Korunk járványa: a cukorbetegség
Az elmúlt 15 esztendőben sikerült egyre hatékonyabb terápiás módszereket is kifejleszteni, így napjainkban már rengeteg új generációs inzulinkészítmény és tabletta áll az orvosok rendelkezésére. Vannak szakorvosok, akik az inzulinos kezelés mielőbbi megkezdését javasolják betegeiknek, míg mások inkább a hosszan tartó tablettás kezelést részesítik előnyben. Sajnos a II. típusú (régiesebb nevén időskori) cukorbetegség megelőzésére senki nem fordít kellő figyelmet. Noha a betegség kialakulásában fontos szerepet játszik az örökletes hajlam, de egészséges életvitellel a genetikai diszpozíció befolyásolható.
A cukorbetegség kialakulásának okai
A cukorbetegek túlnyomó többsége maga tehet betegsége kialakulásáról. A II. típusú diabétesz legfontosabb kockázati tényezői a helytelen táplálkozási szokások, a mozgásszegény életmód és a túlsúly. Az eredményes gyógykezelés szempontjából lényeges, hogy a betegséget még kezdeti stádiumban fedezzék fel. Az orvos a kórismét a vér laborvizsgálati eredményei alapján állítja fel. Ha a diabéteszt még idejében diagnosztizálták, jó eredménnyel alkalmazhatók a komplementer gyógyászat módszerei is, és nem kell azonnal szintetikus gyógyszereket alkalmazni. A terápia első és alapvető lépése a páciens teljes körű tájékoztatása és oktatása.
Meg kell győzni róla, hogy hagyjon fel káros életvitelével és szokásaival, illetve alaposan fel kell térképezni és elemezni életmódját és táplálkozási szokásait. Általános szabályként elmondható, hogy a cukorbetegek legalább heti háromszor, de inkább naponta 30 percig végezzenek valamilyen testmozgást. Ez lehet gyorsabb tempójú séta, úszás, kerékpározás, amelyek a futás és a kocogás kiváló alternatívái. A testmozgás csökkenti a sejteknek az inzulinnal szembeni érzéketlenségét (inzulinrezisztencia), aminek hatására a cukor könnyebben jut el a vérből a sejtekbe (lásd a kiemelt szövegrészt). A testmozgás másik pozitív hatása a testsúlycsökkenéssel hozható kapcsolatba.
A testtömeg csökkenése szintén csökkenti az inzulinrezisztencia mértékét. A hosszú távú siker érdekében a páciensnek mindenképp változtatnia kell táplálkozási szokásain. A legfontosabb, hogy tartózkodjon a cukortól, a cukrozott ételektől és italoktól. Ehelyett sok nyers saláta, víz és gyümölcs fogyasztása ajánlott. Amennyiben a testmozgás és a megfelelő étrend betartása ellenére három hónapon belül nem csökken a beteg vércukorszintje és vérnyomása, a terápiát növényi hatóanyagokkal és étrendi kiegészítőkkel egészíthetjük ki. Az esetek többségében a cukorbetegség egyúttal magas vérnyomással is jár, ezért ajánlatos a vérnyomás alakulását is állandóan szemmel tartani és szükség esetén kezelni.
Növényi orvosságok cukorbetegség kezeléséhez
A sport- és táplálkozásterápia mellett a fitoterápia is lényeges eleme lehet a gyógykezelésnek. A lehetséges növények között említendő a guar növény, a keserű dinnye (Momordica), a fahéj és a copalchi-fa kérge, amelyeket általában kész kivonatok formájában kap a páciens. A kutatások egybehangzóan igazolták az említett növények diabéteszellenes hatásait. Ezeken kívül létezik még számos egyéb, a vércukorszintre kedvező hatást gyakorló gyógynövény is, amelyek hatását eddig nem vizsgálták kellő alapossággal, tehát ezekről nem létezik tudományos bizonyíték. Ezek – a teljesség igénye nélkül – a következők: Aloe vera, Gymnema sylvestre, fügekaktusz, kínai tragantmézga, ivy tök (Coccinia grandis), enyves kuszagyűszű (Rehmannia glutinosa Libosch), eperfa, kínai kúszómagnólia (Schisandra), koreai ginszeng, szibériai ginszeng és a harongafa. Ezek többsége szintén kivonat formájában hozzáférhető.
Ha az orvos már megkezdte a gyógyszeres vagy inzulinos kezelést, a beteg semmiképp se hagyja abba azt önhatalmúlag! Az ilyen lépések előtt feltétlenül egyeztetni kell a kezelőorvossal, illetve az adott gyógynövényekhez értő terapeutával. Annyit azonban érdemes leszögezni, hogy ma már nem érvényes minden esetben az a korábbi nézet, miszerint, ha valakit ráállítottak az inzulinra, akkor azt már soha nem szabad abbahagyni.
Guarfa
A guar növényből nyert guargumi a cukorbetegség alternatív terápiájában az egyik legkiválóbb szer, amellyel eredményesen csökkenthető a vércukorszint. A fő hatás a gyomor kiürülésének késleltetésén alapszik. Ez lassítja a vércukorszint megemelkedését. Ugyanakkor a guargumi gátolja a bélrendszerbe jutott teljes cukormennyiség felszívódását.
Momordica (keserű dinnye)
A Momordica nevű növény hatására fokozódik a szervezet saját inzulintermelése, ugyanakkor a növény hatóanyagai bizonyos mértékben a sejtek inzulinrezisztenciáját is csökkentik. A II. típusú diabétesz két fő kóroki tényezője az inzulintermelés zavara, valamint a sejtekben kialakuló inzulinrezisztencia.
Fahéj
A fahéj az egyik legismertebb növényi antidiabetikum. Közvetlenül a sejtekre fejti ki hatását, fokozva az inzulinnal szembeni érzékenységüket. Ezáltal az inzulin könnyebben a sejtekbe tudja juttatni a vérben keringő cukrot. Fontos, hogy vizes fahéjkivonatot használjunk, mert az sokkal hatásosabb, mint a szokványos fahéjpor.
Colpachikéreg
A Colpachi-fa kérgének hatása igazán különleges, ugyanis megakadályozza, hogy a máj a benne elraktározott cukrot (glikogén) a vérbe ürítse. Ez azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a vércukorszint hirtelen csökkenése esetén a máj nem képes a rosszullét és a kóma elkerüléséhez feltétlenül szükséges cukormennyiséget a szervezet rendelkezésére bocsátani. Ezen kívül a Colpachi-kéreg szintén csökkenti a sejtek kóros inzulinrezisztenciáját.
Orthomolekuláris étrendi kiegészítők
Minél régebb óta fennáll a cukoranyagcsere zavara, annál súlyosabb gyulladásos folyamat alakul ki, és annál több, a szöveteinket károsító szabad gyök termelődik a szervezetben. Ennek legnagyobb kárát a vesék, a szemfenék, a véredények – különösen a hajszálerek – és az idegrostok látják. A cukorbetegek egy részében a betegség előrehaladott stádiumában veseelégtelenség alakul ki, ami miatt állandó dialízisre szorulnak. Szintén gyakori szövődmény a szívinfarktus, a szélütés. Ezeket a rettegett komplikációkat megakadályozhatjuk, illetve feltartóztathatjuk a megfelelő mikrotápanyagok – főként C- és E-vitamin, szelén és koenzim Q10 – adagolásával.
A cukorbetegség kapcsán a páciensek nagy részében a perifériás idegrendszer is károsodik, és kialakul a polineuropátia (Polyneuroapthia diabetica) nevű betegség. Ezt leginkább benfotiamin (a B1-vitamin előanyaga) szedésével lehet megelőzni. A már kialakult, de még kezdeti stádiumban lévő diabéteszes neuropátia is eredményesen kezelhető nagyobb dózisú benfotiaminnal. Az inzulin termelése és hatásának érvényesülése szempontjából központi szerepet játszik a cink, amelyet lehetőleg cink-orotát, cink-glukonát vagy cink-aszpartát formájában ajánlott szedni, mert ezek szívódnak fel leghatékonyabban a tápcsatornából.
Az inzulin hatásfoka szempontjából ezen kívül fontos még a szövetek kiegyensúlyozott pH-értéke, amelyet lúgosító hatású étrendi kiegészítőkkel lehet biztosítani. A cukorbetegek szöveteinek pH-ja – életmódjuk miatt – inkább savas irányba tolódott el. A cukorbetegség mellett magas vérnyomásban is szenvedőknél az arginin és citrulin nevű aminosavak kombinálásával csökkenthető a vérnyomás értéke és javítható a véredények átjárhatósága. Az arginin hatására értágító hatású nitrogén-monoxid termelődik, a citrulin pedig gátolja az arginin gyors lebomlását. Ez egyébként nem csak a cukorbetegekre érvényes, hanem bárkire, akinek magas a vérnyomása.
Az cukorbetegség kezelését kísérő étrendi kiegészítés
Az orthomolekuláris orvoslás által alkalmazott készítmények a gyógyszeres kezelés mellékhatásainak csökkentésében is jó szolgálatot tesznek. Sok páciens kap valamilyen sztatinvegyületet, amely koleszterincsökkentő hatóanyag, és főként az arterioszklerózisban szenvedőknél alkalmazzák, az érfalakon képződő veszélyes koleszterinplakkok csökkentésének megelőzése érdekében. A sztatinterápia egyik mellékhatása az alacsony koenzim Q10-szint, ezért a sztatinokkal kezelt betegeknek ajánlatos Q10-et szedni. A cukorbetegek kezelésében legelterjedtebb, szájon keresztül szedhető hatóanyag a metformin,
amellyel igen eredményesen kezelhető a II. típusú cukorbetegség.
A metforminterápia nyomán azonban megemelkedik a komoly érrendszeri kockázatot jelentő homocisztein szintje. Ez egy kéntartalmú aminosav, amely a fehérje-anyagcsere egyik mellékterméke, és ha magasba szökik a szérumszintje, gyakran szívinfarktus vagy szélütés a következmény. A magas homociszteinszint folsav, B6- és B12-vitamin szedésével csökkenthető, ezért e vitaminok állandó szedése mindenkinek ajánlott, akinek metformint kell szednie. A B12 szedése kétszeresen is indokolt, mivel a metformin hatására csökken a szérumban keringő B12-vitamin mennyisége.
Organoterápia
Az alternatív medicina másik lehetősége a II. típusú cukorbetegség kezelésében az ún. organoterápia, azaz a szervkivonatokkal végzett kezelés. Ezt a gyógymódot a korai huszadik században fejlesztették ki, de a szintetikus gyógyszerek elterjedésével feledésbe merült. A kezeléshez állatok szerveiből előállított kivonatokat fecskendeznek a beteg szervezetébe, általában homeopátiás hígításban. A gyártási folyamatot az idők során annyira biztonságossá tették, hogy az oldatok gyakorlatilag teljesen kockázatmentesen beinjekciózhatók. Olyan szervek kivonatát kapja a páciens, amely az ő szervezetében megbetegedett. Cukorbetegség esetében ez a hasnyálmirigy, a szív, a máj és a vázizomzat – az ezekből nyert kivonatot megfelelő hígításban kapja a beteg. A terápia elmélete szerint mindez a beteg szövetek regenerálódását segíti. A kezelés kúraszerűen történik, a páciens több héten át heti három injekciót kap, amelyek töménysége változik. (A gyártók információja szerint nem ölnek meg egyetlen állatot sem kifejezetten a készítmények előállítása érdekében.)
Diabetes mellitus – tények és adatok
A diabetes mellitus jelentése szó szerinti fordításban mézédes átfolyás vagy átáramlás. Köznapi nevén cukorbetegségnek nevezik. Alapvetően két típusát különböztetjük meg, az I. és a II. típusú diabéteszt. A betegek 90 százaléka utóbbiban, a kettes típusú betegségben szenved, amelyet korábban időskori cukorbetegségnek is neveztek, mert főleg ebben a korosztályban fordult elő. Újabban egyre fiatalabbak a betegek. A fejlett ipari országokban szinte járványszerűen terjed, és szoros okozati összefüggésben áll az elhízással, a helytelen táplálkozási szokásokkal és az egészségtelen életvitellel. Az I. és II. típusú diabétesz okai is eltérőek.
Az I. típusra az abszolút inzulinhiány jellemző, mivel a beteg hasnyálmirigyében elpusztulnak az inzulint termelő sejtek. A II. típusú cukorbetegségnél más a helyzet: itt fokozatosan kialakul az inzulinrezisztencia, azaz a sejtek egyre kevésbé reagálnak a vércukorszintet szabályzó inzulinra. Az egészséges ember szervezete inzulint kezd termelni, amikor azt a jelzést kapja, hogy felszaporodott a vérben keringő cukor mennyisége. Inzulinrezisztencia esetén az inzulin nevű hormon nem képes a sejtekbe juttatni a cukrot. Mindezt kezdetben a hasnyálmirigy az inzulintermelés fokozásával igyekszik kompenzálni, de az egyre emelkedő inzulinszint hatására még inkább fokozódik az inzulinrezisztencia, majd idővel a megfeszített működés miatt elfáradnak az inzulint termelő sejtek is, aminek hatására a betegség egyre súlyosabbá válik.
Foto: Shutterstock
