A rák, mint a szervezet globális jelzése

Otto Warburg Nobel-díjas orvos volt az első, aki rávilágított arra, hogy a fő különbség az egészséges és a rákos sejtek anyagcseréje között az, hogy az előbbiek oxigénes légzéssel nyerik az energiát, míg a tumorsejtek oxigén nélküli cukorfermentációval (glikolízissel). Ennek alapján Warburg úgy gondolta, hogy a rákot a sejtanyagcsere megváltozása okozza. Ma ezt másodlagos tünetnek vélik, de rendkívül fontos, hogy ezt észben tartsuk.

Megváltozik a sejt anyagcseréje

Őt aztán egy sor tudós követte, akit az érdekelt, hogy mitől alakul ki és hogyan viselkedik a rákos sejt. Thomas Seyfried, a Boston College professzora például alapkönyvet írt arról, hogy a rák voltaképpen anyagcsere-betegség. Amikor egy sejtet megfosztanak az oxigéntől, visszafordulhat egy ősi energiatermeléshez, az úgynevezett fermentációhoz, ami nem igényel oxigént. Seyfried közelebbről megvizsgálta a rákos sejtek mitokondriumát. Genetikusként először a mitokondriális DNS-t vizsgálta (a mitokondriumoknak saját DNS-ük van), és nem talált semmilyen mutációt. Amit azonban talált, mégpedig mindegyik ráksejttípusnál, az a kardiolipin károsodása volt. Ez alkotja a mitokondrium membránját, amely közvetlenül felelős az oxidatív foszforiláció szabályozásáért (oxidatív foszforiláció az a mechanizmus, amellyel a sejt energiahordozót, ATP-t hoz létre). Kivétel nélkül minden alkalommal, amikor egy rákos sejtmag bejut az egészséges citoplazmába, maga a mag is egészségessé válik. Minden onkogén, amely be van kapcsolva, visszafordul, és a tumorkeltő gének „megjavulnak”. Minden alkalommal, amikor az egészséges sejtmagot, az egészséges DNS-t áthelyezik egy rákos citoplazmába (amelynek sérült a mitokondriuma), az egészséges sejtmag hirtelen rákos lesz. Minden rossz gén bekapcsol, és a jó gének kikapcsolnak. Ez kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a rák genetikája a diszfunkcionális sejtes légzés következménye, és nem pedig az oka! Más szavakkal: az anyagcsere megváltozása, a fermentáció (erjedés) nem azért történik, mert a sejt DNS-e rákos, hanem éppen fordítva! A sejt DNS-e azért rákosodik, mert a sejt átáll a fermentációs anyagcserére. Vagyis a rák nem genetikailag determinált, hanem a sejtnek az oxigénhiány következtében megváltozott anyagcseréje miatt keletkezik. Aztán ott van Dominic D’Agostino, a Dél-floridai Egyetem professzora, aki az Egyesült Államok védelmi minisztériumával együttműködve kutatta a rákot. Ő a rák terápiás ketózissal és hiperbár – azaz nagynyomású ‒ oxigénnel való gyógyításáról, az ezzel kapcsolatos munkásságáról ismert. Ő úgy találta, hogy a normális sejtek alkalmazkodhatnak a zsírok és ketonok hasznosításához, míg a rákos sejtek nem rendelkeznek ezzel az adaptív képességgel. Így a rákos sejtek érzékenyek mind az anyagcserére, mind az oxidatív terápiákra, amelyek a normál sejtek számára viszont előnyt jelentenek. Mina Bissell, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársa kísérletei során azt tapasztalta, hogy a rákos sejtek normális mikrokörnyezetbe helyezése a ráksejtek normalizációjához vezethet, ami azt mutatja, hogy rendkívül fontos, milyen a ráksejt körüli mikrokörnyezet. Peter L. Pedersen, a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Kar biokémiai és onkológiai szakának professzora kísérleteket végzett metabolikus terápiákkal, különösen a 3-bróm-piruváttal (bróm-pirosszőlősav), amely citotoxikus hatással van a ráksejtekre, mégsem károsítja a normál sejteket és a normális metabolizmust.

Elsődleges ok az oxigénhiány

A sejtek a test alapvető építőelemei. Sok különböző típusú sejt van, és a testben lévő összes szövetet és szervet ezek alkotják. Az egyes cellákon belül több ezer gén található, amelyek a cella parancsnoki központjaként működnek. A gének utasításokat adnak arra vonatkozóan, hogy a sejt milyen szerepet fog játszani a szervezetben. Minden gén egyedülálló munkát végez önmagában vagy más génekkel kombinálva. Otto Warburg felfedezte, hogy a flavinok és a nikotinamid a hidrogénátviteli enzimek aktív csoportjai. Ez a korábban felfedezett vas-oxigenázzal együtt teljes körű képet adott az élővilág oxidációjáról. A felfedezés új utakat nyitott a sejtek metabolizmusának (anyagcseréjének) és a sejtes légzésnek a megértéséhez. Megmutatta többek között, hogy a rákos sejtek képesek élni és fejlődni, még oxigénhiány esetén is. A szervezet minden egyes sejtje óriási mennyiségű ATP-t (adenozin-trifoszfátot) hoz létre, ami a sejt energiáját adja. Azt nevezzük rákos sejtnek, amelyiknél valami gátolja az ATP energia létrehozását. A sejtek úgy oszlanak meg, hogy új sejtek helyettesítsék a sérült vagy régi sejteket. Ahogy a sejtek osztódnak, a genetikai anyag átmásolódik az új sejtekbe. Ez a folyamat általában jól szabályozott, és biztosítja, hogy a test különböző részein a megfelelő sejtek száma elegendő legyen és megfelelően működjön. A szervezet általában felismeri, ha valami megváltozott a sejtben, és megpróbálja kijavítani vagy megsemmisíteni a kóros sejteket. A rák az abnormális sejtek ellenőrizetlen növekedése a szervezetben. Rák akkor alakul ki, amikor a szervezet normális szabályozó mechanizmusa leáll. Az öreg sejtek nem halnak meg, de nem is tudják irányítani a folyamatokat, és rendellenes új sejteket hoznak létre. Ezek a sejtek szövetet alkothatnak – ez a tumor. (Egyes rákos megbetegedések, például a leukémia, nem okoznak tumort.) Minden daganat a sejtekben kezdődik. A rák egy sejtben vagy egy kis sejtcsoportban bekövetkező változásokkal indul. Általában a szervezetben csak annyi sejt termelődik, amennyire szükség van. Ez azért van így, mert a sejtek jelzik és ellenőrzik, hogy mennyi sejt osztódjon és milyen gyakran. Ha ezen jelek bármelyike hibás vagy hiányzik, a sejtek elkezdhetnek növekedni és szaporodni, és csomót (tumort) alkotnak. A rák elsődleges jele a tumor.

A sejtek génmutációi

A rák kialakulása bizonyos változásokkal kezdődik, amik egy sejtben vagy egy sejtcsoportban zajlanak. A különböző típusú sejtek a testben különböző munkát végeznek, de alapvetően hasonlóak. Mindegyiküknek a mag a központja. A magban a DNS hoszszú szálakból (dezoxiribonukleinsav) álló kromoszómák sora. A DNS több ezer gént tartalmaz, amelyek kódolt üzenetek, ezek mondják meg a sejtnek, hogyan kell viselkednie. Minden egyes gén egy olyan utasítás, amelyik a cellát arra készteti, hogy valamit készítsen. Ez lehet fehérje vagy más típusú molekula, az úgynevezett RNS (ribonukleinsav). A fehérjék és az RNS együtt szabályozza a sejtet. Eldöntik, hogy milyen sejt lesz, mit csinál, miután osztódik, és mikor fog meghalni. Általában a gének biztosítják, hogy a sejtek rendezett és szabályozott módon nőjenek és reprodukálódjanak. Biztosítják, hogy több sejtet termeljenek szükség szerint, hogy egészséges legyen a szervezet. Néha változás történik a génekben, amikor egy sejt osztódik. A változást mutációnak nevezik. Ez azt jelenti, hogy egy gén megsérül vagy elvész a másolás során. Mutáció véletlenül is bekövetkezhet, de ha túl sok a mutáció, akkor a sejt már nem érti az utasítást, és elkezd irányíthatatlanná válni. Egyes gének mutációja azt jelentheti, hogy túl sok fehérjét állítanak elő, és több sejtet indítanak el, hogy osztódjanak. Vagy előfordulhat, hogy nem termeli azokat a fehérjéket, amelyek jelet adnak a sejtosztódás megállítására. Egyes gének naponta megsérülnek, és a sejtek kijavítják a hibát. De idővel halmozódhatnak a hibák. Amint a sejtek gyorsan növekednek, egyre valószínűbb, hogy további mutációk történnek, és egyre kisebb valószínűséggel képesek javítani a sejtek a sérült géneket.

Mi az, ami közös bennük?

A rák bárhol előfordulhat a szervezetben. A nőknél a mellrák a leggyakoribb, a férfiaknál a prosztatarák. Ezt követi a gyakorisági sorrendben a vastagbél és a végbél rákja.

A rák öt fő kategóriája:

• 1. A karcinómák a bőrön vagy azokban a szövetekben alakulnak ki, amelyek a belső szerveket burkolják. Hámsejtekből alakul ki, amelyek a belső és a külső felületeket védik. Sokféle hámsejt van, a mikroszkóp alatt nézve általában oszlop alakúak.
• 2. A szarkóma a csontban, a porcokban, a zsírban, az izomban vagy más kötőszövetekben fejlődik ki. Ezek a daganatok a csontban és a lágy szövetekben keletkeznek, beleértve az izmokat, a zsírt, az ereket, a nyirokcsomókat és a szálas szöveteket (például inak és szalagok).
• 3. A leukémia a vérben és a csontvelőben keletkezik. Nem alkot szilárd tumorokat, hanem nagyszámú abnormális fehérvérsejt (leukémiás sejtek és leukémiás robbanássejtek) alakul ki a vérben és a csontvelőben, a normális vérsejtek kiiktatásával. A normál vérsejtek alacsony szintje megnehezíti, hogy a test szöveteihez oxigén jusson, kontrollált legyen a vérzés, és akadálya a fertőzések leküzdésének.
• 4. A limfomák az immunrendszerben alakulnak ki, abnormális limfociták keletkeznek a nyirokcsomókban, valamint a test más szerveiben.
• 5. A melanoma a speciális, melanint termelő sejtekben alakul ki, amik melanocitákká válnak. A legtöbb melanoma a bőrön keletkezik, de más pigmentált szövetekben, például a szemben is kialakulhat. A rák minden típusára az a jellemző, hogy a test sejtjeinek egy része megszakítás nélkül osztódik, és elterjed a környező szövetekben.

A rák sejtes és genetikai leírása csak része a történetnek. Valójában egy egyszerűsített megközelítés, amely évtizedekig alakította a rákterápiát ‒ vitathatatlanul rossz irányba. A rák genetikai anomáliaként való felfogása arra enged következtetni, hogy az anomáliás, abnormális sejtek elpusztítása megszünteti a rákot. Ez a gondolkodás azonban gyakran hibásnak bizonyul. Nem csak azért, mert nehéz terápiásan különbséget tenni a rákos és nem rákos sejtek között. A tudományos bizonyítékok rámutatnak egy sokkal összetettebb környezetre, amely szabályozza a rák növekedését. Csak a rákos sejt környezetének a megváltoztatása jelenthet tartós gyógyulást!

A környezet megváltoztatása a fő cél!

Ahhoz, hogy valóban megértsük a rákot, először is tudnunk kell, hogy a rák nem elszigetelt ‒ a környezetében fejlődik ki, a testben. Minden, amit a testünkkel teszünk, pozitív vagy negatív hatással lehet a rák növekedésére. A rák saját mikrokörnyezetet teremt, ha azonban a környezete megváltozik, az visszaszorítja. A rák magjára egyetlen szó jellemző: az intelligencia. A rákos sejtek intelligensek. Bizonyított tény, hogy gyorsan képesek integrálni az egész séges sejteket, hogy olyan nagy tömeget hozzanak létre, amelyet daganatként tartunk számon. Napjainkban is ismert, hogy a nagy daganatos maszszák eltüntetése után általában maradnak rákos őssejtek, amelyek magukban hordozzák a daganatok replikációjához szükséges összes információt. Az ezután keletkező tumorok agresszívebbek és ellenállóbbak, mint a kezelés előttiek! Ezért nem elég elpusztítani a rákos sejteket, hanem meg kell tudnunk változtatni azt a környezetet, amelyben keletkeztek, beleértve nem csak az életformát, a táplálkozást, hanem a gondolataink és érzelmeink összességét is, amely addig termékeny talajt biztosított a rák kialakulásának. Energetizálnunk kell az immunrendszert úgy, hogy ne maradjon néma, amíg a rák nő! A szervezetnek minden információra szüksége van ahhoz, hogy legyőzze a rákot. Az immunrendszerünk túlterhelt. Éppen ezért a holisztikus rákgyógyítás központi témája, hogy megismerjük, hogyan lehet helyreállítani a szervezet védekezési képességét. És mivel a rákos sejtek intelligensek, elképzelhető, hogy nem csak a genetikai információt és az életformát, a táplálkozást és a környezetet, hanem a szellemi és érzelmi átéléseket, a negatív gondolatok lerakódását is hordozzák. Tehát úgy kell tekintenünk rájuk, mint életünk karmaszerű összességére, így kell holisztikus egységként megértenünk és kezelnünk. Az orvos megvizsgálhatja, hogyan lehet megölni a rákos sejteket vagy normális sejtekké alakítani azokat, de a rákkutató azt kérdezi: miért gyengült meg az immunrendszer, miért lettek rákosak az egyes sejtek? A rák kialakulásának vizsgálata sejtszinten teljesen más, mint amikor az egész szervezetet nézzük. A legtöbb természetes rákkezelési protokoll arra irányul, hogy megszabadítsa a szerveket a mikrobáktól, amik gyakran a rák okozói. Sok esetben az immunrendszer feladata, hogy megszabadítsa a szervezetet ezektől a mikrobáktól, de tény, hogy bizonyos típusú mikrobákat az immunrendszer nem tud legyőzni. Májtisztításokra és különleges tápanyagokra lehet szükség, hogy kiirtsuk a káros mikrobákat és parazitákat. Tény: sok természetes rákkezelés nagyon jól működik anélkül, hogy foglalkozna ezekkel a különleges mikrobákkal, de a betegnek tisztában kell lennie ezzel a problémával. A szervek káros mikroorganizmusoktól való megszabadítása mellett a helyes rákkezelés az egyensúly megteremtésére törekszik, vagyis arra, hogy olyan erős legyen az immunrendszer és úgy csökkenjen a rákos sejtek száma, hogy a szervezet képes legyen megbirkózni a betegséggel. Ilyenkor a rák nem jelentkezik ismét, amíg a beteg betartja az egészséges étrendet és megtartja az egyensúlyt. Az ortodox orvostudomány azonban súlyosan károsítja az immunrendszert kemoterápiával, sugárzással és sebészeti beavatkozással. Ez még inkább kibillenti az egyensúlyt, és nem csak az immunrendszert teszi tönkre, hanem a nemkívánatos mikroorganizmusok szaporodását is elősegíti, hiszen számos egészséges sejtet is megöl, egészséges szöveteket is károsít, tönkreteszi a nyirokrendszert stb. Nem csoda tehát, hogy a rák többnyire „visszatér” a műtét vagy a kemoterápia után, és hogy az alternatív rákkezelések hatása többnyire tartósabb. A leghatásosabb módszerek magukban foglalják a mikrobák kitisztítását a vérből és az immunrendszer erősítését. Az ortodox orvoslás látszólag felszámolja a rákot, de nem törődik a rák kialakulásának legfőbb okaival. Mivel a rák gyökere a legyengült immunrendszer, a rákot nem lehet kivágni. Kialakulásának az okát kell felszámolni, környezete megváltoztatásával.

A mikrobák és paraziták szerepe

Mindenkinek a testében vannak rákos sejtek. A rákos megbetegedést szinte mindig ugyanaz a többlépcsős eseménysorozat okozza.

• 1. Mikrobák és paraziták jutnak a szervek belsejébe, és ott berendezkednek. (Ezek a mikrobák általában olyan húsból származnak, amelyet nem megfelelően főztek vagy sütöttek meg, de más forrásokból is a szervezetbe juthatnak.)
• 2. A mikrobák elzárják a szervek sejtjeinek energiaellátásához szükséges glükózt.
• 3. A mikroorganizmusok mikotoxinokat választanak ki, amelyek nagyon savasak, és teljesen értéktelenek a sejtek számára.
• 4. A sejtek nem kapják meg az energiaforrásukat, így nem tudnak ATP-t termelni, ezért legyengülnek.
• 5. A szervek sejtekből állnak. Más szóval, ha legyengülnek a sejtek, meggyengül az adott szerv.
• 6. Ha egy vagy több fontos szerv legyengül, ez az immunrendszert is legyengíti. Valójában a mikrobák közvetlenül és közvetetten is gyengítik az immunrendszert.
• 7. Ha az immunrendszer gyenge, nem tudja felszámolni a rákos sejteket, így azok elburjánzanak a szervezetben.

Összefoglalva: a rák egyik legfontosabb oka a káros mikrobák és paraziták elszaporodása, amelyek a bélrendszerben vagy a vérben vannak, és ennek következtében az immunrendszer meggyengülése. Más dolgok is hozzájárulhatnak a rák kialakulásához. Például a vakcinázás gyengítheti az immunrendszert a higany és/vagy a toxinok következtében.

A fentiekre való tekintettel a rák gyógyításának három fő módja van:

• A rákos sejtek biztonságos megcélzása és elpusztítása
• A káros mikrobák elpusztítása a rákos sejtekben
• Az immunrendszert gyengítő mikroorganizmusok elpusztítása

Egy normál sejtben az ATP (adenozin-trifoszfát) nevű molekulák biztosítják a sejt energiáját. Az ATP molekulák a mitokondriumok belsejében jönnek létre. A ráksejteknek nagyon alacsony az ATP-szintje. Az ATP molekulák létrehozásának normális folyamata (nagymértékben egyszerűsítve):

• A vércukor a sejt belsejébe kerül
• A glükóz egy része piruváttá alakul (ez többlépéses folyamat)
• A piruvát bejut a mitokondriumba

Miután a mitokondriumba belépett, a piruvát két egymást követő kémiai reakció során ATP molekulát hoz létre. A rákos sejtek tizenötször több glükózt fogyasztanak, mint egy normál sejt, mégis nagyon kevés ATP-t hoznak létre. Ennek oka az ATP molekulák termelését blokkoló különleges pleomorf baktérium, amely a rákos sejtek belsejében található. Ez kétféleképpen blokkolja az ATP-termelést: részint maga is glükózt fogyaszt, és a sejten belül szaporodik, így egyre több glükózt használ fel. Így kevesebb piruvát keletkezik, ennek megfelelően kevesebb ATP jön létre. Másrészt a mikrobák mikotoxinokat választanak ki, amelyek mérgezik a sejtet. A kutatók bebizonyították, hogy a rákos mikrobák nem csak a nem rákos sejtekbe, hanem a sejtmagba is bejuthatnak. Ez az invázió azt jelenti, hogy a rákos mikrobák hozzáférhetnek a magban található génekhez.

Az immunrendszer küzdelme

Ismeretes, hogy az immunrendszer két kulcsfontosságú rákellenes molekulát hoz létre: az interleukint és az interferont. Ezeket a molekulákat neuropeptideknek vagy idegproteineknek nevezik. A szervezetben több mint 2000 különböző típusú neuropeptid található. Az interleukin és az interferon, és valószínűleg számos más neuropeptid abszolút halálos a rákos sejtekre nézve. A probléma az, hogy az emberi szervezet általában nem termel belőle optimális mennyiséget, sőt, voltaképp csak nagyon kisszámú ilyen neuropeptidet hoz létre. Ezt is mikrobák okozzák, de nem ugyanazok, amelyek a rákos sejtek belsejében élnek, hanem a szervezetben élők. Az átlagember szervezetében körülbelül két kilogramm mikroba él, elsősorban a bélrendszerben és a vérben, ezek között vannak, amik zavarják az immunrendszert a kulcsfontosságú neuropeptidek létrehozásában. Ha az akadályozó mikrobákat sikerül kiüríteni, az immunrendszer termelni kezdi a neuropeptideket, amik gyorsan roncsolják a rákos sejteket. Az immunrendszer megerősítésében segíthetnek egyes növények és más természetes anyagok, amik nem teszik tönkre a szervezet számára hasznos mikrobákat, és segítenek az immunrendszernek a káros anyagok eltávolításában. Ilyen például a fokhagyma, az IP6 (inozitol-hexafoszfát, amit tartalmaz többek közt a zab, az élesztő, a kukorica, a rizs és hüvelyesek), a zeolitok, a szerves germánium (tartalmazza a ganoderma, azaz pecsétviaszgomba, a ginszeng, a fokhagyma, az Aloe vera). Az a gondolat, hogy az immunrendszer segít a rák elleni küzdelemben, elég régi. 1909-ben Paul Ehrlich német tudós közölte, hogy a rák előfordulása sokkal magasabb lenne, ha az immunrendszer nem volna képes a tumorsejtek felismerésére és felszámolására. Fél évszázaddal később két tudós, Lewis Thomas és Frank Macfarlane Burnet egy lépéssel továbbment, és úgynevezett „immunmegfigyelésről” számoltak be, vagyis hogy az immunrendszer sejtjei kifejezetten keresik a szervezetben a rákos sejteket, hogy elpusztítsák azokat. Ez az elképzelés a rákellenes immunológia alapja. Az Egyesült Államokban az 1953-ban alapított Rákkutató Intézet (CRI) a világ vezető nonprofit szervezete, amely kizárólag a rákos betegségek új típusú kezelését kutatja, elősegíti az új és hatékony immunrendszer-alapú stratégiák kifejlesztésére irányuló tudományos erőfeszítéseket a megelőzés, a diagnosztizálás és a kezelés területén abban a reményben, hogy így végül a rák minden típusa gyógyíthatóvá válik. A világhírű Tudományos Tanácsadó Testület vezetésével, amelynek három Nobel-díjas tagja van, és huszonöten egyben a Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai is, a CRI 344 millió dollárt fektetett be, hogy támogassa a világ vezető orvosi központjaiban és egyetemein az immunológusok és a tumorimmunológusok által végzett kutatásokat. Ez számos kulcsfontosságú tudományos felfedezéshez hozzájárult, amelyek bizonyítják, hogy az immunterápia megváltoztathatja a rák kezelését. A környezet, amelyben élünk, számos kórokozót tartalmaz ‒ mikrobákat, például baktériumokat, vírusokat és gombákat ‒, amelyek betegséget okozhatnak. Az immunrendszerünk elsődleges feladata a szervezet védelme ezekkel szemben, a fertőzések megelőzése. Az immunrendszer fontos szerepet játszik a rákos megbetegedésekben is.

A rák megelőzésére szolgáló tápanyagok

Nem csak az immunrendszer megerősítését, hanem a rákos sejtek kialakulásának megakadályozását is szolgálják bizonyos természetes anyagok, amikből gyakran nem jut elég a szervezetbe a táplálékokkal. Ha a rákot meg akarjuk előzni, érdemes áttekinteni a táplálkozást, és – háziorvossal vagy természetgyógyásszal konzultálva – táplálékkiegészítőkkel biztosítani a szükséges tápanyagok bevitelét.

Az alábbiakban felsoroljuk a rák megelőzéséhez szükséges legfontosabb és leghatásosabb tápanyagokat.

1. D-vitamin

Kimutatták, hogy a rákos embereknél a D-vitamin szintje sokkal alacsonyabb a kívánatosnál. A D-vitamin immunerősítő funkciói fokozzák a korai rákos sejteket kereső és elpusztító sejtek aktivitását. A D-vitamin csökkenti a krónikus gyulladást is, ami szintén a rák előszobája.

2. E-vitamin

A vizsgálatok azt mutatják, hogy különösen a gamma-tokotrienol csökkenti a ráksejtek növekedését, és akár tumorsejthalált is eredményez. Emellett az E-vitamin erős szabadgyök-fogó, így megakadályozza a DNS-mutációt.

3. Folsav

Fontos szerepet játszik a DNS-szálak károsodása elleni védelemben. Egy kutatás kimutatta, hogy 42%-kal csökkenti a vastagbélrák kockázatát a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél.

4. Ásványi anyagok

(különösen a kalcium és a szelén) Egy nagyszámú koreai vizsgálatban kimutatták, hogy a kalciumbevitel 25%-os növelése 84%-kal csökkentette a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A szelén a ráksejthalál olyan formáját indukálja, amelynek során a rákos sejtek önmagukat pusztítják el.

5. Omega-3

A halolaj erős gyulladásgátló, csökkentheti a tumor növekedését.

6. N-acetil-cisztein (NAC)

Ez egy erős, természetes, szabadgyök-fogó vegyület. Segíti a kötőszövet képződését, küzd a vírusos fertőzések ellen, valamint csökkenti az öregedés okozta károsodásokat. Biokémiai és mikroszkópos vizsgálatok kimutatták, hogy az NAC serkenti a mitokondriumok működését.

7. Fokhagyma

Számos pozitív hatása ismeretes, többek között antibakteriális, gyulladáscsökkentő, értisztító. Emellett állatkísérletekben kimutatták, hogy a fokhagymakivonattal végzett táplálékkiegészítés jelentősen csökkentette a rákosodásra hajlamos sejtek számát.

8. Gyömbér

Különösen a sejtek replikációjának blokkolásával és a ráksejtek önpusztításának fokozásával segít. Napi 2 gramm gyömbér kimutathatóan kedvező változást hozott a kísérletekben.

9. Máriatövis

Májtisztító, szilimarintartalma miatt számos olyan mechanizmust idéz elő, amelyek megakadályozzák a rák kialakulását. Ezek közé tartozik a rákos sejt önpusztítása (apoptózis), a gyulladások csökkentése és a sejtreplikáció gátlása. Segít megakadályozni a szervezetben a rák terjedését azáltal, hogy
csökkenti azon enzimek termelését, amelyeket a rákos sejtek felhasználnak.

10. Keresztesvirágú növények

A brokkoli, a káposzta és a kelbimbó gazdag olyan molekulákban, amelyeket izotiocianátoknak neveznek, amelyek bizonyítottan elősegítik a rákos sejt önpusztítását és gátolják a rák kialakulását. Humán vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál, akik magasabb indol-3-karbinol-szinttel rendelkeznek, szignifikánsan csökkent a bélrák kockázata.

11. Citruspektin

A citrusfélék héjában lévő pektin – a héjból kivont gélszerű vegyület ‒ közvetlen tumorölő hatást fejt ki. Az állatkísérletek azt mutatják, hogy jelentősen hozzájárul a vastagbélrák áttéteinek megakadályozásához.

12. Kávé

A kávé sok olyan bioaktív molekulát tartalmaz, amely rákellenes tulajdonságokkal rendelkezik, így például előidézi a rákos sejt önpusztítását. Érdemes a koffeinmentes változatot fogyasztani, amiből akár 3-4 csészével is megihatunk egy nap.

13. Polifenolok

A rák elleni küzdelemben kimutatott növényi alapú tápanyagok legnagyobb csoportja a polifenolcsalád. Számos epidemiológiai tanulmány bizonyítja, hogy a polifenolokban gazdag táplálkozás jelentősen csökkenti a rák kockázatát. Ilyen a resveratrol, a kvercetin és a kurkumin. A resveratrol a szőlő héjában és más vörös gyümölcsben található. Fokozza a sejtek oxidatív és gyulladást előidéző stresszel szembeni rezisztenciáját. A kvercetin az almában és a hagymában található. Kimutatták, hogy megállítja a ráksejt replikációs ciklusát. A kurkumin az, ami az indiaiak kedvelt fűszerének, a kurkumának a sárga színét adja. Ez a fenolvegyület lenyűgöző rákellenes tulajdonságokkal rendelkezik: blokkolja a gyulladást és leállítja a ráksejtek replikációs ciklusát, megakadályozza a tumorsejtek kialakulását. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy képes gátolni a nemrégiben felfedezett rákos őssejteket, amelyek a szövetekben rejtőznek.

Gyógyít a nevetés is

A megelőzéshez és a teljes gyógyuláshoz azonban nemcsak a megfelelő tápanyagok, vitaminok és táplálékkiegészítők járulnak hozzá, hanem a gondolataink és érzelmi világunk is. Az 1980-as években a kaliforniai egyetemen tudományos tanulmányt végeztek a nevetés és a humor gyógyító hatásáról, és azt igazolták. Norman Cousins profeszor egy évtizeden át tartó szenvedés után, a rákos megbetegedése utolsó fázisában reggeltől estig vígjátékok, komédiák nézésével töltötte az idejét, és az állandó nevetés eredményeként teljesen meggyógyult. Louise L. Hay tavaly augusztusban elhunyt szerző és spirituális tanító, egy nagy nemzetközi könyvkiadó vállalat alapítója. 45 éves korában diagnosztizáltak nála előrehaladott méhnyakrákot. Elméje erejével, korábbi életének stresszét és traumáit feldolgozó munkájával gyógyította meg önmagát, és öngyógyító útjának eredményeként bestsellereket írt és felépített egy kiadói birodalmat önsegítő könyvekkel, a pozitív gondolkodás hatásairól szóló kiadványokkal.90 évesen fejezte be életét, és millióknak adott inspirációt a könyveivel. Egyre több kurzus és könyv elérhető Magyarországon is, amik elménk csodálatos képességeinek kihasználásában segít, mint például az Agykontroll. Gondolataink és elménk, tudatalatti érzelmi világunk megtisztítása legalább olyan gyógyító hatású, ha nem még fontosabb, mint szervezetünk belső megtisztítása és hasznos tápanyagokkal való ellátása.

Foto: Shutterstock