Az immunrendszer erősítésének természetes módszere

tgymagazin.hu
#életmód #immunerősítés #influenza #terápia
Legkésőbb ősszel sokakban felötlik a kérdés, hogyan vértezhetnénk fel immunrendszerünket a téli időszakban fenyegető vírusfertőzésekkel szemben. Dr. Rainer Brenke fizikoterápiás szakorvos tanácsai.

John Locke (1632‒1704) angol filozófus a felvilágosodás korában, a késői 17. században vetette fel az edzettség fogalmát, méghozzá a gyermekneveléssel kapcsolatban. Locke észrevette, hogy a gyerekeket nem úgy kell kezelni, mintha kis felnőttek lennének, és általában propagálta, hogy a gyerekek töltsenek minél több időt a friss levegőn mozgással, sportolással, ajánlotta az egyszerű ételeket és a nem túlságosan meleg ruházatot.

Az edzettség fogalma a 18. században átterjedt a német nyelvterületre is, itt a fizikai keménységre nevelést és a robusztusság fogalmát értették alatta. Már a 18. században felfigyeltek rá, hogy a civilizációs életmód puhánnyá teszi az embereket. A 19. század közepén Sebastian Kneipp és Vincenz Prießnitz főként a hideg fizikai ingerek alkalmazását (hideg víz) ajánlotta a test edzetté, ellenállóvá tételére. Ekkoriban a meleget, a meleg vizet haszontalannak, sőt károsnak tartották, a szauna pedig még egyáltalán nem volt elterjedt módszer. Kneipptől származik a mondat, miszerint „Ami hideg, az erősít, ami langyos, az legyengít.” Azóta már differenciáltabban látjuk ezt, pláne, amióta a hipertermiás eljárásokkal kapcsolatban sok pozitív tapasztalatot szereztünk.

Kneipp- kúra. Női láb a hideg vizes kő szélén.

Sebastian Kneipp a XIX. század második felében írt a testet edző eljárásokról:

  • Mezítláb járás.
  • Mezítláb járás a nedves fűben.
  • Mezítláb járás nedves köveken.
  • Mezítláb járás a friss hóban.
  • Mezítláb járás hideg vízben.
  • A végtagok hideg vizes locsolása.
  • A térd hideg vízzel történő locsolása (a felsőtest locsolásával vagy nélküle).

Vincenz Prießnitz, aki szintén tehetséges laikus gyógyító volt, a következőket ajánlotta:

  • Hideg víz alkalmazása, főképp hideg zuhany formájában.
  • Hideg levegőzés.
  • Napfürdőzés.
  • Mezítláb járkálás a harmatos fűben.
  • Könnyű ruházat.
  • Fizikai munka és testmozgás.
  • Hűvös helyiségekben tartózkodás.

Mivel a nemzetiszocialisták előszeretettel hivatkoztak a 18. századi szerzőkre, akik a spártaiak és a germánok életmódját írták le, ez az előzmény akadálya lett annak, hogy tudományos alapon foglalkozzanak a témával a háború után.

Az ellenálló képesség erősítéséhez bizonyos ingereknek kell kitenni magunkat

Az influenzaszerű megbetegedések iránti fogékonyság okai a mai napig nem maradéktalanul tisztázottak. Egyes esetekben kimutatható az immunrendszer gyengesége, amit célzottan, immunglobulinokkal lehet kezelni. A legtöbb esetben azonban a laborvizsgálatok nem mutatnak semmit. Általában azt feltételezik, hogy a jelenségnek köze van a civilizált életmódhoz (közlekedési eszközök használata, kevesebb időt tartózkodunk a szabadban, klímaberendezéseket stb. használunk).

Az immunrendszer edzésének fogalma alatt általában a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség erősítését értjük. Az immunológiai ellenálló képesség azonban csak egy szempont a sok közül, ugyanis az edzettség megszerzése pozitív hatással van számos szervre és szervrendszerre is. Az ellenálló képesség vagy edzettség eredeti fogalma alatt azt értjük, hogy testünket tudatosan tesszük ki természetes ingereknek. A betegségekkel – és nem csak a fertőzésekkel – szembeni általános ellenálló képesség ezen ingerek hatására erősödik. Ebben nyilvánvalóan pszichológiai hatások is közrejátszanak.

Ebből a szempontból az alábbi természetes ingerek jönnek számításba:

  • Meleg és hideg.
  • Klimatikus hatások, beleértve a bőrtípusnak megfelelően adagolt, mérsékelt napsugárzást is.
  • Nem kimerítő erősítő, illetve kitartást fokozó edzés, sport.

A gyakorlatban azonban a különféle hideg vizes kezelések (hidroterápiák), valamint a mérsékelt meleg kezelések (pl. szaunázás) állnak az ellenálló képesség edzésének homlokterében.

Az ellenálló képesség leghatékonyabb módszere a szaunázás

A legintenzívebben kutatott immunerősítő módszer minden bizonnyal a szauna. A szaunázással kapcsolatban fontos a rendszeresség, ami azt jelenti, hogy rendszeresen, egész évben célszerű csinálni, méghozzá heti két alkalommal. Az egész test enyhe melegítésével járó módszerek stimulálják immunrendszerünket, míg a testhőmérséklet megemelése 40-41°C-ra legyengíti azt, ami alkalmas pl. allergiás állapotok kiegészítő kezelésére. A kutatások szerint a rendszeres szaunázás hatására, három hónap után, gyermekekben és felnőttekben egyaránt, jelentős mértékben csökken az influenzaszerű fertőzések iránti fogékonyság. Ha a rendszeres szaunázás abbamarad, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség ismét romlik.

Fiatal nő törölközőbe csavarva szaunázik.

Az utóbbi években élénk vita bontakozott ki arról, vajon hetente hányszor érdemes szaunázni. A finnek például minél gyakrabban teszik, akár naponta. Nos, ez, egyfelől valószínűleg nehezen megoldható, másfelől túl is ingerelhetjük vegetatív idegrendszerünket. A bemutatott statisztikai adatokban pedig joggal kételkedhetünk, hiszen valószínű, hogy az egészségesebb emberek gyakrabban járnak szaunába, és nem arról van szó, hogy a gyakori szaunázástól egészségesebbek leszünk. Tehát a korábbi ajánlás, miszerint heti egy-két alkalom a legmegfelelőbb, továbbra is érvényes.

Ne feledjük, hogy a szaunázás váltakozó ingerlést jelent. A meleg után következő hideg inger a kedvező hatás szempontjából nélkülözhetetlen.

A kutatások egyelőre az alábbi hatásmechanizmusokat tudták igazolni a szauna immunerősítő hatásait illetően:

  • A bőr vérkeringésének javulása (pl. a kéz- és lábfejen), valamint reflexes úton a nyálkahártyák vérkeringésének javulása is (az érbelhártya funkciói is javulnak – lásd lejjebb).
  • Nem specifikus immunológiai mechanizmusok, pl. az ölősejtek, az interferon, valamint az immunglobulin-A szintjének emelkedése, főként a száj, a garat és az orr nyálkahártyáin. (Az ölősejtek a fehérvérsejtek egy csoportját alkotják, amelyek feladata, hogy elpusztítsák a kórokozókat. Az interferonok olyan anyagok, amelyek a sejteket megvédik a fertőzéstől. Az immunglobulin-A megakadályozza a kórokozók hozzátapadását a nyálkahártya sejtjeihez.)
  • A vegetatív idegrendszer stabilizálása, a serkentő, „pörgető” hatású szimpatikotónia tompításával.
  • Az antioxidáns kapacitás fokozása, ennek révén pedig a gyulladáshajlam csökkentése (an antioxidánsok megkötik a gyulladáskeltő és sejtkárosító szabad gyököket. Ilyen antioxidáns pl. a C- és az E-vitamin.)

Az ellenálló képesség immunológiai komponenseit azonban a szauna átmenetileg még fékezheti, gátolhatja is (legalábbis a kezdő szaunázók esetében). Ez az egyik fő oka, amiért a zajló fertőzésben szenvedőknél kifejezetten ellenjavallt a szaunázás.

Az utóbbi években főként Finnországban láttak napvilágot azok a kutatások, amelyek segítenek jobban megérteni a szaunázás kedvező hatásait. Az új eredmények leginkább a szívre és a véredényekre gyakorolt hatásokkal foglalkoznak. A kutatók igazolták, hogy a szaunázás az artériák belsejét kibélelő, úgynevezett endothel sejtek vagy érbelhártyasejtek működését javítja. A stimuláció hatására a sejtek több nitrogén-oxidot termelnek, aminek következtében az artériák kitágulnak. Más szóval: javul a vérkeringés, csökken a vérnyomás, és mindez tehermentesíti a szívet.

A rendszeres szaunázás azonban nem csak a fertőzések elhárításában játszik fontos szerepet, sok egyéb pozitív egészségügyi hatása is van. Ilyen például az anyagcserére (pl. cukoranyagcsere, zsíranyagcsere), a reumás panaszokra, a bőr és a tüdő működésére, valamint a hangulatra gyakorolt pozitív hatás.

Az ismétlődő, enyhe hideg ingerlés hatásai

Kneipp eredetileg a mezítláb gyaloglás különböző formáit propagálta, és a hideg víz taposása, a hideg vizes karfürdő és a hideg vízzel végzett arcöblítés a mai napig mit sem veszített népszerűségéből.

A gyakran ismétlődő, viszonylag enyhe hideg ingerek igazolhatóan segítik immunrendszerünk alkalmazkodóképességét. Heti háromszor végzett hideg törzsöblítés, kombinálva a hét két másik napján a felsőtest hideg vízbe mártott kendővel végzett átdörgölésével, mérhetően csökkenti a felső légúti fertőzések gyakoriságát COPD-ben szenvedő páciensekben. A kúrát rendszeresen végzőknél a vérben keringő immunkompetens sejtek száma 13%-kal magasabb volt azokkal összehasonlítva, akiknél nem végeztek ilyen kezelést.

De nem mindenkinek tesz jót a hideg ingerlés, mindenfajta előkészítés nélkül. Az egyik legfontosabb alapszabály, hogy hideg ingert soha nem alkalmazunk hideg vagy hűvös bőrfelületen. A másik alapszabály, hogy minden meleg ingert hideg ingerléssel zárunk, ugyanis csak így érvényesül a kezelés „érrendszert tornáztató” hatása. A hőmérsékleti ingerterápiákhoz való hozzászokásra ráhangolhatjuk szervezetünket meleg vagy fokozatosan melegedő lábfürdőzéssel. Ezek hatására javul egyrészt az altest, másfelől az orr-garat terület keringése. Ez a hatás erősíthető, ha a meleg lábvízhez mustárlisztet keverünk. Mint minden meleg kezelést, ezt is egy rövid ideig tartó hideg ingerléssel kell zárni.

Valójában mi köze a hidegnek a megfázáshoz?

A tény, hogy az immunerősítő fizikális kezelések zöme hideg ingerekkel történik, felveti a kérdést, vajon a hideg, vagy a hideghez való alkalmazkodási képesség hiánya fontos szerepet játszik-e a megfázásban vagy az influenzaszerű megbetegedésekben. Mivel ezek a betegségek többnyire télen, a hideg időszakban lépnek fel, joggal gyanakodhatunk rá, hogy van valamilyen összefüggés a hideg és a betegség között. Bár köznyelv általában megfázást vagy meghűlést emleget, szakmai körökben vitatják, hogy a hideg betegséget okoz – eltekintve a fagyástól, illetve a végzetes kihűléstől.

Az influenzaszerű betegségek, illetve a megfázás tehát fertőzés

Az influenzaszerű fertőzések gyakorisága télen általában azzal magyarázható, hogy ilyenkor több időt töltünk zárt helyiségekben. Ha többen tartózkodnak zárt térben, sokkal nagyobb a fertőződés veszélye. Ráadásul a fűtés hatására a helyiségek levegője kiszárad, így a légutak nyálkahártyái is könnyebben kiszáradnak. Az influenzaszerű betegségek, illetve a megfázás tehát fertőzés. Érdekes, hogy a sarkvidéki expedíciók résztvevőinél szinte soha nem fordul elő megfázásos jellegű betegség – igaz, általában kis létszámú csoportokról van szó, akik egészségesek, amikor elindulnak az expedícióra. Ilyen jellegű kísérleteket végeztek az 50-es, 60-as években, amikor a kísérleti személyek nedves ruházatban órákig hideg, huzatos helyen tartózkodtak. Ma ilyen jellegű kísérleteket nem végez senki. De annyi bizonyos, hogy a hideg önmagában még nem betegít meg senkit. Ugyanakkor az is bizonyított tény, hogy aki jobban hozzá van szokva a hideghez, kevésbé hajlamos a megfázásra.

Úgy tűnik, a hideg bizonyos mértékig hajlamosít a fertőzésre, ugyanis a hideg kéz és láb reflexes úton rontja a felső légutak, tehát az orr és a garat nyálkahártyájának vérkeringését. A téli, jeges vízben rendszeresen fürdőzők nyálkahártyáinak vérkeringése viszont nagyon jó, ami valószínűleg a legfőbb oka annak, hogy ezek az emberek kevésbé hajlamosak a náthás fertőzésekre. A nyálkahártyák keringése azonban a rendszeresen szaunázóknál is jobb. A hideg kézhez hasonló, kedvezőtlen reflexes hatást vált ki a hideg lábfej is. Ez az állapot az alhasi szervek keringését rontja, és pl. gyakori hólyaghurutot okozhat. Fontos tehát, hogy kezünk és lábfejünk vérkeringése mindig jó legyen, mert így elkerülhetők a légúti fertőzések.

Az immunrendszer edzésének extrém formája: a jeges vízben úszás

Fiatal nő sapkában és kesztyűben ül egy jeges tóban télen.

Az immunrendszer erősítésének, edzésének talán legextrémebb formája a téli úszás természetes, kinti vizekben, szokványos fürdőruhában. Az egész procedúra mindössze néhány perc (1–4 perc). Néhány fürdőegylet felállított néhány, a téli fürdőzésre vonatkozó alapszabályt, amit érdemes betartani:

  • Soha ne fürdőzzünk egyedül!
  • Nyáron kezdjük a fürdőzést a természetes vizekben, és folytassuk ősszel, majd télen is!
  • A víz soha ne legyen mély, mindig olyan helyet keressünk, ahol leér a lábunk!
  • Mielőtt belevágnánk, kérjük ki orvosunk véleményét!
  • Mindenki annyi ideig tartózkodjon a vízben (az 1‒4 perces időkorlát betartásával), amennyi neki jólesik!
  • Ne akarjunk a hideg vízben valamilyen kitűzött penzumot teljesíteni, ne akarjunk meghatározott távot leúszni!

Ahogy a téli úszás egyre inkább elterjedt, egyre kevesebben hajlandók betartani a szabályokat, így sajnos ebből kifolyólag már halálesetekre is sor került. Ezek többségében az esztelen hozzáállás okozta a tragédiát: pl. valaki mindenfajta biztosítás nélkül, a jég alatt, egyik léktől a másikig akart átúszni. A jeges vízben úszást tehát csak megfelelő óvintézkedések betartásával és mindig, a műfajban gyakorlott úszók felügyelete mellett célszerű végezni. Ha jól csináljuk, a jeges vízben úszás egy sor pozitív hatást gyakorol szervezetünkre:

  • Stabilizálódik a vegetatív idegrendszer.
  • Javul a bőr vérkeringése.
  • Csökken a fertőzések iránti fogékonyság.

Az immunrendszer erősítésének egyéb, természetes módszerei

Kétségtelen, hogy a hőmérsékleti ingerlés – tehát a hideg, illetve az enyhe túlmelegítés, hideg ingerléssel váltakozva – a leghatásosabb módja annak, hogy ellenálló képességünket felvértezzük a vírusfertőzésekkel szemben. Emellett léteznek egyéb, népszerű és elterjedt módszerek ugyanezzel a céllal, amelyek hatásfokát tudományosan egyelőre nem sikerült alátámasztani.

A meleg és hideg témájához talán legszorosabban kapcsolódik a megfelelő ruházatról szóló vita. Fizikai aktivitás esetén fontos, hogy olyan ruházatot viseljünk, ami módot ad a keletkező hő és verejték leadására. Jellemzően e célra a réteges öltözködés a legmegfelelőbb, amelynek lényege, hogy kimelegedve le tudunk venni egy-egy réteg ruházatot, anélkül, hogy a megfázást kockáztatnánk. Ha vastag anorákot viselünk, olyan mikroklímát teremtünk testünk körül, amely leginkább a szubtrópusokra hasonlít, nem tud távozni a verejték, így könnyebben összeszedni egy alapos „megfázást”. Természetesen a ruházat alapanyaga sem mellékes szempont. Edzettnek tekintjük a sportos életmódot folytató embereket. Senki sem kételkedik a sport pozitív élettani hatásaiban. A mérsékelt terheléssel járó, kitartást, állóképességet fejlesztő mozgásformák (kocogás, gyaloglás, kerékpározás, úszás, illetve a visszafogott intenzitású erősítő gyakorlatok) révén javítható a szervezet immunológiai állapota. Ha a terhelés fizikai kimerülést okoz, eleinte, átmeneti ideig hajlamosabbá válunk a fertőzésekre. Ennek fő oka, hogy kiszáradnak nyálkahártyáink.

Rendkívül fontos a táplálkozás az immunrendszer erősítése érdekében

C-vitaminban gazdag zöldségek és gyümölcsök. Narancs, káposzta, citrom, paprika, kivi egy fa tálban.

Mivel bélrendszerünk központi szerepet játszik immunrendszerünk működésének szabályzásában, irányításában, a táplálkozás, ezzel együtt pedig a bélflóra (a bélrendszer mikrobiomjának) állapota rendkívül fontos ellenálló képességünk szempontjából.

Az immunrendszert támogatják bizonyos mikrotápanyagok, pl. a C- és az E-vitamin, bizonyos nyomelemek, mint a vas, és a cink – ezeket azonban nem szabad nyakló nélkül szedni. Pótlásuk csak abban az esetben indokolt, ha laborlelettel igazoltan hiányállapot alakult ki. Ugyanez érvényes a D-vitaminra is, főként, ha amúgy keveset tartózkodunk a szabadban, és bőrünket kevés napsütés éri. A vegánoknál gyakran kimutatható a B12-vitamin hiánya, ami több mint 40%-kal növelheti a fertőzések kockázatát. Alacsony immunglobulinszint esetén pedig ajánlatos C-vitamint szedni, mivel a C-vitamin stimulálja a falósejteket (makrofágok). Egyelőre vitatott, vajon a fertőzés kezdetén beszedett nagy dózisú C-vitaminnak van-e terápiás haszna.

A népszerű növényi készítmények, mint pl. az Echinacea-készítmények, az orvosi ziliz vagy a fokföldi muskátli kivonatai sokat segíthetnek a légúti fertőzések kezelésében, ugyanakkor nem alkalmasak az immunrendszer általános erősítésére, noha egyes szerzők az orvosi ziliznek tulajdonítanak némi védő hatást. Megelőzésre alkalmazható azonban a „nyálkahártya karbantartása”, pl. gargarizálással, orröblítéssel és a nyelv puha fogkefével történő megtisztításával, 0,9%-os sóoldattal, illetve az arc hideg vízzel történő rendszeres öblítése révén. Ezek az eljárások serkentik a garat és az orrnyálkahártya keringését. Fontos tudni, hogy a gargarizálásra, öblögetésre, orröblítésre a csapvíz nem alkalmas, ehhez kizárólag 0,9%-os, azaz fiziológiás sóoldatot használjunk – ezt célszerű patikából beszerezni.

Egyik legfontosabb alaplépés a dohányzás mellőzése

A klasszikus természetgyógyászat fontos eleme az úgynevezett rendterápia. Ez az élvezeti szerektől való tartózkodást is magába foglalja. Utóbbiakkal kapcsolatban külön megemlítendő a dohányzás, ugyanis a dohányfüst megbénítja a légutak nyálkahártyáinak öntisztulását szolgáló csillószőröket. A dohányzás mellőzése tehát nagymértékben hozzájárulhat a légutak épségének és ellenálló képességének megőrzéséhez. Ide sorolható az alvás is, tehát fontos a jó és a kielégítő hosszúságú alvás, ami támogatja immunrendszerünk működését. Alvás közben csökken az immunrendszert gátló stresszhormon, a kortizol mennyisége, ugyanakkor a mély alvás fázisában fokozódik az ellenálló képességet erősítő hormonok (pl. a növekedési hormon és a prolaktin) termelődése. Az általános stressz-szint növekedése rontja immunitásunkat, ezért fontos minden olyan technika és módszer elsajátítása, amellyel csökkenthetjük egyéni stressz-szintünket.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a napsugárzás hasznos és káros hatását. A napozás, pláne a szoláriumozás kérdése az utóbbi években számos szakmai vitát gerjesztett, ugyanis a túlzásba vitt napozás a bőr korai öregedéséhez, illetve bőrrákhoz vezethet. Hollandiában a köztereken ingyenes naptejadagolókat helyeztek el. Egy ideje köztudott, hogy a bolygónk légkörét védő ózonpajzs elvékonyodott, így bőrünket egyre intenzívebb ultraibolya sugárzás éri. Ennek hatására gyakoribb pl. az ajakherpesz kiújulása. Régebben az ellenálló képesség javítására azonban éppen a napozást ajánlották, ráadásul a napsugárzás hatására termeli szervezetünk a nélkülözhetetlen D-vitamint.

A természetgyógyászok gyakran akupunktúrával, homeopátiával, illetve sajátvér-injekciókkal is végeznek immunerősítést.

Oltás helyett inkább erősítsük immunrendszerünket?

Az immunrendszer, illetve a szezonális fertőzések kérdése kapcsán joggal merül fel a kérdés, vajon mi nyújt jobb védelmet: az immunrendszer megerősítése vagy a védőoltás. Ami a koronavírust illeti, ezzel kapcsolatban egyelőre nem léteznek konkrét számok, megbízható ajánlások. Az influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatban azonban tudjuk, hogy az immunrendszert erősítő módszerekkel elsősorban a nem specifikus immunválaszt lehet erősíteni. A specifikus, tehát célirányosan egy-egy kórokozó elleni immunválaszra azonban ezek az eljárások nem alkalmasak. A fentiekben említett, immunrendszert erősítő eljárások tehát az általános immunitást erősítik, a védőoltás célzottan egy adott kórokozó ellen nyújt védelmet, viszont bizonyos mértékben mellékhatásokat okozhat. Valószínűleg a legnagyobb biztonságot az nyújtja, ha mindkettőt alkalmazzuk, hogy legalább a fertőzések súlyos lefolyását megelőzzük.

Fotó: Adobe Stock, Shutterstock

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Minden feliratkozónknak az aktuális havi Holdnaptárral kedveskedünk! Emellett elsőként értesülhetnek a legújabb terápiákról, hírekről és a frissen megjelenő Természetgyógyász Magazin tartalmáról!

Elolvastam és elfogadom az adatkezelési nyilatkoztatot.

Ajánlott cikkek a témában
Az étrendkiegészítők hatása szívünk egészségére

Az étrendkiegészítők hatása szívünk egészségére

Magyarországon a KSH szerint 1990-ben 28 191-an, míg 2020-ban már 31 935-an haltak meg szívbetegségekben.…
Szabaduljunk meg a szemölcsöktől!

Szabaduljunk meg a szemölcsöktől!

Szinte a semmiből jönnek, nem okoznak különösebb panaszt, és általában ártalmatlanok. Ennek ellenére a legtöbb…
Endometriózis okozta panaszok enyhítése oszteopátiával

Endometriózis okozta panaszok enyhítése oszteopátiával

Az endometriózis az egyik leggyakoribb kismedencei megbetegedés a nőknél. Oka, hogy méhnyálkahártya-szövet telepszik meg méhen…
Kontaminált vékonybél szindróma (SIBO): tünetek, diagnózis és kezelés

Kontaminált vékonybél szindróma (SIBO): tünetek, diagnózis és kezelés

Az úgynevezett kontaminált vékonybél szindrómát gyakran túl későn ismerik fel, aminek következtében a baktériumok nagymértékben…
Rovatunk legolvasottabb cikkei
Így támogathatjuk a máj egészséges működését

Így támogathatjuk a máj egészséges működését

A máj testünk legnagyobb méretű szerve, és rendkívül fontos szerepet tölt be anyagcserénkben. Ugyanakkor rendkívül…
Hatékony fájdalomcsillapítás a gyógynövények erejével

Hatékony fájdalomcsillapítás a gyógynövények erejével

A fájdalom, akár heveny, akár idült, súlyosan károsítja életminőségünket, kedélyállapotunkat. A fájdalmak jó része eredményesen…
Rettegett betegség: a pikkelysömör

Rettegett betegség: a pikkelysömör

Sokan félnek a kellemetlen és csúnya bőrbetegségtől, a pikkelysömörtől (psoriasis vulgaris). Az érintetteknek még azt…
Jógagyakorlatok, amelyek támogatják immunrendszerünket

Jógagyakorlatok, amelyek támogatják immunrendszerünket

Cikkünkben több jógagyakorlat bemutatásával igyekszünk az immunrendszer működését, a helyes légzést, a meditálást és az…