A szívinfarktus és az agyvérzés megelőzése

A homociszteint szervezetünk állítja elő az anyagcsere egyik végtermékeként, amely a metionin nevű aminosav anyagcseréje során keletkezik. Megfelelő vitaminbevitel esetén egészséges embereknél ez az anyag gyorsan lebomlik és kiürül a szervezetből. Az emelkedett homociszteinszint leggyakoribb oka a vitaminhiány. Veszélyeztetettek az egyoldalúan táplálkozó emberek, az idősebbek, a terhes nők, a daganatos betegek, valamint a vesebetegségben vagy gyulladásos bélbetegségekben szenvedők. De a sok kávé ivása, a mértéktelen alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek (pl. epilepszia elleni gyógyszerek, zsírcsökkentők, teofillin, metformin, gyomorsavgátlók, L-Dopa, trimetoprim) szedése esetén is kialakul vitaminhiány.

A homocisztein káros hatása elsősorban a véredények falán figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy más kockázati tényezőkkel egyetemben hozzájárul az erek falán a lerakódások kialakulásához, ami érelmeszesedéshez vezet. Ennek szív-érrendszeri betegségek, érelzáródás (szívinfarktus, agyvérzés) a következménye. A homocisztein az Alzheimer-kór ismert kockázati tényezője is. A vérben mért mennyiség folsavval, B₁₂– és B₆-vitamin adásával csökkenthető.

Néhány országban, például az USA-ban megelőzés céljából 1998 óta a gabonaipari termékeket kötelező folsavval dúsítani. Annak eldöntése érdekében, hogy a B‑vitaminokkal csökkentett homociszteinszint egyúttal csökkenti-e a szív-érrendszeri megbetegedések és az agyvérzés előfordulásának kockázatát, magas szintű tudományos kutatásokat folytattak. A kísérletek ismételten azt igazolták, hogy az említett B-vitaminok adásával jelentősen (24 százalék) mérsékelhető az agyi vérellátási zavarok kialakulása (pl. HOPE-2 tanulmány), azonban a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenését is kimutatták.

Az eredmények publikálását azonban minden esetben a szinte imamalomszerűen ledarált ellenvélemények és figyelmeztetések követték, miszerint a B-vitaminok adása kockázatos és mellékhatásokkal járhat. Természetesen ez elbizonytalanította a szakmát.

Hogyan ferdítik el a klinikai kísérletek eredményeit?

A norvég NORVIT (Norvegian Vitamin Trial) tanulmányba 3749 pácienst vontak be, közvetlenül a náluk lezajlott szívinfarktust követően. A kísérleti személyeket négy csoportba osztották be, és az ilyenkor szokásos gyógyszereik mellé három és fél éven keresztül a következő készítményeket kapták: csak B₆-vitamint, folsavat és B₁₂-vitamint, folsavat, B₁₂– és B₆-vitamint, illetve placébót. Azt vizsgálták, hogy milyen gyakori a második szívinfarktus vagy a korábban kialakult érrendszeri elváltozások következtében fellépő hirtelen szívhalál.

Nagy kockázatú betegekről volt tehát szó. Noha a tanulmány alcíme szerint a homociszteinszint csökkentésének hatásait vizsgálták, azt azonban nem rögzítették előre, hogy a kísérleti személyeknél milyen magas a homocisztein szintje. Ha ilyen hibát egy doktorandusz megengedne magának, valószínűleg nem kaphatná meg a doktori címet – de ez nem volt szempont, hiszen a kísérletvezetők ezt már korábban megkapták…

Noha ismert tény, hogy a B₆-vitamin önmagában nem képes csökkenteni a homociszteinszintet, B₆-os csoportot is létrehoztak, és eredményeiket összehasonlították a placébócsoporttal, s további szívinfarktusok irányába mutató trendet állapítottak meg náluk. Erre alapozták a B-vitaminok káros hatását, és erre figyelmeztették a közvéleményt is.

A tulajdonképpen valóban érdekes, másik két csoport placébóval történő összehasonlításának eredményeit egyszerűen nem közölték, sőt nem is vizsgálták! Egy másik kutatócsoport hasonló vizsgálata a B₆-vitaminos csoportnál, valamint a B₁₂-vitamint plusz folsavat kapó csoport tagjainál mérsékelt kockázatcsökkenést állapított meg, azonban a B-vitaminok káros hatását nem igazolták. Ha a véredények már károsodottak, és szívinfarktus is kialakult, B-vitaminokkal nem sikerül kivédeni egy második infarktust. Ez azonban nem jelenti azt, hogy B-vitaminokkal és az így elért homociszteinszint-csökkentéssel ne lehetne megelőzni az első szívinfarktust. Ezt egyébként sok más klinikai tanulmány igazolta.

Vitaminokkal az agyvérzés ellen

Azonban a NORVIT más szenzációkkal is szolgált: A vitaminok állítólag rákot okoznak! Noha a tanulmány nem terjedt ki a rák vizsgálatára, a szerzők a 2005-ben Stockholmban tartott kardiológiai konferencián arról számoltak be, hogy a vitaminkombinációs csoportban gyakoribb volt a rák előfordulása. Ez a hír természetesen futótűzként terjedt a sajtóban. A szerzők egyébként az írásos publikációban egészen más számokat írtak le, amiből kiderült, hogy a B6-os csoportban kevesebb volt a rákos esetek száma – de ezt a publikációban nem kommentálták. Ezzel egy időben jelent meg a HOPE-2 tanulmány, amely címében szintén azt a célt tűzi ki, hogy megvizsgálja a homociszteinszint csökkentésének a szív-érrendszeri betegségekre és a cukorbetegségre gyakorolt hatását.

A kísérleti személyek homociszteinszintje azonban szintén nem játszott szerepet a kiválasztásuknál. Itt is a hirtelen szívhalál, a szívinfarktus és az agyvérzés gyakoriságát vizsgálták. A vitamincsoport eredményei összességében negatívak voltak, azt azonban a kutatók elhallgatták, hogy ebben a csoportban az agyvérzés kockázata 24 százalékkal csökkent a többi csoporttal összehasonlítva. Az ezt bemutató diagramot a tanulmány mellékleteiben rejtették el, és csak az interneten hozzáférhető. A publikáció nem tesz említést erről az eredményről, egyszerűen csak leszögezik, hogy a B-vitaminok szedésével nem csökkenthető a szív-érrendszeri betegségek következményeinek kockázata.

A homociszteinszint csökkentése: mikor és hogyan?

Ha a homociszteinszint 10-12 µmol/l, ajánlatos B₆-, B₁₂-vitamin és folsav kombinációját szedni az érrendszeri betegség szimptómáit (enyhe lábikrafájdalom, enyhe szívtáji fájdalom; memória- és koncentrációzavarok) mutató személyeknek, illetve akiknél legalább egy kockázati tényező kimutatható, például magas vérnyomás, emelkedett vérzsírszintek, dohányzás, cukorbetegség vagy pszichoszociális stressz.

Ha a mért érték 12 µmol/l feletti, a vitaminkombinációt akkor is ajánlott szedni, ha nem áll fenn egyéb kockázati tényező. Adagolása: folsav: 0,2-0,8 mg, B₁₂-vitamin: 3-30 mg (60 év felett: 100 mg), B₆-vitamin: 2-6 mg. Ha valaki sok állati eredetű fehérjét eszik, annál megnőhet a homocisztein szintje a vérben. Kedvező hatású a mediterrán diéta. Az említett vitaminok a következő ételekben fordulnak elő nagyobb mennyiségben: Folsav: búzacsíra, teljes őrlésű gabona, spárga, brokkoli és más káposztafélék, hüvelyesek, tojássárgája, szója, cékla, élesztő, dió- és mogyorófélék, máj. A folsav érzékeny a fényre, a hevítésre és az oxigénre, ezért hosszú tárolás és sütés-főzés hatására élelmiszereink folsavtartalma csökken. B₆-vitamin: teljes őrlésű gabona, zöldségek, mogyorófélék, banán, hús, hal és belsőségek. B₁₂-vitamin: csak állati eredetű ételekben található, mint például tojás, tejtermékek, hal, hús és belsőségek. Akinél emelkedett homociszteinszint állapítható meg, annak megfelelő vitamin tablettákra is szüksége lesz.

Foto: Shutterstock