Mit tehetünk szívünk egészségéért?

Szívünk súlya kb. 300 gramm, és felnőttkorban egy nap alatt kb. 100 000-szer erőteljesen összehúzódik. Pusztán e számok is tiszteletet ébresztenek, hiszen 80 év alatt ez három és félmilliárd szívverést jelent – ez páratlan csúcsteljesítmény. Ennek ellenére sokan csak „a pumpaként” tekintenek rá, pedig a szív ennél sokkal komplexebb funkciójú szerv. Saját, önálló ideghálózata van, amely valóságos kis „miniagyként” működik, akaratunktól független döntéseket hoz, illetve a maga sajátos módján jelez és reakcióra késztet minket. Ezek az impulzusok néha látszólag megmagyarázhatatlanok. Számtalanszor képes a szív előre megsejteni, megérezni a várható eseményeket, majd továbbítja azokat agyunknak. Más helyzetekben is jól tetten érhető a szív intuitív működése. Ha izgatottak vagyunk, szinte a nyakunkban dobog, páni félelem esetén eszeveszett gyorsasággal kalapál, és majd kiugrik a helyéből, amikor örülünk valaminek. Ha szeretetteli érzések árasztanak el bennünket, melegség járja át, de ha megijedünk, szinte úgy tűnik, megáll. A szívnek tehát megvan a maga nyelvezete, jelzésrendszere, ami sejteni engedi, hogy sajátos, belső intelligenciával is rendelkezik.

A szív és az agyvelő kommunikációjának 4 típusa

1. Idegrendszeri kommunikáció

A bolygóideg (Nervus vagus) és a gerincvelői idegek révén agyunk és szívünk folyamatos kapcsolatot tart fenn egymással.

2. Biokémiai kommunikáció

Agyunk és szívünk a hormonok segítségével is képesek kommunikálni. Egyébként maga a szív is képes bizonyos hormonokat termelni. Az atriopeptin részt vesz a vérnyomás, valamint a folyadék- és az elektrolit-háztartás szabályozásában.

3. Biofizikai kommunikáció

Minden egyes szívverés lökéshullámot kelt a vérben – ezt érezzük pulzusként, pl. a csuklónkon tapintva. Feltételezhetően a pulzus szintén fontos információkat közvetít a központi idegrendszernek.

4. Energetikai kommunikáció

Minden szervünkhöz hasonlóan a szívünk is pulzáló elektromágneses mezőt kelt maga körül, amelynek hullámai – a mobiltelefon-hálózathoz hasonlóan – információt is hordozhatnak. Ez az elektromágneses mező akár 5000-szer erősebb lehet, mint az, amelyet az agyunk kelt. Ez olyan erős elektromágnesesség, amely műszerekkel több méter távolságból is kimutatható. Mindennek azonban ára van, ugyanis a szív rendkívül érzékeny bizonyos külső tényezőkre.

Ha állandó feszültségben élünk, a szívünk fokozatosan elveszíti abbéli képességét, hogy a szívverések ritmusát az aktuális élethelyzethez igazítsa. Ráadásul bizonyos körülmények hatására az egész szervezetre kiterjedő lappangó, gyulladásos jellegű folyamat alakul ki, amely folyamatosan károsítja érrendszerünket. Ennek nyomán az érfalakon egyre több zsír és mész rakódik le, ezeket nevezi az orvostudomány plakkoknak. Az állandó stressz egyéb módon is károsítja keringésszervrendszerünket, pl. magas vérnyomáshoz vezet. Szívünknek egyfelől rendszeres testmozgásra van szüksége, hogy egészséges maradjon, másfelől ugyanilyen fontos a nyugalom és a pihenés is. A kontempláció, a meditáció és az ima egyaránt alkalmas lelkünk elcsendesítésére és a megnyugvásra. Számtalan klinikai kísérlet igazolta a befelé fordulás pozitív hatásait, különös tekintettel a szívműködésre. A stresszhormonok szintjének rendkívüli emelkedését nem csak a tartós stressz, de akár egyetlen, erős izgalmat okozó esemény is megindíthatja, ami végzetes következményekkel járhat.

Ennek jele az erős mellkasi fájdalom, a légszomj és az émelygés – lényegében megegyezik a szívinfarktus jellegzetes tüneteinek jó részével. Sőt, a Broken Heart szindróma még az EKG-n is hasonlíthat az infarktusra, de még egyik-másik laborparaméter is megtévesztő lehet (pl. a kreatinkináz, CK-MB). Ilyenkor az orvos csak szívkatéterezéssel tudja teljes biztonsággal elkülöníteni a kórképet a valódi infarktustól. Noha a Broken Heart szindróma során nem záródik el egyetlen, a szívizmot ellátó artéria sem, a szívműködés mégis komoly zavart szenved, és a szívizom nem képes kellő teljesítményt leadni. A szívcsúcs, amely minden szívveréskor erőteljesen összehúzódik és vért présel az artériákba, ilyenkor mintha lebénulna, nem működik megfelelően. A Broken Heart szindróma kórmechanizmusát egyelőre nem sikerült teljes mértékben tisztázni, annyi azonban bizonyos, hogy a stresszhormonoknak döntő szerepe van a kórkép létrejöttében. A megtört szív tünetegyüttes főként a menopauzán átesett nőket érinti nagyobb számban, és legalább annyira komolyan kell venni, mint az „igazi” szívinfarktust. A kezelés általában szorongásoldó, nyugtató gyógyszerekkel történik.

Szívelégtelenség – járványszerű terjedés

Ha a szív megbetegszik, az agy is szenved, ami szintén a központi idegrendszer és a szív szoros kölcsönhatására utal. A szívelégtelenség tipikus jele a légszomj és az állandó fáradtság, az egyenletlen szívritmus, a szédülés és a boka tájékán, ill. a lábszáron kialakuló ödéma. Mivel csökken a szív pumpateljesítménye, a folyadék pangani kezd, a vénákban megnő a nyomás, ezért a pangó vér víztartalma a szövetekbe áramlik. Ezzel párhuzamosan romlik a szervek és az izmok vér- és oxigénellátása is.

A kardiológusok valóságos szívelégtelenség-járványtól tartanak, ami részben azzal is magyarázható, hogy az európai lakosság várható élettartama egyre növekszik. Tény, hogy minél inkább csökken a szív teljesítőképessége, annál rosszabb állapotba kerül az egész szervezet. A szívelégtelenség terápiájának célja a szívizmok vérellátásának optimalizálása, valamint a szív tehermentesítése. Különösen súlyos esetekben sor kerülhet szívritmus-szabályzó (pace maker) vagy a szív munkáját segítő, másodlagos mechanikai pumpa beültetésére is, hogy ezáltal megelőzzék más fontos szervek – legfőképp a vesék és a máj – károsodását. Megelőzhető a baj, ha alkalmat adunk magunknak és szívünknek a pihenésre, a regenerálódásra, és általában egészséges életmódot folytatunk. Fontos a feszültség és a relaxálás rendszeres váltakozása. Sok szívbeteg elmondja, amikor orvosa a pihenésről kérdezi, hogy bűntudatot érez, amikor pihen, szabadságra megy vagy egyéb módon „lazsál”. Mások úgy érzik, nem érdemlik meg a pihenést. Ilyen esetekben fontos tapasztalt pszichoterapeuta bevonása a gyógykezelésbe. Akinél nem ennyire súlyos a helyzet, találja meg a neki legmegfelelőbb pihenési, rekreációs formát, ez lehet jóga, meditáció, autogén tréning vagy transzcendentális meditáció, de kiváló hatásúak az egyszerű légzésgyakorlatok is:

Benső egyensúlyt helyreállító gyakorlat

• 1. Irányítsa a figyelmét a szívére, ebben segíthet, ha a tenyerét a szíve fölött, a mellkasára helyezi.
• 2. Lassan, egyenletesen lélegezzen, és képzelje el, hogy a lélegzete átjárja a szívét. Szívja be, engedje be a szívébe, majd kilégzéskor engedje el a szívéből a levegőt.
• 3. Idézzen fel egy pozitív emlékképet, egy helyzetet vagy eseményt, amelyben jól érezte magát, és folytassa a légzést nyugodtan, lassan.

Nyugtató gyakorlat erős stresszhelyzetekre

A tudatosan lelassított légzés sokat segít abban, hogy visszanyerjük önuralmunkat és nyugalmunkat.

• 1. Lélegezzen be, és számoljon el ötig.
• 2. Tartsa vissza a lélegzetét, és számoljon el hétig.
• 3. Engedje ki a levegőt lassan a száján keresztül.

Közben csücsörítsen, mintha fütyülne, és úgy fújja ki a levegőt, hogy hallatsszon annak kiáramlása. A kilégzés tartson minél tovább, amit megkönnyít, hogy ajkait csak egészen kicsi résre nyitja, ami akadályozza a levegő gyors kiáramlását.

A holdpóz feltölt energiával

A „Sasankászana” nevű jógapóz neve magyarul holdpóz. Segít a gondolati gátak és korlátok leküzdésében, feloldásában. A feszültség megszűnése új energiával tölt fel. Guggoljon le kicsit széles terpeszben, hogy könnyebb legyen megtartani az egyensúlyát. Belégzés közben tegye össze a mellkasa előtt a két kezét, mintha imádkozna. Kilégzés közben helyezze mindkét tenyerét a térde előtt a talajra, ereszkedjen térdre és hajoljon előre, a homlokával érintse meg a talajt, közben csúsztassa előre a kezét, hogy a tenyerén kívül az alkarja is érintse a talajt. Lélegezzen néhányszor be és ki, és maradjon addig ebben a testhelyzetben, amíg kedve van hozzá. Felegyenesedés közben lélegezzen be, a karjait ívelten emelje a feje fölé. Lélegezzen ki, majd helyezze a tenyerét a combjára.

Halál közeli élmény

C. G. Jung világhírű pszichológusnak 1944-ben, 69 éves korában elszenvedett szívinfarktusa kapcsán halál közeli élménye volt: „Úgy éreztem, mintha egészen magasan, a világűrben lennék. Messze alattam látható volt a Föld, amely csodálatos kék színben pompázott. Láttam a mélykék óceánt és a földrészeket. A lábam alatt Ceylon szigete, előttem pedig az indiai szubkontinens. Nem láttam minden részletet, a bolygó egészét, de gömbölyű alakját érzékeltem. A kontinensek ezüstös színben ragyogtak, miközben a bolygó nagyobb része kék színű fényben úszott” – számolt be élményéről utólag. Felépülése után is fel tudta idézni az élményt, és arra is emlékszik, mennyire csalódott volt, amikor az orvosoknak sikerült megmenteniük és újraéleszteniük. A tapasztalat hatására Jung teljesen megváltoztatta életét. A kis, jelentéktelen dolgoknak és eseményeknek nem tulajdonított jelentőséget, és figyelmen kívül hagyta őket. Ehelyett a valódi problémák megoldására koncentrált. Összeszedte minden erejét, hogy a lényegre tudjon koncentrálni. Érdekes módon minden szív eredetű klinikai halál kapcsán jelentkező halál közeli élmény pozitív tartalmú. Az újraélesztett páciensek mindig széles, szinte az egész világmindenséget átfogó tudás és bölcsesség érzéséről számoltak be. Úgy érezték, hogy míg „odaát” voltak, a tér és az idő felett álló állapotban voltak, ami elmondhatatlan béke és nyugalom érzésével töltötte el őket. Egyúttal sokukban az is tudatosult, hogy még vannak elvégzendő feladataik itt a Földön. Egyetlen más szervünk sem áll oly szoros kapcsolatban a lelkünkkel és a lelki betegségekkel, mint a szívünk. De vajon hány betegtől kérdezi meg kardiológusa, hogy szeretik-e? Vagy hogy kellő elismerésben van-e része a munkahelyén? Nos, ezek a kérdések általában nem hangzanak el az anamnézis felvételekor… Pedig az Észak-karolinai Egyetem (USA) kutatói bebizonyították, hogy a szívnek szeretetre van szüksége. Úgy tapasztalták, hogy a szeretet szívritmust szabályozó hatású. Ha a kitapintjuk saját pulzusunkat, azt valószínűleg teljesen egyenletesnek és szabályosnak fogjuk érezni. Pedig nem az. Az egészséges szív ritmusában is vannak csekély szabálytalanságok. Ha egészen pontosan, műszerrel mérjük a pulzust, megállapíthatjuk, hogy két szívverés között mindig eltérő idő telik el. A különbség nagyon csekély, mindössze néhány milliszekundum, precíz műszerrel kimutatható. Ez a pici eltérés, szabálytalanság nagyon fontos: ez jelzi, hogy egészséges a szívünk, ugyanis ez teszi lehetővé, hogy szívünk könnyen alkalmazkodjon a változásokhoz.

Gyógyító humor

A Kósz szigetén élő Hippokratész (Kr. e. 460–377) tisztában volt a lélek és a szív kapcsolatával. A vidámság leveszi a szívről a terheket – mondta. Ha képesek vagyunk lazák maradni, sőt némi humorral közelíteni a stresszhelyzetekhez, azzal nagyon sokat tettünk egészségünk megőrzéséért. A célzott humortréning főként tartós stressz és kiégés esetén segít megelőzni a komolyabb szívbetegséget. Pozitív hatású általános fizikai és szellemi kimerültség és hanyatló teljesítőképesség esetén is. A Robert Bosch Kórház és a suttgarti Fliedner Klinika közös, szívbetegeken végzett kutatása szerint a viccek gyűjtése és olvasása nem csak a stressz-szintet csökkentette, de a páciensek kardiológiai paramétereit is javította. Ha a kortizol nevű, hosszan ható stresszhormon szintje – ami sok hétköznapi helyzetben segít helytállnunk és adekvát módon reagálnunk a kihívásokra – tartósan magas marad, az súlyosan károsítja szívünket, agyunkat és hasnyálmirigyünket is.

Q10 és szelén – a „botladozó” szív segítői

A szívritmuszavar különösen kellemetlen és félelmet keltő érzés. Szerencsére a legtöbb ritmuszavar teljesen ártalmatlan. Az ilyen panasszal jelentkező páciensek többsége 20–40 éves. Ha az orvos nem talál semmilyen szervi betegséget, funkcionális szívritmuszavart állapít meg. Ezt többnyire a koenzim Q10, másik nevén ubiquinon nevű anyag hiánya okozza. Mindössze 25%-os Q10-hiány már ritmuszavart okozhat. 35 éves kortól e fontos koenzim szintje fokozatosan csökken, mert a szervezet egyre kevesebbet tud belőle előállítani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szívizomban is egyre kevesebb van belőle. A húszéves korban mérhető értékekkel összehasonlítva 40 éves korban már 30%-kal alacsonyabb a szervezet Q10-szintje. A szív azonban folyamatosan működik, még alvás közben is. Ehhez rengeteg energia szükséges. Sejtjeink energiatermelése 95 százalékban a koenzim Q10 függvénye. Csak a bal szívfél több mint hatmilliárd sejtből áll, és egyetlen szívsejtben 4000–10 000 mitokondrium található. Ezek a sejtek energiatermelő központjai, „erőművei”. Működésükhöz mindannyiuknak Q10-re van szüksége. Az ártalmatlan, funkcionális ritmuszavarok kb. 70 százalékában napi 60–100 mg Q10 szedésével maradéktalanul megszüntethető a panasz. Feltételezhetően a Q10 pótlásával javul a szívsejtek energiaellátása, ami automatikusan stabilizálja a szívritmust is.

Élelmiszereink közül a legfontosabb Q10-források a belsőségek, különösen a máj, továbbá a makréla és a szardínia, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a káposzta, a spenót és a burgonya. Sajnos a táplálékainkkal naponta kb. 10 mg-ot tudunk felvenni ebből a fontos, vitaminszerű anyagból. A napi szükséges 100 mg beviteléhez hetente kb. 2-4 kiló nyers húst kellene megennünk. Megfelelő alternatívát jelentenek a jó minőségű étrendi kiegészítők. Egy svéd kutatás kimutatta, hogy naponta 200 mg Q10 és 200 µg (mikrogramm) szelén a kísérletben részt vevő, 77–88 éves korosztályba tartozó személyeknél 54 százalékkal csökkentette a szív-érrendszeri halálozás kockázatát. A Q10-szelén kombináció mellett szól az a tény, hogy a szelén közismerten kiváló szabadgyök-fogó, más néven antioxidáns hatású nyomelem, amely megvédi véredényeink falát az elmeszesedéstől. Érdekes, hogy számos, nagy létszámon végzett vizsgálat szerint a szívinfarktuson átesett páciensek mintegy fele szelénhiányban szenved. Mivel Magyarország talaja is viszonylag szegény szelénben, ajánlott e nyomelem pótlása étrendi kiegészítők formájában. A táplálkozástudósok napi 30–70 µg dózist ajánlanak, de betegség esetén ennél nagyobb dózis (100–200 µg) is szükséges lehet. Természetes szelénforrásaink a káposztafélék, a hagymafélék, a gombák, a spárga és a hüvelyesek. Minden étrendi kiegészítő szedését ajánlatos az orvossal vagy dietetikussal egyeztetni.További szíverősítő tápanyagok

C-vitamin

A legismertebb vitamin, és az egyik legfontosabb antioxidáns. Kiváló természetes forrása a narancs, a gyermekláncfűlevél, a paprika és a brokkoli. E-vitaminnal (mogyorófélék, búzacsíra, napraforgómag) együtt a C-vitamin sokat javít a sejten belüli cukoranyagcserén. Javasolt napi dózisa szívelégtelenségben: 250–500 mg, és 100–200 N. E. (nemzetközi egység) E-vitamin.

L-karnitin

Ez a vitaminszerű mikrotápanyag szükséges ahhoz, hogy a zsírsavakból nyerjünk energiát. Egyúttal értágító hatású, ezért javítja a szervek vérellátását. L-karnitin található a marha-, a juh- és a kecskehúsban, de a csirkében is. Kisebb menynyiségben megtalálható a tejben, a gabonában, a gyümölcsökben és a zöldségeken is. Javasolt napi adagja szívelégtelenségben: 300–600 mg.

Omega-3 zsírsavak

A telítetlen zsírsavak – mindenekelőtt a DHA (docosahexaénsav) és az EPA (eicosapentaénsav) – fő forrásai a zsírosabb tengeri halak, mint pl. a lazac, a hering és a makréla. Támogatják a szívizmok normális működését. Javasolt napi dózisa szívelégtelenségben: 1000–2000 mg.

A természet patikája

Galagonya

A rózsafélék családjába tartozó galagonya évszázadok óta ismert és kedvelt szíverősítő, egyúttal az egyik legalaposabban kutatott gyógynövény. Segíti a szívizmok munkáját, ugyanakkor megvéd az oxigéngyökök károsító hatásaitól. Enyhe, kezdődő szívelégtelenség kezelésére elegendő a galagonya virágainak teája is. Ha a fő panasz állandó fáradtsággal és teljesítménycsökkenéssel is társul, készítsünk teát 60 g galagonyából, 20 g citromfűlevélből és 20 g szúrós gyöngyajakból. A keverékből egy teáskanálnyit forrázzunk le, majd szűrjük le 10-15 perc múlva. Naponta két-három csésze fogyasztása javasolt kúraszerűen. A közepesen súlyos szívelégtelenség és szívritmuszavar kezelésére ennél nagyobb dózis szükséges, amit leginkább galagonyakivonatokat tartalmazó készítmények formájában javasolt elfogyasztani (pl. Crategil kivonat).

Szent Hildegárd-féle szíverősítő bor

A gyógyítással is foglalkozó híres középkori német apátnő, Szent Hildegárd a szívelégtelenségben szenvedőket saját készítésű szíverősítő borral kezelte. A bor receptje szerencsére fennmaradt, és a német nyelvterületen eléggé elterjedt és kedvelt szívorvosság. Szíverősítő és enyhén vízhajtó hatású. Rendszeresen fogyasztva megelőzhető vele a komolyabb szívbetegség, illetve kúrálható annak enyhe, kezdődő formája. A hozzávalók: 1 liter fehérbor, egy-két evőkanál borecet, hét szál petrezselyemzöld. Ezeket együtt fedő alatt forrástól számított 10 percig kis lángon főzzük. Ezután adjunk hozzá 250 g mézet, és főzzük további 5 percig. Leszűrés után töltsük üvegbe és tároljuk a hűtőszekrényben. Napi dózisa egy-két pálinkáspohárnyi.

Strophanthin

Szintén ősidők óta jól ismert, de mára feledésbe merült gyógynövény az Afrikában honos Strophanthus. A növény farmakológiai hatásspektruma rendkívül széles, feszültségoldó, gátolja a stresszhormonok termelődését, javítja a szívizom vérkeringését és a vér viszkozitását (áramlási tulajdonságát). Napjainkban legfeljebb homeopátiás formában lehet hozzáférni.

Hagyományos kínai orvosságok

A hagyományos kínai orvoslásban a szív a legfelsőbb irányító, a legtisztább jang képviselője, a „szervek birodalmának császára”. Szív-érrendszeri panaszok kezelésére szolgáló, növényi eredetű patent kínai orvosságok már kaphatók Európa néhány országában. A labdacsok évszázadok óta ismert és jól bevált keleti gyógynövényekből készülnek, pl. a vérnyomást kiegyensúlyozó hatású vörösgyökerű zsálya
kivonatából, a hajszálereket erősítő Panax notoginseng (álginszeng) gyökeréből és a keringést javító hatású kámforfa kivonatából.

A testmozgás gyógyító hatása

A kardiológusok nem győzik hangsúlyozni a rendszeres testmozgás fontosságát. A mozgás az egyik leghatásosabb, egyben legsokoldalúbb gyógymód, amely egyben hangulatjavító, antidepresszáns hatású. Ezért manapság szinte minden terápiás programnak elengedhetetlen része a testmozgás, még szívinfarktus után, illetve szívelégtelenség eseteiben is. A mozgásterápia fő célja az állóképesség javítása. Ezáltal javul az érrendszer, legfőképp a koszorúerek működése. Az állóképességet fejlesztő, úgynevezett kardiotréning hasznosabbnak bizonyult a súlyzós erősítő edzésnél, ugyanis a nehéz súlyok emelgetése közben megnőhet a nyomás a keringésrendszerben. Ez ahelyett, hogy tehermentesítené, még inkább megterheli a szívet.

Ennek hatására javul a szívizmok oxigénellátása, csökken a vérzsírok szintje, valamint a veszélyes plakkok képződése. Egy a 90-es években végzett olasz kutatás szerint a kardioedzés hatására a szervekben új sejtek és új érszakaszok képződnek. Más szóval „saját gyártmányú” kerülőszakaszok, természetes bypassok képződnek ott, ahol érszűkület alakult ki. Szívünk egészségi állapotának javítása érdekében ajánlott naponta, de legalább kétnaponta valamilyen testedzést végezni. Ha valaki naponta mozog, kezdje alkalmanként 10 perces adagokkal, amit fokozatosan 30 percre növelhet. Vigyázat: Aki éveken át semmilyen testmozgást nem végzett, csak orvosi vizsgálat után, az orvos által javasolt mozgásformát végezze!

A szex is gyógyít

A sportprogram kiváló kiegészítése lehet a gyakori szex. A hagyomány szerint a szív a lélek, a szerelem és a szenvedély lakhelye. Az együttlét alatt termelődő hormonok kifejezetten védő hatást gyakorolnak szívünkre, ezt számtalan kutatás bizonyította. A szexuálisan aktív emberek körében szignifikánsan ritkább a szívinfarktus, mint az azonos korosztályú, de a szextől valamilyen okból tartózkodó személyeknél. A pozitív hatású hormonok termelődéséhez egy érintés is elegendő. A folytatás során pedig valóságos hormontűzijáték veszi kezdetét, amelynek keretében ötvennél is több transzmitter termelődik. Az oxitocin nevű hormon az egyik leghatásosabb eszköz a feszültség és a stressz enyhítésében. Csakúgy, mint a dopamin, amely elégedettséggel tölt el. Megemlítendő a szerotonin is, amelynek a boldogság érzetét köszönhetjük. Ennek ellenére tartsuk szem előtt a gyógyítás egyik legrégebbi, de máig érvényes jelmondatát: Dosis sola facit venenum, azaz bizonyos mennyiségben minden gyógyszer méreg. A hosszas és kimerítő lepedőakrobatikához stabil egészségi állapot szükséges. Ha ez adott, akkor a „kockázatok és mellékhatások” jóval csekélyebbek, mint bármely más fizikai tevékenység esetén.

Foto: Shutterstock