Burn-out: találjunk vissza önmagunkhoz
Mindig mindennek tökéletesnek kell lennie! Pedig ez lehetetlen, sőt, az ilyen, perfekcionista törekvések és igények maguk alá gyűrnek minket. A teljesítmény-központú gondolkodás túlterheli az embert, aki egy idő után elveszíti kapcsolatát önmagával, nem képes észlelni, megérteni teste jelzéseit. Az állandó stressz és teljesítménykényszer először az alvástól foszt meg, aztán egyre jobban kifáradunk és egyre ingerültebbé válunk: összekapunk munkatársainkkal, főnökünkkel, végül partnerünkkel, családtagjainkkal. Ördögi kör veszi kezdetét, amelynek végén teljesen kiégünk, ez a burn-out szindróma.
A kiégés angol eredetű kifejezés, ott így hangzik: burn-out. Az elnevezést Herbert J. Freudenberger (†1999) pszichoanalitikus vezette be a köztudatba 1974-ben. Akkor még a segítő szakmákban dolgozó emberek munkahelyi terhelésére vonatkozott a fogalom, mára azonban kiterjesztették, a kiégés tünetegyüttes a teljes fizikai és szellemi kimerültség állapotát jelenti, és bármilyen munkakörben dolgozó személyre érvényes. Egyes mérések szerint a fejlett ipari államokban minden második munkavállaló érintett. Ez a pszichológiai kórkép tavaly januártól 11-es számmal saját BNO-kódot is kapott. A hivatalos megfogalmazás szerint a burn-out „munkahelyi stressz nyomán kialakult krónikus szimptóma”.
A diagnózis kritériumai a következők: egyre erősödő szellemi eltávolodás, negatív és cinikus viszony a munkával szemben, valamint csökkenő munkahelyi teljesítmény.
A szív melegét biztosító rózsa
A kiégésnek nincs standard gyógymódja, viszont többféle, személyre szabott terápiás lehetőség létezik. A páciens ezek segítségével lépésről lépésre megtanulja, hogyan kezelheti a stresszes helyzeteket, elsajátíthat relaxációs technikákat és mozgásformákat, amelyek segítik ebben. Ezután fel kell térképezni lelki, pszichés szükségleteit és határait, hogy tisztában legyen saját céljaival. Ezzel egy időben megismeri saját gyengeségeit, amelyeket el kell fogadnia, valamint erősségeit, amelyek létezéséről esetleg nem is tudott.
Aki kimerült, úgy érzi, hogy teljesen padlóra került, annak különlegesen nemes növényi segítőtárs lehet segítségére, a rózsa (Rosa centifolia). A rózsavíz és a rózsaolaj két fontos, ugyanakkor különleges orvosság; utóbbit az aromaterápia hasznosítja. Egyetlen csepp rózsaolaj előállításához 30 db frissen rózsavirág szükséges. A virágok királynőjének virága gazdag csersavakban, illóolajban, antociánokban és flavon glikozidokban. A rózsa ellazítja, megnyugtatja a kimerült, túlfeszített állapotban lévő idegrendszert, aminek hatására lecsillapodnak a felkorbácsolt érzelmek és nyugalomra lel a szellem is. Ez segít a regenerálódásban, és támogat bennünket az önismeret felé vezető úton is. A rózsa a szív melegét képviseli, ami egyaránt vonatkozik az önmagunk és mások iránt érzett szeretetre. A lelki béke hatására ismét erőre kap az önértékelés, sokkal könnyebben megy önmagunk elfogadása, a megbocsátás, és a sérelmek elengedése.
Idegeket erősítő gyógytea: 1 teáskanál rózsaszirmot forrázzunk le egy csésze vízzel, 10 percig hagyjuk állni. Naponta 1-2 csészével igyunk meg belőle.
Rózsagyökér
A rózsagyökér az illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea) nevű növény gyökere, úgynevezett adaptogén növény, amely testnek és léleknek segít könnyebben elviselni a testi és pszichés terhelést, támogatja a regenerálódást. Adaptogén hatása miatt sokhelyütt európai ginzengnek is nevezik. A Rhodiola a központi idegrendszer sejtjeinek génjeire hat, aminek hatására jobban viselünk minden terhelést. A rózsásvarjúháj hatóanyagai gátolják a terhelést okozó agyi aktivitást, míg a lazító, relaxáló hatású aktivitást fokozzák.

A szalirozid (rhodiolozid), a rozavin, a rozin és a rozarin a Rhodiola rosea gyökerének legfontosabb hatóanyagai, amelyek a kutatások szerint hatással vannak a stressz-hormonok termelődésére. A klinikai tesztekben a kiégésben szenvedő páciensek hét napi folyamatos szedés után sokkal jobban, kiegyensúlyozottabbnak érezték magukat, és jobban viselték az őket érő terhelést.
CBD-olaj – ellazítja az idegrendszert
A kannabidiol (CBD) a kenderben termelődő 113-féle kannabinoid hatóanyag egyike, amely a nélkül nyugtatja az idegrendszert, hogy kábító hatású lenne vagy függőséget okozna. Az egyik legjobb elalvást segítő orvosság, ha valaki nyomasztó gondolatok, emlékek és félelemérzet hatására nehezen tud álomba merülni. A szervezetünk által termelt endokannabinoidok szabályozzák vérnyomásunkat, testhőmérsékletünket és izomtónusunkat. A fájdalom, félelem és izgatottság észlelését idegrendszerünknek e része, azaz, az endokannabinoid rendszer vezérli, csakúgy, mint az immunrendszert, hangulatunkat, emlékező tehetségünket, tanulási képességeinket, étvágyunkat, az alvást és a szívverés gyorsaságát. A CBD-olaj jelzésű termékek természetes, tiszta CBD-olaj és egy vivőolaj keverékei (utóbbi gyakran biominőségű kendermagolaj). Az adagolást ajánlatos a termék használatában jártas szakemberre bízni, ugyanis a dózis minden esetben függ az egyén testtömegétől, anyagcseréjétől, életformájától, egészségi állapotától és más, az egyén által szedett gyógyszerektől.
A gombák csodálatos hatásai
Esetleg a gombafogyasztás is segíthet csökkenteni a nyomasztó érzéseket. Szingapúri kutatók szerint, aki egy héten legalább kétszer gombát eszik, az jót tesz idegrendszerével. A kutatók a következő gombák gyakori fogyasztását ajánlják mindenkinek: a sampinyont, a késői laskagombát, a shiitakét, a kétspórás csiperkét, és a szárított gombafajtákat. A hagyományos kínai és indiai orvoslás több mint ezer éve orvosságként alkalmazza a gombákat. A kiégésben szenvedő pácienseknek különösen az alábbi két gombafajta fogyasztása ajánlott.
Pecsétviaszgomba – az életerő gombája:A reishi néven is ismert pecsétviaszgomba a gyógyhatású gombák királya, mert annyira sokoldalúan alkalmazható. Többek között gyulladásgátló, antibakteriális, slejmoldó, fájdalomcsillapító és hangulatjavító hatású. A pecsétviaszgomba harmonizálja az alvás-ébrenlét ritmust, antidepresszáns, kiegyensúlyozó és nyugtató hatású. A gomba hatóanyagai segítik a gamma amino vajsav (GABA) kötődését az agysejtek megfelelő receptoraihoz, ami azért fontos, mert a GABA-hiány hatására nyugtalanság, feszültség és álmatlanság jelentkezik.

Közönséges süngomba – balzsam a léleknek:A közönséges süngomba (Hericium erinaceus) hatóanyagainak fő támadáspontja az emésztő szervrendszer. Mivel azonban a bélrendszer és az agy a tízes számú agyideg (bolygóideg = nervus vagus) révén közvetlen kapcsolatban áll egymással, a Hericium a központi idegrendszerre is hatással van. Főbb idegrendszeri javallatai a depresszió, a félelemérzet és szorongás, a nyugtalanság és az alvászavarok. A kutatások szerint a közönséges süngomba rendkívüli hatásokkal bír, többek között segít regenerálni az idegsejtek sérült mielinhüvelyét és hangulatjavító hatású.
Indiai gyógynövények
Idegesség, félelemérzet, pánik, feszültség és szorongás esetén az egyik leghatásosabb növényi orvosság az indiai gyógyászatból ismert ashwaganda (Withania somnifera). A növény rendkívül hatásosan és gyorsan – percek alatt – megfékezi a kortizol nevű stresszhormon termelődését. Ez kifejezetten jótékony hatással van alvásunkra, mert így lehetővé válik a regenerálódás és pihenés szempontjából rendkívül fontos mélyalvási fázis.

A stresszhormonok szintjének szabályzásában hasonlóan hatékony lehet a kislevelű bakopa (Bacopa monnieri, indiai nevén brahmi) nevű növény is. A brahmi hatására javul az alvásminőség, az izmok ellazulnak, és enyhül, vagy teljesen megszűnik a stressz okozta székrekedés. A brahmi legfontosabb tulajdonsága, hogy védi agyunkat a stresszhormonok sejtpusztító hatásaitól. Emellett támogatja a mellékveséket is, amelyek a stressz leküzdésének legfontosabb szervei. A brahmi egyúttal depresszióellenes hatású is, a bakozidoknak nevezett hatóanyagok több idegi ingerületvivő anyag (neurotranszmitter), pl. a szerotonin, a dopamin, a noradrenalin, a glutamát, a katekolamin és az acetilkolin szintjét növelik. Ellentétben az antidepresszánsokkal, amelyek hosszabb távon bizonyos szintű kognitív eltompuláshoz vezetnek, a brahmi mellékhatásoktól mentesen javítja a kedélyállapotot, ugyanakkor jótékonyan hat a kognitív képességekre is.
A jó ízű orvosság
A valódi sárfrány a világ legdrágább fűszernövénye, ugyanakkor elismert antidepresszáns is. A sáfránykivonat gátolja az NMDA (n-metil-aszpartát) receptorokat, aminek köszönhetően a sáfránykivonat a súlyos depresszió és szokatlanul erős félelemérzet kezelésében is meglepően hatásos.
A jázmin illata is segít elaludni

A jázmin illata nem csak kellemes, szinte bódító, de a kutatók szerint igen hatásos pszichofarmakon is. Altató vagy hangulatjavító gyógyszer helyett jázminillat – igazán jól hangzik. A kutatások szerint a jázmin illatanyagai lényegében ugyanolyan hatást fejtenek ki, mint az említett gyógyszerek. A jázmin illóolajának előnye, hogy nem okoz függőséget, és az állandó hatás érdekében nem kell belőle egyre nagyobb dózisokat alkalmazni, és mellékhatásokkal sem kell számolnunk. A kutatók szerint a jázmin illatanyagai lényegében ugyanolyan hatásosak, mint a vényköteles barbiturátok, benzodiazepinek és altatók. A jázmin illatanyagai a szaglósejteken és a tüdő nyálkahártyáján keresztül szívódnak fel, onnan az agyba jutnak, ahol hozzákapcsolódnak a megfelelő idegi receptorokhoz és felerősítik a fentebb említett gamma amino vajsav (GABA) jótékony hatását. Ennek köszönhetően enyhíti a szorongást, a stresszt, a depressziót és az alvászavart. A jázminból készülhet tea vagy tinktúra is, de sokan aromaterápia formájában illóolaját alkalmazzák. A hagyomány szerint a jázminolaj a Paradicsom kulcsa, mert a felejtés és a feloldás, elengedés édes érzetét kelti, aminek az ember feltétel nélkül átadja magát. A jázmin illata érzéki, amely elűzi az üresség érzetét, és a soha véget nem érő teljesség érzését kelti.
A Burn-out jelenés 12 stádiuma
- 1. stádium: bizonyítási kényszer
- 2. stádium: egyre fokozódó erőfeszítés
- 3. stádium: saját szükségleteink elhanyagolása
- 4. stádium: konfliktusok és szükségletek elfojtása
- 5. stádium: értékek átértelmezése
- 6. stádium: problémák tagadása
- 7. stádium: visszahúzódás
- 8. stádium: a viselkedés jól látható megváltozása
- 9. stádium: deperszonalizáció
- 10. stádium: belső üresség érzete
- 11. stádium: depresszió és kimerültség
- 12. stádium: teljes, végletes kimerültség
Fotó: Adobe Stock