valamint diszpepszia esetén. A gyümölcshús hatékonyan küzd meg a szalmonella bizonyos törzseivel, antimutagén hatása átlagon felüli, csodás C-vitamin forrás.

Az ájurvédikus rendszerben kifejezetten „pitta-betegségek” kezelésére használják. Elsősorban húgyúti megbetegedésekre, vérszegénységre, colitis, diabétesz, hepatitisz, kóros hasmenés, csontritkulás, szöveti rendellenességek, vérképzési problémák esetén. Emeli a vörösvértestek számát, szabályozza a vércukorszintet, szívtonizáló, fogínyvérzés-csillapító, látásjavító stb. A rossz nyelvek azt állítják: ami mindenre jó, az semmire sem jó!

Az amla a ritka kivételek közé tartozik. Talán éppen ezért figyelt fel rá a bio-„táplálékkiegészítő” ipar is, és egyre több termékében alkalmazza ezt a csodaszert. Bődületes üzlet a vitaminok és táplálékkiegészítők (egyes finnyásabb megfogalmazások szerint étrend-kiegészítők) gyártása, forgalmazása. A gyakran egyoldalúan táplálkozó, junk foodot fogyasztó polgár sok esetben ezekben látja egészséges jövője zálogát. A „tablettaipar” pedig nem fukarkodik a jelzőkkel: „natúr”, „természetes”, „klinikailag tesztelt” stb. garanciák próbálják eladni a szemre tökéletesen egyforma termékeket. Kevesen tudják, hogy ezek a hangzatos jelzések mit sem érnek. Sokkal inkább arról kellene hitelt érdemlően tájékoztatni a fogyasztókat a címkéken, hogy a termék:

• Tartalmaz-e szintetikus összetevőket?
• Tartalmaz-e genetikailag módosított alkotókat, vagy azok segítségével előállított összetevőket?
• Csak olyan összetevőket tartalmaz-e, amelyek a természetben megtalálhatók?
• Csak fenntartható forrásból származnak-e az összetevők, azokat a „fair trade” szabályai szerint forgalmazzák-e?
• Ellenőrzött biogazdálkodásból származnak-e a mezőgazdasági eredetű alkotórészek?

Mindezek rendkívül fontosak lennének a fogyasztói tájékoztatás szempontjából, amelyeket egyre több nemzetközi szervezet is hangosan követel. Vajon a hazai piacon gombamód szaporodó új termékek forgalmazói, gyártói közül ki merné vállalni, hogy megmérettesse magát a fenti kritériumok szerint?

Csillagfürt: takarmány vagy élelem?

(Lupin, az új húspótló!)

Fellélegezhetnek vegetárius barátaink: ezentúl nem muszáj unos-untalan szóját enniük, de még a közkedvelt szejtán, azaz búzahús sem az egyedüli húspótló lehetőség. Itt az új, változatos formában megjelenő kitűnő növényi fehérjeforrás, a csillagfürt. Magyarországon már régóta termesztik, ez idáig főként takarmányozási célra nemesítették sárga, illetve fehér színű változatát (Lupinus alba). Felhasználását korábban erősen korlátozta a benne található keserű alkaloida jelenléte (lupanin, lupanidin), amely vízoldható, tehát az olaj kivonásával nem távozik a magból és a szokásos hőkezelési eljárások sem bontják.

A legújabb nemesítési eljárások azonban sikerrel jártak, és mára rendelkezésre állnak a csekély alkaloidatartalmú új fajták. A csillagfürt koleszterin- és gluténmentes termése rendkívül sok B12-vitamint tartalmaz, amihez a vegetáriusok eddig csak tejtermékek útján jutottak hozzá. A csillagfürtöt viszont a vegánok is bátran fogyaszthatják. Szabályozza (elősegíti) a vas felszívódását, rendkívül gazdag telítetlen zsírsavakban, így a legkényesebb diétákban is sikerrel alkalmazható. A csillagfürtből készült termékek rendkívül könnyen emészthetőek, amelyre már Hippokratész (Kr. előtt 460!) is felhívta kora figyelmét. A keserűanyag-mentes édes csillagfürt kinemesítése Von Sengbusch német botanikus érdeme.

Az alapanyag alkalmas pürésítésre, marinálásra, sütésre, pirításra. Ráadásul mélyhűthető is. A lupin semleges íze tökéletes húspótlók előállítására. Csak a fantázia szab határt felhasználhatóságának: lupintofu, lupintészta, lupin bécsiszelet, lupinfasirtok, sült lupin natúr és füstölt változatban stb. Kedvező aminosav-összetételén túl a csillagfürt sokkal jobban tárolja az aromákat, mint a tofu, így nem kell marinálni (fűszerben pácolni). Édes készítményekhez is használható semleges íze mézzel, vaníliával jól kiegészül.

Beltartalmi értékei:

• Kalória: 653 kj/156 kcal
• Fehérje: 23,6%
• Zsír: 6,8%
• Hamu: 2,3%
• Szénhidrát: 0,0%

Rostanyag:

• Oldható: 0,2%
• Oldhatatlan: 64,2%
• Víz: 3,4%

Mielőtt kiadnád a pénzed, gondolkodj el az alábbiakon:

• Ki keres azon a portékán, amit vennél?
• Hol vásárolod meg a terméket? Nemzetközi hipermarketláncban, hazai áruház­láncban, önálló kiskereskedőnél, termelőnél/gyártónál?
• Hol állították elő a terméket?
• Mennyit utazott a termék, amíg a látókörödbe került?
• Biztos vagy-e abban, hogy a termelőt tisztességesen megfizették?
• Minősített biotermék-e, amit veszel?
• Azért akarod megvenni azt a terméket, mert sokat reklámozták?
• Környezetbarát csomagolást választasz?
• Miért veszel nem biót, ha ugyanaz kapható biominőségben is?
• Végül: valóban olyan nagy szükséged van arra a termékre, amit meg akartál venni?

Foto: Shutterstock